Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-07 / 56. szám
Taxiban is mini a divat A 3. sz. Autóközlekedési Vállalat tájékoztatása szerint ez év második negyedében Miskolc utcáin is megjelennek a Budapesten már kitűnően bevált mini-taxik: a város taxi-közlekedésének megjavítására tíz Zasztrava kiskocsit szereznek be. A mini-kocsikban női gépkocsi- vezetőket állítanak szolgálatba. Ez ideig már tíz nő jelentkezett gépkocsivezetőnek a vállalat munkaügyi osztályán. Este készült tervek A Miskolci Tervező Vállalat mérnökei, szerkesztői, rajzolói jelentős részt vállalnak városunk új köz- és lakóépületeinek, szolgáltató és kereskedelmi beruházásainak megtervezéséből. Miskolc fejlődését annyira magukénak érzik, hogy társadalmi munkával is hozzájárulnak a város szépítéséhez. Felszabadulásunk 25. évfordulójára társadalmi munkában készítik el a Győri kapu déli lakótelep 200 négyzetméter alapterületű ABC-áruházának tervét. A második negyedévre ígérték a Szentpéteri kapui 36 lakásos orvosszálló terveit. Ugyanekkorra vállalták, hogy megterveznek egy 60 férőhelyes épületszárnyat az LKM zsórifürdői üdülőjéhez. Munkaidőn túl készítik el a boldogkőváraljai 160 személyes művelődési ház tervét is. A vállalat KlSZ-szerveze- tének ifjúsági, társadalmi tervezőirodája készíti a KISZ-társasházak dokumentációit, s ők tervezték meg Vilmek bácsi Symphonionja Nemigen lehet párja az országban az egri Május 1. utca 29-es számú házában levő Symphonionnak. Az érdekes hangszer 102 éves, s Vilmek Ferenc nyugdíjas fodrászmester tulajdonában van már ötven éve. A vitrinszerű szekrénybe beépített „őslemezjátszó” 70 centiméter átmérőjű acélko- rbngokról játssza a régi, szép melódiákat. Működése a zenélő dobozéhoz hasonlít, csupán itt a hatalmas forgókorong apró lyukai ütköznek a hangvillákba. — Hogyan jutott hozzá? v — Katona voltam és éppen szabadságra érkeztem, amikor egyik pékismerősöm megkért, hogy az újságban meghirdetett páncélszekrényt vásároljam meg számára. El is mentem az illetőhöz, akinek a tulajdonában volt a Symphónion is. Megkérdezte, érdekel-e, mert eladó. Megtetszett és háromezer koronáért megvásárol- ~ tam. — Vannak hozzá lemezek is? — Harminc acélkorongot őrzök egy másik szekrényben, régi, kedves melódiákat. A Bál után című valcer, a Csendes éj, a Duna-keringő, két Bach-lemez stb. mellett van egy gúnydal is. „Mit szól mindezekhez ön, dr. Fazekas Ödön”, ugyanis a szepsi- szentgyörgyi képviselőválasztáson nem jelölték, így született róla e gúnydal. — Mikor szólaltatja meg hangszerét? — Míg a feleségem élt, majdnem minden vasárnap, vagy ünnepek alkalmával. m x x x wmwMmmx m mm ■"«V* Mostanában hallgat. Az örökös az egyik fiam, Ferenc lesz. Azt mondta, nem adja el, bár szerintem adnának érte vagy tízezer forintot. Jégbarlang a zempléni hegyekben Föld alatti jégbarlanggá változott a Telkibánya melletti úgynevezett „jegesbarlang”. A csaknem húsz méter hosszú, mintegy három méter széles sziklaüreg nevezetessége, hogy a legforróbb nyári kánikulában sem emelkedik benne a hőmérséklet mínusz . öt fok fölé. A geológusok megállapítása szerint a sziklafalak repedésein át nagyobb mélységből áramló hideg levegő akadályozza meg a felmelegedést. Most, hogy a külső levegő felmelegedett, a repedéseken lefolyó csapadék a hideg hatására megfagyott, karvastagságú jégcsapok lógnak a föld alatti üreg boltozatáról. BÉLYEGGYUJTÉS Mint már hírt adtunk róla, április 3—12 között rendezik meg Salgótarjánban a Vili. országos ifjúsági bélyegkiállítást, melyre elküldték nevezésüket a miskolci ifjú filatelisták is. A nagy érdeklődésre való tekintettel a miskolci IBUSZ Utazási Iroda (Miskolc, Széchenyi u. 56.) kedvezményes áron lehetőséget kíván biztosítani a kiállítás megtekintésére. Az érdeklődők részletes felvilágosítást kaphatnak az IBUSZ-ban. A magyar bélyeg centenáriuma alkalmából a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége a jövő évben nemzetközi kiállítást rendez. A Budapest ’71 elnevezésű kiállítás előhírnökéül a posta ma három 2 + 1 forint névértékű bélyeget bocsátott ki a főváros különböző részeinek látképével. Ma alkalmi bélyegzést is használnak. A kazincbarcikai ifjúsági bélyeggyűjtő szakkörök március 21—23 között bélyegbemutatót rendeznek Kazincbarcikán, az Egressy Béni Művelődési Központban. A rendező bizottság még elfogad anyagokat a kiállításra. A kiállítás időtartama alatt alkalmi posta működik, mely gyermekrajz alapján készített emlékbélyegzőt is alkalmaz. A kiállítás tiszteletére emléklapot ad ki a rendező bizottság. V. GY. Többet ér így. Hallgassa csak ezt a szép melódiát — mondja és felteszi a Bál után című lemezt. Valóban kellemes a dallam, kár, hogy csak a szűkebb családi kör élvezheti az érdekes hangszer zenéjét KISS BÉLA az avasi lakótelep helyén levő épületek bontását is. Nemrégiben fejezték be a Szentpéteri kapui hegyoldal tereprendezési és parképítési tervét s most dolgoznak a Rácz Ádám utcai iskola műhelyének, s a miskolci vízművek szociális épületének tervein. Dósa Károly építészmérnök vezetésével nagy munkába kezdtek: a csa- nyiki KISZ-vezetőképző iskola korszerűsítéséhez készítik a rajzokat. A tábor régi épülete mellé újat emelnek, amiben helyet kap egy 80 személyes szálloda, nyolc szemináriumi terem, egy száz és egy kétszáz hallgatót befogadó előadóterem. Ugyanide terveznek még egy kétszáz férőhelyes nyári tábort is; a szabad területeken pedig pihenőparkot és sportpályákat alakítanak ki. Két srapnelgolyő a bal vállbán Köszönet — 54 év távolából Kedves hangú levelet kapott szerkesztőségünk Pusztakengyelről, a Szolnoktól délkeletre mintegy 15 kilométerre fekvő helységből. A borítékban a Magyar Hírlapban az elmúlt év augusztusának végén közölt cikket is elküldte a levélíró, amelyből tudomást szerzett lapunk megjelenéséről. Ez önmagában véve is meghatódottság- gal tölt el bennünket, az pedig még inkább, amit a nyilvánvalóan több mint hetven- esztendős férfi írt. „Alulírott olvastam, hogy egy napilap fog megjelenni Miskolczon. Kérem, lennének szívesek az Elvtársak e soraimat közölni. Nincs alkalom, hogy elmenjek abba a kedves városba, amelynek a lakossága oly kedvesen, s megtisztelőén fogadott bennünket. Már akkor, amikor kenyeret és lisztet jegyre lehetett csak kapni, a miskoles A bakancs kompromisszum Március első napjainak egyik reggelén a diósgyőri nagy- vállalat karbantartó üzemének dolgozói azt az utasítást kapták üzemvezetőjüktől, hogy öltözzenek fel és menjenek haza. A furcsa utasítás a műhely dolgozóinak háromnegyed részét érintette, akik eleget is tettek a felszólításnak. Felöltöztek, s indultak volna haza, amikor jött az újabb utasítás: maradjanak. Noha néhányan már elmentek, többség szerencsére még kéznél volt, s a termelés így tovább folyhatott. A történtek érdekes előzményeket takarnak. A műhely egyik dolgozója — lyukas talpú cipőben dolgozott, s belelépett a fémforgácsba —, megsérült. Az üzemvezetőség azonnali vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, mi van a dolgozók között kiosztott bakancsokkal? Kiderült, hogy az ingyen munbakakancsot jóformán senki sem viseli, az emberek hazavitték. Ekkor született az a rendelkezés, hogy aki másnap bakancs nélkül jelenik meg a munkahelyén, felöltözik és hazamegy. Arra a vezetők sem számítottak, hogy ' hiájdbe'mí mindenkinek fel kell majd öltöznie. Így aztán nehéz helyzetbe kerültek. Végül is kénytelenek voltak kompromisszumot kötni. Az új utasítás így szólt: mindenki köteles vagy a bakancsban, vagy elfogadható cipőben megjelenni a munkahelyén. Az ügy ezzel még nem ért véget. Néhányan ugyanis, mire az új utasítás elhangzott, már hazamentek. Nem önszántukból, hiszen küldték őket. A kérdés most az: ki fizesse meg nekik arra a napra a munkabérüket? A vezetők egy része úgy foglalt állást, hogy fizetett szabadságot kell nekik beírni. Erre felzúdult ám az üzem, hogy ez igazságtalanság! Ha nem fizetett szabadság, akkor pedig valakinek fizetni kell... Ki legyen ez? Az üzemvezető? A kollektíva? Nem tudom, végül is, hogyan oldották meg a kérdést. De valószínűnek és ettől fontosabbnak tartom, hogy a történtekből vezetők és dolgozók egyaránt levonták a tanulságot. Azt, hogy ne hozzunk kellően meg nem fontolt határozatokat, s hogy ne idézzünk elő az üzem és a dolgozók érdekeit sértő, a magunk testi épségét veszélyeztető, s egyébként is könnyen elkerülhető baleseteket. S ez ellen még annak a dolgozónak az érve sem állja meg a helyét, aki arra hivatkozott, hogy az említett üzemben először, s valószínűleg utoljára osztottak bakancsot: mert akkor éppen volt raktáron felesleg... (nyikes) Zenéről — fiataloknak SZERKESZTI: VARSÁNYI ZSUZSA MA ESTE, a miskolci-Nehézipari Műszaki Egyetemen dzsessz-hangverseny lesz. Benkó Sándor és dixiland- együttese ad műsort a műfaj kedvelőinek. A „dixie” és a „dixiland” szó eredetileg New Orleanst jelentette. Azt a New Orleanst, melynek Storyville negyedéből, a Basin Street környékéről a dzsessz mint új zenei műfaj az 1910-es években elindult. Csak később használták a szót egész Dél-Amerika megjelölésére. De volt más jelentése is: valamikor régen New Orleans- ban 10 dolláros bankjegyet adtak ki, melynek egyik oldalára nagy betűkkel a francia „DIX” szó volt nyomva. Jelentése: tíz. Ezeket a bankjegyeket népszerűén dixie-knek nevezték. A dzsessznek köszönhető, hogy ezt az elnevezést az egész világ megismerte. A MA ISMERT dixilandegyüttesek őse, az Original Dixiland Jazz Band készítette — az első világháború vége felé — az első dzsessz- felvételeket a világon. Ezek a Victor márkájú lemezek ma nagy értékű muzeális zenei emlékek. Az „O. D. J. B.” — a New Orleans-i fehér zenészek kvintettje —, jelentette a Straight (valódi) dzsessz történetének kezdetét. Öt tagból állt az együttes, a hangszerek: trombita, klarinét, pózán, zongora és ütők. Kollektív improvizációban játszottak. A szerzemények tempója azonban túlságosan ragtime volt — azaz úgy játszottak, mint a fúvószenekarok. A hangsúlyt a súlyos ütemrészről a súlytalan ütemre tették. Ha ezt mai fül hallja, szinte már nevetségesen hangzik, pedig igazi, tiszta dzsessz. De ez más valami, mint a mi mai „dixiland”-jaink, amelyek annyira elterjedtek a világon. Ezek már dzsessz-sze- rűek, rafináltak és megfésültek — de még mindig magukon viselik a klasszikus dixiland szellemét. FELTÉTLENÜL érdemes lesz meghallgatni a ma esti dixiland hangversenyt, hiszen Benkó Sándor és hattagú együttese Magyarországon ma az egyik legjobb képviselője ennek a műfajnak. Érkezik velük énekesnő is, Kása Zsuzsa, aki jelenleg a budapesti dzsessz tanszék egyik legtehetségesebb ígérete. A koncert hat órákon kezdődik. És még két rövid hír a dzsesszkedvelőknek: áprilisban Gount Basie együttese, májusban pedig Ella Fitzgerald lávjgat el ismét Budapestre. czi drága anyák kalácsot hoztak a sebesült katonáknak. Én 1916. június 10-én, pünkösd szombatján sebesültem meg Bukovinában. Pohorbu- czon, Csemovicztól keletre. Koczmanban ültem vonatra és hétfőn délután érkezett velünk a vöröskeresztes vonat Miskolczra. Hogy honnan tudták meg azok a jószívű asszonyok és leányok, hogy jövünk, nem tudom. De süteményt és más ennivalót hoztak, s elmondtuk egymásnak, hogy a sors, a baj ösz- szekovácsolja az emberek szívét. Beszéltem olyan anyával, akinek két fia szenvedett a harctéren, s olyan asszonnyal is, akinek a férje volt oda. Minket a miskolczi katonai kórházban vettek gondozásba, fertőtlenítettek bennünket és adtak tiszta ruhát. Nekem a bal vállamban kéí srapnelgolyó volt, ezeket kivették és egy hét múlva jöhettünk az országba beljebb. Én, mivel Szolnok mellett lakom, az ottani kórháziba kerültem. De Miskolcz mindig eszemben van, derék nép lakja azt a várost. A háború éhezést, szenvedést vágott az emberek nyakába, és bizony még a pár falatka ennivaló is nagyon jólesett. Akkor megköszöntük a miskolcziak kedvességét. , de ez nem elég, mert azt senki meg nem fizette. Most is megköszönöm azoknak, akik hozták az ünnepi kalácsot. Köszönetét mondok bajtársaim nevében is, és vagyunk tisztelettel, akik még élünk. Hatvani György” Az átlagos életkor változásai 1750 körül az átlagos emberi életkor még mindössze 30 év volt, 1850 körül. Pasteur felfedezése után már 40 év, 1910-ben, amikor mi: rendelkezésünkre álltak a szulfonamidok, az , átlagos életkor 50 évre emelkedett. 1945-ben, amikor az antibiotikumok sietlek az orvostudomány és az ember segítségére, 60 év lett az átlagos életkor, 1960-ban 70 volt és 1975-ben már 75 évre tehető. Az emberi életkor meghosszabbodásáról szólva nem feledkezhetünk meg azonban arról sem, hogy fontos szerepe van ebben a csecsemő- halandóság jelentős csökkenésének. Azzal például, hogy a csecsemőhalandóság 25 százalékról 2 százalékra csökkent, az átlagos emberi életkor 12 évvel növekedett meg. Hatezer forint kirándulásra, színházra Felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádjai között szellemi veü’l- kedőt indított a vállalat KISZ-bizottsága. A héten megtartott elődöntőben Bessenyei-telep szociálisa, brigádja bizonyult a legjobbnak. A hatezer forintos jutalmat a brigád közös nrándulásokra és színházlátogatásokra költi.
