Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-22 / 93. szám

Művészete összeforrt a nép ügyével Meg hátrált a kanyaró rs Május közepén nyílik meg a tavi fürdő Balmazújváros A tisztaság katonái A hosszú tél okozta a kéthetes késést Veres Péter ravatalánál Gyászolók sok ezres töme­ge kísérte utolsó útjára Ve­res Pétert, akit kedd délután helyeztek örök nyugalomra a Mező Imre úti (Kerepesi) te­metőben. Vörös szemfödéllel borított koporsóját a magyar munkásmozgalom nagy ha­lottainak Panteonjánál rava­talozták fel. A hozzátartozókkal együtt megjelent a gyászszertartáson és díszőrséget állt a koporsó­nál Fehér Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Kál­lai Gyula, az országgyűlés elnöke, Ilku Pál, művelődés- ügyi miniszter, Csémi Károly altábornagy, a honvédelmi miniszter első helyettese. Er­dei Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára és Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének főtitkára. Ott volt s díszőrséget állt a ravatalnál Veres Péter szülő­faluja, Balmazújváros népes küldöttsége. Kállai Gyula a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Ma­gyar Népköztársaság Ország- gyűlése és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ne­vében búcsúzott az elhunyt­tól: — Veres Péter személyé­ben a XX. század magyar irodalmának kimagasló alak­ja, tevékeny közéleti ember, elvtársunk, barátunk távo­zott el. Halálával súlyos veszteség érte a magyar iro­dalmat, egész szellemi és köz­életünket. Olyan ember volt, akinek tevékenységében elvá­laszthatatlanul összeforrt a művészi hitvallás a nép ügyé­vel. aki minden szavával, mondatával azt a nagy ügyet szolgálta, amelyre már gyer­mekkorában elkötelezte ma­gát: a parasztság és a ma­gyar nép felemelkedését — mondotta a többi között. Kállai Gyula búcsúztatója utána Illyés Gyula Kossuth- díjas író mondott gyászbe­szédet. Az Országos Járványfigyelő Szolgálat hetente megküldi a miskolci KÖJÁL-nak is az országos adatokat. A helyi és országos jelzések figyelembe­vételével így a legrövidebb időn belül észlelni tudják, ha egy-egy járvány felüti fejét. Tiszta ivóvíz Ezen a téren a miskolciak az országossal megegyező, esetenként annál jobb ered­ményeket értek el. A védő­oltással megelőzhető betegsé­geket, a diftériát, járványos gyermekbénulást, szamárkö­högést. tetanuszt, himlőt mint járványt már leküzdötték. Továbbra is a legfontosabb feladataik közé tartozik azon­ban, hogy az esetenként ki­sebb gócokban jelentkező fer­tőzéseket lokalizálják, és a megelőző védőoltásokat tel­jes egészében elvégezzék. Újabban az oltással megelőz­hető járványok közé sorolják a kanyarót is. A szakembe­rek szerint a kanyaró elleni hatásos oltóanyag az évtized legjelentősebb járványügyi eredménye. Nagyobb gondot okoz az utóbbi évtizedekben a városokban nagy számban jelentkező bélfertőzéses meg­betegedés, amelynek kialaku­lása. terjedése elsősorban a település- és élelmiszer-higié­niától függ. Jó eredményeket értek el a fertőzött kutak fel­A Szovjetunió rendszere­sen bemutatja autóit a világ nagy autószalonjaiban, és a külföldi szakemberek figye­lemmel kísérik a szovjet gép­kocsik fejlődését mind mű­szaki, mind pedig esztétikai szempontból. Nagy lendülettel folynak a Szovjetunióban a villany­autókkal kapcsolatos kutatá­sok. Ezeknek a kocsiknak — különösen a városi közleke­désben — nagy jövőt jósol­nak. A Fiat autógyárral koope­szémolásával és a szennycsa- toma-hálózat bővítésével. Nyáron tilos a krémes Az utóbbi években az élel­mezés-egészségügy terén is eredményes volt a KÖJÁL munkája. 1963-ban a közét­keztetést igénybe vevő fel­nőttek 71,8 százaléka korsze­rűtlen, túlterhelt, veszélyez­tetettnek minősített körül­mények között étkezett Mis­kolcon. Ez az arány azóta hetedére csökkent. Az 1963- ban kifogásolt konyhák közül hatot megszüntettek, ugyan­csak hatot korszerűsítettek. A gyermekétkeztetés színvo­nala is javult, ha nem is olyan mértékben, mint a fel­nőtteké. A KÖJÁL intézke­désének köszönhető. hogy Miskolcon is megtiltották az országos viszonylatban ko­rábban sok ételmérgezést okozó krémes májustól októ­berig történő dósát. El­lenőrzéseik hatására javult a cukrász- és fagylaltüzemek higiéniája is. A munkások védelmében A KÖJÁL munkatársál rendszeresen végeznek mun­ralva, befejezéshez közeledik Togliatti városában annak a hatalmas, korszerű autógyár­nak az építése, amely évente 660 ezer módosított típusú Fiat 124-es személyautót fog gyártani, a Renault francia állami autógyárral koope­rálva pedig bővítik és kor­szerűsítik a moszkvai gép­kocsigyárat. A Moszkvicsot OHC vezér­lésű motorral látták el, és a szakértők véleménye szerint a maga osztályában a leg­jobbnak számít. Bővítik és korszerűsítik a Gorkijban és Zaporozsjében levő autó­gyárakat is. Uj autó-nagyhatalom A Tapolcára látogatókat dömperek, feltúrt \ irágágyások fogadják a termálfürdő környékén. Tíz nap van még hátra a tavi fürdő május 1-re ígért megnyitásáig, ezért tegnap délelőtt a Mélyépítő Vállalatnál, és a Vízműveknél érdeklődtünk: si­kerül-e tartani az átadási határidőt? kaegészségügyi vizsgálatokat a város üzemeiben, gyárai­ban. Ezek alapján a dolgo­zókat védő új eljárásokat ve­zettek be. s korszerűbb gépe­ket szereltek fel a nagyüze­mekben. Továbbra is súlyos gondot okoz azonban a város levegőjének szennyezettsége, és a zajártalom. Valami ja­vulást hozott ugyan a gáz­fűtés terjedése, de még jó né­hány nagy beruházásra lesz szükség, amíg Miskolc külö­nösen szennyezett levegőjét sikerül megtisztítani. A KÖJÁL feladatai közé tartozik az új beruházások, üzletek, intézmények tervei­nek közegészségügyi elbírá­lása és jóváhagyása is. Sajnos a beruházók, tervezők, kivi­telezők, „magasabb” szem­pontokra hivatkozva, nem mindig tartják be a KÖJÁL- nak. a lakosság egészségét védő javaslatait, intézkedé­seit. (pusztai) Az építkezésen már csak apró burkolási, szerelési munkák vannak hátra, s így napokon belül „készre” je­lenti az építőipari vállalat ezt a munkát. Ezután kerül sor a műszaki átadásra, majd a hiánypótlásra. Így valószínű, hogy a május 1-i megnyitást a hónap közepére kell ha­lasztani, hiszen a Miskolci Kertészeti Vállalat is csak akkor láthat hozzá a munka- terület rendbehozatalához, a parkok felújításához, ha el­vonulnak az építők. A kéthetes késést a hosz- szúra nyúlt tél okozta, mivel a betonozási munkákat telje­sen le kellett állítani, amíg — heteken át — mélyen a fagy­pont alatt volt a hőmérséklet. A miskolciak és a Tapolcára látogató idegenek már na­gyon várják az impozáns tavi fürdő megnyitását, de bizo­nyára elnézik ezt a kéthetes csúszást, hiszen az építők a minőség védelmében késle­kedtek. Véradó hét a ÜK,IT-ben Jól sikerült önkéntes véEr adó hetet rendeztek a Diós­győri Gépgyárban. Az üzem mintegy ezer munkása 300 liter vért adott. A napokban a Miskolci Fényképész Szö­vetkezet dolgozói esti felvételeket készítettek a kivilágított város különböző pontjairól. A fényképek segítségével az ÉMÁSZ jövő hó­napi élüzemavató ünnepségén, kiállításon fogják bemutatni a vállalat 25 éves fejlődé­sét. Az itt látható Béke téri felvétel egymé­teres nagyításban kerül a kiállítás látogatói elé. (Szathmáry László felvétele) Vallatják a pincéket Színházi telefon Elmennek a szép huszárok Feltárul Eger a Ivarosa (Egri tudósítónktól.) Eger altalaja és a város közvetlen környéke tele van pin­cékkel, számuk pontosan meg sem állapítható, mert jó ré­szük már régóta nincs használatban. A pincék és a hozzájuk szorosan kapcsolódó barlanglakások keletkezését a nép a tö­rök időkhöz köti: ellentmond azonban ennek az, hogy már a XV. századból ismerünk pincékre utaló okleveles adatokat. A vár 1562. évi leltára pedig a pincéket elnevezésük szerint is felsorolja: Hosszú ág, Kút ág, Tok ág stb. — Ma este utoljára jönnek be a szép huszárok a Nemzeti .Színház színpadára. Nyolc­vanegy előadás után elbúcsú­zik a miskolci közönségtől a János vitéz-produkció. Siklósi László művészeti főtitkár hangjában némi nosztalgiát vélek felfedezni. — Halló? Csak nem saj­nálja a színház a János vi­tézt? — Az előadás nagyon sok örömet jelentett mindannyi­unknak, itt a színházon belül is. Van, akinek új szerepet, másnak alkalmat a kedves komédiázásra, a társulat idő­sebb tagjai számára pedig egy régi előadást idézett, azt a 25 évvel ezelőttit, amikor még szovjet katonák ültek a nézőtéren... — Persze, az új produkciók mindig friss örömet szerez­nek. — így van. Már hetek óta készülünk a Csárdáskirálynő bemutatójára. Kálmán Imre művének mostani előadásáról csak annyit, hogy vendégmű­vész, a Debreceni Csokonai Színház rendezője. Fényes Márta állítja színpadra, aki egyebek között a zenés mű­fajnak is igen jó ismerője. Az előadás koreográfiáját az Ál­lami Balettintézet tanára, Koboz Agnes készítette. Te­hát jórészt vendégművészek kezébe tettük le az előadás sikerét. Nagy öröm azonban számunkra, hogy a vendégek otthon érzik magukat már most, a próbák közben és a társulat tagjaival való jó együttműködésnek bizonyára hasznát látja majd a közön­ség. — A szezon vége felé já­runk. Néhány színész ilyen­kor már pihenhet, vagy ép­pen a jövő szezonra készül. — A színész sohasem pihen szívesen. Gyöngyössy Kata­linnak például nálunk pilla­natnyilag nincs feladata, de most is dolgozik. A József Attila Színházban vállalt sze­repet, vendégként. Upor Pé­ter a Riadó kimerítő előadá­sai után valóban megérdemli a pihenést. A Művelődésügyi Minisztérium vendégeként a közeljövőben néhány napot Szlovákiában tölt. Az út célja azonban nem csupán a ki- kapcsolódás. Művészünk a szlovák színházi élet tanul­mányozására utazik a szom­szédos országba. — Egyéb szezonvégi hírek? — A napokban ülésezett a színház művészeti tanácsa. A jövő év műsortervéről és a színház művészeti törekvései­ről beszélgettünk. Ezt azon­ban még korai lenne publi­kálni«. G¥— A szovjet gépkocsikat 70 országba exportálják. Kelen­dő a szovjet személyautó Nyugaton is. Különösen nagy az érdeklődés iránta Bel­giumban és Hollandiában, ahol a taxisofőrök használ­ják előszeretettel, s igen di­csérik tartósságát, megbízha­tóságát és kényelmét. A szov­jet Volgákba és Moszkvi­csokba szerelnek angol Per­kins gyártmányú olajmotort is, amely igen megbízható és keveset fogyaszt. A nemzetközi autógyártás­ban a Szovjetunió jelenleg a nyolcadik helyen áll. A te­herautók gyártásában — évi 478 ezer autóval — a har­madik helyet foglalja el az Egyesült Államok és Japán mögött. A Szovjetunió azon­ban a személygépkocsi-gyár­tásban is hamarosan mennyi­ségi és minőségi „rohamra” indul a világpiacon, és kilá­tás van arra, hogy előkelő helyet szerezzen magának a rangsorban. Az idén 1 millió 641 ezer tonna szenet adtak a borsodi szénbányák. Ez a mennyiség nem kevesebb, mint ameny- nyit az elmúlt év hasonló időszakában termeltek. A má­sodik negyedév kezdetétől beszüntették a vasárnapi mü­Évszázadokon át mesébe illő történetek szövődtek, le­gendák születtek az egri pin­cékről, a föld alatti folyosó­rendszerekről, alagutakról, s nem egy történet, legenda máig fenntartotta magát. Ha nem is igaz az egri és a diósgyőri várat összekötő alagút, vagy az Egert és a szakokat, és helyette szabad szombatokon dolgoznak csök­kentett, vagyis háromharma­dos műszakban a 17 bánya­üzemben. Egy-egy szombati műszak 1500—1600 vagon szenet hoz az országnak. közelibb Szarvaskőt össze­kapcsoló föld alatti folyosó legendája — az egészen bi­zonyosra vehető, hogy az épületek, úttestek alapjaitól mélyebben ma is létezik egy „alváros”. Ez az alváros: bo­nyolult és kúsza pincerend­szerek hálózata. készül a mérnök-geológiai térkép 1969 óta végzik az egri pincerendszerek feltárását a Budapesti Műszaki Egyetem ásvány- és földtani tanszéké­nek szakemberei. Nem azért, hogy a legendákat eloszlas­sák, a munka célja gyakorla­tiasabb; arra keresnek vá­laszt: milyen lehetőségei van­nak a város magassági és te­rületi terjeszkedésének, mi­lyen további megterheléseket bír el a talaj? Az eddigi feltárások során 14 km-nyi pincerendszer — kb. 500 pince és 1000 mellék­ág — geológiai adatait „ír­ták össze”, s a munkák még két évig eltartanak. Minden egyes ág, pincerész, alagút, folyosószakasz valamennyi „tulajdonságát” felderítik, s a rejtett, beszakadt, beteme­tett vagy vízzel teli pincék sem kerülhetik el a szakem­berek figyelmét. (Ultrahan­gos besugárzással „világítják át” a talajrétegeket.) A vizs­gálatok során szerzett adato­kat összegezik, s ezek alap­ján szerkesztik meg Eger mérnök-geológiai térképét. Fáklyalény mellett a labirintusban Foglalkoznak azzal a gon­dolattal, hogy a pincékben levő mélykutak és telt mel­lékágak vizét ipari célokra hasznosítsák, nagyban teher­mentesítve ezzel a város ivó- vízhálózatát. S néhány év múlva az sem lesz lehetet­len. hogy az egriek alvárosi sétára invitálják majd az ide zarándokló idegeneket, kirándulókat, turistákat. A város több pontján lejárato­kat építenek, s fáklyafény mellett, föld alatti folyosók labirintján át juthatnak fel a látogatók az egri várba, vagy a várból kiindulva a kívánt helyen sétálhatnak fel — a napfényre. PAIAKY DEZSŐ Vasárnapi munka helyett Szabad szombati műszakok a bányákban

Next

/
Oldalképek
Tartalom