Déli Hírlap, 1970. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-02 / 51. szám

Amatőr filmek parádéja A „Váltakozó áram” sikere Szombaton este (nem eszményi időpont) díjnyertes amatőr- filmek csokrát mulatták be a Rónai Sándor Művelődési Köz­pont színháztermében. Nem túl szerencsés propagandafogás- ■■al „fesztiválként” hirdették az eseményt, így a nézők egy része azt hitte: a szokásos filmművészeti esemény „előjáté­kával” találja magát szembe. A közönség nem csalódott; igen ■jól megcsinált amatőr filmeket látott. Lehetséges, hogy azok­nak volt igazuk, akik — bármilyen módon is — szombaton este becsalogatták a film iránt érdeklődő közönséget. A bemutató jó hírverés volt az amatőrmozgalom mellett; be is léptek néhá- •>yan az amatőröket összefo­gó és tömörítő szövetségbe. A filmek fiatalos lendületet, józtalanságot, természetes humort, hamvasságot és ren­geteg ötletet vonultattak fel, s leckét adtak még a profik­nak is a sűrítés tudományá­ból. E hasábokon (mert a látott tűrnek ismét aligha kerülnek a miskolci nézők elé), nem foglalkozunk a kitűnő kis mestermunkák értékelésével, mert alkotóik a fővárosban, más vidéki városokban élnek. Ellenben ismét érdemes szól­ni dr. Gulyás László nagy­díjas filmjéről, a Váltakozó iramról. Az alkalmat nem­csak az összehasonlítás, a más díjnyertes filmekhez való viszonyítás, hanem az Jő közönség, a szombat esti ..táblás ház” lelkesedése ad­ta. Dr. Gulyás László amatőr- filmes múltja már ismert a városban. Sokan tudják ró­la, hogy szerényebb, de igen vrtékes díjakkal kezdte a versenyzést, míg a legjobbak -lére küzdötte fel magát. A .Hol volt, hol nem volt” cí­mű nyolc milliméteres animá­ciós film a gyufák, a szivar és a hamutálca konfliktusát vázolta fel, úgy, hogy ko­runk nagy témája: a hábo­rú és béke alternatívái ke­rekedtek ki belőle. A Váltakozó áram színes úlm. Szántén „megsaemélye- sítéses” dramaturgiával ké­szült; ezúttal villanykörték mesélnek az élet nagy té­máiról: szerelemről, hűtlen­ségről, erkölcsről. A szerző rendkívül szellemesen és kö­vetkezetesen valósítja meg gondolatát; az emberi töké­letlenség bukáshoz vezet Pár színes villanykörte (ki­csi és nagy) szolgál as al­kotó keze alatt; az egyik amolyan Don Juan-féle gyorsan szeret, szélsebesen él, izzik-ég (mint a villany- körte — természeténél és rendeltétésénél fogva), kis égőket nemz, s hagy el, majd börtönbe kerül, s végül kö­nyörtelenül magára marad: emberi mértékkel mérv 2 megőszül, izzó mivoltában pedig — kiég. S mindez az animációs lehetőségek széles skáláján elmesélve. E nagy­díjas filmnek — külön vetí­tésben — helye volna a so­ron következő XI. miskolci filmfesztiválon. Ügy vélem: nem vallana szégyent vele a város. (párkány) Kínzókamra után pokol Hírt adtunk róla, hogy a téli holtidényben filmeseink hasznosították a gyönyörű aggteleki barlangbirodalmat. A Kékszakállú herceg várá­nak egyes jeleneteit forgat­ták a világhírű Baradla cseppkőbarlangban. A dísz- letezők könnyűszerrel alakí­tották át ezt a csodálatos és félelmetes föld alatti világot a film egyik jelenetéhez szükséges kínzókamrává. A barlangrendszer csehszlová­kiai része, a domicai csepp­kőbarlang sem maradt fil­mesek nélkül a téli idény­ben. A Találkozás a pokol­ban című csehszlovák játék­film stábját is a természet alkotta díszletek vonzották a föld alá. Könnyűszerrel és igen olcsón, néhány hatalmas üst elhelyezesevei, és megvi­lágítási hatásokkal tudták a film színhelyévé, a pokollá alakítani a cseppkőbarlangot. yc Tanulmány. rajza) Modern zene A zenészakadémia sorozat­ban a modem zenei irányza­tokról hangzik el előadás március 4-én, szerdán délelőtt a Rónai Sándor Művelődési Központban. Borsod—Miskolc Budapesten Zenepedagógiai bemutató és ankét Amerikai szakemberek részvétele A Borsod—Miskolc Buda­pesten rendezvénysorozat, keretében zenepedagógiai be­mutató és azt követően an­két volt tegnap, vasárnap délelőtt a Fészek Klubban. Klasszikus és főként kortárs zeneszerzők inkább pedagó­giai célú, mint szórakoztató műveit mutatták be a me­gye és Miskolc zeneiskolái­nak növendékei. Tiszaiszederkény és Mező­kövesd, Űzd, Kazincbarcika zeneiskolásai a miskolci 6. sz. Általános Iskola zenei tagozatának, az Egressy Bé­ni és Ékkel Ferenc Feneis­kolának, a Bartók Béla Ze­neművészeti Szakközép isko­lának, a Liszt Ferenc Zene- művészeti Főiskola miskolci Miskolc és Borsod megye esélyes tagozatának növendékei és hallgatói, és a Kilián Gim­názium énekkara szólaltatta meg a műveket. A bemutató növendékkon­cert hármas célt szolgált. A produkció sikere egyfelől a megyei és városi zeneokta­tás eredményességét repre­zentálta, másfelől összeha­sonlítási alapot adott az egyes zeneiskolák tanárainak és vezetőinek. Saját munká­jukat és egymás teljesítmé­nyét mérhették le a növen­dékek előadókészségén, az egyes darabok sikerességén. A legkisebbek kezdték a koncertet és a főiskola hall­gatói fejezték be. így érték él a rendezők harmadik cél­jukat. A hallgatóság az egy­másutániságból világosan megismerhette azt a fejlő­dési vonalat, amelyen halad­va, egy zenét tanuló kisdiák­ból csaknem kész zenetanár, esetleg művész lesz. A bemutatót követő anké­ten természetesen az egyes produkciók értékelése- állt a középpontban. Ugyanakkor a megye és a város zeneok­tatói budapesti kollégáikkal a fővárosi és vidéki zeneis­kolák további kooperációját is megbeszélték. Volt növen­dékek találkoztok tanáraik­kal, kollégák vitatkoztak szakmai kérdésekről. Önköltségen és a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének keretén belül néhány ameri­kai zenepedagógus tartózko­dik Budapesten, hogy Ko­dály Zoltán zeneoktatói mód­szerét tanulmányozza. A Ze­neművészek Szakszervezete Zenepedagógus Szakosztályá­nak meghívására ők is részt vették a tegnapi rendezvé­nyeken, és különösen jóleső érzés, hogy tanulmányútju- kon a borsodi és miskolci zeneoktatás reprezentatív be­mutatója adja az egyik fo­gódzót a magyar zenetanítás megismeréséhez (makói) „Ifjú népművész” cím adományozása A Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­ga, a Művelődésügyi Minisz­tériummal és a Népművelési Intézettel egyetértésben pá­lyázatot hirdet az „Ifjú nép­művész” cím elnyerésére. A pályázaton minden fiatal részt vehet (30 éves korig), egyéni­leg alkotott' pályaművekkel. Az „Ifjú népművész” cím an­nak adományozható, aki ma­gasszintű népművészeti alko­tással, vagy önálló szaktanul­mány elkészítésével pályázik. A pályaműveket a KISZ me­gyei bizottságaihoz minden esztendő május 15-ig kell el­juttatni. Az „Ifjú népművész címet minden év augusztus iO-án adják ki, oklevéllel, plakettel és 3 ezer forint pénzjutalommal párosítottam Az „Ifjú népművész” cím több alkalommal is megpá­lyázható, először 1970-ben ke­rti! kiadási-" A pályázati kiírás bizonya na figyelmet vált ki Miskolc és Borsod megye népművé­szet-szerető fiataljai körében. Méltatlanul keveset beszélünk róla, hogy Miskolc s a me­gye ifjúsága az átlagosnál is jobban vonzódik a népi kultúrához, tiszteli és műveli a népművészet több ágát. Legutóbb, amikor a televízió Halló... műsorát közvetítet­ték az LKM ifjúsági klubjá­ból, a fiatalok szenvedélyes vitát folytattak akörül, hogy a kapszula-játékban helyet kapjon-e egy népművészeti tárgy. (Kiindulópont az volt, hogy a népművészet szeretete jellemző-e a mai fiatalságra.) Á vitatkozók kinyilvánították rokonszenvüket a népművé­szeti hagyományok ápolása, a népi kultúra megbecsülése mellett. Példáik lefegyverzőek voltak; képzőművészeti, dí­szítőművészeti. textilművé­szeti, hímző és egyéb öntevé­keny csoportosulások bizo­nyítják a fiatalok részvételét a népi kultúra alakításában. Miskolc, de különösen Bor­sod megye egyes tájai, közsé­gei igen jeles pártfogóiéi a népművészetnek. Az országo­san ismert Kis Jankó Bori Serfőző Simon és Ratkó Jó­zsef költők szerzői estet tar­tanak március 3-án, kedden este fél 8-kor az egyetem iro­dalmi klubjában. A költőket pályázat évenkénti eredmé­nyessége, a megyében mun­kálkodó. művészi becsvággyal termelő porcelán üzemek számos népi ihletésű tárgyat készítenek. A mezőkövesdi matyó háziipari szövetkezet mind a belföldi, mind a kül­földi igényeket a népi kul­túra gazdag tárházából merí­tett, dúsan díszített tárgyak­kal elégíti ki. Az ötletszerű­en felsorolt példák is bizo­nyítják, hogy Miskolcon és Borsod megyében fiataljaink­nak nagy esélyei lehetnek az „Ifjú népművész” cím meg­pályázására. Természetesen úgy, ha az illetékes szervek, művelődésügyi osztályok, KISZ-bizottságok lelkes gon­dozóivá. segítőivé válnak e dicséretes pályázati rendszer­Zimonyi Zoltán, a Napjaink munkatársa mutatja be, a verseket pedig Dobos Ildikó, a Miskolci Nemzeti Színház művésze tolmácsolja. tozatos tv-műsor kínálat ar­zenáljából ezúttal Csányi Miklós Hagyományok című dokumentumfilmjét emeljük ki. A fiatal művész a X. mis­kolci filmfesztiválon iratko­zott fel a problémaérzékeny dokumentalisták listájára; a Boldogság című, mindössze kilencperces dokumentum­filmje kellemes meglepetést keltett. A néhány perc azt meséli el, hogy a mindjobban dagadozó pénztárca, a fejlődő lakáskultúra, a találomra összevásárolt könyvek soka­sága magát az embert ko­rántsem alakítják át. A tu­dat „megmunkálása” állhata­tosságot követel. E gondolatmenetet folytat­ja Csányi Miklós a Hagyo­mányok (a hosszú alcímeket hely hiányában most nem közöljük) című filmjében, amely a több mint 30 ezer lakosú Kazincbarcikáról egy új, még mo6t is növekvésben levő városról szól. Az író­rendező azt a régóta elem­zett problémakört vette ka­merájának megfigyelése alá, miszerint az életformaváltás nem történik meg mechani­kusan azáltal, hogy valaki városi lakbejelentővei ren­delkezik. Kazincbarcika lakói az or­szág különböző vidékeiről verbuválódtak, zömében pa­raszti környezetből. A mo­dern összkomfortos lakások, a hangulatos városi parkok és szobrok korántsem han­golták át az újváros lakói­nak egy részét; sokan élnek még a faluról hozott hagyo­mányok és a városi élet nor­máinak szoritói közűit. Csá­nyi Miklós ezek közül egyet­len egyet, a disznóölést ra­gadja meg. Bemutatja, hogy a modern városi házak tövé­ben miként bonyolítanak le a falusi élet keretei között nagyon is természetes disznó­ölést, perzselést, kolbásztöl­tést. füstölést stb. Az alig tízperces film lényegretörően sugalmazza tennivalóinkat, annak megszívlelését, hogy az urbanizálódás bizony meg­rázkódtatásokkal jár különö­sen azok számára, akik az ősi szokásokat, a hagyományokat olyan keretek között szeret­nének gyakorolni, ahol ez le­hetetlen, egészségtelen, és sérti az együttélés normáit. (Pl nek. (P—»I Költők az egyetemen Hagyományok A szombat-vasárnapi vál­NEM LEHET SZÉTVÁLASZTANI A szerdán Iránban szüle­tett hármas ikrek közül ketté összenőve jött a világra. Az egyik teheráni kórház beje­lentette, hogy a sziámi ikre­ket nem lehet műtét útján szétválasztani. A két újszü­lött a mellénél és a hasánál van összenőve. FELBONTATLAN VÉGRENDELET Kétszázeves felbontatlan végrendeletet találtak a Szombathelyi Állami Levél­tárban. Készítője Mankó-Büki Horváth Bálint, a híres Büki család tagja. Az okmányt gyűrűs pecséttel zárták le. rajta a család címerével: kar­dot tartó hímoroszlánná!. Családkutató szakemberek derítik ki, mi az oka a tete­mes vagyonról szóló végren­delet iránt tanúsított családi közömbösségnek. SZÉTZÜZÖDOTT Lezuhant és szétzúzodou hajnalban egy T—39~es kato­nai szállítógép az USA spa­nyolországi támaszpontján, Torrijonban. A gép összesen öt percet repült. Nem közöl­ték, ki vezette, azt sem tud­ják hányán tartózkodtak ben­ne, mert — mint kiderült — „jogtalan használat” történi, a gépet valaki el akarta ra bolni. LAGZI EGY HÉTIG Birendra, nepáli trónörökc*; nőül vette Aisvarja. nepáli hercegnőt. Az esküvői szer­tartás az eljegyzéssel együtt, egy hétig tartott A házas Ságot a csillagok állásának legkedvezőbb pillanatában reggel 5 óra előtt 17 perccel nyilvánították érvényesnek. KU-KLUX-KLAN Az amerikai legfelsőbb bí­róság elutasította hét Ku- Klux-Klan-terrorista felleb­bezését, akik lE64-ben meg gyilkoltak három polgárjogi önkéntest, s ezért 1967-ben 3—10 évig terjedő börtönbün­tetést kaptak. Büntetését még egyikük sem kezdte meg. Most sem tudni, mikor ve­szik őket őrizetbe. ÉLŐ CÉLTÁBLA A DOMBON James Henry, leszereli amerikai katona, aki szani- técként szolgált Dél-Viet - namban, újságíróknak beszá­molt. hogyan gyilkolták ha­lomra egy Da Nang melletti községben nőket és gyerme­keket. Az egyik férfit a föld­re kényszerítették és páncél­autóval gázoltak végig rajta. Egy 12 éves fiú hátába go­lyót eresztettek. Egy férfit dombra felállították és cél­lövést gyakoroltak rajta. RABLÁS Két férfi kirabolta a Mont­realiéi 80 kilométerre fekvő Boxtor: Falls bankját, majd a zsákmánnyal. 4500 dollárral, elmenekülte' GYEKMEKHALÄL Négy kistestvér lelte halá­lát a lángok között New Yorkban, amikor tűz ütött ki egy lakásban. A legidősebb gyermek is csak négyeszten­dős volt. A hálószobában aludtak a szerencsétlenség idején. BESZÉLHET 1969. májusa óta először válthatott szót a többi halál­raítélttel Sírban B. Sirhan, Robert Kennedy gyilkosa, mi­után eltávolították az őt tár­saitól elválasztó fal egyik ré­szét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom