Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-24 / 95. szám

Nyugat-németországi mozaikok I. Zászlólevonás — forradalmi dallal Fúvószenekari hangverseny A mi huszonéveseink, akik legfeljebb szüleiktől hallottak a 25—30 évvel ezelőtti forra­dalmi megmozdulásokról, ke­vésbé tudják maguk elé idéz­ni, miként is zajlik le egy keményhangú protestálás. A múlt héten, amidőn a XVI. nemzetközi rövidfilmfesztivál eseményei zajlottak Ober- hausenben, egy nagyon érde­kes és a mi generációnk szá­mára feltétlenül tanulságos esemény részese lehettem. Idézés a falon A kizárólag filmfesztiválra épült hatalmas Stadthalle egyik folyosóján az újságírók megtalálták a mindennapos sajtókivágásokat. Egy alka­lommal a cikkek mellett egy idézést találtunk, amely Fasia Jansen filmrendezőnek szólt. Az oberhauseni bíróságra hi­vatták, ahol kérdőre akarták vonni a különböző politikai tüntetések szervezéséért. Fa­sia Jansen az idézést az új­ságírók széles tábora elé he­lyezte. Ennek természetesen óriási politikai hatása volt. A feszültség szinte a levegő­ben vibrált. Aztán egyik este — talán éppen a francia programot vetítették — a fil­mek közötti néhány pillanat­nyi szünetet kihasználva egv fiatalember te'ent meg a hat­szögletű vetítőteremben. Ke­zében tranzisztoros hangszóró volt, melyen át azt hallhatta a mintegy 1500 részvevő, hogy néhány perc múlva zászlólevonás lesz a főpolgár­mesteri hivatal tőszomszéd­ságában. (Itt lengette a szél a nemzetek zászlóit.) Autós forradalmárok Néhány perc elteltével fia­talok százai gyülekeztek a spanyol zászló rúdja mellett. Nemsokára odagördült né­hány Volkswagen. Az egyik kocsi tetejére fellépett egy szakállas fiatalember, kezé­ben a tranzisztoros hangszó­róval. A villamosok, az autó­buszok megálltak, az utasok a tüntetőkhöz csatlakoztak. A fiatalember többször el­mondta, hogy most a tömeg jelenlétében levonják a spa­nyol zászlót, tiltakozásul a Franco-rezsim ellen. Valóban le is vonták a zászlót és he­lyébe ünnepélyesen a magas­ba röpítették a spanyol sza­badságharcosok zászlaját. Eközben Fasia Jansen, spa­nyol származású rendezőnő, forradalmi dalokat énekelt, amelybe bekapcsolódtak a fiatalok is. A Franco-zászlót közben becsomagolták, s a fiatalok aláírásával elküldték Madridba — postán. Menetelés a városban A fiatalok egy csoportja a zászlócsere után is együtt maradt, s megindult az igen nagy kiterjedésű városban — körbe-körbe. A pionírnyak- kendős Fasia Jansen haladt az élen, mögötte tizen-, de főleg huszonévesek sokasága. Az igen szép hangú rendező­nő a legismertebb forradalmi dalokat énekelte mindaddig, amíg a csoportot hivatalos közegek meg nem állították. A végeredmény: ismét egy idézés, aminek Fasia Jansen másodszor sem tett eleget. PÁRKÁNY LÁSZLÓ A Bartók Béla Művelődési Központ „Aranylant” minősí­tésű fúvószenekara tegnap este önálló hangversenyt adott a szakszervezeti mozga­lom kiváló dolgozói részére. Dénes István karnagy veze­tésével a zenekar az elmúlt évben a Siklósi Várfesztivál nagydíját is elnyerte, ebben az esztendőben ped-a a Mű­velődésügyi Minisztériumtól a Kiváló együttes címet kapta. A változatos, színes kon­certprogram a zenekar helyes műsorpolitikáját tükrözte. Helyet kaptak a közönségnek tetsző, népszerű operettvilág (Lehár: Arany-ezüst keringő. Kálmán: Csárdáskirálynő ke­ringő ■ egyveleg), opera-nyi­tány (Boieldien: Bagdadi ka­lifa) mellett orosz, szovjet, magyar dallamokat, motívu­mokat tartalmazó fúvószene­kari kompozíciók, és mai magyar szerzők müvei is. Az együttes teljesítményét, művészi színvonalát csak di­csérni lehet. Dénes István gondosan ügyel a jó han­golásra, a helyes zenekari arányok megteremtésére, jó tempók vételére, árnyalt di­namikára. Nem engedi zene­karát harsogni, csak ha an­nak helye van. Helyes mű­vészi elképzeléseit átveszi az együttes, és így magától ér­tetődő természetességgel ol­dották meg a szellemes Ste- fanik polkát éppúgy, mint Szőnyi Intermezzóját, vagy Szirmai Jánosnak a felsza­badulás tiszteletére írott Üj világ indulóját, s a lendüle­tesen, virtuózán megszólal­tatott II. román szvitjét. BARTA PÉTER Borotvapengések A miskolci VIII. számú általános iskola egyik tanulója a napokban kapott vadonatúj nylon lemberdzsekben ment isko­lába. A szülei délután elhűlve látták, hogy a csaknem ötszáz forintot érő kabát ujját borotvapengével felhasították. Az eset voltaképpen szülői értekezlet-téma, de mivel az iskolában mind gyakoribb a hasonló pusztítás (a télen bundát, pulóvert, télikabátot vagdostak össze), szót kell ejteni e go­noszságról. A szülők már korábban is kérték az iskola vezetőit, tanárait, hogy keressék meg, csípjék íülön a lelkiismeretlen rongálókat. Tudomásunk szerint eredményes volt az állandó tanári készenlét, de úgy látszik, újabb rongálók leptek a po­rondra. Érdemes még valamit lejegyezni. A pengések kizárólag új vagy igen jó minőségű holmikra specializálják magukat. Ez azért is figyelemre érdemes, mert köztudott, hogy gyerme­keink szinte kivétel nélkül jólöltözöttek. A bunda, a bőr- és műbőrkabát, valamint sok egyéb divatos holmi százával talál­ható meg az őrizetlen, előcsarnoki fogasokon. Tehát nem „exkluzív” szülők gyermekeinek a ruháiról beszélünk, hanem általában és általánosan a kisiskolások szép öltözékeiről. Tudjuk, hogy nehéz gátat szabni a rombolásnak ott, ahol majd másfél ezer gyerek tanul. De végül is: ki kell valamit találni. A legkézenfekvőbbnek látszik (még ha ez költséges is), ha szekrényeket készíttetnek a folyosókra. Bizonyára a szülők is vállalnának áldozatot. (P—I) Beszélgetés a gyarmati if júság napján Hazájukért tanulnak f T 1 ____V_ m A döntés ... és akkor megszólaltak az Auróra ágyúi. így szoktuk idézni a világtörténelem egyik legnagyszerűbb pilla­natát. Az adott társadalmi és történelmi körülményekről azonban — melyek között föllobbanhatott a forradalom tüze — már nem beszélünk annyit. A lenini gondolat, melynek nyomán ropogni kezdtek a fegyverek, a cen­tenárium műsorainak soka­sága közül legtisztábban szerdán este szólalt meg A döntés című oratóriumban. Tanulmány és tanúság volt ez a műsor. Jóval több, mint a bolsevik párt történetének egyik epizódja. Fél századdal az októberi forradalom után, nagyon ideje volt megismer­nünk a Központi Bizottság­nak azt a jegyzőkönyvét, mely leghívebben tükrözi, hogy milyen viták előzték meg a fegyveres harcot. (A megismerésen természetesen azt a széles körű propagálást értjük, amelyet a televízió jóvoltából élvezhettünk.) A jegyzőkönyv egy önálló dráma, színpadi játék lehető­ségeit is magában hordja. Gyurkó Lászlót azonban nem csábította el ez a lehetőség. Ä bolsevik párt történetének, s a lenini hagyatéknak talán lggjobb magyar ismerője történelmi illlusztrációul az oratórikus formát választotta, hogy a gondolatok, a jegyző­könyv eszmeisége kerüljön az érdeklődés középpontjába, ne zavarja azt sem maszk, sem jelmez, sem pedig kitalált keretjáték. Régi igazság, hogy a kom­mentálás nélküli dokumentu­mok értelmünkre, érzel­münkre sokszor jobban hat­nak, mint a megkomponált drámai szituációk. Szerdán este is ennek lehettünk tanúi. Szinetár Miklós rendező né­hány korabeli híradórészlet atmoszférájában eleveníti meg a központi bizottság vi­táját. Néhány perc után a néző is részese a cselekmény­nek; mérlegel, érvel, elutasít. A Gyurkó korábbi művei­ben már megrajzolt Lenin- portré az oratórium folyamán még markánsabbá vált. A Kamenyevvel és Zinovjevvel folytatott vitában nem a „lánglelkű vezér” kerül fö­lénybe, hanem az élenjáró osztály erejét ismerő gondol­kodó, a tettekre serkentő forradalmár, s a humanista. A számos jó színész közre­működésével bemutatott ora­tórium — szándéka szerint — csökkentette romantikus illú­zióinkat, de hozzásegített bennünket a valóság jobb megismeréséhez... GY— 1955. április 24-én véget ért a bandungi értekezlet, az afro­ázsiai államok első konferenciája. Ez az esemény mérföldkö­vet jelentett a gyarmati rendszer összeomlásának hosszú fo­lyamatában. Az elmúlt évek során számtalan ország neve mellől maradt el a brit, francia, belga, holland gyarmat jelző. Gyarmat és protektorátus azonban ma is van, és jó néhány ország küzd napjainkban is függetlenségéért. A miskolci egyetemen csak­nem harminc külföldi ösz­töndíjas tanul. Ezek a fiata­lok olyan országokból jöttek, ahol nincs béke, vagy csak néhány éves a függetlenség. Joseph Oseman Oribabor egy nigériai orvos fia, Omar Mo­hamed Sulejman Jusef pedig jordániai kereskedőcsaládból származik. Mindketten első éves olajbányász-hallgatók, második éve vannak Ma­gyarországon. Egy évig ta­nulták — amint mosolyogva, tört magyarsággal mondottál: — az igen nehéz, bonyolult magyar nyelvet, másodév vé­gén szigorlatozni fognak be­lőle. A nyelv nehézségeivel párhuzamosan birkóznak a tantárgyi nehézségekkel is, és néhány év múlva kész mér­nökökként térnek haza. Szívesen beszéltek otthoni körülményeikről, családjuk­ról. — Tizenegy testvérem van — mondta Mohamed Sulej­man —, otthon dolgoznak. En­gem a Jordániai Kommunista Párt küldött ide. Mosolygós arca csak akkor komolyodik el, amikor Jor­dánia igen nehéz helyzetéről beszél. Az újságolvasó, rá­dióhallgató európai úgy is­meri mindazt, amit ő tört magyarsággal, néhány szóval, a nehéz életkörülmények vá­zolásával jelez, hogy „közel- keleti válság”. Az idegen em­ber a világ békéjéért aggó­dik, ha erre gondol; ő csa­ládjáért. legközelebbi hozzá­tartozóiért és népéért. Vi­lágosan látja, hogy nem faji problémákból, hanem osztálykülönbségekről van szó akkor, amikor az egyes né­pek fegyvert fognak egy­másra. Lakonikusan és tömören érzékelteti a távoli afrikai or­szág, Nigéria viszonyait Jo­seph Oseman Oribabor: „Most szabad mondani: ez tetszik nekünk, az tetszik nekünk. Régen nem volt szabad — ez a nagy különbség.” Nigéria 1960-ig angol gyarmat volt, azóta indult gyors fejlődés­nek az ország. Hat év után új gondként jelentkezett a polgárháború, amely ez év januárjában ért véget. A tör­ténelmi fejlődés következmé­nyeképpen szükségszerűen várnak még nehéz évek Ni­géria népére, de soha többé nem lesz gyarmat, és a nép erőfeszítéseinek következté­ben tovább fejlődik, gazdago­dik. A két fiatalember' szereti Magyarországot. Szép az or­szág, kedvesek az emberek — mondják, s az öt nehéz egyetemi évet megkönnyítik a magyar egyetemisták, akik között élnek. Négy év múlva mindkettő visszamegy hazá­jába. Amit tanult, otthon hasznosítja, az egyre nagyobb számú fiatal nigériai és jor­dániai értelmiség tagjaként; népe boldogulásáért dolgozik majd. MAKAI MARTA A fiatalság filmprogramja Kőszegen A fiatal filmművészek s az ifjú filmbarátok ma immár negyedszer randevúznak a történelmi városban, Kősze­gen. Az ifjúsági filmnapok gazdag eseménysorozata kez­dődik ma a város falai kö­zött. Már megérkeztek a ven­dégek. számos hazai és kül­földi résztvevő. Az ünnepi nyitást követően Kosa Ferenc ítélet című filmjét vetítik, majd a Bű­bájosok, a Szemüvegesek, a Szeressétek Odor Emíliát cí­mű filmek kerülnek a nézők elé. A program egjiik érde­kessége, hogy a katonai film­stúdió a legsikeresebb alko­tásokból nyújt át egy csok­rot a filmszerető ifjúságnak. A viták és előadások sorá­ból érdekesnek ígérkezik a második film problematiká­ja, miután az a tapasztalat, hogy fiatal filmművészeink az elsőt az összegyűlt gazdag, változatos önéletrajzi adat birtokában hatásosan készítik el, de a második rendszerint gyengébbre sikerül. Ha sike­res lesz a vita, talán ez a té­ma nyújtja a legtöbbet a fi­attal fflrnművészek számáfa. MEGADTAK MAGUKAT Az amerikaiak által kikép­zett és harcba vetett laoszi katonák közül 118 megadta magát a Sam Neua tarto­mányban. VESZTESÉGLISTA Saigonban közzétették az amerikai katonaság és a sai- goni kormánycsapatok múlt heti veszteséglistáját. 740 kormánykatona és 101 ame­rikai halt meg, 1750 saigoni és 698 amerikai megsebesült. HALADÉKOT KAPOTT A TÖMEGGYILKOS Augusztus 24-re halasztot­ták William Calley főhad­nagy tárgyalását. Calley-t 102 vietnami polgári személy meggyilkolásának vádjával állítják katonai bíróság elé. VÉLETLENÜL A KIRÁLLYAL BESZÉLGETETT Egy antwerpeni rádióama­tőr este véletlenül a jordániai királlyal beszélgetett. Az amatőr, Louis Berge az éter­ben halászva beszélgetésbe bonyolódott egy partnerral, akinek kódjával, „JY—1” nem volt elégedett. Ekkor derült ki, ki volt a rádiótárs. „No problem, i am king Husszein” (semmi baj, Husz- szein király vagyok), hang­zott a válasz. Berge úr és őfelsége néhány megjegyzést tett az időjárásról, aztán Husszein más hullámsávra váltott. BÖRTÖNT KAPOTT A SZURKOLÓ A londoni bíróság 18 havi börtönbüntetésre ítélte a 20 éves Patrick O’Neil-t, a Man­chester City szurkolóját, mert az egyik mérkőzésen több­ször összetűzésbe került a rendőrséggel. Majd egyik este a földalatti állomáson felfe­dezte az őt „inzultáló” rend­őrt, rátámadt és több társá­val eszméletlenre rugdalta. ELFOGTAK A BETÖRŐKET Vasárnap éjjel betörtek a Német Kommunista Párt düsseldorfi körzeti irodájába és vandál módon szétrombol­ták a berendezést. A rendőr­ség elfogta a tetteseket: há­rom düsseldorfi NPD-tagot. Az újfasiszta szervezethez tartozó fiatalemberek beis­merték, hogy tettükkel a Né­met KP választási kampá­nyát akarták megzavarni. GYÉMÁNTOT RABOLTAK A BANDITÁK 180 ezer font értékű gyé­mántot tartalmazó zsákot ra­bolt el három fegyveres ban­dita Londonban, a nyílt ut­cán. A szállítmányt kísérő két postást leütötték, majd elmenekültek a zsákmánnyal. TITOKBAN A nyugatnémet diákszövet­ség egy bonni sajtóértekezle­tén bizonyítékokat tart az új­ságírók elé arról, hogy a nyu­gatnémet hadsereg, a Bun­deswehr megrendelésére ál­lami és magáncégek titokban újfajta mérgező harcgázok létrehozásán dolgoznak. A Bundeswehr legalább négy­féle mérgező gázzal rendelke­zik. Különböző vegyészeti laboratóriumokban titkos munka folyik a nagyhatású idegbénító mérgesgázok töké­letesítésén.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom