Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-19 / 66. szám

a miskolciaké a szó Ma fizetik a nyereséget a gép javítóban Tocsogunk a lucsokban A Szentpéteri kapui 119-es toronyház előtt hónapok óta elborítja az új lakótelep­hez felvezető egyetlen út bejáratát az útépí­tés hagyagsága miatt keletkezett belvíz. Az autók tengelyig, a járókelők ugrándozva bo­káig süllyednek a sáros, latyakos vízbe, ugyanakkor a főút forgalmát is zavarja, sőt balesetveszélyessé teszi a hosszú szakaszon ráhordott sáros talaj. A bajt fokozza, hogy ezen az oldalon járda sincs. Sürgős intéz­kedést kérnek A mindig sáros lakók. Rétesliszt — kőporral? Anti-hőpalack Március 9-én a Kun Béla utcai 826. számú fűszer-cse­mege boltban vásároltam 1 kg réteslisztet. Legnagyobb meglepetésemre a szitában elég tekintélyes mennyiségű, szürkészöld kőporféleséget találtam. Visszavittem a boltba megmutatni. Az üz­letvezetőnő megkért, vigyek már el még egy kilós lisztet, szitáljam át, ugyan lesz-e hasonló — nem tudom, mi — benne. pítást nyert, hogy a csirizes gömböcskék feltehetően a lisztszállitó csiga tengelyéről válhattak le, mivel a liszt­csomagolás időpontjában a csigával üzemzavar fordult elő. A csomagolás előtti kontroli-szita meghibásodott és ennek következében ke­rült a csomagolt lisztbe a fenti anyag. Megtettük a szükséges intézkedéseket an­nak érdekében, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő. Hőpalackot vettem, kis háromdecis méretűt, mert az a táskámban is elfér. De már az első használatnál kide­rült, hogy a teát nem tartja melegen. Reklamáltam az üz­letben, mire a válasz így hangzott: bizonyára eldőlt a palack és megrepedt a betét. Szó nélkül tudomásul vet­tem, beutaztam Tapolcáról a városba és vásároltam másik Volt. Kíváncsi vagyok, mit etet meg velünk a Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat? Mert mondanom sem kell, hogy ami a szitán át- pergett, bennemaradt a liszt­ben, s evés közben csak úgy recsegett a fogunk alatt a tészta — írja Arnóczki Sándorné, Kun Béla utca 115. * A panaszbejelentés után a kifogásolt 1970. február 27-i csomagolású réteslisztből ti kg-ot behoztunk vizsgálat céljából. Minőségellenőrző osztályunkon a csomagokat felbontottuk és próbaszitá- lást végeztünk. Négy cso­magban szennyeződés nem volt, egy csomagban azon­ban 1—2 milliméter átmé­rőjű, lisztből és vízből össze­állt csirizes gömböcskéket B.-A.-Z. megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat SZABÓ JÓZSEF igazgató DREMMEL LÁSZLÓ igazgatóhelyettes betétet. De ez épp olyan, mint az előző volt; ez sem tartja a meleget — pana­szolja Bíró Gyula, Miskolc-T apolcáról Kinél marad a gyerek? „Kétgyermekes elvált emberrel kötöttem házasságot, még 1960- ban. Egyik kisfia nemsokára hozzánk került, s azóta is én —jievelem. y -gyermek hozzám­nőtt, egymás nélkül mi el sem tudjuk. képzelni az életet. A há­zasság viszont nem sikerült. A férjem iszik, és nagyon durva velünk. A gyermek iránt az anyja nem érdeklődött soha, még levélben sem. Én elválnék, de a gyermeket minden körül­mények között magamnak sze­retném’» — írja „Aggódó édes- mostoha”. Minden oka megvan az aggó­dásra, bár az sem lehetetlen, hogy a bíróság a gyermeket ön­nél helyezi el. A gyermek leg­jobb helyen rendszerint sajat szülőjénél van, de csak .rend­szerint*.—képzelhető nraérfrelj* zet is. A döntésnél a bíróságok elsősorban a gyermek érdekeit tartják szem előtt, ezért nenj, .lehetetlen, hogy a gyermeket önnél helyezik el. Ez azonban előre teljes bizonyossággal nem tudható. Helyesebb lenne, ha a válás kezdeményezése előtt fel­venné a kapcsolatot az anyával, s a gyermeket örökbe fogadná. Ez esetben biztos, hogy a gyer­mektől nem kellene megválnia. Szerkesztői üzenetek DR. ÁCS SÁNDOR: A Fedosz kirakatában látható ..primitív” reklámfeliratokról a napokban cikk jelent meg lapunkban. Va­lószínűleg elkerülte figyelmét. Észrevételét köszönjük. IFJ. FERENCZI ISTVÁNNÉ, SAJÓVAMOS: Panaszának or­voslásával kénytelenek vagyunk addig várni, amíg meg nem ír­ja, hogy milyen biztosítási díj kifizetésével késedelmeskednek. Ez ugyanis nem tűnik ki levelé­ből. SZŰCS BÉLA. LEVENTEVE­ZÉR U. 22.: Kérésükkel fordul­janak a Tiszántúli Földgázszol­gáltató és Szerelő Vállalat Mis­kolci Gázmű Üzemegységéhez. Ott kapnak igénybejelentő la­pot. találtunk, mintegy 50 centi­gramm mennyiségben. A vizsgálat során megálla­Megírtuk — intézkedtek A Déli Hírlap Szerkesztő­ségéhez írt ügyet megvizs­gáltuk. A gépkocsivezetőnk­nek nem lett volna szabad a kalauz által adott indítási jelzésre sem elindulnia, mindaddig, míg az első ajtó­nál felszálló utasok voltak. A gépkocsivezető mulasztá­sát belátva, a sajnálatos eset miatt utólagosan kér a sér­tett utasoktól bocsánatot. Mulasztásáért szigorú figyel­meztetésben részesítettük az­zal, hogy ismétlődés esetén a jövőben fegyelmi úton fo­gunk ellene eljárni. Miskolci Közlekedési Vállalat. ZAVAGYÁK LÁSZLÓ forgalmi osztályvezető Módosították a kollektív szerződést A miskolci Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat szakszer­vezeti tanácsa tegnap jóvá­hagyta az 1969—70. évi kol­lektív szerződés módosítását, ami elsősorban a részesedési alap felosztásában bekövet­kezett változások miatt vált szükségessé. Veszteséges gazdálkodás esetén bércsökkentés A szakszervezeti tanács ál­lásfoglalása szerint a nyere­ségrészesedésként kiosztható összeg 75 százalékát bérará­nyosán, 15 százalékát a mun­kában eltöltött idő szerint, míg 10 százalékát a munka­helyi vezetők belátása sze­rint osztják el. Már ilyen elv szerint osztották el a tavalyi munka eredményét, 1 millió 270 ezer forintot (átlagosan 17 napi nyereségrészesedés­nek felel meg), amelyet ép­pen ma fizetnek a gépjavító­ban. Az idén ezen felül a vállalatvezetés és a szakszer­vezet 150 ezer forintot bizto­sított a munkahelyi vezetők­nek beosztottjaik jutalmazá­sára. A szakszervezeti tanács meghatározta azokat a mun­kaköröket, amelyek betöltői nyereségprémiumra jogosul­tak. Ezek száma 33. A módo­sított kollektív szerződés sze­rint prémiumukat csak ab­ban az esetben kapják meg teljes egészében, ha a válla­lat eléri a tervbe vett 29 millió forint nyereséget. Ha 19 millió forintnál kisebb nyereséget ér el a vállalat, e 33 ember nem kaphat nye­reségprémiumot; veszteséges vállalati gazdálkodás esetén pedig egy éven át 15 száza­lékkal csökkentik a bérüket. (Nem tartozik közéjük a vál­lalat három legfelsőbb veze­tője, akiknek munkáját a felsőbb szerv bírálja el, s akiknek bérét veszteséges gazdálkodás esetén 25 száza­lékkal csökkentik.) Megbecsülik a törzsgárdatago' at A kollektív szerződés sze­rint nyereségprémiumra 238 ezer, a kiváló dolgozók ju­talmazására 64 ezer, jutal­mazásokra 300 ezer forintot fordítanak. A 300 ezer fo­rintból azok részesülhetnek, akik nem* kapnak nyereség­prémiumot. Részükre célfel­adatokat szabnak meg. sezele teljesítése esetén kapják meg jutalmukat. Ezt az összeget a vállalat veszteséges gazdál­kodása sem befolyásolja. (Ezen felül előre ki nem tű­zött feladatokért is kaphat­nak jutalmat a dolgozók, ha igyekvésük, szorgalmuk ezt indokolja.) Aki 3—5 éve dolgozik a vállalatnál, az alapnyeresée- re még 10, aki 5—10 éve, 15, aki 10—15 éve, 20, 15 éven felül pedig 30 százalék jutal­mat kap. De a szakszervezet és vállalatvezetés kimagasló munka és vállalati hűség esetén 40, sőt ettől magasabb százalékot is meghatározhat. Ny. I. Hiányzott a „volt” Lapunk tegnapi szamában a szakszervezeti bizottság beszámolója alapján az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat dolgozói­nak élet- és munkakörülmé­nyeiről írtunk. A többi kö­zött az üzemi étkezés minő­ségével is foglalkoztunk. El­mulasztottuk azonban múlt időbe tenni a szakszervezeti bizottság azon megállapítá­sát, hogy a Kisvadászban, á Hangulat étteremben és a Kilián-déli konyhán több panasz merül fel a minőség­gel kapcsolatban. A valóság az, hogy a panaszról már csak múlt időben beszélhe­tünk. Írásunkból tehát hiányzott egy „volt”, hiszen a konyhákon már sem a mennyiség, sem a minőség nem kifogásolható. Jó lenne, ha minden pa­nasz nyomán ilyen intézke­dés születne, s akkor nekünk mást sem kellene tennünk, mint a kritikai megállapítá­sokat egy „volt” szócskával múlt idejűvé alakítani. Húszéves felhívás Húsz esztendeje, 1950. március 19-én Stockholmban, a Béke-világtanács ülésén felhívást fogadtak el, amely világtörténelmi jelentősé­gűvé vált. Az akkor elhang­zott aggódó követelés, hogy tiltsák meg az atomfegyve­rek használatát, a francia atomtudósnak, Joliot-Curie- nek felhívása a jóakaratú emberekhez, hogy követeljék a tömegpusztító fegyverek teljes eltiltását — egész sor .konkrét államközi megálla- piodásra vesétett,. ?— j v Valamennyi földfész szá­mára szerződéstervezetet ké­szítettek az atomfegyverek eltiltására. Erre vonatkozóan eddig két egyezmény már megszületett; 1959 decembe­rében 12 ország megbízottjai aláírták a Déli-sark atom­mentes övezetté nyilvánítá­sáról szóló megállapodást, 1962-ben pedig megegyeztek, hogy Latin-Amerikában. megtiltják az atomfegyverek gyártását és birtoklását. Ezt az utóbbi egyezményt 22 la­tin-amerikai országból már 14 aláírta. Egyezmény szüle­tett a légköri atomkísérleti robbantásokról is, valamint arról, hogy az űrben nem helyeznek el atomfegyvere­ket földkörüli pályára. Tár­gyalások. folynak az ENSZ- ben, valamint Genfben arról, hogy atomfegyvermentes övezetté nyilvánítják a ten­gerfenéket. A legfontosabb eredmé­nyek egyike — a húszéves harc nyomán — alig néhány m.pjá jött létre: március 5- én életbe lépett a Szovjet­unió által javasolt atomso­rompó egyezmény. Mindez persze még nem jelenti a stockholmi felhívás teljes megvalósulását, de biztató jel arra, hogy az em­beriség békevágya lassan megvalósítja mindazt, amit húsz évvel ezelőtt Stock­holmban még csak óhajként szögeztek le. m. i. I. I. JEFIMOVSZKIJ: Hogyan szabadítottuk fel Miskolcot? O A hitleristák biztosak voltak Kazinc­barcika bevehetetlenségében, s ezért alig vontak itt össze nagyobb erőket. Csoportunkból elsőként Nyikolaj Kolen- nyikov, Nyikolaj Klimov felderítők és Szabó Margit indultak el ellenük. Az útelágazás­nál zajtalanul ártalmatlanná tették a német őröket, elfoglalták a nagyobb épületeket, s ezzel a vasútállomás felé biztosították az utat a csoportnak. A város szélén található kő­épületek, s az állomás a legjobban voltak alkalmasak a hosszabb védelemre való be­rendezkedésre. Két részre osztottam a csoportot, amely­nek többsége az állomás két emeletén és az útelágazásnál levő kőépületekben helyezke­dett el. Néhányan tőlünk 20—30 méterre, a vasúti töltésen ásták be magukat. A gép­puskák és elhárító fegyverek tüzelőállásai­nak felszerelése néhány perc alatt ment vég­be. A szóban levő kőépületek erődítmények­ké alakultak át. Reggel tüzet nyitottunk az ellenségre. A németek azonnal odairányítottak egy gyalo­gos zászlóaljat. Azt hitték, hogy az emlí­tett objektumokban egy hegyi partizáncso­port tevékenykedik, amelynek a megsemmi­sítése számukra nem jelenthet különösebb nehézséget. Első rohamuk kudarcot vallott. Nemso­kára másodszor is támadtak, de ezt is sike­resen visszavertük. A harci összhang, s a pontos lövéseink meghátrálásra kényszerí­tették az ellenséget. Egyébként nem fedte fel magát vala­mennyi harcosunk. Csak egyes csoportjaink harcoltak, a nagyobb erőink, akik a külvá­ros házainál és az útelágazásnál helyezked­tek el, rejtve maradtak. Margit, a magyar partizánlány, elment a MÓKÁN partizáncsapat parancsnokságára, kérve, hogy segítsék a légideszant harcát. A partizánok segítségét illetően helyesnek bi­zonyult a szovjet katonai vezetés számítása. 1944. november 26-án estére Margit kapcso­latot teremtett a partizó •'csapat mindkét pa­rancsnokságával, amelyei. körülbelül kétszáz partizánt bocsátottak a rendelkezésünkre. Nyikolaj Klimov, a csapat rádiósa, ezt to­vábbította felsőbb parancsnokságunknak: „A kitűzött feladatot teljesítettük, a magyar partizánok november 27-én reggel itt lesz­nek!” A németek addig már két zászlóaljnyi ka­tonával ellepték az állomás környékét. Kö­vetkező rohamukat négy 75 milliméteres ágyú is segítette, s hatcsövű aknavetőik is tüzet nyitottak. Egyik támadásukat követte a másik. De a két zászlóalj, amelyet a tan­kok, aknavetők támogattak, gyengének bi­zonyult a szovjet ejtőernyősök kis csoportja ellen. Egyre több ellenséges holttest hevert állásaink előtt. Csapatunkból is többen megsebesültek, de ők sem adták ki kezükből a fegyvert. Meg­esküdtünk, hogy az utolsó csepp vérünkig harcolunk. Eskünket nehéz percekben tet­tük. Az állomás körül egyre szorosabb lett az ellenséges gyűrű, harcosaink ereje pedig fo­gyott. Az állomás egyik épületében tartóz­kodott Nyikolaj Klimov, Kolennyikov, s Ivan Trubicin. Ezt a házat a németek tü­zérségi tüze teljesen lerombolta. Csak Nyikolaj Klimov maradt életben. Amikor az egyik fasiszta tiszt behatolt a ro­mok közé, Nyikolaj késsel megölte, aztán gránátot próbált dobni, de az ellenséges gép­puskasorozat őt is leterítette. (Folytatjuk) Méregdrága parkosítás A Szentpéteri kapu domb­oldali lakótelep közvilágítá­sát a közelmúltban adták át. Néhány napja parkosítanak. Döntenek, rombolnak. A rombolás eszköze: egy föld­gyalu, ami nem kerüli ki az új közvilágítási kandelábe­reket, nincs tekintettel a lépcsőházi betonfeljáróra, de nem kíméli az útjába eső ki­betonozott szennyvízaknákat sem. Vajon a parkosítás befe­jeztével újra visszaállítják az új lámpaoszlopokat? Ki­cserélik a törött lámpaburá­kat, vagy újrabetonozzák az összetört járda- és aknafedő­lapokat? S ezeket a költsé­geket ki fedezi? Meggyőződésem, hogy mindezt a földgyalu vezetője egy kis figyelmességgel elke­rülhette volna. Kissé drága fűszálak nőnek az előzőleg így „elegyengetett” terepen. Vietórisz I ászló, Szentpéteri kapu 54. Megírtuk — intézkedtek Az .»Enyhén szólva felelőtlen­ség’* című cikkükben szereplő IV. osztályos tanulók március 7-én rendes időben jött tanítás­ra. Az első órán látta a tanítója» hogy a gyermek a szemét dör­zsöli. Amikor később fájdalomra panaszkodott, nevelője kijelölte két tanulótársát, hogy azok kí­sérjék haza. A kisfiú azt mond­ta, hogy erre neki nincs szük­sége. Hazamenet a Bíró utca és Avar utca sarkán azután olyan gyengének érezte magát, hogy nem tudott tovább menni. Előző este konzerv-lecsóshúst evett odahaza, s mint később a kór­házban megállapították, ételmér­gezés történt. Ennek jelei azon­ban nem mutatkoztak sem ott­hon, sem az iskolában. A gyer­mek már negyed kilenckor el is távozott az iskolából. A nevelő 25 éve tanít, ebből 24 évet ebben az iskolában töl­tött el, most nyugdíjazás előtt áll. Kiváló munkája, példaadó magatartása és a tanítványaival szemben tanúsított mérhetetlen szeretete garancia arra, hogy részéről nem történt mulasztás. Egyébként a kisfiú 11-én gyó­gyultan jelent meg az iskolában. Az eset helytállóságáról magam is meggyőződtem — írja Mészá­ros István, a Fadrusz János ut­cai 16. sz. Általános Iskola igaz­gatója. Sarok — nyakbőrböl Egy pár fekete félcipőt hozott megmutatni szerkesztőségünkbe lapunk egyik olvasója, Orbán Istvánné, Alsózsolca, Jókai u. 25. sz. alatti lakos. Elmondotta — s ezt a pénztári blokkal is igazolta —, hogy Miskolcon, az Ádám cipőüzletben, március 7-én 350 forintért vásárolta meg a fiának a szóban levő lábbelit, amelyet az még aznap este fel­húzott. Egyszeri viselés után azonban a cipő sarka kirojtoso­dott. Olvasónk március 14-én pa­nasszal élt az üzletben, ahol — elmondása szerint — a vezető- helyettes, egy asszony, azt mondta neki: „Az a baj, hogy latyakos időben hordták a ci­pőt. Egyébként tétessenek rá sarokvasat.” Az alsózsolcai ktsz cipészei szerint azonban ahhoz le kell dobatni a cipősa­rok felső rétegét, mert a sarok silány anyagból, nyakbőrből ké­szült. — Kérdeni, latyakos időben mezítláb járjon az ember, mert rossz cipőt adtak el neki? — lakadt ki a panaszos. — Máskü­lönben két éve szintén a fiam­nak Pesten 220 forintért olyan cipőt vettem, amelyet csak nem­rég kellett először megtalpaltatni. Most miért drágább és rosszabb minőségű a férficipő? — kér­dezte. Erre mi is szeretnénk választ kapni. T. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom