Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

Megvásárolt ösztöndíjasok Egy ösztöndíjas építészmérnök-hallgatónak egyetemi évei alatt hozzávetőlegesen 30—35 ezer forintot folyósít az ösz­töndíjat adó vállalat. Nemegyszer előfordult — a BÁÉV ille­tékesei több példát is felsoroltak —, hogy ezt az összeget a fennálló rendelkezések értelmében visszafizette egy másik vállalat, amelynek sürgősen kell a kész mérnök. A példa nem­csak azt bizonyítja, hogy az építőiparban kevésbé vált be az ösztöndíjrendszer, mint más ágazatokban, hanem azt is, hogy rendkívül magas az építőipari szakemberek „árfolyama”. . Mikor évenként 3—1 ezer lakást és számos középületet kö­vetelünk a BÁÉV-től és nemegyszer minőségi kifogásokat emelünk az épületekkel kapcsolatban, nemigen gondolunk arra, hogy kiknek kell felépíteniük az objektumokat. Különö­sen égető a középkáderek, művezetők, építésvezetők, műszaki előadók hiánya. A nagy nehézségek árán létrehívott építőipari technikum eddig többé-kevésbé ellátta a borsodi vállalatok szükségletét. Szakközépiskolaként azonban (mint ismeretes, szakközépiskolákká szervezték át a technikumokat) már nem felelnek meg az új intézmények a technikusképzés követelmé­nyeinek. A középkáderképzés feladatát most a felsőfokú tech­nikumok valósítják meg, természetesen magasabb szinten, mint elődeik. Csakhogy Borsodnak nincs felsőfokú építőipari tech­nikuma. Ezért emelnek szót az építő, és anyagipari szakem­berek. A probléma a múlt esztendőben az országgyűlésen is felve­tődött. A szaktárca minisztere akkor nem tartotta lehetetlen­nek, hogy Miskolcon is szervezzenek felsőfokú technikumot, a Művelődésügyi Minisztérium azonban írásbeli értesítésében azzal indokolva, hogy a debreceni technikum elláthatja szak­emberekkel Borsod megyét is, nem tartja szükségesnek felső­fokú technikum létrehívását. A Művelődésügyi Minisztérium érvei előtt — nagyobb távlatot figyelembe véve — meg kell hajolnunk. Debrecen, Pécs és Budapest a 80-as évek végére valóban megfelelő számú és színvonalú szakembert ad majd az építőiparnak. De mi lesz addig? Borsodban pillanatnyilag 35 ezer építő- és építőanyagipari munkás vár megfelelő szakvezetőkre. Egyedül a BÁÉV 40—50 technikust tudna évente alkalmazni. Sajnos, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a Pesten és Deb­recenben végzettek nem jönnek Miskolcra dolgozni. Az iskola székhelyéhez közel eső vállalatok és különösen a termelőszö­vetkezetek kedvező feltételekkel ottmarasztalják a fiatal szak­embereket. így a debreceni technikum jóvoltából Miskolcon megszervezett konzultációs központ levelező hallgatóira szá­míthatunk csupán. Múlhatatlanul szükséges lenne — ehhez a BÁÉV továbbra is feláldozná selyemréti munkásszállásának egyik épületét —, hogy akár a debreceni intézmény fiókiskolájaként, akár pedig önálló technikumként városunkban is működjön középkádere­ket képző felsőfokú építőipari technikum. Borsod megye ille­tékes vállalatai a képzéshez szakembereket is tudnának bizto­sítani. Legjobb mérnökeiket, mérnöktanáraikat bocsátanák az intézmény rendelkezésére és bizonyára a műszaki egyetem is segítene óraadókkal. Megkezdődhetne a tanítás ha ezt a szaktárcák jóváhagynák, és ha a technikum néhány év múl­va már feleslegessé válik, oktatóinak akkor sem lenne elhe­lyezkedési gondja. Ügy érezzük, tovább kellene gondolkodni az új felsőfokú technikum megszervezésének lehetőségein. (gyarmati) Svájcban mutatják be Film készül az UNESCO asszociált iskolákról 1970 áprilisában Svájcban rendezik meg az UNESCO asz- szociált iskolák nemzetközi konferenciáját. E kivételesen ér­dekes alkalomra az Iskolatelevízió filmet készít a hazai asz- szociált iskolák életéről. A jeles terv a közeli na­pokban ölt testet; a miskolci Zrínyi Gimnáziumot rövide­sen megszállják az Iskola­televízió filmesei. Ké­szült egy mini-forgatókönyv, amelynek alapján képet kap­tunk arról, hogy mi kerül majd celluloidszalagra. A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium az ország legré­gibb leánynevelő intézete, 1846-ban kezdte meg műkö­dését, s igy jövőre lesz 125 éves. A filmben szerepet kap az a rendkívül gazdag tabló, amely Zrínyi Ilona életrajzát mutatja be. Az iskola föld­szinti folyosóján sorakoznak az ENSZ tevékenységét be­mutató képek, dokumentu­mok. A kamera ezek közül is feljegyez néhányat. Az is­kola tudományos könyvtárá­ban ritka kódexek, ősnyom­tatványok találhatók, s bizo­nyára érdekes lesz a rendező számára a hétnyelvű szótár is. De az igazán mozgalmas témát az idegen nyelvi tan­órák adják. A fiatalok eze­ken az órákon szinte napon­ként bonyolítanak le egy-egy „külföldi utazást”, természe­tesen gondolatban, orosz, an­gol, francia, olasz, német, latin nyelven elmesélve. A gimnázium immár évti­zede gondozója a Népek ha­zája, nagyvilág című műsor­sorozatnak, amely a világ különböző népeivel ismerteti meg a tanulóifjúságot, a szü­lőket, az érdeklődőket. A filmkészítés pillanatában éppen az indiai estet próbál­ják a diákok. Nagyon élénk az iskola le­velező tevékenysége; ennek a munkának igen sok kedves tárgyi emléke van. A film­ben helyet kap majd egy szí­nes, gazdag klubfoglalkozás is, melynek keretében a fia­talok táncos, versmondó és énekes képességükről tesz­nek tanúbizonyságot. (P—I) KAMARAEST A TIT-BEN A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Miskolc városi Dzsessz, beat? Vagy mind a kettő? Beszélgetés Gonda Jánossal szervezetének művészeti szakosztálya minden évben több al­kalommal rendez a Kazinczy-klubban kamarahangversenye­ket, zenei előadásokat. A szűkebb körű, szinte családi kör­nyezet előnyös feltételeket teremt ahhoz, hogy fiatal művé­szek, művészjelöltek számot adhassanak felkészültségükről, fejlődésükről, tudásukról. „Kevesen hallgatják a dzsesszt figyelve: tiszta fejjel és nyi­tott lélekkel, egy új világ befogadására készen ... Azoknak szól, akiket egyszer már megérintett különös szépségű hang­zásvilága, egzotikus földrész alig ismert népzenéjében gyöke­rező ritmikája, sok ellentétes áramlat összetevödéséből kiala­kuló nyelvezete századunkban egyedülálló improvizációs stí­lusa.” Gonda János tart előadást a miskolci Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközépiskola Bartók-termében a dzsessz- ről. Fel-alá járkál a pódiu­mon, időnként a zongorához lép. A hangszer él a keze alatt és hallgatói a zene bűv­körében élnek még akkor is, amikor vége az előadásnak. Bámulatba ejt improvizációs készségével, tudásával. — Nálunk kevéssé ismert művészet a dzsessz világa, ami furcsa, és csaknem meg­magyarázhatatlan. Mindössze 8—10 éves történetre tekint­het vissza. Nyugat-Európá- ban és főként Amerikában van igazán hagyománya, kul­tusza és hatalmas értő kö­zönsége. Magyarországon az előző évtizedekben is volt néhány művész, aki ismerte és művelte, de igazán csak újabban kezdik értékelni. A legnagyobb baj az volt, hogy nem különböztették meg a tánczenétől és nem tudták helyére tenni a zenei műfa­jok között. — Hol keressük a dzsessz eredetét? — A legősibb afrikai nép­emében; kibontakozásához lehetőséget pedig az ameri­kai nagyvárosok adtak. Sto- ryvilleből, New-Orleans szó­rakozónegyedéből indult el világhódító útjára a század- forduló táján. Nem véletle­nül köti a köztudat ma is a néger muzsikusok alakjához. Érzelemvilágára a négerek helyzetéből adódó kisebbségi érzés, nosztalgia rányomja bélyegét. De nincs fehér dzsessz és fekete dzsessz. Csak a műfaj, a zene van. És a művész. — Hogyan lett dzsessz­muzsikus? — Egyszerűen. Szerettem, tetszett, játszottam, kompo­náltam, írtam és végül erre szakosodtam. — Milyen jövője van Ma­gyarországon ennek a zenei műfajnak? — Soha nem lesz nagy kö­zönsége, de azt akarjuk, hogy legyen értő közönsége. Ismeretterjesztő előadások, cikkek, koncertek segítik ügyét. A fejlődés nem töret­len. de előre mutat, A múlt évben Velencében az UNESCO keretében alakult dzsessz-föderáció európai szinten segít, a salgótarjáni és az elkövetkező ceglédi dzsessz-fesztivál pedig itt­hon ismerteti meg ezt a szuggesztív zenei műfajt. — Mit tart a beat-zene és a dzsessz kofikurrenciájáról? — Nincs ilyen. A beat szó­rakoztató zene, amely min­den korban volt. Kortünet, hogy a XX. század nagyüze- mesítette a beatet. A dzsessz mélyebb zenei tájékozottsá­got feltételez — ezért isme­rik kevésbé —, de nem kon- kurrál. A zenei műfajok színvonalas produkciói nem a műfajtól, hanem a diffe­renciált dallam- és ritmus­kereséstől, a művészi elő­adástól függenek. (makai) A Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottsága és a Népművelési Intézet lesz a házigazdája annak a három­napos előadás- és vitasoro­zatnak. mely március hatodi­kén délután kezdődik a Bor­sodi Szénbányák iaazgatósá- gának tanácstermében. A Színjátszók Országos Be­mutató Színpada rendezvé­Kedd este két fiatal har­madéves zeneakadémista já­tékában gyönyörködhetett a lelkes hallgatóság. Szarvas Gábor (gordonka) Ádám Ká­roly növendéke volt a debre­ceni Zeneművészeti Szakkö­zépiskolában, jelenleg Banda Ede a mestere. Falvai Sán­dor Ozdról került a miskolci Zeneművészeti Szakközépis­kolába. Négy évig Herszényi Bálint, majd Benkő Zoltán irányította zongoratanulmá­nyait. Budapesten Bacher Mihály növendéke. Szarvas Gábor jól képzett, intellektuális művésztípus. Technikai felkészültsége ki­váló, szép tónussal, őszintén muzsikál. Műsorának elején három tételt játszott Bach nyeivel — bemutatók, író— olvasó találkozó, ankétok — főleg a munkáslakta vidékek népművelőinek kíván szak­mai, módszertani segítséget nyújtani. Több művészeti szakemberen kívül Ratkó Jó­zsef és Fábián Zoltán költők is bemutatkoznak a meghí­vottaknak. D-dúr szólószvitjéből (Prelú­dium, Allemande, Courante), majd romantikus mesterek alkotásait (Chopin: cisz-moll nocturne, Faure: Pillangó, Dvorák: Gordonkaverseny I. tétel) tolmácsolta sallangmen- tesen, szép kifejezéssel. Zon­gorán Kincses Margit kísérte. Falvai Sándor első száma Bach—Liszt: a-moll prelú­dium és fugája volt. A rög­tönzésszerű preludium után nagyszerűen, elmélyülten, az értelem és tudás eleganciá­jával oldotta meg az igen ne­héz háromrészes fugát. Az Egy kiállítás képei — Mu­szorgszkijnak ez a népszerű remekműve — nagy pianista feladat. A tíz kép életrekel- tése egészében sikerült; a Gnóm torz bukdácsolása, a könnyed Csibék tánca a to­jáshéjban, a jól karikírozott Goldenberg Sámuel és Smü- le, a virtuózán megoldott Li- moges-i piactér és a monu­mentálisra formált Kijevi nagykapu — kiváló művészi teljesítmény volt. Falvai zongorajátéka az utóbbi évek során elsősorban elmélyültségben sokat fejlő­dött. Szerénysége, művészi alázata a régi, amely egyben biztosítéka is emberi és mű­vészi formálódásának. RARTA PÉTER KERESIK AZ ISMERETLEN TETTEST Március 3-án Budapesten a VI. kerület Vörösmarty ut­cai lakásán holtan találták Bíró Lajos 57 éves nyugdí­jas felszolgálót. Bűncselek­mény történt. A tanúk egy 25 év körüli, kb. 170 centi­méter magas, sovány, beesett arcú, barna hajú fiatalember­rel látták utoljára, aki fel­tehetően azonos a gyilkos­sal. A Budapesti Rendőr-fő­kapitányság megindította a nyomozást az ismeretlen tet­tes kézrékerítésére. A rend­őrség kéri, hogy az üggyel kapcsolatos felvilágosításo­kat, akik ilyennel rendelkez­nek, közöljék a főkapitány­sággal. Budapest V., Deák Ferenc utca 16. Telefon: 123-456, illetve a 07 számon. BANKRABLÁS Ausztráliában álarcos ban­diták kirabolták az egyik pénzszállító kocsit. Míg a kí­sérők reggeliztek, addig óva­tosan megközelítették az au­tót, áldozataik száját beta­pasztották, ezután láncba fejlődtek és a dollárkötege- ket tartalmazó kis, zöld do­bozokat kézről kézre adták egy közelálló gépkocsiig. Zsákmányuk 523 ezer auszt­ráliai (körülbelül 588 ezer amerikai) dollár. BOMBÁZÁS A HÁZTETŐRŐL Reggel egy háromemeletes hirosimai kórház tetejéről két házilag gyártott bombát hajítottak egy rendőrségi ria­dóautóra, amely az egyetem épülete előtt állt, GYŐZTEK A TANÍTÓK Győzelemmel végződött Anglia történelmének legna­gyobb tanítósztrájkja, amely­ben több, mint 5000 pedagó­gus vett részt. A hatóságok kénytelenek voltak kielégí­teni a sztrájkolok követelé­seinek nagy részét. Így a többi között felülvizsgálják a tanárok fizetési rendszerét. Áttörte A HÍD KORLÁTJÁT Szolnokon Zabó Tamás 28 éves gépkocsivezető a havas, síkos úton nem megfelelő se­bességgel vezette tehergép­kocsiját, a Tisza hídfőjénél megcsúszott, a teherautó a híd korlátját áttörté és a töltésről lezuhant. A gépko­csivezető a helyszínen meg­halt. A két utas súlyosan megsérült. ELSÜLLYEDT A Kamcsatka-félszigettől 340 kilométerrel délre a jeges vízben elsüllyedt egy japán halászhajó. A 15 tagú le­génység életét vesztette. TÁMADÁS HUSÁNGGAL ÉS BALTANYÉLLEL Zárva maradtak az iskolák tegnap Dél-Karolina darling- toni járásában, miután elő­zőleg fehér fajüldözők cso­portjai husángokkal és balta­nyelekkel támadtak meg La­mar városában több autó­buszt, amely néger diákokat szállított a fehérek által láto­gatott iskolákba. Két autó­buszt felfordítottak, a diáko­kat bántalmazták. ELTŰNT Reggel a Földközi-tengeren eltűnt egy francia tenger­alattjáró, amelyet a francia külügyminisztérium már el­veszettnek nyilvánított. A búvárhajónak ötvenhét fő­nyi személyzete volt. A ten­gerfelszínen olajfoltokat és roncsokat találtak. Lukovszky László rajza. Bemutató színpad

Next

/
Oldalképek
Tartalom