Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

A kétfejű sas helyéi sárral kenték be Március 15-e 122 évvel ezelőtt Egyharmada export Ma délelőtt tartotta évzáró közgyűlését a Vas. és Fém­ipari Ktsz a selyemréti mun­kásszálló épületében. A szö­program után a szövetkezet vendégül látta négyszázki- lencven dolgozóját. Sárospatakon Mint évtizedek óta minden tavaszon, ez idén is nagy lelkesedéssel emlékeznek meg a sárospataki diákok az első március idusáról. Annál is in­kább, hiszen a nagy diák­elődök, a legendás hírű vö- rössipkások az 1848/49-es szabadságharc idején törté­nelmünk legszebb lapjaira írták be nevüket. Elindultak a nagyportáról Az egykorú tudósítások szerint 122 évvel ezelőtt a pesti forradalom híre csak harmadnapon, egy szombati napon érkezett meg Sárospa­takra. A pataki diákok is azonnal készülődni, szervez­kedni kezdtek, s amint az el­fakult írásokban olvashat­juk: „márciusi tüntetésük­nek és kitörő örömüknek a kifejezése külsőségekben sokban emlékeztetett a pesti márciusi ifjúság lelkesedé­sére”. Még szombaton este fák­lyás-zenével tisztelték meg tanáraikat, majd másnap, vasárnap reggel összegyűltek a kollégium udvarán. Fe­gyelmezett sorokba álltak, és nemzetiszínű zászlók alatt, a pataki lányok készítette ko­kárdával a mellükön elin­dultak a nagyportáról. Egész Sárospatak lakossága kísérte az ezernél is több diák fel­vonulását, akik puskák ropo­gása közben, énekszóval jár­dák be a városka utcáit. A postahivatal homlokzatáról leverték a kétfejű sast, s a helyét sárral kenték be. Köz­ben meg-megálltak, a kórus a Himnuszt, Szózatot és az előző éjjel megtanult Nem­zeti dalt énekelte. Az ifjúság vezérei: Finkey Pál. Futó "ámuel és Szügyi László a ozépületek előtt gyújtó hangú beszédeket mondtak az osztrák zsarnokság ellen. A vörössipkások magva A felvonulást követően az egész napot tanácskozások­kal, vitákkal töltötték. A pesti egyetemistákhoz hason­lóan a sárospataki diákok is 9 pontban foglalták össze a kollégium igazgatására, ta­nulmányi és fegyelmi ügyei­re vonatkozó kívánságaikat, s ezeket felterjesztették a Mis­kolcon székelő református egyházkerületi elnökséghez, ilyen szavak kíséretében: „Bátorkodunk ajánlani né­hány, a kortól igényelt ké­relmi pontokat...” Azután sorra következtek a kívánsá­gok, majd végül a 9. pont így hangzott: „Kérjük a nemzet­őrség alakítását, még pedig ha a városban felálland, ah­hoz csatolva mindesetben sa­ját kebelünkből". A tanári kar magáévá tette az ifjúság követeléseit, és felterjesztette az egyházke­rületi elnökséghez. Ott azon­ban hosszasan latolgatták a kérelmeket, mire az ifjúság be sem várva a főhatóság döntését, március idusa után a maga körében megkezdte a katonai szervezkedést és ki­képzést két századosi rang­ban levő tanáruknak: Pál- kövi Antalnak és Csorna Mi­hálynak az irányításával, ök teremtették meg aztán május végén, június elején a híres kassai vörössipkás nemzet­őr-zászlóalj magvát, amely­hez Miskolcról és Borsod más vidékeiről is sokan csat­lakoztak. Többcsatornás nyersanyagbeszerzés az üzemi vendéglátónál A Borsodi Üzemi Vendég­látóipart Vállalat konyháin 55—60 ezer dolgozó számára főznek naponta. Az igények jobb kielégítésére a vállalat már a beszerzésnél is igyek­szik rugalmasabb üzletpoliti­kát alkalmazni. Javulást hozott az ellátás­ban a többcsatornás beszer­zés fejlesztése. Gyakorlatilag kényszeritették a nagykeres­kedelmi vállalatokat, hogy nagyobb engedményt adja­nak, így például a MÉK-kel kötött szerződésben a többi vevőkénél 2—5 százalékkal magasabb engedményt kö­töttek ki. Hasonlóan előnyös kapcsolat alakult ki a FŰSZÉRT-tel és a Halérté­kesítő Vállalattal is. Sokat vásárol az üzemi vendéglátóipart vállalat köz­vetlenül a termelőszövetke­zetektől. Így olcsóbban jut­nak hozzá zöldáruhoz, gyü­mölcshöz, az árkülönbsé'"'t azonban — ellentétben sok más vállalattal — nem ha­szonként, hanem a vendé­geiknek nyújtott árkedvez­ményként számolják el. A vállalat egyre több bü­fét tart fenn, amelyekben alapvető élelmiszereket és háztartási cikkeket is árusí­tanak. Bevált a primőr zöld­áru és gyümölcs árusítása is, amit bizonyít, hogy míg a vállalat összesen 101,6 száza­lékos forgalommal zárta az év első két hónapját, addig a büfék 118 százalékra teljesí-' tették tervüket. vetkezet vezetői beszámoltak az elmúlt év eredményeiről, arról, hogy ötmillió forintot érő tömegcikket állítottak elő és arról Is. hogy terme­lésüknek körülbelül egyhar- madát exportálták. Az 1969- es esztendő után egymillió forintos nyereségre tettek szert. Ma délelőtt a hivatalos Kevés a selejt Az LKM kohászati termé­keinek az idén mindössze 1,05 százaléka bizonyult ss- lejtnek. Tavaly is csupán egyszázad százalékkal volt magasabb a selejt. Ezek a számok megfelelnek az or­szágos átlagnak. Kassai vendlégeket várnak a VIMELUX-nál Február elején a VIME- LÜX szakmai vezetői baráti látogatást tettek a kassai Kovasluzba cégnél. A ha­sonló profilú kassai szolgál­tató és gyártó vállalat vár­hatóan március végén viszo­nozza a VIMELUX baráti lá­togatását. A két üzem veze­tői tervezik, hogy szocialista szerződést kötnek egymással. Kecskeméttől Párizsig Huszonöt évvel ezelőtt, 1945. március 14-én halt meg Fényes Adolf, a magyar fes­tőművészet egyik legnagyobb alakja. Kecskeméten, 1867-ben született és jogi tanulmá­nyait félbenhagyva, 1884-től három éven át a Mintarajz- iskolában Székely Bertalan növendéke. Néhány évet kül­földön — Weimarban, Pá­rizsban, majd ismét Weimar­ban — töltött, 1894—98 kö­zött pedig Benczúr Gyula mesteriskolájában működött. Pletyka című képével 1895- ben elnyerte a Képzőművé­szeti Társulat díját. Az 1898- ban megkezdett Szegény em­ber élete című festménycik­lusa a kritikai realizmus leg­szebb művészi termékei közé tartozik. Család című képe az 1900-as párizsi világkiállí­táson nyert kitüntetést. Készt vett a szolnoki mű­vésztelep létrehozásában; 1902-től minden nyarat Szol­nokon töltött. A kitűnő mű­vészt 1944-ben elhurcolták, a felszabadulást súlyos bete­gen érte meg. Művészete a realizmus és a plein air-festés legjobb magyar eredményei közé tar­tozik. Zénéről — fiataloknak SZERKESZTI: VARSÁNYI ZSUZSA Pódiumon a Pelikán! — olvashatjuk a plakátokon, melyek ma este hat órára, egy beatkoncertre invitálnak a Gárdonyi Géza Művelődési Házba. A három gitáron, egy or­gonán és egy dobon megszó­laló zenekar nem a legendás hírű madártól vette kölcsön nevét, hanem a „Pelikán” írószermárkátóL Hogy miért? A tavaly augusztusban ala­kult együttes az Észak-ma­gyarországi Tervező Vállalat égisze alatt működik, s a ter­vezők legszívesebben a Peli­kán márkájú tintát, tust és írószereket használják. Almást Antal és László, Vámos Csaba és Szász Béla... Ők voltak — három gitárral és egy dobbal — az alapítók. Aztán jött egy or­gonával Faur Ferenc, és — ha a szülei elengedik — oly­kor énekel velük egy kislány is: Kiss Katalin. Nem mondhatom el róluk, hogy sok helyen jártak már, sokan ismerik őket — hiszen csak minden második hét szerdáján játszanak az Észak­terv klubjában. De törzskö­zönségük már van, és szere­tik zenéjüket. Hogy mit szeretnének? Elsősorban kulturált helyen, zeneértő közönségnek, jól muzsikálni. Nem törekszenek feltétlen népszerűségre, csak elismerést szeretnének an­nak a munkának, amivel számaikat heti próbáikon lelkiismeretesen megtanul­ják és szívvel-lélekkel játsz- szák. A repertoár? Megegyezik az ideálokkal. Beatles, Beat­les, Beatles — aztán a Bee Gees, Jimi Hendrix, Cream és még folytathatnám. Egy­szóval: minden, ami jó és új, de főleg az, ami melodikus! Azt sem mondhatom el ró­luk, hogy saját számaikkal (Szabados György felvétele) tűntek fel. Idézem Vámos Csabát: „Nehéz Miskolcon beatzenét játszani. A közön­ség nem igényli a jó műso­rokat. és egy-egy zenekar tábora ellenséges hangulatot szít a másik együttessel szemben!” De azt elmondha­tom, hogy már most érdemes őket meghallgatni és érde­mes rájuk figyelni! Távlati terv? — Jó lenne egy olyan szerv Miskolcon, amelyik foglalkozna a beat­zenekarokkal; javasolna, bí­rálna, elismerne, ha érdemes, és propagandát csinálna! Addig pedig mi még jobban megtanulunk énekelni és a legtökéletesebben megismer­kedünk hangszereinkkel.. Barna kenyér a másnaposoknak Egyezzen a ruha színével ^ Bemutatjuk a február 28-án megjelent, az autó történetét illusztráló, Autó elnevezésű, IS Ft névértékű bélyegsorozatot, mely 600 ezer fogazott és 7000 fogazatlan példányban jelent meg. E bélyeg árusítását a posta 1971. június hó 30-án be­szünteti, de azok a bárhová szóló postaküldemények bérmen­tesítésére továbbra is felhasználhatók. Papírpénz a mongol uralom előtt A papírpénz, mielőtt Euró­pában megjelent volna, Kí­nában már mintegy ezeréves múltra tekinthetett vissza. A papírpénz létezéséről elő­ször Marco Polo útleírásából értesülhettek az európai ol­vasók. Sokáig az a tévhit volt a köztudatban, hogy a mongolok honosították meg Kínában Is és Perzsiában is: ez utóbbi országban djaon néven ismerték, amely a kí­nai tshao szóból ered Az újabb kutatások azonban be­bizonyították, hogy a kínaiak már a Sung-dinasztia alatt, tehát a mongol uralom előtt is ismerték a papírpénzt. Kia Szü-tao miniszter 1264- ben a régi papírpénzek he­lyett újakat bocsátott ki, Thai Csu, a Sung-dinasztia megalapítója pedig megen­gedte, hogy a kereskedők ezüst értékeiket és áruikat a császári kincstárban helyez­hessék letétbe, amelyről pa­pírszelvényeket. piau-csiau-t kaptak s ez pénz gyanánt szerepelt. Angliában egy idő óta kü­lönböző színű kenyereket sütnek: az abrosz, az ét­készlet, sőt a meghívott hölgyvendégek ruhájával egyező színben. A színskála mellett bővült az „íz-skála” is. Kapható banán-, eper-, hagyma- és sajtízű kenyér. Különösen nagy népszerűségnek örvend a szendvicskészítésre hasz­nált whisky-ízű kenyér. A legfrissebb újdonság: a palackozott pékáru. A pa­lackok, amelyek természete­sen különböznek a közönsé­ges palackoktól, világos, át­tetsző, tűzálló üvegből ké­szülnek és különlegesen zá­ródnak. Az üvegbe zárt, sze­letelt kenyér több alkalom­mal fogyasztható, nem szik­kad, frisseségét és ízét so­káig megőrzi. Ügy látásik, még a sület­len kenyérnek is megvan a maga vonzóereje. Az ameri­kai sütőipar félig sütött ke­nyeret, süteményt hozott forgalomba. A sületlen tész­tát elég 4—5 percig „után- sütni”, hogy friss, még me­leg „házi” süteményt kap­junk. A B-vitaminban gazdag barna kenyér igen hatásos szer a másnaposság, a kat- zenjammer ellen. A jól meg­sózott kenyérszelet elfo­gyasztása megszünteti a rossz közérzetet, felfrissíti az agyműködést. Üjabban durván őrölt lisztből, tejjel, szójaolajjal és kalciumsó hozzáadásával készült ke­nyeret készítenek, melynek B1 vitamintartalma kétszer akkora, mint a rendes ke­nyéré. A B1 vitamin pedig tudvalevőleg fékező hatás­sal van az alkoholfogyasz­tási kedvre. Közvetlenül a termelőtől

Next

/
Oldalképek
Tartalom