Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

_L Hétszer hét a címe annak a Michele Lupo rendezte olasz filmvígjátéknak, mely a világ legtökéletesebb alibijét mutatja be. Azt az alibit, amikor egy hétpróbás gazemberekből álló társaság ártatlanságát egy bűncselek­mény kapcsán éppen az igazolja, hogy bör­tönben ülnek. Míg „sorstársaik” a televízió képernyője előtt ülve futballmeccset néznek, heten kiszöknek a börtönből, betörnek a ki­rályi pénzverdébe, és valódi pénzt nyomnak. Ezer veszély legyőzésével óriási vagyont si­kerül előállítaniuk, mert a hosszúra nyúlt vállalkozás sikeréhez az is hozzájárul, hogy a mérkőzést meghosszabbítják fél órával. Miután kiszabadulnak, pénzüket ugyan nem tudják használni, mert arról leázott a festék, de harcos optimizmussal új akcióba kezde­nek. Képünkön a film egyik jelenete. Fiatal, de máris jubilál Iskolanap az 1. sz. Ipari Szakközépiskolában SIKERES KÍSÉRLET Nagyszerű vállalkozás volt a miskolci színjátszó együttesek és irodalmi színpadok találkozóját megrendezni. Egy felismert igénynek az idejekorán való realizálását üdvözölhetjük a kí­sérletben. örvendetesen pozitív összkép rajzolódott ki a be­mutatósorozat nyomán: a tehetséges miskolci műkedvelők egész légiójának tapsolhatott a közönség és a szakmai zsűri; az együtteseket irányító rendezők igényességét, hozzáértését és ízlését pedig — a többi közt — a sokműfajű, sokszínű, rendkívül gazdag program bizonyította. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház közönsége a két nap során közéleti kérdéseket boncoló riport- és dokumentum­játékoktól kezdve modern egyfelvonásoson, lírai oratóriumon, ünnepi műsorösszeállításon, diákkabarén át a stílusparódiáig a színjátszó mozgalom rendelkezésére álló számtalan műfaj­lehetőségből kapott ízelítőt. S ami talán az említetteknél is lényegesebb: a produkciók nagy többségéből határozott társadalmi-politikai állásfoglalás érződött ki teljes egyértelműséggel. Feltétlen említést érdemel az a körülmény is, hogy a derű, a humor, a jókedv — ami mozgalmunk műsorpolitikai „palet­tájáról” egy időben indokolatlanul kiszorult — ezen a mis­kolci találkozón végre ismét rangjához, fontosságához mért szerepet kapott A csoportok többsége a legjobb értelemben vett populari- tásra törekedve, messzemenően figyelembe veszi annak a kö­zönség-közegnek összetételét, felvevőkészségét, amelynek ér­deklődésére számíthat. Vitathatatlan, hogy minden megyeszékhely műkedvelő élete az egész megyére hatással van. A többi városi és falusi együttesek onnan vehetik példaképeiket, ott ismerkedhetnek meg az új törekvésekkel, onnan kaphatnak alapos, elmélyült szakmai tanácsokat. Tehát a megyeszékhely — a jelen eset­ben Miskolc — színjátszó életének további támogatása — kü­lönösen ilyen jó alapadottságok birtokában — igen-igen kívá­natosnak látszik. A találkozó kapcsán felmerült egy folyamatosan működő megyei Bemutató Színpad létrehozásának terve is. Ezt a gondolatot érdemes igen erőteljesen támogatni, mert a kor­szerű rendező-továbbképzésnek ez már több megyében ki­tűnően bevált formája. Elmélet és gyakorlat egységét a to­A miskolci L sz. Ipari Szakközépiskola jubileumot ül. Tíz esztendővel ezelőtt a Földes Ferenc Gimnázium­ban kezdte meg pályafutását ez a nagyra hivatott iskola­típus, ekkor autószerelő, pos­taforgalmi osztályok tevé­kenykedtek. 1963-ban önálló intézménnyé alakult az is­kola; a Kossuth utcában né­hány tanteremben próbálták megvetni a szakközépiskola alapjait. Időközben törvény- nyé emelkedett a kísérlet, a magyar iskolapolitika ran­gos középiskolájává alakult az 1. sz. Ipari Szakközépis­kola. A tantermek mind sző­kébbek lettek, éppen ezért megkezdték az új szakközép- iskola építését. Az igaz kró­nika kedvéért jegyezzük le, az új iskola építésében a ta­nulók és a tanárok testületi­leg részt vettek, sok társa­dalmi órát áldoztak a hajlék megteremtésére. A korszerű tanműhelyek­kel ellátott 16 tantermes szakközépiskola időközben sikeres profilt alakított ki; a Közlekedési és Postaügyi Mi­nisztérium posta-autó-vasút- forgalmi munkaterületeire képez szakembereket. Pilla­natnyilag 830 tanulója van, s bizony, már az említett 16 tanterem, a három tanmű­hely kevésnek bizonyuk Az iskola, amely jubiláh egyre szőkébb, hiszen már öt sza­kon folyik a képzés, s egy­némely szakra bizony gya­kori a túljelentkezés. Az 1. sz. Ipari Szakközép- iskola igazgatósága és KISZ- szervezete hazánk felszaba­dulásának 25. évfordulóját és Lenin születésének 100. évfordulóját, az iskola fenn­állásának tízéves jubileumát ünnepli április első napján. Gazdag programot dolgoztak ki erre a napra, vagyis, ahogy ők nevezik: iskola­napra. A reggeli órákban Budaházy László igazgató emlékezik meg az egy év­tizedes iskola múltjáról, és megjutalmazza a társadalmi munkában élenjáró tanuló­kat. Ezt követően az iro­dalmi színpad bemutatja Sa- lacrou A harag éjszakái cí­mű egyfelvonásos drámáját. Az iskolanap délutánján több sportágban vetélkednek az ipari szakközépiskolák ta­nulói. Érdekesnek ígérkezik a Ki mit tud felszabadult hazánk 25 éves történetéből? (P—I) vábbképzésben ez a módszer biztosítja maradéktalanul. Egy- egy bemutatásra kerülő produkció konzultációs jellegű meg­vitatása a megye rendezői körében, összekötve műsoranyag­tanácsadással, jelentős segítséget, támogatást ad a munkához. Ismerve a megyei Rónai Sándor Művelődési Központ szün­telenül újat kereső, a korszerűt támogató, kísérletező törek­véseit — biztosra vehetjük, hogy mozgalmunk a közeljövőben újabb megyei Bemutató Színpaddal erősödik. CSOMÁK ERVIN A Népművelési Intézet munkatársa Csütörtöktől vetítik A bosszúállók újabb kalandjai Dürrenbergi követeink Előfordul, hogy itthon a város üzleteinek kirakatait nézve, vagy egy-egy szórakozóhelyre bepillantva, fanyalgunk a lá­tottakon: bezzeg külföldön ezt is, azt is másként, jobban, szervezettebben csinálják! A határokon túl azután kezd eszünkbe jutni (különösen néhány hónap vagy hosszabb idő után) g mi falunk, a mi városunk, a mi országunk. Talán többet kellene külföldre járni, hogy jobban szeressük saját népünket, saját hazánkat? A témáról sokat lehetne vitatkoz­ni. Tény azonban, hogy azt a levelet, amelyet a közelmúltban kapott a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ, bármeny­nyire patetikusan is hangzik, a hazaszeretet íratta annak a 150 magyar szakmunkás fiatalnak a képviselőjével, akiknek talán Dürrenbergben hiányoztak először a magyar versek. A levél tartalma tulajdonképpen egészen mindennapi. A Német Demokratikus Köztársaságban dolgozó borsodi fiatalok felszabadulásunk 25. évfordulóját méltóképpen, hozzájuk illő nemzeti becsülettel szeretnék megünnepelni. A tervezett „Magyar Hét” programjához kérnek műsoranyagot. A műve­lődési központ szinte postafordultával elküldte a felszaba­dulási évfordulóra és a Lenin-centenáriumra készíttetett em­lékműsorát, s — mint értesültünk róla — az egyik dürren­bergi üzemben a magyar fiatalok már megkezdték a próbá­kat. A magyar hét előkészítésében persze segít ottani követ­ségünk is, fotókkal, filmdokumentációkkal. Akik a dürrenbergi magyar hét programját megismerik — német munkások, értelmiségiek — egy országot ismernek meg közelebbről. Néhány vers, zeneszám, s fiataljaink szíves szava legalább olyan szolgálatot tehetnek nekünk külföldön, mint a hivatalos követek. GY— Edmond Keoszajan, amidőn elkészítette a Bosszúállók című filmjét, nem is sejtette, hogy a Szovjetunió-szerte megmutat­kozó érdeklődés, filmjének népszerűsége és sikere a történet folytatására ösztönzi. A kalandfilmek kedvelői bizonyára em­lékeznek még Valerkára, a gimnazista fiúra, Jaskára, a ci­gányfiúra, Okszánára, Dunykára meg a többiekre, hiszen ők töltötték meg élettel és izgalmakban bővelkedő kalandmo­tívumokkal Keoszajan filmjét. Ezek a kamaszok a polgár- háború éveiben ösztöneikre és igazságérzetükre hallgatva szolgáltattak igazságot és segítették a védteleneket. A bosszúállók újabb ka­landjai című Keoszajan-film- ben már tudatosabbá, elköte­lezettebbé válik a kamaszok harca. A fiúk és lányok jól ismerik a két tábor céljait, A múlt év őszén a diós­győri vasas üzemek meghí­vására hatnapos vendégsze­replésen Borsodban tartóz­kodott a gdanski Lenin Ha­jógyár művészegyüttese, s Miskolcon és a megye több községében nagy sikerrel mutatta be műsorát. A felszabadulásának "55. évfordulóját ünneplő Lenin Hajógyár vezetősége most a harceszközeit és módszereit. A film röviden arról szól, hogy a Vörös Hadseregnek valamilyen úton-módon meg kell szereznie azt a titkos ka­tonai dokumentációt, amely a a Diósgyőri Vasas Együttest látja vendégül. A 38 főnyi csoport — a tánckar, a népi zenekar és a szólisták — Fülöp László, a Bartók Béla Művelődési Központ igazga­tójának vezetésével március 31-én indul a nagy lengyel kikötővárosba. Gdanskban és környékén hat előadást tar­tanak legújabb műsorukból. fehérek akcióit tartalmazza. Valerka, Jaska, Okszana és Dunyka sok izgalmas kalan­don át megszerzi a fehérek értékes dokumentumait és természetesen illetékes hely­re juttatja. A Bosszúállók nagy közön­ségsikert ért el Magyarorszá­gon. Hihetjük azt, hogy Bu- gyonnij lovashadseregének titkos feladattal megbízott négy fiatal tagja képes fel­kelteni a kaland iránt érzé­keny nézők érdeklődését; a film tempója, sok izgalmas epizódja, a polgárháború „kötélhúzása” és a helyen­ként felvillanó társadalmi háttér a műfajon belül a jobb filmek sorába emeli Keoszajan alkotását. (párkány) Marlene és a hasonlóság Marlene Dietrich egyszer a francia Ri­viérán üdült. A szállo­dai liftben a vele együtt utazó fiatal nő figyelmesen nézegetni kezdte a színésznőt, majd kijelentette: — ön rendkívül ha­sonlít Marlene Diet- rich-hez. — Az meglehet, csak Marlene sokkal fiata­labb. Gdanskba utazik a Diósgyőri Vasas Művészegyüttes éjféltől reggelig BANKJEGY A TŐKEHAL GYOMRÁBAN Tízezer cruzeiros brazil bankjegyet találtak egy tőke­hal gyomrában a holland ha­lászok. A halászhajó legény­sége úgy vélte, jó fogást csi­náltak, a holland bank azon­ban telefonon közölte velük, hogy a bankjegy értéke csu­pán 18 brit shilling. KALÓZRÁDIÓ Kalózrádió kezdte meg működését egy kis hajóról a görög szigetek partjai köze­lében, s az éterben ellenzéki görög vezetők nyilatkozatait sugározza. A rádiót egy ka­nadai mozgalom, a „demok­ratikus Görögországért küz­dő kanadaiak” torontói cso­portja üzemelteti. ŐRIZETBE VETTÉK ŐKET Két jordániai arabot őri­zetbe vettek Münchenben. Azzal vádolják őket, hogy részesei azoknak a merény­leteknek, amelyeket február 21-én egy osztrák Caravella, valamint a Swissair légitár­saság egyik gépe ellen intéz­tek. KÉTSZÁZAN MEGHALTAK Elsüllyedt egy motoroshajó a fülöp-szigeti Kadaka-an folyón. A szerencsétlenség ítéletidőben következett be Leyte tartományban, Manilá­tól ötszáz kilométernyire. A hírek szerint az utasok közül 200-an vesztették életüket, de csak hat holttestet talál­tak. A VÁD: MEGVESZTEGETÉS Az amerikai légierők vá­dat emeltek két őrnagy és 12 altiszt ellen megvesztege­tés címén. Valamennyien Thaiföldön állomásoztak. A két tiszt pénzeket fogadott el, több altisztet lopással is vádolnak. Valamennyiüket hadbíróság elé állítják. LETARTÓZTATTÁK Letartóztatták Athénben Konstantin Kiriaziszt és Jaonnisz Kapsziszt, az Et- hosz című lap társkiadóját és főszerkesztőjét. Az őrizet­bevételt a junta azzal indo­kolta, hogy a lap keddi szá­mában közölte Joannisz Zig- disz volt iparügyi miniszter cikkét, amely koalíciós nem­zeti kormány megalakítását sürgette. MÉREGGEL A LAKOSSÁG ELLEN Az amerikai agresszorok Dél-Vietnamban továbbra is mérgező anyagokat alkal­maznak a békés lakosság el­len. Legutóbb két falu ke­gyetlen bombázása után mérges gázt tartalmazó kon­ténereket dobtak le, amely­nek következtében 250 sze­mély súlyos mérgezést szen­vedett. MERÉNYLET A SZOBOR ELLEN Bombarobbanás rongálta meg a clevelandi múzeumban Rodin francia szobrász Gon­dolkodó című híres alkotá­sának egyik másolatát. A robbanás azonban csupán kisebb károkat okozott, a több mint 500 ezer dollár ér­tékű szobron. A rendőrség nyomoz. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom