Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-18 / 65. szám
„Az- igazság szédítő.,. 99 Egy család drámája vagy ennél több? Sallós Gábor mondja a Leleplezésről A Játékszín második bemutatójára készül. Szabó Magda Leleplezés című drámája uralja most a provizórikus színteret. A szereplők még ,,civilben” vannak, de tudásuk és fegyverzetük színe-javával mozognak a deszkákon. Az első összpró- bára toppantunk be. Hiába, más világ a kamaraszínpad, mint a nagy színházi pódium. A súgó itt már az alakulás, a jellem-beteljesedés időszakában „elfelejti” küldetését, hogy a szereplőkben igazi készséggé, vagy ahogy mondani szokták: vérré váljék a drámai anyag. Sallós Gábor rendező e színpadi formánál gyakorlattá tette a súgó-nélküliséget. Indoka meggyőző. — A hatvanszemélyes színház intimitása, a nézők közelisége megkívánja a szöveg maradéktalan birtoklását. S ezenkívül a szövegbiztonság nagyobb átélési lehetőséget teremt: a színész mindenre figyelhet, ami körülötte történik. A játék máris jó sodrású; Koós Olga, Dobos Ildikó, Kovács Álária. Harkály Gábor és a többiek is, már szinte kész figurával jelentkeznek. Ahogy egyre jobban belemerülünk az izgalmas össz- játékba, mindinkább szaporodnak a kérdőjelek: vajon a közönség — ezen belül a fiatalok, az idősebb generáció — miképpen értékeli majd a darabot. — Reménykedem benne — mondotta Sallós Gábor —. hogy a nézők azt érzik, ki e darabból, amit a szerző közölni szeretett volna velük. Szabó Magda műve politikus darab: a Játékszín — ezt már talán bizonyítottuk is — félreérthetetlenül a korsze - rű, politizáló drámák otthona. A Leleplezés bizonyára sokkolja majd azokat, aki’: hívei a jogtalan előnyszer zésnek, a protekcionizmusnak, akik megfeledkeznek 25 évvel ezelőtti saját magukról, akik negyedszázados elveiket most áthangolják, rózsaszínűre festik a feketét. A rendező szavait a színészek folytatják: lelepleztek egy szobrot, egy mártír kőmását, a család sütkérezik a hős köré vont dicsfényben. Sajtó, rádió, televízió, könyvkiadó. Sokan versengenek a mártír relikviáiért, amelyeket a család tagjai bőségesen szállítanak, megfeledkezve a hős igazi arcáról, önnön életük kisszerűségéről. A család egyik tagja — az 1944-es esztendő eseményeinek átélője és túlélője — leleplezi bátyja, édesanyja képmutatását, sógornője (a mártír özvegye) sodródását s magára ébreszt egy 17 esztendős lányt, a hős gyermekét: az életet csak az igazság nevében, a tehetség minden kaput megnyitó jogán lehet leélni. Az idegen tollak a gyávák, a kispolgárok fegyvertárából valók. — Érzésem szerint, nem „csak” egy család drámájáról van itt szó, hanem jóval többről. — Valóban. Az elmúlt egy évtized alatt sikerült jobban megismerni önmagunkat, mint korábban. Előrehaladásunk egyik záloga a nemzeti önismeret; saját értékeink reális felmérése, a túlzásoktól való óvakodás. az indokolatlan szerénység kizárása. Szabó Magda az igazi forradalmárok, a megharcolt jogok mellett tesz hitet, a talmi pápákkal szemben. A mi konszolidált világunkban ugyanis egyre több a markát tartó ember, mint a valódi érdem. Közéletünkben párharcot vív egymással a tehetség és a sunyiság, a lapí- tás. Sokan imádják a tárt kapukat (keresik is a módját, hogy minél több legyen), de nem a képesség, a rátermettség parancsolja ki a „szezám tárulj”-t. Persze, az elmondottakon kívül, még sok-sok gondolatot ébreszt a darab — ezért is esett rá a választás. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Tizenegyek randevúja Városunk öntevékeny színpadjai első ízben adnak randevút egymásnak és örülünk, hogy ezt a lehetőséget művelődési házunk biztosíthatta.’’ így kezdődik a Gárdonyi Géza Művelődési Ház ízléses kivitelű műsorfüzetének beköszöntője, mely a miskolci színpadok hétvégi találkozójára invitálja az érdeklődőket, megismertetve a közönséget a fellépő tizenegy irodalmi színpaddal. A tizenegy színpad részvétele és a március 21-én, 22-én bemutatandó tizenkét produkció már önmagában is bizonyítja, hogy Miskolcon milyen nagy a fogékonyság a műfaj iránt. Felszabadulásunk negyedszázados évfordulóján nyílik először alkalmunk, hogy megmérjük ezeknek az együtteseknek súlyát, erkölcsi, társadalmi potenciájukat, szakmai fel- készültségüket. A szakmánkénti. illetve felügyeleti szervekhez kapcsolódó eddigi bemutatók, iskolai rendezvények mindig csak egy-egy arcát mutatták meg irodalmi színpadi tevékenységünknek, kultúránknak. Feltétlenül helyes hát a Gárdonyi Géza Művelődési Ház kezdeményezése, mely nem versenyt, vetélkedőt hirdet a csoportok között, hanem baráti találkozót, amely sok alkalmat nyújt a csoportok tagjainak, vezetőinek, hogy gondolataikat kicserélhessék, műsoraikat összeegyeztessék és valamiféle — régen várt — nézetazonosság alakuljon ki. Külön öröm, hogy a találkozóra az iskolai irodalmi színpadok is meghívást kaptak. Köztudomású, hogy az iskolai irodalomtanításra milyen jó hatással van egy író vagy költő életművének, vagy olykor csak egy-egy alkotásának színpadra állítása. Március 21-én meggyőződhetünk róla, hogy milyen igénnyel és milyen művészi szinten segítik az irodalmi ismeretek terjesztését, a közéleti gondolkodás magvának elhintését az iskolai együttesek. A 2. sz. Ipari Szakközépiskola Az éjszaka képei című Juhász Ferenc-művel, a Földes Ferenc Gimnázium Végh Antal Bekötőút című dokumentumműsorával különösen nagy érdeklődésre számíthat. Kíváncsian várjuk a Nehéz kimozdulni című riportjátékot is, melyet a Borsodi Bányász Irodalmi Színpad mutat be. A kétnapos találkozónak egyetlen — más megyéből érkező — vendégcsoportja lesz csupán, a balassagyarmati Madách Imre Színpad. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház együttesének néhány hónappal ezelőtti nógrádi szereplését most egy, Beckett-művel viszonozzák a balassagyarmatiak. Így egy kicsit a „szomszédoknak” is lesz alkalmuk bémutatkozni, s nem lehetetlen, hogy a mostani találkozó néhány Nógrád megyei vendégszereplést is hoz. (gyarmati) Csütörtöktől vetítik SZEMTŐL SZEMBE Bartók Mikrokosmosa IN agy zeneszerzőinket gyakran foglalkoztatta a kisgyermekek lelki világa, a zenét tanulók felfedező, újat megismerő, hódító útja. Közismertek Bach pedagógiai célzattal írt művei: kis prelúdiumok, két- és háromszóla- mú invenciók, Schumann gyermekjelenetei, Muszorgszkij, Debussy gyermekekről szóló darabjai. Bartók Béla 1932 nyarán kezdi írni Mikrokosmosát, .mely néhány év alatt, 153 darabból álló zongorasorozattá áll össze a kezdet kezdetétől a differenciált ritmikájú bolgár táncokig. Miről vallanak ezek a zongoradarabok ? Egyfelől Bartók széles skálájú pedagógiai gyakorlatáról; a műveket végigtanulva fejlődéstani, technikai ismereteket, készséget szereznek a növendékek. Más részről az elavulí zongorapedagógia hagyományaitól függetlenül egy olyan kozmoszt tár a zenét tanulók elé, melyben a régi mesterek iránti tisztelet mellett ki- I tágítja a zene világát a rokon- és távoli népek zenei fi sajátosságai felé is. Világos, eleven muzsikaként életre keltett százféle dallamkígyói tájakat, embereket, táncoltat: a valós élet sokszínűségét tárják fel. A Mikrokosmos Bartók sajátos, egyéni hangú alkotása, melyben a szerző bizonyos mértékig közeledik a bécsi szerialisták szerkesztő eljárásaihoz, de nem áll meg az általuk legtöbbre becsült konstrukciónál. Két este hallhattuk a Mikrokosmos darabjait a Bartók- teremben. Az Erkel Ferenc Állami Zeneiskola, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatának zongora tanszakos növendékei szólaltatták meg a 25 éve elhunyt nagy magyar komponista kis remekműveit. Meg kellene találni a formáját, hogyan lehetne ezt a kitűnő lehetőséget, három intézet összefogásának eredményét, legalább a megye zongoristái elé tárni, hogy ne csak egy szűkkörű hallgatóság, hanem minden, Bartókot és a zongora muzsikát szerető ember még közelebb kerüljön a nagy mester teljes szellemi hagyatékához. A hangverseny előtt Sereg János, a Zeneművészeti Szak- középiskola igazgatója méltatta Bartók Béla zongorapedagógiai munkásságát. BARTA PÉTER Levél MastroianninaL Marcello Mastroian- ni rengeteg szerelmeslevelet szokott kapni. Az egyik levél azonban igen emlékezetes marad számára. A következő áll benne: ,JSoha, egyetlen más filmjében sem volt Ön még ilyen csodálatos. Nagyon kérem, küldje meg nekem a filmben viselt szvetter kötésmintáját.” Sinkovits Imre, a Szemtől szembe című Dobozy-film főszereplője, amelyet Várkonyi Zol tán rendezett. — Nem láttam a színdarabot! — mesélte a film elkészülésekor Várkonyi Zoltán, aki Dobozy Imre Nemzeti Színházban játszott darabjának (Eljött a tavasz) színes filmváltozatát rendezte meg. A darab egy mai békés, tavaszi napon játszódik egy nyugat-dunántúli faluban, ahová egy egykori század — a Magyarországot „védő” utolsó magyar század — életben maradt tagjai érkeznek meg, egy szelídnek szánt emléktáblaavatásra. Azután az egyik tiszt nem fogadja el századosa kéznyújtását — a váratlan mozdulatból kirobban a dráma. Ki miben volt vétkes? Ki miért felelős? Ráadásul élő mementó- ként, a sok jólöltözött, jólszituált férfi között megjelenik egy toprongyos nyomorék, aki ottmaradt a faluban temetőőrnek, s akit mindenki halottnak hitt. Hogy kiderítsék az igazságot: rekonstruálják a múltat, eljátsszák annak az utolsó napnak a történetét. S benne a magyar tétovaság, dönteni nem tudás tragikumát, amelyben így vagy úgy, de a legjobbak is vétkesek. E sorok írója — a film rendezőjével ellentétben — látta a darabot, s így — sajnos — azt keli mondja: sokat veszített értékéből és hatásából a filmesítéssel. Pedig a színes film lehetőségei által a múlt nemcsak eljátszható, hanem meg is eleveníthető, életre kelthetők a holtak, megifjodhatnak a barázdált arcok. Mégis, ez a látszólagos többlet nem gazdagítja, hanem szegényíti a művet. Az egész játék és múltidézés, ami a színpad stilizált világában elhihető, a film naturális közegében valószínűtlenné válik. Ráadásul: a darab egyik fontos motívuma volt egy szerelmi szál: a halottnak vélt, de most nyomorékként felbukkanó figura (itt is, ott is Sinkovits játssza, kitűnően) egykori szerelme most a százados feleségeként szintén részt vesz a találkozón, s még feszültebbé teszi a szituációt: ezt a szálat a film egyszerűen kihagyta. Nem a nemzeti önvizsgálat Tisztességes voltában van a hiba, nem is a kitűnő szí- uészgárdában (Básti Lajos, Sinkovits Imre, Benkő Gyula, Szabó Gyula, Szirtes Ádám, Bitskey Tibor, Kottái János, Latinovits Zoltán, Horváth József, Agárdy Gábor), nem is Illés György remek operatőri munkájában és nem Várkonyi jó tempójú, érzékletes rendezésében (hadd dicsérjük meg külön a főcím alatt pergetett háborús híradóképeket és a Szép vagy, gyönyörű vagy Magyarország szívszakasztó nacionalizmustól csöpögő dalát), hanem magában a forgatókönyvben, amely egy kitűnően felépített drámából varázsolt egy kissé sokat beszélő, néhol hiteltelenül ható filmet. FENCSIK FLORA ÜJRA NŐSÜLT 106 ÉVES KORÁBAN James Adams nyugalmazott metodista lelkész 106 éves korában negyedszer nősült. Adams már három feleségét élte túl, és most Houstonban feleségül vette Barbara Holder 66 éves ápolónőt. VÁLTSÁGDÍJ ELLENÉBEN 250 ezer dollárra tehető váltságdíj ellenében szabadon bocsátották a tíz napja elrabolt Gabriel Biguria Rico bankárt. TISZTEK A VÁDLOTTAK PADJ AN A Pentagon vizsgálóbizottság vezetője elismerte, hogy a My Lai vérengzés nagy tragédia volt 1968. március 16-án. Közölte, hogy a vád alá helyezett tiszteket a ge- orgiai Mepherson erődbe szállítják, az előzetes vizsgálat idejére. A vádlottak között szerepel a vérengzést végrehajtó század parancsnoka, Ernest Medina százados. A SZAKADÉKBA ZUHANT 12 utas vesztette életét, további 12 pedig súlyosan megsebesült, amikor egy autóbusz a koreai Puszan kikötőjétől 65 kilométerre lezuhant a sziklás hegyi útróL Az autóbusz motorja felmondta a szolgálatot, s az utasok közül néhány kiszállt a járműből, hogy megtolja. A motor beindult, és az utasokkal a szakadékba zuhant. HALÁLRA ÉGTEK 28 ember halálra égett, amikor Rawalpinditől 480 kilométerre egy benzinkútnál robbanás történt, és a tűz átterjedt egy éppen tankoló autóbuszra. A balesetet egy eldobott égő cigaretta okozta. MEGSEMMISÍTETTE Egy autót megsemmisített és három másik gépkocsit súlyosan megrongált az a gránát, amelyet hajnalban egy New York-i parkolóhelyre dobtak. Számos középület ablakai betörtek. ENGEDÉLY ÉS TILALOM Saiagat köztársasági elnök rendelete értelmében. Olaszországban engedélyezik a szív, a tüdő és más szervek átültetését. A rendelet kizárólag a nemi mirigyek átültetését tiltja. NÁCI ORVOS A BÍRÓSÁG ELŐTT Horst Schumann, volt náci orvost 15 314 gyilkossággal vádolják, amelyet 1940-ben és 1941-ben koncentrációs táborokban követett el. Schumann ezenkívül bűnös abban a két tömeggyilkosságban, amelyet beteg foglyok ellen követtek el, amellyel 80 ezer ember halálát okozták. PAPOK A GERILLÁK KÖZÖTT A kolumbiai népi felszabadító hadsereg közölte, hogy űjabb papok léptek soraiba, akik az 1968-ban létrehozott egyik haladó csoportosulásnak a tagjai. A közlemény nem tesz említést a gerillák közé állt papok számáról, de az említett haladó csoportosulásnak mintegy 60 pap tagja van.
