Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-16 / 63. szám

Á szakközépiskolák jelene és jövője Néhány esztendővel ezelőtt szülői; és gyermekek egyaránt '.etovan és óvatosan ismerkedtek a szakközépiskolákkal. Ez érthető volt, hiszen iskolareformunk új hajtásáról volt szó, vagyis egy ismeretlen iskolatípusról. Ma már a szülők és ta­nulók többsége ismeri és elismeri a szakközépiskolák előnyeit, ' rangját, példa erre az egyes tagozatok iránt megmutatkozó nagyfokú érdeklődés, a túljelentkezés. Miskolcon az t. sz. Ipari Szakközépiskola már 1965-ben bocsátott ki autószerelőket, a postaszakon végzettek több­ségé már tisztként munkálkodik. Az akkor végzettek 70 szá­zaléka helyezkedett el a szakmában, az autószerelők több­sége szakmunkás, a minőségi kiválasztódás alapján jó néhá- nyan már csoportvezetők, de van közöttük művezető is. A 2. sz. Ipari Szakközépiskola két évvel ezelőtt bocsátotta útnak műszaki érettségivel rendelkező fiataljait. Az épület­villany-. a központi fűtés- és vízvezetékszerelők, valamint épületgépész tagozatosok mintegy 80 százalékban a szakmá­ban dolgoznak. A többiek zömmel az egyetemek padjaiban tágítja^ tovább ismereteiket. A 3. sz. Ipari Szakközépiskola a múlt évben bocsátott ki végzősöket; esztergályosokat, géplakatosokat. Ezeknek egy része szakmunkásként dolgozik, de közülük is kikerült né­hány csoportvezető. Egy friss példa a műszaki érettségi megbecsülésére. A ház­gyárban kéthónapi próbaidő, félévi szakmunkás-beosztás után az egyik műszaki érettségis havi 2500 forint fizetéssel csoport- vezetőként dolgozik. Az építőipari, a villamosipari, a gépipari és kohóipari szak- középiskolák még nem bocsátottak ki okleveles fiatalokat, tehát ezekkel az iskolatípusokkal kapcsolatban üzemeinknek, vállalatainknak nem lehetnek sem jó, sem rossz tapaszta­lataik. Mint ismeretes, a szakközépiskolák életre hívását az MSZMP kongresszusai elvi útmutatásaiban a következő gon­dolattal szorgalmazták: „A tudományos-technikai forradal­maknak jelentős politikai és társadalmi következményei van­nak, s e kérdésnek vizsgálata aktuális feladat”. Ebből az alapállásból kiindulva, nekünk olyan iskolára van szükségünk, amely nem az 50-es, 60-as évek szakismereteire, hanem — többek között — a következő századra is neveli gyermekeinket. Nem egy-egy szakma fogásait kell beléjük tömni, hanem készséget arra, hogy túléljék a szakmák forra­dalmát, s ők legyenek annak harcosai és győztesei. Ilyen társadalmi-politikai-gazdasági megfontolások hozták létre a szakközépiskolát, melynek célját az 1965. évi 24. tvr. határozza meg: „...a tanulókat olyan szakmai, elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal és készségekkel látja el, amelyek birtokában a képzés irányának megfelelő szak­területen a közvetlen termelőmunkától, a részfolyamatok irá­nyításáig terjedő és a külön meghatározott munkakörök fel­adatainak megoldására képesek, továbbá előkészíti őket felső­fokú továbbtanulásra”, Hnisz László, a Miskolci városi Tanács művelődésügyi osz- . lalyának iskolai csoportvezetője kiváló ismerője e témának, s néhány munkakört felsorolt: például mivé lehet a gyerek, ha á gépészeti és gépgyártástechnológiai szakokon szerzett műszaki érettségit. Szakmunkásként, esztergályos, marós, kö­szörűs, automata szerszámgép-beállító, fémnyomó géplaka­tos stb. szakmákat lehet vállalni, de a középfokú végzettség­gel önálló időelemző, újítási előadó, gyártóeszköz-gazdálkodó, diszpécser, időutalványozó, gépészeti előadó, metallográ­fiái előadó, műszaki rajzoló és rajzkezelő, darabjegyzék- készítő, szerszám- és részletszerkesztő, szabványügyi előadó, kooperációs előadó, minőségi ellenőr stb. lehet a műszaki érettségivel rendelkező fiatal. Egyébként minden profilnál ilyen széles területet mutatnak a munkakörök. A szülők és a tanulók nagyjából már felismerték a szak- középiskolák előnyeit, de jó néhány ipari üzem, vállalat veze­tője, sajnos, még nem. A vezetők kiindulási pontja vitatható; a műszaki érettségisektől ugyanazt a munkát — és ugyanoly módon — kívánják meg, mint a hagyományos szakmunkás- képző intézetekben végzett tanulóktól. Pedig — amint utal­tunk rá — itt türelmi időre van szükség; néhány hónap múltá­val a műszaki érettségis kiváló szakmunkás lehet, a tehet­ségesebbje pedig irányítói munkakör betöltésére is alkal­massá válik. PÁRKÁNY LÁSZLÓ j$c Síelő. (Kunt Ernő rajza) „Diákpolitikusok ” vetélkedtek Tegnap délelőtt tartottak a miskolci egyetemen a KISZ által rendezett, háromlépcsős vetélkedő házi döntőjét, amely­re ősz óta készülnek a diákok. Az első fordulóban 2300 nap­pali tagozatos hallgató közül 640 indult, a másodikban 220, míg végül a döntőben hat versenyző közül választotta ki a zsűri — Lizák József párttitkár, dr. Kun László adjunktus és Kovács Lajos tanársegéd, KISZ-titkárhelyettes — a három legjobbat, akik az országos vetélkedőn képviselik majd az egyetemet. Nemhiába műszaki szakemberek vetélkedtek: a központi főépület negyedik emeleti üvegterméből, mint stú­dióból közvetítették az egyetemváros lakóinak a jelentős eseményt. A kilenc kérdéscsoportból álló vetélkedő nem minden­napi feladat elé állította a hallgatókat, akik imponáló­an biztos tudásukkal bizo­nyították tájékozottságukat az elmúlt 25 év bel- és kül­politikai eseményeiben. A vetélkedő nehézsége ponto­san nem érzékeltethető épp­úgy, mint ahogy nehéz érzé­keltetni a lelkesedést, amely- lyel ezek a fiatalok minden iránt érdeklődve politizál­nak, és kedves-komolyán, már előre védekezve tilta­koznak: nem vagyunk szak­barbárok! Az országos vetélkedőre benevezett 17 felsőoktatási intézmény között a tudo­mányegy elemekről — az elő­ző tétel bizonyítására — csak a természettudományi karok versenyzőit fogadták el, mert — mint mondják — a bölcsészeknek ez szakmá­juk. Arra kíváncsiak, hogy az egyéb • szakterülettel foglalkozók mennyire tájé­kozottak. mennyire ismerik a történelmi fejlődés törvé­nyeinek megfelelően kiala­kult politikai viszonyokat, a két ellentétes világrend mozgatóeröit, a világpoliti­ka pillanatnyi helyzetét. Vas­logikával. Imponálóan biztos adat- és tényismerettel bi­zonyítják, hogy nemcsak a szakmájukban vannak ott­hon, de az ország és a nagy­világ minden rezdülését is­merik és a fiatalság érdek­lődésével nyómonkísórik. Április 16. és 20. között itt, Miskolcon találkoznak a diákpolitikusok, hogy újra bizonyságát adják: a közel­jövő felnőtt generációja pon­tosan ismeri örökségét, a je­lent, és az azt meghatározó erőket. Az NME-t Horváth István, Riedl Rezső és He­gedűs Lajos képviseli majd az országos vetélkedőn, amely egyszersmind az egyetemi KISZ-vezetés és az egyetemi élet tapasztalatcseréje is lesz. (makai) KÖNYVESPOLC Drobnyickij: A szellemi értékek világa A Kossuth Kiadó gondozá­sában jelent meg Drobnyic­kij szovjet szerző ,,A szel­lemi értékek világa” című könyve. A könyv nem az em­beriség szellemi értékeinek tára, hanem filozófia és el­mélkedés magáról az érték fogalmáról. A kérdés rövi­den: mit nevezzünk szellemi értéknek? A téma közvetle­nül érinti a marxista világ­nézet néhány döntő kérdését, amelyek jóval meghaladják a teoretikusok szakmai mun­kásságának kereteit és élénk érdeklődést váltanak ki az olvasók széles táborában, mint például az élet célja és ertelme, eszmény és valóság, az ember és a múlt, szemé­lyiség és társadalom. A té­makörök, mint látható, nem ■ újak,., de tartalmukat tekint- - ve csak akkor kaphatunk megbízható választ, ha meg­határozzuk, mi a hasznos és káros, a jó és rossz, a köte­lességszerű és tilalmas, a szép és a rút. Az etika és esztétika területén járunk, a szellemi értékítélet korunt- sem egyszerű téziseit érint­jük. Mint a szerző előszavá­ban mondja: „Máig sincs egyértelmű, mindenki szá­mára elfogadható válasz ar­ra a kérdésre, milyen állás­pontot foglaljon el a mar­xista—leninista filozófia az értékproblémával kapcsolat­ban és milyen helyet foglal­hat el tudományunkban az értékek tanulmányozása?” Ünnepi díszhangverseny i rendez a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola Zene- és Enektanárképző Szak mis­kolci tagozata a felszabadulás 25. évfordulója tiszteletére március 18-án, szerdán este A könyv csak kísérlet arra, hogy marxista filozófusok álláspontjának egyikét meg­fogalmazza. A szerző szán­dékát, hogy felhívja az ol­vasót: lépjen be a vitába, az igazság együttes keresésének atmoszférájába, s döbbenjen rá, hogy a filozófusok által felvetett kérdések, számára is felvetődtek. K. fél nyolckor a Bartók-terem- ben. Az iskola tanárai szó­laltatják meg a magyar ze­neszerzés kiválóságainak műveit. A koncert előtt Laczó Zoltán tagozatvezető mond bevezetőt. A magyar zene 2 5 éve Őrjárat az égen Ezt a filmet én már lát­tam. Sőt, azt hiszem, mind­azok jól ismerik a mesét, akik ezelőtt másfél évtized­del is jártak moziba. Nem­csak nálunk ismerik. A kör­nyező országokban is. Mol­nár Géza, a sorozat írója is nyilván emlékeire támaszko­dott. A fiatalok most is fia­talok, mint 15—18 évvel ez­előtt, most is énekelnek, sőt, a régi repülős indulót ének­lik, valahogyan együvé tar­toznak, egy osztályt^ egy gyárbp, egy üzembé! Lehe­tőleg van közöttük egy lány is, egy lány. akit mindany- nyian tisztelnek, szeretnek, ő csak egyet szeret, esetleg kettőt (ez majd elválik a me­se folyamán). Van továbbá egy zord, ám melegszívű atya, egy gondoskodó édes­anya, aki többször megkér­dezi, hogy éhes-e a fiacská­ja, van a fimben kincstári humor, amit leginkább ele­medet! oktatók vagy őrmes­terek képviselnek. Vannak kemény tisztek, akikre fel lehet nézni, néhány szerte­len fiatal (később persze, he­lyes útra találnak), vagy fi­gyelmeztetőül kisebb-na- gyobb szerencsétlenség éri őket. Hát persze, ez az élet, s ha a világirodalom — egyes statisztikák szerint —• nem tart számon százötvennél több tématípust, akkor- iga­zán nem követelhetünk so­kat égi’ tv-filmtől. Talán azért se legyünk igaztalanok, mert hiszen az Űrjárat az égen című sorozatnak tegnap este csak az első részét lát­tuk. Mi jöhet még? A repü­lőtiszti műszaki főiskola egy­re nehezebb feladatok elé állítja növendékeit, s eköz­ben kinek-kinek megmutat­kozik szellemi, erkölcsi, tes­ti ereje, sőt talán egyéb is, mert a már megismert le­ányzó vagy újabb hölgyek bizonyára előbukkannak a repülőgépek körül. (De nem lenne etikus a mesét előre elmondani, hiszen a nézők ezt úgyis kitalál iák.) Egyéb­ként a repülés jó dolog. Kü­lönösen a közös repülés. Eh­hez azonban nemcsak repü­lőgépek kellenek. GY— éjféltől reggeli TÖMEGBOTRÁNY Az amszterdami Bijenkorf nagyáruház századik évfor­dulója alkalmából ünnepi fo­gadást adott, amelyre meg­hívták a város egész lakossá­gát. Tízezer amszterdami zsúfolódott a csarnokokba, a kívülrekedtek felháborodá­sukban kövekkel kezdték do­bálni az áruházat, majd ősz- szeverekedtek a rendőrökkel. Az épületet ki kellett üríteni, a károk mértéke még nem ismeretes. KATASZTRÓFA 1 Hatvanan égtek meg ele­venen két autóbusz 120 utasa közül a tűzvészben, amelyet egy négyes összeütközés oko­zott a Pachuca—Mexikó or­szágúton. Az egyik autóbusz megelőzött egy kis teher­autót és összeütközött a má­sik busszal. Egy alkoholos üvegekkel megrakott teher­autó követte az egyik ’ autó­buszt, amely szintén beléjük ütközött. Az alkohol lángra lobbant és égő fáklyává vál­toztatta ,az utasok többségéi. AZT HITTE, HOGY ELFELEJTETTÉK Ásta Nielsen, a némafil­mek sztárja, aki mint isme­retes, 88 éves korában újra férjhez ment egy 70 éves régi­ségkereskedőhöz, arra a kér­désre. hogy boldog-e így vá­laszolt. „Ó, nagyon!' A há­zasságom nagy port vert fel. És én már azt hittem, hogy elfetejtettek.” A KISLÁNY MEGHALT Budapesten Sólyom ísí- vánné 3 éves Ildikó nevű gyermekével figyelmetlenül ment át az úttesten egy út­kereszteződésnél és egy te­herautó elütötte őket. A kis­lány a kórházba szállítás után meghalt, az édesanya állapota életveszélyes. SÜJTÓLÉG­ROBBANÁS A közép-boszniai Brezu barnaszénbánya egyik akná­jában sújtólégrobbanás tör­tént. A mentőcsapatok 35. bá­nyászt kimentettek. 48-nak már csak a holttestét emel­ték ki a 83 betemetett bá nyász közül. ŐRIZETBE VETTÉK A nyugat-berlini rendőr­ség őrizetbe vett egy 24- éves arabot, akit egyébként súlyos gyomorbántalmakkal kór házban kezelnek. Feltétele­zik róla, hogy tagja annak a csoportnak, amely a múlt hónapban merényletet köve­tett el egy izraeli utasszállító repülőgép ellen a müncheni repülőtéren. HAZAÄRULO Hazaárulás vádjával a bí­róság elé állítják Ojukwut a volt szakadár Biafra veze­tőjét, amennyiben visszatér az országba — jelentette ki Hasszán Katsina, a nigériai legfelső katonai tanács tagja, a hadsereg vezérkari főnöke EGYMILLIÓS KAR Egymillió marka kárt oko­zott az a tűzvész, amely porig égetett Kölnben egy raktárt. Élelmiszert és sze­szes italokat tároltak benne. FÖLDRENGÉS Hetes erősségű földrengés pusztított Északnyugat-Irán- ban. Khoi város környéki falvakban 5 személy életét vesztette, sokan megsebesül­tek. Megrongálódott több la­kóház is. Az övezetben 30 év óta nem volt ilyen erős föld-f rengés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom