Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-25 / 96. szám

Nyugat-németországi mozaikok IL Hippik „filmfesztiválja W Nyugaton a legújabb tavaszi hippi-divat a báránybör bekecs. Ennek legkülönbözőbb változataival találkoztam; a hölgyek rendszerint maxi-mellényben, a férfiak pedig mini­kabátkában jelentek meg. A trapéznadrágok szabása mit sem változott, a nyakba akasztható láncok azonban igen vál­tozatos képet mutattak. Csak a konzervatív hippik hordanak láncon csüngő, a nagyapák idejéből származó zsebórát; a legifjabbak porcelán és fém hamutálcát. A hajviselet válto­zatlan. Legfeljebb a nők módosítottak valamicskét a frizurán, valami tökéletes mesterségbeli tudással égnek meredező kóc- csomókuá alakították át fejdíszüket. Oberhausenben a nemzet­közi rövidfilmfesztiválokon évente jelen vannak a hip­pik. Külön szigetet, külön tá­bort alkotnak, lehetőleg olyan programot alakítanak ki, amely meglehetősen harsány és önfelhívó. A hippik a programot sohasem székből nézték, az ülőalkalmatosság nem volt számukra kényel­mes. Letelepedtek a padló- seőnyegre, s ki ülve, Ifi félig fekve, ki pedig teljesen hen­teregve nézte a pergő filme­ket. Ha unták a műsort (rendszerint a szociális tar­talmú filmek gondolatmene­tével voltak elégedetlenek), kivonultak a széles függő- folyosóra és külön-progra- mot produkáltak. Vetítés — hippi módra A kócos hadsereg a csupa- üveg folyosón egy 8 millimé­teres filmvetítővel saját ké­szítésű hippi-filmeket perge­tett. A „vetítőtermet” úgy alakították ki, hogy néhány tekercs filmet összegubancol­tak és kordont vontak a fo­lyosón. A kordonon belül fel­állítottak egy képernyő nagy­ságú vetítővásznat, mögéje hangszórókat helyeztek és megkezdődött a műsor. Az egyik film témája: két hippi szállodáról szállodára jár és mindkettőnek az a szokása, hogy egy szál igen aprócska alsónadrágban kiugrálnak a szállodák ablakain és az ut- cákon-tereken táncolnak mindaddig, amíg csődület nem támad körülöttük. Egy másik „sztori”: hippi-lányok hatalmas tulipánkertben fean_ cúroznak, erősen ruhátlanul, s a film végén tulipánfüzé­rekkel felülnek egy autó te­tejére és végighajtanak a vá­roson. miközben sztrájkok módjára integetnek a csodál­kozó vagy megbotránkozó járókelőknek Hippi-diskurzus A lepergetett (ilm-csinúl­m; ' - t a h'mp’k természe­tesei) megvitattál;. A vita alatt mindvégig bömbölt a hangszóró, s a beat-zenét túlkiabálva mondták el véle­ményüket a látottakról. A tu­lipános sztorival kapcsolat­ban azt mondotta az egyik fia­talember: „A közönséget megbotránkoztattuk. Ezért vagyunk, a célunkat tehát el­értük. Ilyen filmekkel szol­gáljuk az igazi művészetet.” Az egyik lány, akinek bőrbe­kecse a bokáját verdeste, szenvedélyesen magyarázta: „A téren táncoló fiúk igen hatásosak, mert az elhízott, nyugalmas kispolgárokat megriasztották. Nekünk arra kell törekednünk, hogy ezt az állóvíz-nyugalmi állapotot felkavarjuk.” Miután a hippik minden filmet „megideológizáltak”, mint akik jól végezték dolgu­kat, közösen bevonultak az étterembe, s leültek. De nem az asztalhoz. Ott csak a „kon­szolidált társadalom” emberei fogyasztják étkeiket, ök Si- nalco Colájukat és sajtos szendvicsüket az étterem kel­lős közepén — a parketten fogyasztották el. PÁRKÁNY LÁSZLÓ „Kincses India” Német, francia, lengyel, székely, japán, vietnami, arab, bolgár, jugoszláv, ír, angol, finn és még sok-sok, távoli or­szágok történetét feldolgozó műsoros est után, a miskolci Zrí­nyi Ilona Gimnázium „Népek hazája, nagyvilág” című elő­adássorozatának harmincnyolcadik előadása tegnap este a tá­voli India történetét, szokásait, életét dolgozta fel. A Zrínyi Ilona Gimnázium, mint UNESCO asszociált is­kola, oktató- és nevelőmun­kája mellett egyik legfonto­sabb feladatának tartja, hogy minél több diákja ismerked­jék meg a föld távoli orszá­gaival, értse meg az UNESCO jelmondatát: „Egyik ember annyi, mint a másik.” A Magyar UNESCO Bizottság és az indiai követség Magyar- országról meghirdetett pályá­zatának győztesét tavaly nyá­ron két hétig látta vendégül az iskola. Radjini Cumar in­diai diáklány látogatása volt a közvetlen előzménye annak a nyolcadik hónapja tartó munkának, amelyet Adám Katalin osztályfőnök vezeté­sével a III. c. osztály végzett a tegnapi est sikeréért. India sok ezer éves törté­netét három részben mutat­ták be közönségüknek. A ti­tokzatos Indiát, az ébredő Indiát, as a szabad Indiát —. i dal, a tánc, az irodalom eszközeivel. Hosszú hetek lel­kiismeretes felkészülésének eredményeképpen elevenedett meg a Központi Leánykollé­gium nagytermének színpa­dán a hindu vallás, az indiai népszokások, az indiai törté­nelem. A kicsit hosszúra nyúlt, csaknem háromórás műsor megmutatta, egy tá­voli, és sokak által alig is­mert, hatalmas kultúrájú nép szellemi kincseit, és — egé­szen a legutóbbi időkig — mérhetetlen szenvedéseit. A debreceni Egyetemi Könyvtár, a Kelet-ázsiai In­tézet, és az indiai nagykö­vetség egyaránt segítséget nyújtott a műsor összeállítá­sához, a hozzávaló irodalom összegyűjtéséhez. A III. e. osztály, mintegy 43 diákja pe­dig, eredeti minta szerint, az iskola szabó-varró tanműhe­lyében késztilt kosztümökben, nagy figyelemmel, ügyesség­gel, és erre a korosztályra jellemző bájjal mutatta meg az európai ember számára egzotikus, „kincses India” éle­tét, (makai) ét Kompoácio, meri® Kw* mix 25 év tizenkét percben Kamerák elé kerül-e a miskolci együttes? Elutazóit a fővárosba a Gárdonyi Géza Művelődési Ház iro­dalmi színpada, hogy részt vegyen a Magyar Televízió és a KISZ Központi Bizottsága által hirdetett jubileumi vetél­kedő selejtezőjén. A rangos verseny — me­lyen minden megyét csak egy művészeti csoport képvisel — legjobbjai rövidesen képér­Előadások a manierizmusról A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Inté- z. .ck rendezésében a magyar irodalomtudósok május 7— 9-é,i háromnapos ülésszakot tartanak Sárospatakon, s tizen­három előadásban vitatják meg a XVI—XV tt századi magyar manierista irodalom sajátosságait. A manierizmus a rene­szánsz és a barokk közötti át­meneti stílusirányzat, amely­re a képzőművészetben és az irodalomban egyaránt az erős dekorativ törekvések jellem­zők. Irodalmunkban főképp Balassi Bálintnak és tanítvá­nyának: Rimay Jánosnak a versei mutatnak manierista vonásokat. Balassi mint a pa­taki vár urának, Dobó Fe­rencnek a közeli rokona gyakran megfordult Sárospa­takon, néhány művét is itt írta, ezért esett a rendezőség választása megyénk e nagy múltú városára. A két fő előadást Bán Imre debreceni és Klaniczay Tibor budapesti egyetemi tanár tartja, s rajtuk kívül az ülés­szak munkájában a buda­pesti, debreceni, szegedi egyetem bölcsészettudományi karának még 11 irodalom­tudósa vesz részt. Május 7-én Surányi Ibolya előadóművész Balassi-versek- ből összeállított műsoros est­jére kerül sor a művelődési otthonban. Közreműködik Csengery Adrienne ének-, Kecskés András lant- és Stadler Vilmos fuvolaszá­mokkal. A háromnapos ma­nierizmus-ülésszak részvevői május 9-én autóbusz-kirándu­lást tesznek a zempléni he­gyekbe, s közben megtekin­tik Telkibánya, Gönc, Vi­zsoly, Boldogkőváralja, Szik­szó és Szerencs nevezetessé­Ki jön ott?... Puccini örökszép operájának, a Pillangókisasszonynak uz előadásán esett meg az alábbi mulatságos história, egyik vi­déki színházunkban, amelynek különösen operai társulata magas színvonalú, értékes produkciókra képes együttes volt akkor, s az ma is. Bérletes előadás volt, s hősünk, akinek bérlete erre az előadásra szólt, előtte vállalatánál névnapot ünnepelt. Méghozzá a saját névnapját, ami azzal a köteles­séggel járt, hogy mindenkivel innia kellett, s bár a bor nem volt nehéz, hegyaljai ital, azért a végén mégis mozgott kissé a föld... De hát nemcsak bérlet van, hanem ráadásul egy haragos feleség, akit ki kell engesztelni, ha mással nem, hát, azzal, hogy elvisszük az operába. Hadd felejtse ott a harag­ját. Puccini zenéje kivált alkalmas is erre. Csakhát a bor nemcsak alkohol, hanem viz is van benne; annál több, minél többet isznak belőle. S a víz előbb-utóbb kivezető utat követel magának. Hanem hősünknek, alighogy elkezdődött az előadás, különös érzése támadt. Előbb azt hitte, az opera, de később rájött, hogy más. Az előadás folyt, s ő egyre izgatottabban fészke­lődön a helyén... Pinkerton elmegy, Pinkerton megígéri, hogy visszajön; ő is ment, mert nem várhatott tovább. S rá­adásul a meleg is... kezdett ismét becsípni. Amikor vissza­jött, a sóvárogva várakozó Cso-cso-szán épp belekezdett: „ __ki jön ott? Ki jön ott? ...” Hősünk, aki mindig adott a formaságokra, s most úgy érezte, különösen szüksége is van erre, megállt hirtelen, összecsapta bokáját s férfiasán zengő hangon bemutatkozott a felszólításra; — Vigh Jóska vagyok, a HALÉP-től. Kezét csókolom. Ezen az estén senki másnak nem volt sikere, csak neki. Ez a Pillangókisasszony volt egyébként a szezon legvidá­mabb előadása. Vigh Jóska a HALEP-töl pedig hamarosan állást változ­tatott, S ki nem állja az operákat. A történet ennyi. S talán még valami tanulság. A színház szórakoztat ugyan, de nem szórakozóhely. S ez más vidéki városok színházaira is vonatkozik. PPi­nyöre kerülnek. Nehéz er< próba áll előttük. A verseny szabályai szerint. 12 perces, önálló műsort kell bemutatni, mely eszmeileg az elmúlt ne­gyedszázadhoz kapcsolódik. A hejőcsabai együttes — hagyományaihoz híven — ez­úttal is szatirikus összeállí­tással szerepel. Lengyel Pál; Visszapillantó című műsor;: két és fél évtizedes, nagy építkezésünk sok örömét és sok bosszúságot okozó fázi­sait kívánja megeleveníteni. Ha meggondoljuk, hogy mind­erre csupán tizenkét perc áll rendelkezésükre, akkor fo­galmat alkothatunk a feladat nagyságáról. Biztató, hogy a borsodi, miskolci szakembe­rek ezt a műsort tartották legalkalmasabbnak. A műfaj nehézségei azonban a kame­rák előtt még inkább foko­zódnak ... A szokatlan vállalkozástól az együttes nem remél feltét­len sikert, a feladatnak azon­ban mindannyian nagyon örülnek. A Visszapillantót egyéb­ként május 1-én a Gárdonyi Géza Művelődési Ház közön­sége is láthatja, a Három műsor, egy adásban c. vidám est keretében, —Gj Fernande! és a jósno Femandel vélemé­nye a jósnökröl igen lesújtó; — Nem hiszek ab­ban, hogy a jósnők mindent tudnak. Egyik nap is elmentem egy jósnőhöz. Kopogok az ajtaján és ezt hallom: „Ki az? Mit óhajt?'1 reggelig HAT HOLTTEST Hat holttestre bukkantak a bajorországi Schongau kör­nyékén egy düledező barakk­lakásban. Lengyel emigrán­sok éltek benne. Feltételezik, hogy az egyikük dührohamá­ban agyonlőtte társait és ma­gával is végzett. AGYONLŐTTÉK Lesotho fővárosában tűz­párbaj során agyonlőtték az eddig bujkáló Paul Monethit, aki a kaoi gyémántbányák­ban történt zavargásokért fe­lelős. A zavargások során 100 személy meghalt. LEÉGETT München közelében leégett a szigorúan őrzött nyugat­német hírszerző ügynökség egyik épülete. A tüzet lokali­zálták. emberéletben néni esett kár. A rendőrség sze­rint a tűzvészt a fűtőberen­dezés hibája okozta. BALESET Hockenheim közelében, az új autópályán súlyos közle­kedési baleset történt. Egy személygépkocsi három uta­sa, akik Frankfurtban egy te­metésen akartak részt venni, életét vesztette. MERÉNYLET Merényletet kíséreltek meg New Yorkban Csang Csing- kuo tajvani miniszterelnök­helyettes, Csang Kaj-sek dik­tátor fia ellen. Egy kínai nemzetiségű személy revol­verrel kezében közeledett feléje. A biztonsági ügynökök fogták le. Dulakodás közben a pisztoly elsült, senki se«» sérült meg. MEGDOBÁLTÁK VL Pál pápa Szarcftnfaöfe látogatott. Több mint 1700 éve most látogat el első fel­ben római pápa erre a szi­getre. A Cagliari szegény*' negyeden áthaladva kövekkel dobálták meg a gépkocsiosz­lopot. A rendőrprefektus cá­folta, hogy a pápa gépkocsi­ját is eltalálták volna. KIADATÁSÁT KÉRIK A szovjet, külügyminiszté­rium jegyzékben kéri Angliá­tól, hogy adják ki a szovjet hatóságoknak Jurij Csapodze háborús bűnöst, aki több ezer zsidó lemészárlásában bűnös. A második világháború után il Nagy-Britanniába szökött és i George Chapelli néven tele­pült le. A szovjet törvények­nek megfelelően akarják fe­lelősségre vonni Anglia a jegyzéket visszautasította. A LÁZADÓKAT LETARTÓZTATTAK Bogotában, Kolumbia fővá­rosában ismeretessé vált, hogy a hadsereg négy tisztje; két őrnagy és két százados lázadást kísérelt meg. Egy katonai támaszpont legénysé­gét akarták a maguk oldalára állítani. Nem sikerült, letar­tóztatták őket. GYÖTRELMES MENETELÉS A Sinai-íélszigetrol Port Saidba úgy kényszerítették az arabokat az izraeli kato­nák, hogy sátraikat felgyúj­tották, étlen-szomjan gyalog útnak indították őket. A gyötrelmes menetelés során két gyermek, egy idős ember éhen-, illetve szomjanhalt. Kínzással és gyilkossággal kényszerítik az arabokat ott­honaik elhagyására. ROBBANÁS Toulouse közelében robba­nás történt egy tűzijátéktöi- tény-gyárban. Négy személy meghalt, egy megsebesülj

Next

/
Oldalképek
Tartalom