Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-10 / 58. szám
így látják a dolgozók Szociológiai vizsgálat a tanácsi vállalatoknál Új módszerrel vizsgáltak meg nemrégiben a tizenöt miskolci tanácsi vállalat nyolcezer dolgozójának szociális és kulturális körülményeit, munkavédelmi helyzetét. Az adatokat gyűjtő bizottság nem elégedett meg saját tapasztalataival, szociológiai felmérés keretében összegyűjtötte a dolgozók véleményét is. Tizenöt közül hat».. A kérdőívek elsősorban azt p .i hatolták, minek alapján ítélik meg a dolgozók a munkahelyüket. Egyáltalán nem meglepő, hogy a nyilatkozók többsége a jó keresetet tartotta a legfontosabbnak, s csak másodikként említette a tisztaságot, az egészséges munkakörülményeket. Nos, a tisztasággal — ha ez alatt a munkások tisztálkodási lehetőségét értjük — sok vállalat hadilábon áll. A tizenöt közül mindössze hatnál találtak megfelelő öltözőt, mosdót az ellenőrök, a többi kilenc meglehetősen zsúfolt, elavult szociális helyiségeket nywjt munkásainak. Mentségei azt hozhatják fel az utóbbiak, hogy a fejlesztés gén nehéz, mivel több telephelyen, széttagoltam dolgoznak. Az összkép remélhe- t<Heg javul a következő évben, hiszen a negyedik ötéves terv időszakában három vállalat (közlekedési, ingatlankezelő, finommechanikai) épít új köeponti te- k^íheiyet. A közös konyha kritikája A bérai kívüli juttatások közül az üzemi étkezést tartják az egyik legfontosabbnak a tanácsi vállalatok dolgozói. A kérdőívek azonban arra figyelmeztetik az illetékeseket, hogy az üzemi étkezés színvonala még sok kívánnivalót hagy maga után, hiszen a megkérdezettek 68 százaléka elfogadhatónak, 26 százaléka viszont kifejezetten rossznak tartja a közös konyhán főtt ételeket. Még szomorúbb kép rajzolódik ki a kulturális ellátottságot, kulturális érdeklődést firtató kérdésekre adott válaszokból. A dolgozók 68 •százaléka ritkán, 29 százaléka pedig egyáltalán nem veszi igénybe a munkahelyen nyújtott kulturális és sport- lehetőségeket. Kulturális rendezvényekre 50 százalékuk ritkán, 45 százalékuk egyáltalán nem szokott elmenni. Kétségkívül megnehezíti a vállalatok kulturális munkáját, hogy megfelelő klubszobával, kultúrteremmel nagyon kevés rendelkezik. De az objektív okok mellett a vizsgálat rámutatott arra is, hogy a vezetőségek többnyire megelégednek a futballcsapat anyagi támogatásával és ezenkívül — tisztelet a kivételnek — legfeljebb néhány közös kirándulást szerveznek. Alacsony az átlagos műveltség Egyes vezetők azzal védekeztek, hogy nincs is igény másra, hiszen a dolgozók többségének rendkívül alacsony az átlagos műveltsége. Tény, hogy a dolgozók 30,2 százaléka még mindig neo végezte él az általános iskola r.yolc osztályát. Különösen rossz a helyzet a mélyépítő vállalatnál és a vízműveknél, ahol az analfabéták aránya eléri a 3,4, illetve a 3,2 százalékot. Mindezt figyelembe véve, a tanácsi vállalatoknál valóban az alapképzettség megszerzését kell elsődleges célul kitűzni. Ügy is mondhatjuk, hogy újra kell kezdeni ezt a munkát, hiszen közép- és felsőfokú végzettséggel körülbelül ugyanannyian rendelkeznek a vizsgált vállalatoknál, mint l!)66-ban. Szinte egyedülálló példa a Finommechanikai Javító Vállalat, melynek gárdája az elmúlt 3 év alatt tizenegy egyetemi, három főiskolai oklevéllel rendelkező szakemberrel gyarapodott, és évről évre több a középiskolát végzettek száma is. E vállalatnál egyébként a szakmai továbbképzés is példás. Nem olyan, mint például a közlekedési vállalatnál, ahol 1123 dolgozó közül mindössze hét vesz részt valamilyen szakmai oktatásban. És én pen az utóbbi vállalat — negatív — példájával bizonyíthatjuk, mennyire fontos az általános és szakmai műveltség emelése. Az utóbbi időben lezajlott számos vizsgálat egybehangzóan igazolja ugyanis, hogy a közlekedés zavarai gyakran a forgalom irányítóinak képzetlenségére, hozzá nem értésére vezethetők vissza. BÉKÉS DEZSŐ Címerünk védelmében Alig fél évtizede, hogy Miskolc — alapításának 600. évfordulója alkalmából — díszes pajzscímert kapott A város ipari jellegét tükröző kohász-figurával és Nagy Lajos király korabeli pecsétjével ékesített címerünk azóta szinte belopta magát életünkbe, hétköznapjainkba is. Nap nap után látjuk a villamosok és autóbuszok oldalán, találkozunk vele idegen- forgalmi prospektusokon. De az utóbbi időben már a legkülönbözőbb vállalatok és intézmények is szinte védjegyként használják saját termékeiken és kiadványaikon. Mások viszont attól sem riadnak vissza, hogy holmi giccses emlék- és ajándéktárgyak díszítésére is felhasználják. S az utóbbiak ellen már városszeretetünk, jóérzésünk és esztétikai érzékünk is joggal tiltakozik. És nemcsak a lokálpatrióták emelnek szót Miskolc címerének lejáratása ellen. A város emblémájának használatára rendelet is van, amelynek megszegőit a törvény bünteti. Városi tanácsunk vezetői már öt évvel ezelőtt, a címer jóváhagyásakor meghatározták, hogy az csupán a településre utaló díszítő jelkép, amelyet semmilyen vállalat, semmilyen intézmény védjegyként nem használhat Díszokleveleken, emlékérmeken és -lapokon, kiadványokon, vagy prospektusokon való használatához is csak a városi tanács vb-elnöke adhat engedélyt. Ajándéktárgyak, érmek, jelvények esetében pedig a Képző- és Iparművészeti Lektorátus külön engedélye nélkül el sem fogadja a kérvényt a városi tanács. Reméljük, hogy a rendelet —, amelyet a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának egyik legutóbbi utasítása is megerősített — érvényt szerez korábbi elképzeléseinknek, és ezentúl városunk címerét csak művészi igényű, színvonalas kiadványokon látjuk. ■Jf. Hátha ezen a héten. (Agotha Tibor felvétele.) Emléklap asszonyoknak ötven asszony ült össze tegnap délután a Hazafias Népfront tanácstermében, szegfűvel díszített asztalok mellett. A kerületi nőtanácsokban dolgozó aktívákat a Hazafias Népfront városi bizottsága és a városi Nőtanács hívta meg a nemzetközi nőnap alkalmábó' Orbán Györgynek, a városi pártbizottság munkatársának köszöntő szavai után Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára jubileumi emléklapot adott át az ötven asszonynak a nőmozgalomban végzett kiemelkedő munkájáért. Közülük sokan a felszabadulás óta tevékenykednek a nőtanácsban. Újabb hűtött áru érkezett A héten újabb nagy meny- nyiségű hűtött áru érkezett az Országos Hűtőipari Vállalat miskolci tranzitraktárába. Csaknem hétezer kilogramm kocsonyahúst, a keresett lecsóból és zöldborsóból pedig 3,5—3,5 tonnát sikerült beszerezniük. Raktáron van még fél tonna mirelitkarfiol is. A csehszlovák nagykövetség tanácsosa városunkban Tegnap délután az MSZMP Borsod megyei Oktatási Igazgatóságának vendégeként városunkba látogatott dr. Old- rich Mohclsky, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagykövetségének tanácsosa, Ján Gothe, a Csehszlovák Kultúra igazgató-helyettesének kíséretében. A követségi tanácsos a kora délutáni órákban az oktatási igazgatóság dolgozóinak, tanári karának tájékoztató előadást tartott a Csehszlovákia ideológiai és gazdasági életében a CSKP Központi Bizottságának januári plénuma óta mind erőteljeEgyüttműködés Kassával Ma a MTESZ miskolci székházában együttműködési megbeszélést tart a tudományos egyesületek Borsod megyei szervezetének elnöksége és a kassai Technika Háza küldöttsége. S még egy hír a MTESZ- ből: ma délután, ugyancsak a Szemere utcai székházban alakuló ülést tart a Szilikátipari Tudományos Egyesület mályi csoportja. Felmérés a szakmunkástanulókról A ktsz-ekben és a kisiparosoknál dolgozó szakmunkástanulók helyzetéről végez felmérést a városi tanács művelődésügyi és munkaügyi osztálya. Munkájukban részt vesznek a városi nőtanács és a kerületi riőtanácsok aktívái is. A vizsgálatot a jövő hónapban fejezik be. Minden harmadik miskolci megbetegedett Visszavonulóban a járvány Az influenzajárvány Miskolcon is a végéhez közeledik. A járvány hatodik hetében már mindössze 6360 beteget jelentettek a körzeti rendelők, iskolák. A KÖJÁL statisztikája szerint január 31., a járvány robbanásszerű jelentkezése óta 65 ezer miskolci, a lakosságnak több mint 30 százaléka betegedett meg. Közülük 13 ezren mentek táppénzre, szövődmény 1250 betegnél lépett fel. Kórházban 192 influenzást ápoltak és összesen tízen haltak meg a szövődmények következtében. (Többségük idős, beteg ember volt.) Az országos tapasztalat is azt mutatta, hogy az idei Hong Kong-i járvány elsősorban a gyermekeket támadta meg. Az összes miskolci beteg egyharmada, több mint 20 ezer volt az iskoláskorú gyermek. A hiányzások a járvány legerősebb hetében egyes iskolákban a 30 százalékot is elérték. A KÖJÁL-ban a járvány terjedéséről, illetve visszavonulásáról is készítettek statisztikát Eszerint a Hong Kong-i Miskolcon már megjelenésének második hetében elérte a tetőpontot: február 8-tól 15-ig több mint húszezren betegedtek meg. A hónap harmadik hetében már tizenhat ezerre, az utolsó héten pedig tizenegy ezerre csökkent a betegek száma. A Megyei Gyógyszertári Központ patikáinak forgalma az elmúlt öt hét alatt 10 millió forinttal volt nagyobb a szokásosnál. Hatmillió forinttal több értékű gyógyszer fogyott el a járvány ideje alatt, mint az eddigi „csúcstartó” tavalyi Hong Kong-i járvány sebben kibontakozó konszolidációs folyamatról. Az előadás után a vendégek szűk körű baráti beszélgetést folytattak az oktatási igazgatóság vezetőségével. Ez alkalommal dr. Oldrich Mo- helsky nyilatkozott lapunk munkatársának a CSSZK és hazánk kapcsolatáról: — Az utóbbi hónapokban tartalmasabbá, a korábbinál is őszintébbekké váltak kapcsolataink. Mindazok, akik ezzel foglalkozunk, a proletár internacionalizmus alapján biztosítottuk az előfeltételeit annak, hogy ez a testvéri kapcsolat az eddigieknél is komolyabb bázisra épüljön — hangsúlyozta. Dr. Oldrich Mohelsky nyilatkozatában kitért a Lenin- centenárium és a felszabadulási évforduló tiszteletére rendezendő közös ünnepségekre. — A felszabadulást dokumentáló nagy moszkvai kiállításra küldött anyag egy részéből Budapesten, a Csehszlovák Kultúra klubjában nyitunk kiállítást A szocializmus útján címmel. Lehetőség van arra, hogy később ezt az anyagot bemutassuk Magyarország vidéki nagyvárosaiban, így Miskolcon is. Gazdag dokumentumanyagot tartalmaz majd a Prágából érkező Lenin és Csehszlovákia című kiállításunk, amer lyet ugyancsak Budapesten rendezünk meg. Ezenkívül több előadásra kerül sor a jubileumi ünnepség idején. Érdeklődésre tart számot áprilisban a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház 50. évfordulója alkalmából megrendezésre kerülő budapesti előadás, ahol pozsonyi művészeink Madách: Az ember tragédiája című színdarabjával mutatkoznak be a magyar közönségnek. Általában kulturális kapcsolatainkról elmondhatjuk: bár kevesebb, de tartalmában gazdagabb programot ígérnek — fejezte be dr. Oldrich Mohelsky. (révo) Áprilistól októberig Útlevél nélkül lépik át a határt A Borsod megyei Idegen- forgalmi Hivatal vezetői a napokban írják alá azt a szerződést, amely ebben az évben is lehetővé teszi, hogy az aggteleki, illetve a domical barlangot meglátogató csehszlovák és magyar turisták útlevél nélkül lépjék át a határt. Az érdeklődőiknek mindössze annyit kell tenniük, hogy az aggteleki vagy a do- micai barlangigazgatóságnál bejelentik, szeretnék felkeresni a határ túlsó oldalán levő barlangot. A jelentkezőkből csoportot szerveznek, amelyek gyalogosan vagy gépkocsival átlépik a határt, leszállnak a barlangba, a kiváltott költőpénzből meg is ebédelhetnek, majd még ugyanazon a napon visszatérnek. Tavaly ötezer csehszlovák turista jött át Aggtelekre, a domicai barlangot pedig hétezer magyar kereste fel útlevél nélkül. A filmesek is férfiak Egyszer megkérdezték Brigitte Bardot-t, nem szégyell-e filmezésnél annyi filmes előtt vetkőzni? — Egyáltalán nem — válaszolta B. B. meglepődve —, hiszen végeredményben a filme sek is csak férfiak. Tartalmasabb, őszinte kapcsolat
