Déli Hírlap, 1970. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1970-04-01 / 76. szám
jfc A Lillafüred-expresszel indult ma reggel szarajevói útjára a Miskolci Nemzeti Színház Játékszín együttese. Fotóriporterünk Sallós Gábort, a színház igazgatóját. Upor Pétert, a Riadó című dráma főszereplőjét és az ugyancsak „főszerepet” játszó Gulyás József műszaki vezetőt örökítette meg az indulás pillanatában. A kis létszámú művész- együtteshez a fővárosban csatlakozik Balogh Zsuzsa, a dráma női főszereplője. A miskolci művészeket szarajevói útjukra elkísérte Párkány László, lapunk kultúrpolitikai rovatvezetője is. Reméljük, a külföldön töltendő nyolc nap sok barátot szerez majd a magyar színházi kultúrának, s határainkon túl is értékelik majd a miskolciak korszerű törekvéseit. melynek szép bizonyítéka Choinski Riadó című drámája. Politikai kabaré Miskolcon Nyugalom, a helyzet változatlan! A szereposztás még titok és a most kezdődött műhelymunkáról sem árul el sokat Jurka László rendező. Nem rejti azonban a színház vezetősége véka alá azt a szándékát, hogy a tavaly kezdődött politikai kabaré-sorozatát az idén és c következő években is folytatni akarja. A szezon vége felé — a beharangozott produkción kívül — így helyet kap a Miskolci Nemzeti Színház színpadán az a nagyon nehéz, de divatos műfaj is, mely eddig jobbára csak a fővárosban volt otthonos. Mit mondjunk el és hogyan mondjuk? Mint mindenütt, a miskolci színházban is ez a kérdés okozza a legnagyobb problémát. A kérdés első részére, Róna Tibor ral az élen, a politikai kabaré legjobb magyar szerzői fognak válaszolni, j „Nyugalom, a helyzet változatlan!” című összeállításban. Azért beszélünk összeállításról — egy kicsit homályban hagyva az itteni műsor szerkezetét —, mert a miskolciak nem az azonos című pesti műsort látják itt viszont. Annyit azonban máris elárulhatunk, hogy a politikai kabaré közéleti töltése egy kicsit sem lesz gyengébb, mint amilyen a fővárosi kabaréé volt. Sőt! — Nemcsak játszadozni nemcsak nevettetni akarunk — mondja a műsor rendezője. — Tiszta fejjel és tiszta szándékkal készülünk az előadásra és nagyon hiszünk a szatíra felrázó, nevelő erejében. A tavalyi példa azt mutatja, hogy igényli közönségünk ezt a műfajt, nézőink könnyedén asszociálnak, és MA IS DIVAT fogékonyak az igényes humor iránt. Reméljük, hogy azt a vékony réteget is sikerül meggyőznünk a szatíra mélyebb igazságáról, akik csak a műfaj pikantériája miatt váltanak jegyet az előadásra. — Ez a szándék, úgy hisz- szük, csak igen jó színészi játékkal valósítható meg. — A legjobb prózai erőket foglalkoztatjuk a műsorban. Talán nem is kell mondani, hogy társulatunk valameny- nyi tagja örömmel vállalna feladatot a kabaréban. A műfaj a színész számára sok új lehetőséget tartogat, ki- nek-kinek eddig ismeretlen oldalát fedezhetjük fel. Ami az igényességet illeti, nem kevesebb lelkesedéssel és gyakorlással készülünk a kabaréra, mint az évad nagy bemutatóira. — A helyzet mennyiben változatlan? — Nyugalom! Majd minden kiderül. (gyarmati) Jubileumi műsorok A Miskolci Nemzeti Színházban tartandó díszelőadással kezdődik városunkban az a több -napos rendezvénysorozat, mellyel felszabadulásunk 25. évfordulóját ünnepük kulturális intézményeink. A ma esti díszünnepség után a színházban a neves Vasas Kórus, a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ Auas együttese, valamint a színház művészei adnak műsort. Április 2-án délután 15 órakor Zeneoktatásunk a felszabadulás után címmel dokumentációs kiállítás nyílik a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola hangversenytermének előcsarnokában. Városunk fejlődésének 25 esztendejét a Miskolci Tervező Vállalat kamarakiállításán láthatjuk, mely április 3-án, pénteken délben nyílik meg a Miskolci Galériában. Ugyancsak április 3-án este 18 órakor kerül sor, Mura Péter vezénylésével, a Miskolci Szimfonikus Zenekar jubileumi díszhangversenyére. Jelentős eseménye lesz jubileumunknak az Anna Frank naplója című dráma vasárnap esti bemutatója, mely a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ színháztermében kerül színre, a Csortos Gyula Színpad előadásában. Megjelent a Napjaink áprilisi száma x 1970. április 4-én, felszabadulásunk negyedszázados évfordulóján nyolcadik születésnapját ünneli az észak-magyarországi kulturális havilap, a Napjaink. Viszonylag rövid írásban, Születésnapunkra címmel emlékezik meg erről a szerkesztőség, míg az ország szabadságának 25 éves születésnapját a lap csaknem valamennyi cikke ünnepli. Az első oldalon 25 címmel Gulyás Mihály írását olvashatjuk az eredményekben bővelkedő negyedszázadról. Háborús napló címmel Kab- debó Lóránt a második világháború Gyöngyösének napjairól ír. Tóth Pál újból felidézi a magyarországi front végnapjait. A somcserje sárga virága a címe Oravec János írásának, mely Perecesbányatelep 1945. évi első hónapjainak állít emléket. Huszonöt éve hallgattak el a fegyverek. Szalay Károlyt is a jubileum ihlette arra, hogy a békés években újra ismertesse Leninnek a békéről szóló elveit. A színház modern hőskora Miskolcon című írás Gyárfás Ágnes, és a Fényes éjszaka című tárca Gyarmati Béla tollából, a háború utolsó évének miskolci színházáról és a béke első pillanatairól szól. Ilf—Petrov 12 szék című művét Párkány László elemzi. Az eltelt negyedszázad mérlegét adja a Miskolc város tanácselnökével, dr. Fekete Lászlóval készített interjú, ehhez kapcsolódik, mintegy a beszélgetés bizonyítékaként Zsidai Józsefnek. Miskolc új egyetemi könyvtáráról írt cikke. Pomogáls Béla írása emléket állít hetvenkét, lágerekben vértanú- halált halt magyar írónak. Míg a lap hasábjain kegyelettel szólnak a háború hőseiről és áldozatairól, felsorakoztatják a ma életének éppen aktuális problémáit is. Fekete Gyula Monológok üresjáratban, Bata Imre Hová lett a munkás és a paraszt az elbeszélésből?, című írásai, és a megszokott, két oldal terjedelmű könyvrecenziók a mindennapok gondjaira és eredményeire hívják fel a figyelmet. A nagy terjedelmű cikkek mellett akár pihenésképpen is örömmel üdvözli a szem Kalász László, Rózsa Endre, Ratkó József, Ágh István verseit, Feledy Gyula, Reich Károly, Kass János, Czinke Ferenc, Bozsik István, Lenkey Zoltán, Seres János és Hajnal Gabriella rajzait. m. m. A költészet napja József Attila 65. születésnapján, április 11-én az idén is megrendezik a költészet napját. Szerte az országban irodalmi esteket, író—olvasó találkozókat rendeznek ezekben a napokban a verskultúra terjesztése, a szocialista költészet megszerettetése, népszerűsítése érdekében. Városunkban, április 16-án, 19 órakor a Miskolci Galériában kerül sor Vas István Kossuth-díjas költő ünnepi estjére, melyen Béládi Miklós irodalomtörténész mond bevezetőt. A költő verseit Gáti József, a budapesti Nemzeti Színház tágja szólaltatja meg. Az ünnepi esten — amelyen könyvkiállí- $ tást is rendeznek —, a költő dedikálja műveit. Vannak bizonyos szokások, amelyek makacsul tartják magukat. “Ezek rendjébe soroltatik a húsvéti locsolkodás is. A lányos szülők talán nem bánnák a divat végét, hiszen nem könnyű állni az öntözködök rohamát, de az erősebb nem, a férfi-társadalom majdani oszloposai, a fiúk kényúri rátarti- sággal követelik jussukat. Csöngetnek, keményen beállítanak, s jó reggelt helyett máris fújják: fin kis kertész legény vagyok, Ontözködni járogatok. Megkérem az apját, Mégjobban az anyját, Engedje megönteni a lányát. Ne féljen, nem lesz semmi baja. Csak egy kicsit köínis lesz a haja. Igen, jussukat követelik. Nem, nem a hímes tojást — hanem az árát. Mert mire megy a mai, kényes ízlésű gyerek a hímes tojással? Mi, harminc évvel ezelőtti gyerekek se tudtunk mit kezdeni vele. Néhányat megettünk, aztán játszani kéziünk, s mire észbe kaptunk, repültek a piros, zöld, lila to ;sok, aminek csak sírás lehetett a vége. Ma pénzt adnak, mert a gyerekek pénzt várnak. Az egy- for'ntosra elhúzzák a szájukat, a kettesre már csak a szemük rebben icipicit lenézően, a tízforintos az igazi. Fiam kevés helyen volt, tehát csak negyven forintot „keresett”. Kérdeztem, mit kezd vele? Beteszi a takarékba. Megdicsértem, a takarékosság erényes dolog. Hazajőve az iskolából. panasszal fordult hozzám — a többiek százasokkal emelték az osztály jó hírét a „spórolási” versenyben. Arra is pontosan emlékezett, egyszerre hány forintot tettek be: 1800, azaz ezernyolcszáz forintot. Fiam és osztálytársai ama véleményüknek adtak hangot, hogy az lenne az igazi, ha minden hónapra jutna egy húsvét. Talán célszerű volna takarékossági szempontból fontolóra venni a dolgot... G. M. Felkért tudósítónk írja Szauna a parlamentben Bizonyára sokan hallottak már a speciális finn fürdőről, a szaunáról. Az ember önkéntelenül is megrémül az olyan hírek hallatára, hogy 100—120 C fokos hőmérsékleten kiizzadva, bele kell ugrani a jéghideg vízbe, vagy a hóban kell meghempergőzni, nem is szólva arról, hogy a fürdőzők fürdés közben nyírfaágakkal csapkodják magukat vagy egymást. Ezek a „rémhírek” kivétel nélkül igazak. A szauna hozzátartozik a mindennapi finn valósághoz. A régi finn ember, amikor családjának otthont épített, először mindig a szaunát építette fel. Itt tartotta szerszámait, itt tisztálkodott, itt lakott mindaddig, amíg a tulajdonképpeni lakóház fel nem épült. A múlt század végéig a finn gyerekek nagy része a szaunában látta meg a napvilágot. Nyáron a fárasztó és izzasztó mezőgazdasági és erdei munkák után naponta befűtőtték a szaunát, télen pedig a dermesztő hideg ellen is védelmet nyújtott a meleg. A szauna nemcsak a tisztálkodás szempontjából jelentős. A finnek azt tartják, hogy a szaunázás, amely a test minden pórusából eltávolítja a szennyet, s amely a fáradt és gémberedett tagokat felfrissíti, egyúttal az ember lelkét is felüdíti. Csakugyan! A szaunázás után olyan könnyedség, jóleső bágyadtság lesz úrrá az emberen, amit szavakkal nem lehet leírni, érzékelni kell. Az ember teljesen felfrissül. szinte újjászületik. Ezzel magyarázható, hogy sokan azok közül, akiknek városi lakásában fürdőszoba van, a hét végén szívesebben mennek ki tóparti nyaralójukba, mert a szaunázást többre tartják mindenféle más tisztálkodási lehetőségnél. Nem kell azonban mindenkinek nyaralót építeni, hogy szaunázhasson. Vannak ugyanis nyilvános, közös szaunák is, és a városi bérházakba is építenek szaunát. Minden üzemnek, állami intézménynek van külön szaunája, még a parlamentnek is. S amikor a parlamentben valamilyen nehéz kérdés vár megoldásra, a kormány szaunába vonul. A szaunában a kedélyek lecsillapodnak, s a fürdőzők között olyan tárgyalási készség alakul ki, amilyen szauna nélkül elképzelhetetlen lenne. Így a szauna még a politikai és állami kérdések megoldásában is jelentős szerepet játszhat. KERESZTES LÁSZLÓ ÖT HEGYMÁSZÓT BETEMETETT A LAVINA öt hegymászót temetett be a lavina a Magas-Tátrában. A mentőszolgálat négyüket kiszabadította. Hárman közülük súlyosan megsérültek, a negyedik belehalt sérüléseibe. Az eltűnt ötödiket tovább keresik. CSAK ERŐSZAKKAL VÍVHATJÁK KI Az amerikai Harris közvéleménykutató iroda szerint az Egyesült Államokban élő négerek 63 százalékának az a véleménye, hogy az amerikai politikai rendszer „rothadt’’ és alapvetően meg kell változtatni ahhoz, hogy a négerek elnyerjék politikai jogaikat. A megkérdezettek 31 százaléka úgy véli, hogy csak erőszakkal vívhatják ki a faji egyenlőséget. HÁROM KIVÉGZÉS Brazzaville-ban egy statá- riális bíróság ítélete alapján három kivégzést hajtottak végre. A március 23-i sikertelen államcsínykísérletben részt vett és most kivégzett személyek kilétét nem fedték fel. A bíróság távolié lében halálraj ítélte a puccskísérlet további öt rész vevőjét. HALÁLRA GÁZOLTA A GYORSVONAT Keszőhídegkút külterületén a gyorsvonat halálra gázolt egy körülbelül 20—25 év körüli ismeretlen férfit. A baleset körülményeinek tisztázása, valamint a személy- azonosság megállapítására vizsgálat indult. BÜNTETÉS RÉSZLETRE Egy dél-vietnami amerikai hadbíróság elítélte James B. Duffy hadnagyot, mert az ő utasítására öltek meg egy hadifoglyot. Először gyilkosság miatt akarták elítélni, de kiderült, hogy ezért életfogytiglani jár. Majd gondatlanság vádjával illették, ezért hat évet kellett volna kapnia. Végül az esküdtszék csak hat hónapi elzárást hozott ki ítéletében és 1500 dollár pénzbüntetést. Ezt azonban hat hónapon át fizetheti havi 250 dolláros részletekben. ÜJABB KÉSZÜLŐDÉS A HOLDRA Az Apollo—13 űrhajó április 11-én indul a Holdra. Az út tíznapos lesz és április 16-án száll le a Hold felszínére. Az űrhajó parancsnoka a 42 éves James Lovell lesz. EGY SZEMÉLYT MEGÖLTEK Egy személyt megöltek, harmincán megsérültek a pakisztáni Sanghar mellett egy súlyos összecsapásban, amely ellentétes politikai nézeteket vallók között robbant ki. Bhutto, volt külügyminiszter, a Pakisztáni Néppárt elnöke is a sérültek között van. A FELESÉG VESZI ÁT AZ URALMAT Leabua Jonathan lesothol miniszterelnök az este bejelentette, hogy II. Moshoes- hoe király meghatározatlan időre elhagyja az országot, s távolléte alatt felesége, Ma- maohato királynő fog uralkodni, mint régens. A király eddig házi őrizetben volt, mert a januári választások során Jonathan miniszter- elnök felfüggesztette az alkotmányt.
