Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-09 / 57. szám
VITA II szabályozórendszer iiiányossága Örömmel olvastam a Déli Hírlap .ianuar 9-i számában Kovács Péterné közgazdász ciltkét, amelyben a „Miért nagyobb a kisvállalatok jövedelmezősége?” c. cikkemre reflektál. Szeretném remélni, a cikk írója nem veszi rossznéven tőlem, hogy írására csak ilyen későn reagálok. Ennek több oka van: először, esetleges további hozzászólásokat vártam; másodszor, úgy vélem, a szakmai jellegű viták nem tartoznak a Déli Hírlap profiljába. Ezek fórumai a szakfolyóiratok. Ennek ellenére úgy érzem, mégis reflektálnom kell Kovács Péterné cikkére, amennyire ez lehetséges a lap hasábjain. A további félreértések elkerülése végett megjegyzem, hogy a Déli Hírlapban megjelenő cikkeket elsősorban nem közgazdászoknak szánom. Feltételezem, hogy közgazdászaink ezen cikkekben foglaltakkal tisztában vannak, Ebből következik, hogy egyszerűségre és közérthetőségre kell törekednem, a lényeg megtartása mellett. Aki rendszeresen ír, az tapasztalatai alapján tudja, hogy ez — figyelembe véve a lapban rendelkezésre álló terjedelmet — nem könnyű feladat, amelyet a témától függően más-más mértékben lehet teljesíteni. Kovács Péterné cikke alapján arra kell következtetnem, hogy a közérthetőség követelményének nem sikerült eleget tennem, mert cikkem lényegét nem ismerte fel. Ugyanis cikkem nem „a gazdasági szabályozó- rendszerünk hiányosságaival foglalkozik”, mint ahogy azt Kovács Péterné megállapítja., Azt szerettem volna érzékeltetni, hogy a nagyvállalatok kisebb átlagos jövedelmezősége alapján nem lehet tevékenységük rosszabb hatékonyságára következtetni, ugyanúgy nem lehet a kisebb vállalatok által elért nagyobb átlagos jövedelmezőségből olyan konklúziót levonni, hegy az egyértelműen tevékenységük jobb haté- kon'i úrtából ered. Igaz, hogy a tevékenységek hatékonysága alapvetően befolyásolja a nyereség tömegét, a jövedelmezőséget — ezen köz- gazdasági kategóriák közé nem szabad egyenlőségjele; tenni — de az ún. vállalattól független tényezők jövedelmezőséget befolyásoló hatás: sem elhanyagolható, különösen nem a kisvállalatoknál, amelyek általában nem a minisztériumi ipart képviselik. Ilyen tényezők, amelyeket említettem, többek között: az árak nyereségtartalma, az árak stabilitása, a piachoz való rugalmas alkalmazkodás, a termékek importanyag-tartalma. Ezen té. nyezők kis vállalatokra gyakorolt kedvező hatása, úgy vélem, nem vitatható. Ezt Kovács Péterné sem vitatja, hisz ezekről említést sem tesz cikkében, pedig a kisvállalatok jövedelmezőségét saját tevékenységük hatékonyságának minőségén kír vül e tényezők nem kismér tékben befolyásolták, illetve befolyásolják. A vállalati gazdálkodás eredményességének felfogás« véleményem szerint akkor helyes, ha azt, az eredményességet befolyásoló fényezők függvényében, komplexen szemléljük. Nem szabad egyetlen tényezőt önkényesen kiragadni az eredményesség megítélése esetén, mint ahogy azt Kovács Petemé teszi a „vállalati alapok képzésének” kérdésével, így valóban egyoldalú a vállalati gazdálkodás eredményességének felfogása. Az igaz, hogy az alapok helyes irányú felhasználása rövid és hosszú távon egyaránt befolyásolja a vállalat jövedelmezőségét — ezért foglalkoztam vele a már említett tényezőkön kívül —, de nemcsak ez a tényező hat egyedül; így nem helyes csak ezzel foglalkozni. A szerző megjegyzi: szeretné a figyelmet felhívni arra, „... hogy a vállalat által termelt nyereségtömeg az eszközök, illetve a felhasznált bértömeg arányában az adóbefizetés és tartalékalap képzése után fejlesztési, illetve részesedési alapra oszlik.” Ügy gondolom, hogy ezzel a kitétellel semmi újat nem mondott, hacsak azt nem, hogy ő is tudja, hogyan kell az R- és F- alapot képezni. Annak a kérdésnek a megvilágítása, hogy a jövedelemszabályozás rendszere (ez alatt nemcsak az alapok képzését értem) mennyiben hat kedvezőbben a kisvállalatokra, nagyobb terjedelmet igényelne, amelyre itt lehetőségünk nincs. E témakörben kellene tárgyalni a szerves összetétel és a nyereség ösz- szefüggásét. A termelés esz- közigényességát, a fejlesztési lehetőség kérdését, amelyet nemcsak az F-alap tömege, hanem a termelés eszközigényessége, a beruházási piac helyzete stb. is befolyásoL Mindezen tényezők együttes kedvező hatása nem kismértékben tükröződik a kisvállalatok átlagos jövedelmezőségi számában. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy egy-egy kisvállalatnál az ' ún. vállalattól független tényezők hatása más és más mértékben jelentkezik. Az említett cikkemmel nem a kisvállalatok ellen kívántam szólni, de az egyes gazdasági termelőegységek tevékenységének helyes értékelésénél az irányítási rendszer adta lehetőségek kihasználásának mértékét sem lehet figyelmen kívül hagyni. Ifem egyértelmű a szerző végkövetkeztetése: „Véleményem szerint gazdasági szabályozórendszerünk legfőbb hiányossága, hogy a vállalatok jelenlegi fejlettsége erősen konzerválja, tovább növeli a szakadékot a kis- és nagyvállalatok között, éppen a kisvállalatok pillanatnyi jövedelmezősége révén, veszélyezteti a gazdasági növekedés további ütemét — s ezzel az életszínvonal emelkedéséi, — az extenzív fejlődésre való ösztönzésen keresztül.” Ha a szerző elismeri, hogy a kisvállalatok jövedelmezősége kedvezőbb (márpedig az eddigi eredmények ezt mutatják), mint a nagyvállalatoké, akkor a vállalatok fejlettsege a közöttük meglevő szakadékot a kisvállalatok javára növeli, úgy elismeri, hogy 'jelenlegi makromecha- nizmusunk körülményei között valóban a kisvállalatok vannak kedvezőbb helyzetben. Az esetben, ha ezen vállalatok távlati jövedelmezősége csökken — mint ahogy ezt ki lehet érezni a cikkből —, akkor ez bizonyos mértékben kedvezőtlen hatással van gazdasági növekedésünk ütemére abban az esetben is, ha a nagyvállalatok jövedelmezősége nő; ez utóbbit őszintén reméljük. Ez a kedvezőtlen hatás azonban véleményem szerint nem veszélyezteti gazdasági növekedésünk ütemét, mert azt nem a kisvállalatok tevékenységének eredményessége determinálja, hanem a magas technikai színvonalat, képviselő nagyvállalatoké. A kisvállalatok nemzeti jövedelmet termelő szerepe természetesen nem becsülhető, le, de azt sem helyes állítani, hogy ezen termelőegységeknek meghatározó szerepük van gazdasági növekedésünk további ütemét illetően. így túlzás volna azt állítani, hogy az életszínvonalunk emelkedése veszélybe kerül, ha a kisvállalatoknál nem nő a jövedelmezőség. DR, HEVESVAR! IMRE <> , />r W, ’ WA *■' f* / «*., ■ . ■ V ' ■ . ■ ■ +: Szapporóban. Japán legészakibb szigetén minden évben megrendezik a hófesztivált. Hatalmas szobrokat emelnek, formáznak hóból. Az idei fesztivál legérdekesebb alkotása az egyiptomi Abu Simbel szoborcsoport mása volt. A 14 méter magas műhöz 12 600 tonna havat használtak fel. A fesztiválra a japán szobrászművészek 187 hószobrot készítettek. Harminc év levelek között Régi, poros térkép sárgállik a falon. Persze, csak dísz, hiszen nincs az a miskolci utca, amelyet ne ismerne Szabó István „levélválogató”. Fejben a kétezer utcanév — Hosszas kérvényezés után, harminc évvel ezelőtt kerültem a postára — emlékszik vissza. — Akkoriban még csak negyven levélgyűjtő szekrény volt a városban, ma már százhúsz. A miskolci utcák száma is jócskán megnövekedett, kétezer utcanevet kell fejben tartanom. A keze beszélgetés közben is motollaként jár. Itt minden perc számít. Varsóban az újabban épített házak 51 százaléka 11 emeletes, 16 százaléka ennél még magasabb épület, 3 százaléka 6—10 emeletes, 30 százaléka pedig ötemeletes. — Egyszer találtam a levelek között három egyforma kézírású képeslapot, amelyek közül az egyik nem volt megcímezve. A másik két lapon található címzés alapján én továbbítottam a harmadikat is. A szórakozott feladó hálából köszönőlevelet írt a Postaigazgatósághoz. Nekem meg azóta is rendszeresen küld képeslapot az utazásairól. Legutoljára Pécsett adott fel egyet — mutatja a színes kártyát. Maszek levelezőlapok — Kik kapják a legtöbb levelet Miskolcon? — A jó postás semmire házak A lakások körülbelül 40 százaléka nagyblokkos, 32 százaléka nagypaneles, 17 százaléka vázas és 11 százaléka monolitikus módszerrel készült. nem emlékszik vissza — így szól a szakmai közmondás! Az asztalra kiborított levélhalmaz között hever egy sörösüveg-alátét és egy fakéreg is, gyönyörű, „barátbetűs” írással, szabályosan címezve és bélyeggel ellátva. — Gyakran adnak fel a kirándulók ilyen érdekes társas anzikszokat. Egy lillafüredi fiatalember viszi mégis a pálmát, aki kartonpapírból kivágott, maszek levelezőlappal keresi fel rendszeresen barátnőjét A saját maga készítette levlapot gondos munkával festi, és feldíszíti egy hatalmas szívvel, amelyben vérpiros végű nyíl éktelenkedik. Hét zsák egy negyedóra alatt Mikor egy negyedórán belül hét tömött postazsák tartalmát is eltüntette, megkérdeztem, hogyan lehet bírni ezt a munkát? — Mindez semmi, karácsonykor, újévkor, húsvétkor vagy Katalin- és Erzsébet-na- pokon tízszer ilyen nagy a forgalom. Két év van hátra a nyugdíjazásáig. — Szeretném majd megírni az életemet; de lehel, hogy csak olvasni fogok... A sok levél után könyveket is. (szántó) Városi tanácstagi fogadóórák 1970. mácius 9. Cseszár Vilmos, Budai J. u. kisegítő iskola, 16 órától. Március 11. Dr. Terplán Zenó, egyetem, gépelemek tanszéke, 15 órától. Március 13. Dr. Nádler Viktoraé, Széchenyi u. 94., 17 órától; Sugár Andor, Kazinczy u. 15., 18 órától. Március 16. Baracza Éva és dr. íglai Tibor, Forgács úti Alt. Iskola, 18 órától; Karaba László. Ady Endre Művelődési Otthon, Kuruc u., 17 órától; Schön Péter, Salétrom u. 22., 16 órától. Március 18. Bojkó Imre, Tokaji F. u. 35.i 17 órától; Földesi Gyula, Tapolca, Fenyő u. 38., 18 órától. Szolga István, Rácz A. úti Szakközépiskola, 17 órától. Március 20. Bimbó Gyuiáné, Téglagyár úti Ált. Iskola, 17 órától; Maiiák István, Pereces, József A. munkásszálló, 16 órától. Március 21. Daragó Janosné, Görömböly* Németh I. u. 28., 14 órától. Március 23. Endrédi József, OTP, Széchenyi u. 15—17., 17 órától; Szabó István, Cement- és Mészművek, Hejőcsaba (Klubhelyiség), 17 órátói; Szaniszló Bálint, Benedek U. 7., 17 órától. Március 24. Pásti Lajos, Irma ti. 23., 17 órától. Március 25. Kalló István. Latabár E. u. 9., 17 órától; Nagy János, vargahegyi munkásklub, 17 órától. állas Sajószentpéter nagyközség Tanácsa pályázatot hirdet egy pénzügyi csoportvezető, egy jogügyi főelőadó, egy gyors-gépírót állások betöltésére. Pályázhatnak tanácsi munkakörben jártas. vajLV felsőfokú államháztartást szakvizsgával, illetve az állásúk betöltéséhez szükséges végzettséggel rendelkező személyek. A pénzügyi csoportvezető és jogász részére szükség esetén lakást biztosítunk. Fizetés a 121/196». MŰM. sz. rendelet szerint. A pályázatokat március 15-ig kell a vb elnökéhez benyújtani. Gyakorlattal rendelkező építőipari technikusokat, lakatos, villanyszerelő. hegesztő szakmunkásokat, híddardvezetőket, autódarukezelőt. férfi és női segédmunkásokat felvesz a Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyára. Alsúzsolca. 14 órás munkaidő- rend, napi egyszeri étkezést, utazási költségekben magas vállalati kedvezményt és a távollakók- nak munkásszálláson elhelyezést biztosítunk. Eboltási felhívás Varsói Felhívjuk Miskolc m. j. váró** ebtulajdonosainak figyelmét, hogy az ebek 1970. évi kőtelező veszettség elleni védőoltása márciusban kerül végrehajtásra. Az oltás helyéről és időpontjáról az ebtulajdonosokat —■ az eddigi gyakorlattól eltérően — postán küldött levelezőlappal (Felhívással) értesíti az illetékes kerületi tanács. Az ebadót a védőoltás előtt a lakhely szerint illetékes kerületi tanács vb pénzügyi osztályának csekklapján kell befizetni. Az oltás alkalmával a befizetést igazoló szelvényt és az értesítő levelezőlapot az ebtulajdonos bemutatni köteles. Minden 3 hónapos kort betöltött eb védőoltása kötelező. Az ebek tulajdonosai kötelesek gondoskodni arról, bogy ebük. sem a felvezetés, sem a védőoltás alkalmával emberben vagy állatban kárt ne tehessen. Azok az ebtulajdonosok, akiknek ebe bármilyen ok miatt az összeírásból kimaradt (utólag került tulajdonba, lakóhely változás stb.) ebüket haladéktalanul kötelesek bejelenteni az illetékes kerületi tanács vb pénzügyi osztályán. Az ebtulajdonosok ebük leadására (időközben történt elhullására, előzetesen történt védőoltására stb.) vonatkozó bejelentésüket (igazolással!) a levelezőlapon oltásra megjelölt időpontban és helyen tartoznak megtenni. A leadásra szánt ebet elővezetni nem kell, mert annak elszállítása hatósági úton háztól történik. 1848 márciusa Miskolcon A Múzeumbaráti Kör rendezésében ma délután fél 6- kor a Herman Ottó Múzeumban Kilián István muzeológus tart; előadást 1848 márciusa Miskolcon címmel. A varos peremrészeiu lakó raacskatulajdonosokat telhívjuk, hogy a veszettség elleni fokozottabb védekezés érdekében macskáikat is oltassák veszettség ellen. Erre vonatkozó tájékoztatást a területileg illetékes kerületi állatorvos ad. Aki ebét a kötelező veszettség elleni védőoltásra a felhívásban feltüntetett helyen és Időben nem vezet! elő, az ebösszeirásból kimaradt ebének bejelentését elmulasztja vagy a Felhivás-ban feltüntetett egyéb kötelezettségének nem tesz eleget, a I7/19S8. (IV. 14.) korm. rendelet »7. J-ába ütköző szabálysértést követ el, s 3009 Ft-ig terjedhető pénzbírsággal sújtható és ebének kiirtása rendelhető el. MISKOLC M. J. VAROS (ÖALLATORVOS1 HIVATAL MÁRCIUS 10-ÉN, a Baross Gábor utcában (volt tüzérlaktanya épületében) MEGNYÍLIK a Csemege bolt i Tisztelettel várja kedves vevőit a bolt személyzete és Viszlai József boltvezető / Í9 \ ( K \ KOSSUTH RADIO 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Az MRT népi zenekara játszik. — 14.01: Édes anyanyelvűnk. —■ 14.06:. Kóruspödium. — 14.14: Hegedűmuzsika. — 14.40: Kereszt a hegytetőn. Barabás Tibor elbeszélése. I. rész. — 15.15: A Gyermekrádió műsora. — 15.50: Hajnal a tanyán. Hangiáték. — 17.20: Kodály: Psalmus Hungari- cus. — 17.45: Van új a Nap alatti — 18.00: Húszas stúdió. — 19.35: Egy rádiós naplójából. — 20.20: Éjszaka hazamentek a katonák. Hangjáték. — 20.58: Made in Hungary. Nyilvános tánczenei bemutató. — 21.39: Beszélgessünk zenéről. — 22.20: Szalay László nótákat énekel. — 22.43: A „Varsói melódia” es „Iván, a rettentő”. — 23.00: A Juilliard-vo- nósnégyes felvételeiből. — 33.44: Daljátékokból. PETŐFI RADIO 12.U0: Az Al-Duna menti székelyek népzenéje. — 12.18: Zenekari muzsika — 13.03: A szakmunkás hivatása. — 13.20: Alek- szandr Pigorov énekei. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.37: Éjszakai repülés. Rádiójáték. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar és a Budapesti Kórus hangverműsor senye. — Kb. 2i.4u: Történelmi portré. — Kb. 22.00: Operettda- lok. — 22.25: A hét előadóművésze: Rösler Endre. — 23.15: Lakatos Vince népi zenekara játszik. — 23.44: Az MRT énekkara Károlyi Pál müveiből énekel. URH 18.10: Tánczenei koktél. 18.55: Orosz nyelvtanfolyam felnőtteknek. — 19.10: Melis György énekel. — 19.24: A dzsessz kedvelőinek. — 19.44: Zenei panoráma. — 20.16: A müncheni nemzetközi zenei verseny győzteseinek kamarazene-estje. — 31.37: Láttuk, hallottuk. — 21.57: Dj lemezeinkből. MISKOLCI RADIO A hét első napján. — A mélyépítő vállalatnál is készülnek. — A Nehézipari Műszaki Egyetem kohórnérnöki karán. — Kórus- muzsika. — A társadalom erkölcse es ízlése. — A képzőművészeti nevelés egy iskolában. — Régi épületek Miskolcon. Slá- gerkoktéi. — Megyei sporteretimények. BRATISLAVA! TELEVÍZIÓ 17.15: Műszaki kaleidoszkóp. — 19.00: Tv-híradó. — 19.35: Publicisztika a mezőgazdaságról. — 20.05: Szerelmesek a kertben. Tv-játék. — 20.50: Lakodalmasok. — 31.15: Liga-vasárnap. — 21.35: Tv-híradó. FILMSZÍNHAZAK Béke (f4, hn6, 8): Utazás a koponyám körül. — Kossuth (fö, Í5, 17): Vadászjelenetek Alsó- Bajorországban. — Fáklya (ti, Ti): Ha hallod a harangokat. — Petőfi <í5, Í7): Egy őrült éjszaka. — Táncsics (f5, Í7): A varázsló. — Szikra (fő, 7): Magányos vadász a szív. — Ságvári (fő, hn7): Fehér farkasok. MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ 19.30: A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye. (Tavaszi bérlet 1.) KIÁLLÍTÁSOK Libresszó (IS—20 óra között): Harkácsi József fotóművész kiállítása. \
