Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-12 / 60. szám

Gácsi Miklós képviselői beszámolója A hámori iskolában talál­kozik ma délután fél hatkor választóival Gácsi Miklós országgyűlési képviselő, a városi párt-vb tagja, a DIGÉP vezérigazgatója. A parlamenti beszámoló után az ország idei terveiről és az állami költségvetésről tájé­koztatja a hámoriakat. Az országos problémák mellett a választókerület gondjai is szóba kerülnek. Peleháza vendégei Peleháza. így nevezte Her­man Ottó a saját maga épí­tette házát Lillafüreden. (A pele a legkisebb mókusfajta.) A ház, amely a tudósnak ott­hont adott, és annyi tudo­mányos mű szülőháza volt, ma emlékmúzeum. A kis há­zat évente 10—12 ezren lá­togatják meg. Fogadás A Nemzetközi Nőszövetség megalakulásának 60. évfor­dulója alkalmából szombat délelőtt a megyei Nőtanács és a Hazafias Népfront me­gyei bizottsága fogadást ad ötven, volt MNDSZ-aktíva ré­szére. Néhány napja a pamutjonóban is működik a Gatiz-gyái VIBRO nevű izomlazitó gépe, amely az ország más üzemei­ben már nagy sikerre tett szert. A VIBRO kívánság szerint percenként 350-szer, illetve ötszázszor fél milliméter magasra emeli fel a mérlegéhez hasonló fémlapot. A folytonosan álló­munkát végző nők máris megkedvelték a „rázógépet”, amely műszakonként egy-két alkalommal, harminc másodperc alatt felfrissíti fáradt izmaikat. (Ágotha Tibor felv.) Tízmillió forintos készlet Rohamra számít a bútorbolt Több millió forinttal gya­rapodott az utóbbi napokban a miskolciak pénztárcája, pe­dig a nyereséget még nem is osztották ki mindenütt. Horváth Rezsőtől, a miskolci bútorbolt vezetőjétől meg­kérdeztük: hogyan készülnek fel a nyereségrészesedés utáni nagy rohamra? — Már januárban és feb­ruárban is 3,4 millió forint­tal több bútort adtunk el, mint az előző év hasonló időszakában. Sajnos, ez an­nak is köszönhető, hogy ta­valy nem tudtunk élég be­rendezést kínálni vásárlóink­nak, tehát most vették meg a kiszemelt bútort. Azonkí­vül a mezőgazdasági dolgo­zók jövedeime is nőtt, töb­bet vásároltak. Az utóbbi időben sokkal több érdeklődő fordult meg üzleteinkben, mint korábban; évek óta megismétlődő jelen­ség ez a nyereségrészesedés előtt. Miután kezükben a pénz, az emberek már keve­sebbet nézegetik a bútoro­kat, inkább gyorsan megve­szik. Most is így lesz. Jelen­leg tízmillió forint értékű készlettel rendelkezünk, s megfelelő lesz az utánpótlás is. Üzletünk — a többiekhez viszonyítva — különben is jó helyzetben van, amiben sze­repet játszik, hogy az ipar­ral közvetlenül is tartjuk a kapcsolatot, s a nagykeres­kedelem is érdekelt anyagi­lag az áruellátásban. Az idén 1471 családnak adnak át ta­nácsi, illetve szövetkezeti la­kást a városban. Sok vásár­lója lesz üzletünknek. Derű­látóan nyilatkozhatott): a la­kásátadásokra mindig felké­szülünk. Bár tavaly novem­berben egy kis meglepetés ért bennünket, mert az át­adások elhúzódtak, s a meg­töltött raktárban levő, áru rendezése óriási munka- többletet jelentett. Minden­nek ellenére sem engedhet­jük meg magunknak, hogy ne töltsük meg a raktárt határidőre. Kísállatfenvésztők versenye Megkezdték a MÉSZÖV és a nőtanács közösen indított kisállat tenyésztő versenye Perspektíva A kislány megkér­dezi a mamáját: — Ha majd felnövök és férjhez megyek, ne­kem is olyan férjem lesz, mint a papa? — Valószínűleg. — És ha egyáltalán nem megyek férjhez, akkor olyan leszek, mint Zsuzsa néni? — Igen. — Micsoda kilátás­talan helyzet! Tavasszal a w • » jón Balkan Több mint kétezer kerék­pár, kétezernyolcszáz kismo­tor és háromszáz 250 köb­centiméteres motorkerékpár kelt el tavaly a miskolci jár­műboltokban. Az idén mór az első két hónapban is nagy volt a forgalom, ami elsősor­ban annak tudható be, hogy jobban felkészült a kereske­delem. A választékot tovább bővítik, az első fél évben új, ötven köbcentiméteres, Balkan típusú kismotorokat kapnak a boltok. múlt évi járási eredményei­nek értékelését. Elsőként március 16-án, Sátoraljaúj­helyen adják át a díjakat a járás legjobbjainak. Az ün­nepségen részt vesz Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára és dr. Gonda Irén, a Kisállattenyésztö cí­mű szaklap főszerkesztője. Végül is „csak” a rnsárló károsul Rendelet az íróasztalfióknak ? Miskolcon és a megyében az egy év alatt megvizsgált csomagolt élelmiszeripari ter­mékek 30 százaléka nem fe­lelt meg az előírásoknak: valamennyiről hiányzott a szavatosság határidejét jelző dátum. Az ellenőrök megál­lapították, hogy ezeknek az áruknak több mint fele rom­lott, az egészségre ártalmas, élvezhetetlen. Élesztős, meg- savanyodott túró, tejfel, pe­nészes sajt, dohos száraz- tészta, romlott csokoládé, megavasodott készételek és elpuhult, eliszíneződött, fé­mes ízű zöldség- vagy gyü- mölcskonzervek tömege je­lezte a gyártó és forgalmazó vállalatok nemtörődömségét. Az érdekek is mást diktálnak A vásárlók panaszai és az ellenőrző intézmények tájé­koztatása nyomán december 19-én újból szabályozta a határidő feltüntetését az ága­zatilag felelős mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­ter. Azóta három hónap telt el, de az iparban és a ke­reskedelemben még mindig elhanyagolják a rendelet végrehajtását. Egyedül az íróasztalokban heverő körle­velek jelzik a kiadott rende­let létezését. Az üzletek pol­cain és raktáraiban sorako­zó, előre csomagolt élelmisze­rek több mint 75 százaléká­ról most is hiányoznak a fo- gyaszthatóság határidejét közérthetően jelző cédulák, s a naponta keresett cikkek többségén még mindig a ré­gi, rejtjeles — csak a szak­emberek által ismert — sza­vatossági határidő szerepel. Jó részükön pedig semmilyen jelzés sincs. A kereskedelem mentege­tőzik, és az iparra hárítja a felelősséget. Arra hivatkoz­nak, hogy a folyamatos áruel­látás zavartalansága érdeké­ben az üzletek — az Ipar Jelentés- kozmetikázok Sok más mellett, a munkakörülmények javítása is első­sorban pénzkérdés. Észrevehetően csökken a foglalkozási be­tegségek, balesetek száma, ha sikerül a vállalatnak egy tá­gas, levegős műhelycsarnokot építeni, a nehéz fizikai mun­kát megkönnyítő gépet vásárolni. A Miskolci Vasipari Vál­lalatnál például a csiszolóban felszerelt elszívó berendezés hozott kedvező változást, és nagyobb kedvvel, biztonságo­sabban végezhetik munkájukat a műanyagfeldolgozó vál­lalat dolgozói is, mióta megszüntették a sötét pinceműhelye­ket. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy kizárólag a beru­házási keret nagyságától, a gépesítés mértékétől függ, mennyi baleset fordul elő egy-egy üzemben, s hányán bete­gednek meg hasszabb vagy rövidebb időre. A város tanácsi vál­lalatainál folytatott vizsgálat számos más okra is rávilágított. Például arra, hogy a balesetek után sokszor nem születik olyan intézkedés, mely elejét venné a hasonló tragédiák be­következésének. A szakemberek ezt úgy mondják, hogy nem tárják fel a baleset „forrását”. Vajon miért nem? Kétség­kívül a hanyagság, nemtörődömség a leggyakoribb, de előfor­dul még — és nem is túl ritkán —, hogy a vezetők a felelős­ségre vonástól félve, mismásolják el a vizsgálatot, vagy hami­sítják meg a tényeket. Kizárólag a dolgozó felelőtlenségét, fi­gyelmetlenségét emlegetik — prémiumot, szép statisztikát féltve — akkor is, amikor a vállalat szervezési, műszaki intézkedéseiben van a hiba. Az ügyészség tavalyi vizsgálata három vállalatnál talált „kozmetikázott” baleseti jelentést, és akadt olyan vállalat — a sütőipari —, ahol még a rendszeres baleseti szemlét sem tartották meg. A felettes szervet lehet, hogy sikerül félreve- ’ zetni ideig-óráig ilyen hamis jelentéssel. De ettől még nem javul a helyzet, nem csökken az üzemi sérülések, megbete­gedések száma, és a dolgozók tekintélyes hányada válik mun­kaképtelenné hosszabb, vagy rövidebb időre. Nem véletlen, hogy tavaly halálos sérülés Is éppen annál a két vállalatnál _ vegyesipari és ingatlankezelő — fordult elő, ahol soroza­tosan megszegik az óvó .rendszabályokat, a baleseti oktatás inkább csak tessék-lássák módon történik, és gyakran elmu­lasztják a balesetek utáni intézkedést is. E tények ismeretében az embernek az az első gondolata, hogy az ellenőrzések szigorításával lehetne jobb belátásra bírni e vállalatok vezetőit. Csakhogy utólag, a kívülállónak, mindig nagyon nehéz pontos képet kapnia egy-egy üzemi bal­eset pontos körülményeiről. Vállalaton belül kell elindítani tehát a javítási folyamatot, s ha egyes gazdasági vezetők nem szorgalmazzák ezt, akkor álljon a sarkára a szakszerve­zeti bizottság. Hisz nem lehet fontosabb érdekvédelmi te­vékenység, mint a dolgozók egészségének az óvása. BÉKÉS DEZSŐ retorziója nélkül — nem ta­gadhatják meg az áru át­vételét. De ide tartozik, hogy a kereskedők anyagi érde­keltsége is hátráltatja a rendelet végrehajtását. így a „jó kapcsolat” érdekében, csak kivételes esetekben ér­vényesítik , jogos kötbérigé­nyeiket. Senki sem emeli panap'l Felügyeleti szervük, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tálya is tehetetlen. Lelik Já­nos osztályvezető szerint ed­dig egyetlen élelmiszereket forgalmazó vállalat sem je­lezte ilyen irányú észrevé­teleit, problémáit. — A kötbért minden ilyen esetben érvényesíteni kell — mondotta. — Mi sem fogad­juk el, hogy a közvetlenebb kapcsolat érdekében a me­gye területén működő válla­latok törvénysértést kövesse­nek el. Ellenőrzéseinknél minden esetben elrendeljük, hogy a szabálytalanul meg­jelölt árukat kivonják a for­galomból és visszajuttassák a szállítónak. Ilyenkor bün­tetünk is, de ezek a szúró­próbaszerű vizsgálatok ön­magukban még nem változ­tatnak a helyzeten, hiszen az áruk minőségi átvételének feltételei nincsenek meg a kereskedelemben. A raktá­rak mindenütt zsúfoltak és az áruátvétel számára nem tudnak megfelelő helyisége­ket biztosítani. Az átvevők tevékenysége ezért rendsze­rint csak formális, az ipar felelősségre vonása pedig már meghaladja a kereskedelmi osztály hatáskörét. 9? Tanköteles gyerekek összeírása A hét végéig országszerte befejezik az 1963. szeptember 1. és 1964. augusztus 31. kö­zötti időszakban született, vagyis az idén tanköteles korba lépő gyerekek össze­írását. Az érdekelt szülő vagy a gyermek neveléséért fele­lős más személy március 15- ig köteles a lakása szerint körzetileg illetékes általános iskolában a gyermeket beje­lenteni, majd júniusban be­íratni. A nyilvántartásba vé­tel azért szükséges, mert az adatok ismeretében alakítják ki az általános iskolák első­osztályos tanulócsoportjait, s a várható létszámnak meg­felelően gondoskodnak az ok­tatás személyi és tárgyi fel­tételeiről. A gyerekek felvé­teléről a kötelezően előírt or­vosi vizsgálat eredménye alapján döntenek. Aki tanköteles gyermekét a meghatározott időben nem íratja be, az szabálysértést követ el és háromezer forin­tig terjedő pénzbírsággal sújtható. Szakmát és nyelvet tanulnak Az elmúlt évben csupán Borsod • megyéből kétszáz­negyvennyolc ,fiatal ment dol­gozni az NDK-ba. Az idén szeptemberben újabb fiata­lok utazhatnak az NDK ipar­vidékeire. Ha szólnak — intézkedünk"’’ Megnyugtató választ a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezési osztályától sem kaptunk. Mint az osz­tály termékforgalmazási szak- felügyelője elmondotta, a megye területéről hasonló bejelentés hozzájuk sem ér­kezett. Panasz esetén azon­ban — hatáskörükön belül — azonnal intézkednek. De ha a kereskedelemtől más megyében levő iparvállalatok tagadják meg a kifogásolt áruk visszavételét vagy cseréjét, az észrevételt to­vábbítják a minisztérium­nak. Tálán mondanunk sem kell: ez a gyakorlatban még nem fordult elő. Közömbösségre utal az is, hogy az új jelölésnek az iparban technikailag nincs akadálya, hiszen többnyire eddig is megjelölték a gyár­tás idejét. Ezért csupán a kereskedelem egységes es következetes fellépésén mú­lik, hogy a miniszteri rende­letek ne csak az íróasztalok fiókjainak készüljenek. És ez már nemcsak a fo­gyasztók ' érdekvédelmének kérdése! LAHUCSKY PÉTER Kicserélik a gépeket Negyven Csepel 131-es speciális varrógépet vásárolt a miskolci Textilkonfekció Ktsz. A műhelyekben levő elavult gépeket most mind újakra cserélik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom