Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-23 / 69. szám

Speciál-kollcgiumok, íudumányos munka Az egyetem nyelvi lektorátusán A gyorsuló időben a nyelvoktatásnak mind nagyobb szerepe lesz, különösen a mérnökképzés igényli a nyelvi készenlétet. Hazánk nyelvileg elszigetelt ország. Ezt már nagyon sokszor elmondtuk. A technika fejlődésének felgyorsult iramával a korszerűségre igényt tartó mérnök csak akkor tud lépést tar­tani, ha a világ szakirodaimában jártas. Növendékhangverseny A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem idegen nyelvi lektorátusának vezetőjével. Gárdus Jánossal arról be­szélgetünk. hogy a miskolci egyetem miként igyekszik a megnövekedett feladatoknak eleget tenni. — A műszaki egyetemeken jóval nehezebb a nyelvokta­tás, mint más felsőfokú in­tézményekben. Közismerten sok a tantárgy, s ezek bi­zony, elég nehezek. A heti 2 óra nyelvoktatás nem tekint­hető elegendőnek. Éppen ezért lektorátusunk arra tö­rekszik, hogy a kötelező nyelvoktatáson kívül olyaji fakultatív lehetőségeket biz­tosítson, amelyek dúsíthat­ják a hallgatók nyelvi isme­reteit. Más vonatkozásban az a törekvésünk, hogy fordító- csoportok szervezésével olyan nyelvi jártasságot adjunk a hallgatóknak, amely bizton­ságot ad az idegen nyelvek­ben történő eligazodáshoz. Ezenkívül szerveztünk egy' speciál-kollégiumot, amely a műszaki nyelv sajátos fordí­tástechnikai problémáival foglalkozik. — De a köznapi és az iro­dalmi nyelv sem szenved ká­rosodást? — A lehetőséghez mérten a fiatalokat társalgásra és irodalomra is tanítjuk. Leg- atóbb dr. Gribovszki László­déval együtt összeállítottunk egy könyvecskét, amelynek címe: Lenin velünk. Ez a füzet a Lenin-centenárium tiszteletére készült, s gazdag orosz nyelvű irodalmi-drá­A tv péntek esti bemu­tatója Cserhalmi Imre: Volt egyszer egy borbély című tv- filmjét adta. A szerző nem először jelentkezik ebben a műfajban. Ismeri jól a tv-já- ték szabályait, és hasonlóan jól annak sablonjait is. Írá­sainak az az érdeme, hogy az adott sablonokat jól alkal­mazva, gördülékenyen építi fel a játékot, ugyanakkor mindig talál egy-egy érdekes figurát, egy új oldaláról be­mutatott problémát, amelyik­kel figyelmünket felkelti, amellyel a hagyományos anyagot meg tudja újítani számunkra. A mostani tv-játék a Ta­nácsköztársaság történetének egy epizódját dolgozta fel. Volt benne számítóan okos ellenség, buta ellenség, rá­menős ellenség (Mensáros. Kautzky József és Mécs Ká­roly alakítása), nagyhangú „forradalmár”, okos. bár né­ha naiv forradalmár, és arisztokrata katonatisztből lett megértő forradalom-pár­toló (György T.úszló. Szirtes Adom és Básti megformálá­sában), volt benne r-ssz.íes- küvós. tavaszi népünnepély, vita a jobb- és baloldali ta­né ^tagok között, szóval mindaz, ami a dramaturgiai nagykönyvben rrr'g van írva és am;két nagyon jól isme­rünk már a korszakról szóló filmekből. Amiért a darab megszüle­mai dokumentumanyagot tar a hallgatók elé. — Mi o véleménye a kon­centrált nyelvtanításról? — A mi lektorátusunk is szervez napi négy-öt órából álló, hathetes orosz—angol tanfolyamokat, ahol sűrített tananyaggal, időkiesés nél­kül ismerkedhetnek a nyelv­vel a fiatalok. — A korszerű nyelvokta­tás segédeszközei ma világ­szerte ismertek. A miskolci egyetem módszereiről mit mondhatunk el? — Lektorátusunk azaudio- linguális és az audiovizuális nyelvtanítás módszereit párt­fogolja. Ehhez rendelkezé­sünkre áll egy kitűnően fel­szerelt és használatba állított nyelvi laboratórium. Sokat és módszeresen foglalkozunk a hátrányos helyzetben levő fizikai dolgozók gyerekeinek segítésével. Kezdő, közép, haladó csoportokban, tizen­öt-húszas létszámmal oktat­juk a hallgatókat orosz, an­gol, francia és német nyelvre. — A miskolci egyetem tu­dományos tevékenysége köz­ismert. Úgy vélem, az ide­gen nyelvi lektorátus a maga területén szintén fejt ki tu­dományos munkát. — Több évre szóló tervet dolgoztunk ki, ennek pusz­tán egy-két pontját említem most meg. Tudományosan kidolgozzuk a műszaki nyelv­vel kapcsolatos fordítástech­nikai problémák pedagógiai vonatkozásait. Dr. Gribovszki Lászlóné kifejezésgyűjte­ményt készített az újságol­tett, és amit Cserhalmi hoz­záadott, az a főszereplő, az a bizonyos borbély, a kisem­ber a forradalomban. Tulaj­donképpen ez sem lenne új, számos film és dráma szól a botcsinálta hősökről, akik véletlen szituációba kerülve vállalják a sizituáció-feladta leckét és önmaguk fölé nő­nek tetteikben. Cserhalmi le­leménye az, hogy ez a bor­bély csak leplezett kisember, ő nem véletlenül kerül sze­repébe. Ó yalódi forradal­már indulásakor is, csak a foglalkozásából és modorából következő szerepe alakítja ki azt a hamis látszatot, hogy ő csetlő-botló kispolgár az igazi forradalmárok kö­zött. Tehát nem felnő a sze­repéhez a darab során, ha­nem a látszatból nő ki; bár ez visszahat jellemi fejlődé­sére is, már kezdetektől meglevő tudatos cselekvésé­hez kezdi megadni számára a hiányzó önbizalmat. Ez a szerep szerencsés al­kalmat adott Dégi Istvánnak színészi önmagára találásá­hoz. "Ez a szfnész, akit annyi­szor látunk képernyőn any- nyira nem az egyéniségéhez illő szerepekben, hogy már néhány kritikus csak rossza­1 'r-M »'óin. ebben a figurában legjobb lehetősé­geit fejthette ki. és egy em­lékezetes alakítással bizo­nyíthatta értékeit. K. L vasás segítéséhez. A megyé­ben élő nyelvtanárok mun­káját figyelemmel kísérjük és állandóan segítjük. A Lenin-szimpozionhoz hason­latosan, több olyan nyelvi konferenciára vállalkozunk, amelynek keretében me­gyénk tanárai felfrissíthetik ismerettárukat. A külföldi ösztöndíjra jelentkező diákok nyelvi vizsgáztatását. az egyetemen tanuló külföldi diákok nyelvoktatását, az as­piránsok nyelvi képzését szintén mi látjuk e-L A ti­zenhat főállású és három óraadó nyelvtanár köpött a franciát többek között Mi­chel Goddet, az angolt Ma­dame Goddet tanítja. Az idegen nyelvi lektorá­tust egyetemünkön a har­mincharmadik tanszéknek nevezik, bár hivatalosan még nem emelték tanszéki rang­ra. De ez a sokrétű tevé­kenység, tudományos munka és egyetemi szintű fáradozás gyümölcse végül is a tan­széki cím megszerzése lesz. (párkány) Az eiégge nem dicsérhető szervező munka és az igé­nyes vendéglátás, no meg az egész program értékelése he­lyett ezúttal csupán a diák- színpadokról szeretnénk szól­ni. A városban nem az iskolák voltak a kezdeményezők iro­dalmi műsoraikkal, mint ahogy ezt általában más helységekben megszoktuk. Az üzemi, intézményi színját­Az Egressy Béni Állami Zeneiskola harmadik növen­dékhangversenyét tartotta tegnap délelőtt a Zeneművé­szeti Szak piskóta nagy - termében. A koncert műsora ezúttal is vegyes összeállítá­sú volt; a nagy- és a kama­rakórus produkciója keretez­te a szóló- és kamarazene számokat. A dr. Farbaky Gézáné ál­tal vezetett Gyermekkar Ma- renzio-. Mozart-. Kodály-. Bárdos- es Balázs-műveke; adott elő Nágy Mária es Dobi Mária tanárok közre­működésével. A kamarakórus Sipos Erzsébet irányításával madrigálokat és egy francia népdalfeldolgozást énekelt. A zongoradarabok előadói szás, irodalmi színpadi tevé­kenység hatott megterméke­nyítőén az iskolákra. Es kü­lönös öröm, hogy a sokféle tartalmi és formai vállalko­zás közül éppen a közéleti gondokat, gondolatokat pro­pagáló, továbbadó törekvések találtak termékeny talajra diákfiataljaink között. A fia­talok. akik életkori sajátos­ságaiknál fogva mindig rend­kívül vonzódnak az érdekes Tassy Anna, Ludwig Eva, Jerszi Edit, Szoboszlay Mag­dolna, Haraszti Ágnes, Pová- "zsai Katalin, Konkoly Mária, Sályi Orsolya, Pernyész Lili, Ruszkai Ágota, Nagy Gergő, Kovács Erzsébet, Kalmár István, Kóródy Mariann, Vá- radi László és Szirmai Er­zsébet voltak. Hegedűn Leskó Zoltán, Va­dász Dezső, Csikós József; gordonkán KOós István és Kárpáti István; furulyán Szabó László és Komjáti Fe­renc: fuvolán Faragó Péter, Szitás Adél, Szél László; har­sonán Schmidt Zoltán mű- vatta be felkészültségét. Á zongora kíséreteket Áll Jánosné, Erdélyi Lászlóné és Nagy Mária hínárok látták el. — vagy érdekeskedö — eg­zisztencialista, szürrealista tő. rekvésekhez és az ezekből fa. kadó formai megoldásokhoz, itt Miskolcon a Bekötőúttal és Az éjszaka képeivel tettek hitet hovatartozásukról. Nagyon jói esett ezt látni, hallani. Megérdemli hát a 2. ss. Ipari Szakközépiskola iro­dalmi színpada és a Földes | Ferenc Gimnázium együttese, hogy külön is szóljunk róluk, mint olyan együttesekről, amelyek legtisztábban, leg­magasabb szinten fejezték ki egy-egy lélektani, társadal­mi problémával kapcsolatos állásfoglalásukat. Az első pillanatban merész vállalkozásnak tűnt Juhász Ferenc Az éjszaka képei cí­mű művének oratórium! fel­dolgozása. Ersekcsanádi Ist­ván rendező nemcsak a mű, hanem az egész Juhász Fe­renc-! világ alapos elemzé­sével elérte, hogy a gyerekek kitűnő értelmezésben, magas hőfokön voltak képesek meg­szólaltatni a verset, jól eliga­zodva a „borzalomtenyészet” víziói között. A Végh Antal Bekötőút cí­mű kisregényéből ^készített dokumentumműsor a Földes Ferenc Gimnázium irodalmi színpadát dicséri. Tóth Ber­talan rendező a megjelení­téskor komplexitásra (film, dia stb) törekedett. A mű­sort kitűnően egészítették ki Váci Mihály ós Ratkn József versei, valamint a gyerekek személyes vallomásai. Az annyi helyen hiányzó, oly sok mindentől elválasztó Be­kötőé* szimbólummá maga­sodott az plőpdácban Meg­építenünk ezt1 az utat törté­nelmi szükségszerűség, vala- mennyiünk kötelessége. Mint ahogv a közéleti gon­dolkodás útját is meg kell találni minden együttesnek, húsz az irodalmi színpadok rear'óU'ntnak leggyorsabban a változó élet eseményeire GYARMATI BÉLA reggelig HOLTAN TALÁLTÁK Mellkasában három golyo- ütötte' sebbel egy garázsban holtan találták Burton I. Gordint a michigani polgár­jogi bizottság vezetőiét. A detektívek egyelőre nem tud­ják, hogy kik és miért ölték meg Gordint, aki hét év óta vezeti a polgárjogi bizott­ságot PEREL A GYILKOS Sirhan B. Sirhan, akit Hu­bert Kennedy meggyilkolása miatt még tavaly halálra ítéltek, pert indított egy New York-i kiadó ellen, és kétmillió dollár kártérítést követel tőle. Azzal vádolja a Dutton kiadót, hogy „Sir­han Sirhan” című könyve „olyan elferdített és rágal­mazó kitételeket tartalmaz”, amelyek hátrányosan befo­lyásolják kegyelmi kérvé­nyét MAGUKRA GYÚJTOTTÁK A KONYHÁT A debreceni tanyavilag- ban, Kismacson Kónya La- josné két gyermekét, az öt­éves Juditot és a négyéves Lajost a lakásba zárta s ő a közeli Józsa községbe ment. A gyermekek gyufát találtak és magukra gyújtották a konyhát. A keletkező füstben a vaságyra másztak. Ott ta­lált rájuk a még idejében hazaérkező • édesanyjukt Mindkét gyermeket életve­szélyes állapotban szállítot­ták a debreceni klinikára. MEGGYILKOLTÁK ŐKET Felfegyverzett banda CSr- madott meg egy pakisztáni falut és megölt 11 embert* köztük két asszonyt és egy kisgyermeket. A felháboro­dott falusiak az elfogott gengsztereket elragadták a rendőrségtől és meggyilkol­ták őket, POTYAUTASOK A HAJÓN ' A rotterdami kikötőben egy nigériai gőzös rakodóte­rében három potyautast fe­dezett fel az egyik matróz. Kettő közülük már halott volt, a harmadikat kritikus állapotban szállították egy rotterdami kórházba. A há­rom fiatalember valószínű­leg Monroviában lopózott be a hajóra és a Rotterdamig tartó 12 napos út alatt nem jutottak élelemhez és vízhez. 100 000 FORINTOT LOPOTT A Csengeri Általános Fo­gyasztási és Értékesítési Szö­vetkezet központi irodájába ismeretlen tettes behatolt, kinyitotta a páncélszekrényt és 100 000 forintot elvitt. A rendőrség alapos gyanú miatt őrizetbe vette Törő Miklós 23 éves büntetett elő­életű pénzügyi előadót ö aztán beismerte, hogv a pjn- célszekrény kulcsáról latot készített és ellor • u pénzt. Lakásán azt !> .;"> .<• lanul meg is találtál A REN DÖRKUTY A VEZETTE NYOMRA A bejrúti repülőt- idomított rendőrki’” zette nyomra a k •szee után kutató rendőr ; L a kutya finom szaglásával megérezte a Párizsba ta*-:á két libanoni személv cso­magjában. illetve ruhája alatt elrejtett 40 kilogramm hasist. A két férfit a vám- iisvi hatóságok letartóztat ták. A múzeumőr halálára A miskolci múzeumnak évtizedekig három munkatársa volt, Leszih Andor, Megay Géza és Gáspár Mihály. Hármán lát­ták el ennek a kultúrintézménynek minden munkáját s ezek­ből a feladatokból jelentős részt végzett a naplókban 80 eszten­dős korában elhunyt Gáspár bácsi. Fiatalon, több mint fél évszázaddal ezelőtt a matyók „fő­városából”, Mezőkövesdről került Miskolcra és a régi matyó életmód emlékeit sokáig őrizte. Ö volt a régi Borsod-Miskolci Múzeum őre, gondnoka, tárlatvezetője, s egy Időben egyedül kezelte a 30 ezer kötetes könyvtárat is. Mindenki' ismerte városunkban és tisztelte, aki megfordult az öreg épületben, de neve a szakemberek előtt sem volt is­meretlen. A két világháború közötti években sokszor megfor­dult a múzeumban Gyórffy István, a magyar néprajz kiváló professzora, akivel együtt mentek néprajzi gyűjtőutakra Me­zőkövesdre. Feleségével együtt nagyon sok matyó népdalt tud­tak, ezek javát Seemayer Vilmos össze is gyűjtötte és a szak- folyóiratokban közzétette. Áldozatkészségüknek volt köszön­hető, hogy a miskolci múzeumból egyetlen tárgy sem veszett el, nem sérült meg, s az ország egyetlen múzeuma volt. amely­nek nem voltak háborús veszteségei. Gáspár bácsi még nyugdíjba vonulása után is vállalta a mú­zeumépület őrzését, gondozását, s csak 1968-ban költözött el a régi épületből, ahol élete javát töltötte. B. F. Volt egyszer egy lehetőség... „Vers, eredj, légy osztályharcos Közéleti gondok — diákszínpadok fia netán kételkedett valaki irodalmi színpadjaink*felké­szültségében, és nem értett egyet a vállalkozással, melyet a Gárdonyi Géza Művelődési Ház kezdeményezett — vagyis, hogy rendezzük meg a miskolci színpadok találkozóját —, a kétnapos eseménysorozat után már nem kell latolgatnia. A tizenegy színpad tizenkét műsorával a szakembereket és a közönséget egyaránt meggyőzte arról, hogy a műfaj egyre gazdagabb, változatosabb formában képes uralni a színpa­dokat. \ Kiss Attila rajza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom