Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-14 / 62. szám

HÁRMAN A CPI .KAMRÁBAN Egy magyar kisfilm miskolci bemutatója Az összezártság gyanakvást, majd agressziót szül. Ennek az ismert pszichológiai tételnek pusztán az illusztrálása is érdekes lenne filmen. Vas Judit (a Módszerek rendezője) és Matos Lajos forgatókönyvíró azonban ennél jóval többre vállalkozik az Aréna című tudományos-fantasztikus filmjé­ben, melyet a vidéki városok között elsőnek Miskolcon lát­hattunk. A bemutatót — melyen a forgatókönyv írója is részt vett — a Gárdonyi Géza Művelődési Ház Science fiction klubja rendezte. A fiatal klubtagokat és az előadásra bevetődött néhány felnőttet nagy meglepetés fogadta. A műfajban meg­szokott technikai machiná­ciók helyett kitűnően expo­nált, végig izgalmas drámá­nak lehettünk tanúi. A „cél­térbe” három különböző tí­pusú ember kerül. Ruháza­tukról, életükről ismeretlen hatalmak gondoskodnak. És kapnak még valamit. Számos variációban összeilleszthető vasszerkezetet és_ egy hálót. A kísérleti alanyok első tö­rekvése: kijutni a térből. A vasdarabokból létrát illeszte­nek össze. A célkamrának azonban nincs kijárata. Né­hány sikertelen próbálkozás után dárda és szigony for­mát öltenek az alkatrészek. Az emberek között harci já­ték kezdődik. Egyelőre játék. De az összezártság, a kiútta- • lanság egyre jobban felbor­zolja az idegeket. Időnként ugyan megnyílik egy ajtó, mely bonyolult labirintusba vezet. A labirintusban ki-ki alkata, vérmérséklete szerint bolyong. Hármuk közül csak egy ember képes — céltuda­tos munkával — megtalálni a kijáratot, amely mégsem kijárat, hanem egy ovális alakú porond: aréna. A „felfedezőt” azzal gya­núsítják társai, hogy lepak- tált az ismeretlen hatalmak­kal, s megölik. Ezután ők is rátalálnak az arénára, de már végleg nem bírják egy­mást elviselni. Véres küzde­lem kezdődik közöttük. Mindketten holtan marad­nak a porondon. Most látjuk csak, hogy az eseményeket a laboratórium műszerei figyelték. Megjele­nik egy felirat: a kísérlet be­fejeződött. „Az alanyok a célkamrát küzdőtérnek fog­ták fel.” Kontroll követke­zik, közli a berendezés. A filmnek vége. Vajon ez lesz a kontroll eredménye is? Ez már a néző kérdése. A klub tagjai is megkérdezték, sokan, sokféle variációban. Mert a néző hisz az ember­ben; saját magában. És a film készítői? Természetesen ők is. A 25 perces kisfilmet figyelmeztetőül szánták. Egy-egy állam nemzeti jö­vedelmének 25 százalékát költi fegyverkezésre. Hány arénában folyik most is vé­res küzdelem! Pedig az aré­nát napfény ragyogja be. Fegyvertelenül nem léphe­tünk porondra? Igaz-e, hogy bizonyos időegység eltelte után szűk célkamrának érez­zük a világot, amelyben ne­héz egymást elviselni? Vajon jól ismerik az alkotók az ember természetraj rät? A fegyvereké lesz az utolsó szó vagy a gondolkodás dia­dalmaskodik? Ezernyi kér­dést vet fel a film. Mi bí­zunk a kontroliban! Annál is inkább, mert az életben sok­sok kontrollra van lehetőség. Az Arénát kitűnő szerep­lőivel (Kárpáthy Zoltán, Koncz Gábor, Gyulai Ká­roly) a miskolci filmfeszti­válon is láthatja a közönség. Tovább vitatkozhatunk! (gyarmati) Betyárok szeretője A Mátra csúcsai alatt, pa- rádi, Hársfa utcai otthonában sokan felkeresik Asztalos Joachimot. Eredendő mester­sége kőműves, emellett képzett villamosgépkezelő, kompresszoros a sasvári üveggyárban. Ám neve más­ról ismerős. Művészkedő, fa­ragó ember. Fából formálja meg vágyait, gyermekkorá­nak megőrzött emlékeit, a palóc népélet mozzanatait, s ami képzeletét leginkább vonzza — a betyárvilág hí­ressé vált alakjait Pásztorösök öröksége Az udvari faragóház for- gácsszagú csendjében meséli: pásztorősök keze alatt nőtt, ők tanították remekelő mű­vészkedésre. Már dédapja is fúró-faragó ezermester volt. Neki a híres parádi számadó kanász. Forgó Vilmos a ta­nítója, ő ébresztgette a benne szunnyadó készséget, örökölt hajlandóságát. Gye­rekkorában naphosszat, a fű­ben heverve vagy üldögélve, garasos bicskájával farig­csálta a görcsös-gancsos, bütykös-rücskös barkócaága­kat. S Gergelyházára juhász- bojtárnak szegődve járta a legelőmezőket a kényes, nyu­godt. békés természetű nyáj­jal: akkor is faragással ütötte agyon a temérdek időt. Bölcsőtől a koporsóig — Itt, az erdők között szü­lettem, szeretem az erdőt és szeretem a fákat. A fák az ember leghűségesebb földi útitársai, elkísérnek bennün­ket a bölcsőtől a kopor­sóig ... Legjobban szereti a vad­körtefát. „Mert olyan, mint a márvány.” Dolgozik jávor­fából, hársból, dióból, cse­resznyéből. — Múltkor kivágtak itt a közelben egy öreg diófát. Megvettem volna, ám gazdá­ja, látva érdeklődésemet, Ixjrsos árat kért, amit nem tudtam megfizetni. Pedig abban a fában benne van egy üvegfúvó teljes élet­nagyságban ... Szobrait egy tömbből fa­ragja ki. Szinte úgy érezni, a kész forma már benne élt a fában, az ő keze csak le­fejtette róla a burkot. A mű­értő szeme találhat munkái­ban, a kidolgozás részletei­ben „hibát”, egészében azon­ban minden alakja hibát­lanul élő. Rózsa Sándor táncol Kisebb munkái sokfelé el­kerültek Párádról: Olaszor­szágban, Ausztriában, Cseh­szlovákiában, a két Német­országban őrsük alkotásait, s azok eljutottak az óceánon túlra, Kanadába és Ameri­kába is. Csoportosan felkere­sik a Párádon üdülő vendé­gek, erre kiránduló iskolá­sok, ilyenkor Asztalos Joa­chim tárlatvezetővé válik. Lakása gazdag múzeum. Nemcsak saját munkáit lát­hatni itt. de a palóc népélet összegyűjtött és megőrzött ereklyéit, mindennapi hasz­nálati tárgyait is, volt pász­torősök komplett felszerelé­seivel. Házi múzeumának tárlatán a belépőt betyárok fogadják: Sobri Jóska, yidróczki... És most készül a faragóházban Rózsa Sándor táncos-víg alakja is. Azt a pillanatot örökíti a vadkörtefa rostjai­ba, amikor a szerb határról győztes csapatával visszatérő betyárvezér múlató kedvé­ben diadalmas táncba kezd, bal kezében pintes üveget szorongatva, jobbjában ka­lapját lengetve. Nagy álom: múzeum és népművészeti telep izgalmas es értékes terve­ket dédelget, s ebben borsodi patrónusa is akadt dr. Bod- gál Ferenc muzeológus, a Herman Ottó Múzeum nép­rajzi szakembere személyé- lsen. Olyan múzeum létre­hozását szeretné elősegíteni, amely a mátrai palócság helytörténeti dokumentumai­nak adna helyet. Szobrait sokan kérték max, nem is kevés pénzért, de nem adja, csak az aprókat, melyeket nagyobb munkáira készülve, időtöltésből kifarag. Nagy­alakos szobrait, a palóc figu­rákat. betyárjait a létesí­tendő múzeumnak szánja. A másik nagy elképzelés: a népművészeti telep. Olyan művésztelep létrehozása, megszervezése, ahol az alko­tók népi szobrokat faragná­nak. A népművészeti telep forrása lenne annak a kin­cseket mentő fáradozásnak, amely a palóc népi motívu­mokat feléleszteni, életben tartani és továbbfejleszteni akarja. Asztalos Joachim egész életét szánta erre. S még csak 46 éves... PATAKY DEZSŐ Húsz év képekben Kiállítás az egyetemen (Tudósítónktól.) A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem fennállásának 20. évfordulója tiszteletére az NME KISZ-bizottsága kiállítást rendezett az egyetem új főépületének díszudvarában. A meg­nyitásra ma délelőtt 11 órakor került sor. Húsz tabló mutatja be az egyetem húsz évét. Tömören összefoglalja a Selmecbányái és soproni hagyományokkal induló bánya-, kohó-, vala­mint az újonnan alakult gé­pészmérnöki kar történetét. Részletesen bemutatják a tanszékek múltját, tudomá­nyos munkásságát, s képek segítségével belső életüket is. Külön tabló számol be az egyetemen rendezett tudo­mányos konferenciákról, a nemzetközi kapcsolatokról és a hallgatók ipari kapcsola­tairól. Gazdag anyag mutatja be az elmúlt két évtized kultu­rális életét, hétköznapjait, diákhagyományait. A tabló­kat vitrinek egészítik ki, s ezekben tudományos dolgo­zatok, diplomatervek, az egyetem oktatói által írt jegyzetek, bel- és külföldön megjelent könyveik, kupák, emlékérmék, gyűrűk, pauz- papírra és kutyabőrre írt alapító oklevelek. A Húzó­tüske című szatirikus év­könyv eddig megjelent ösz- szes példányait is kiállítot­ták. (andics) Kiss Attila rajza KEDVEZŐ AZ IDŐPONT? Félidőhöz érkezett a félárú könyvvásár Délelőtti forgalmát bonyolítja a miskolci 180. sz. Kazinczy Könyvesbolt. Kisebb-nagyobb hullámokban jönnek a vevők, javában áll a március 2-től 21-ig tartó félárú könyvvásár. Romenda Norbertné bolt­vezető-helyettes a pénztár­ban dolgozik, és két-két blokk nyugtázása, pénzszá­molás közben kedves-mo- solygósan válaszol kérdé­seimre. — Még csak a felénél tar­tunk a könyvvásárnak, de március 2-től idáig már 150 ezer forintos forgalmat bo­nyolított le az üzlet. Számí­tunk rá, hogy ezután keve­sebben jönnek, de a vásár végére biztosan lesz 200 ezer forint a bevételünk. — Milyen müvek kaphatók féláron? — Az 1968-as évet meg­előző szépirodalmi, az 1965. évi műszaki és az 1964-es ki­adású képzőművészeti köny­vek. Mi főként szépirodalmi műveket árusítunk, de a mű­szaki és képzőművészeti ki­adványok is szép számmal fogytak. Az első napokban 26—30 ezer forint értékű könyvet adtunk el, most 10— 12 ezer forint a napi forga­lom. — Soknak vagy kevésnek tartja a bevételt? — Évek óta rendszeresen megrendezik ezt az 50 száza­lékos könyvvásárt, de ilyen nagy forgalmunk még nem volt. A vásárlókkal mi ál­lunk a legközelebbi kontak­tusban, le tudjuk mérni a változást. — Van a boltnak törzskö­zönsége? — Természetesen, de most sok új arccal találkozunk, több az alkalomszerű — kö­zöttük számos munkás — vevő. Különösen a gyerekek­nek örülünk. Verne regényei, a Római regék. Andersen és Grimm meséi a legnépsze­rűbbek. Persze, az 50 száza­lékos árengedmény is jobbon megfelel a kis keresetűek és a gyerekek pénztárcájának. — Befolyásolja a könyvvá­sár sikerét a pénztárcák pil­lanatnyi állapota? — Hogyne! Kedvező ez az időpont. Előnyösen érezzük meg, hogy fizetés volt, hogy egyes vállalatoknál a nyere­ségrészesedést is most Osztot­ták. Hiába lenne a vásárló­kedv, ha nem lenne miből, ha a könyv ára nem férne bele a- havi költségvetésbe. * Újabb blokk, újabb pénz­számlálás, könyvszállítmány érkezik — nem tartom fel to­vább a boltvezető-helyettest, és különben is szeretnék még a 198-as számú könyvesbolt­ban is érdeklődni. Telefonon hívom őket, s meghökkentő választ kapok: — Nem érünk rá beszél­getni. Így hát e könyvesbolt for­galmáról nem tájékoztatha­tom olvasóinkat. (makai) ÜLDÖZÉSEK Nyugat-Németországban széles körű hajsza indult azok ellen a demokratikus érzelmű lakosok ellen, akik részt vettek az újnáci Nem­zeti Demokrata Párt elleni különböző tiltakozásokban. Csak a Ruhr-vidéken ezer lakos ellen indult bírói el­járás kommunisták, szociál­demokraták, szakszervezeti tagok, diákok ellen. Lázítás- sal vádolják őket. ELTANÁCSOLTÁK A MUNKÁTÓL Lyndon B. Johnson volt amerikai elnök, akit két hé­tig kezeltek kórházban szív­koszorú elmeszesedéssel, visz- szatért texasi farmjára. Az orvosok Johnsont egyelőre eltanácsolták a megerőltető munkától és pihenést java­soltak neki. TŰZ AZ ISKOLÁBAN Robbanás történt Washing­tonban. Pittsburgban tűz ütött ki egy iskolában. Ezt megelőzően három robba­násról érkezett jelentés New Yorkból. VANDÄLSÄG Vandál elemek 15 sírkö­vet döntöttek ki egy zsidó­temetőben a nyugat-német­országi Karlsruhe környékén. A városi ügyész 1500 márka jutalmat tűzött ki a nyomra­vezetőnek. 140 REJTÉLYES TELEFON Miután csütörtökön bom­bákat robbantottak New York-i nagyvállalatok iroda­házaiban, feltehetően politi­kai okokból, a rendőrséghez és különböző lapokhoz 140 rejtélyes telefonhívás futott be.. A telefonálók azt állítot­ták, hogy megint pokolgépe­ket helyezték el, de újabb robbanás nem történt. „SEGÍTŐKÉSZ LOVAG” Láng Lajos tatabányai kő­műves egy vonatját lekésett leánynak felajánlotta, hogy motorkerékpárjával hazavi­szi falujába, mert ő is oda tart. A „segítőkész lovag” azonban egy erdőbe vezette járművét, ahol erőszakosko­dott a lánnyal. Három és fél évet kapott Láng, aki egyéb­ként nős és egy kisgyerme­ke van. VISSZAVITTÉK A BÖRTÖNBE Visszaszállították a span- daui fegyházba Rudolf Hesst, Hitler egykori helyettesét, a náci háborús főbűnöst. Négy hónapig kezelték gyomorfe­kéllyel egy brit katonai kór­házban. SZABADON ENGEDTÉK A görög hatóságok szaba­don engedték a tavaly de­cember óta fogva tartott Joannisz Cirimokosz egykori parlamenti képviselőt. Ciri­mokosz elmondotta, hogy hivatalos vádemelés nélkül tartották három hónapon át börtönben PUSKATÜZ. KÖNNYGÁZBOMBA Puskatűzzel és könnygáz­bombákkal verte szét a San­to Domingo-i rendőrség az ellenzéki Dominikai Forra­dalmi Párt által szervezett tüntetést. Többen megsebe­sülték,. 70 személyt őrizetbe vettek. A tüntetők amiatt tiltakoztak, mert Balaguer elnök újból meg akarja ma­gát választatni a május 16-i elnökválasztáson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom