Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-10 / 34. szám

# Hosszú szünet után ismét jelentkezik az ifjú tv-nézők körében névszerű műsor: a Halló fiúk, halló lányok! Az adásokat a fia­talok kívánságai alapján állítják össze a jövőben, s rögtön első alkalommal — feb- ruán 18-án — a Lenin Kohászati Müvek ifjúsági klubjába látogatnak el a tv-kame- rák. Képünk az előzetes megbeszélésen ké­szült Török Albertról (balra), a televízió lyártásvezetőjéről és Vári Dezsőről, az ifjú­sági klub vezetőjéről. (Ágotha felv.) LESZwE? Az aprómunka is fontos A népművelés tartalmáért Lapunk hasábjain eddig keveset foglalkoztunk a ke­rületi tanácsok népművelési munkájával. Az érdeklődés középpontjában inkább a reprezentatív rendezvények álltak, éppen színvonalas és mutatós mivoltuk miatt, és azért, mert gyakorlatilag ezek jelentik a város kultu­rális életét. A Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ tevé­kenysége például Miskolc és a megye kulturális színvona­lának fokmérője, és nem az I. kerület népművelő tevé­kenységének bizonyítéka, hiába van az intézmény az első kerületben. A Galéria kiállításai, a szimfonikus ze­nekar hangversenyei nem a kerületnek, hanem a város­nak „hoznak dicsőséget”. Ezzel a ténnyel tisztában vannak a kerület vezetői és a pillanatnyi helyzeten javí­tani igyekeznek. Elismerés illeti őket azért, hogy a leg­utóbbi végrehajtó bizottsági ülésen nem fogadtak el for­mális pozitív megállapításo­kat a kerület múltbeli és jö­vőbeni népművelési tevé­kenységével kapcsolatban. El szeretnénk érinti, hogy a rep­rezentatív intézmények mun­kája és munkájának értéke­lése ne jelentse az egész ke­rület munkáját és értékelé­sét is. A város legnagyobb kerü­letében a tömegek igényes népművelése nem kielégítő, nincs szakigazgatási és nép­művelési szerv, és nincs pil­lanatnyilag megfelelő anyagi fedezet sem ahhoz a munká­hoz, amit végezni szeretné­nek. Ezért határozott úgy a na­pokban a kerületi népműve­lést kritikusan és önkritiku­san tárgyaló vb-ülés. hogy a múlt évi népművelési tevé­kenységről és az idei felada­tokról szóló jelentést mint tájékoztatót terjesztik majd a tanácstagok elé, hogy ők segítsenek áthidalni a nehéz­ségeket Legyen a népműve­lési „aprómunka” is nívós és tartalmas, a kerület reprezen­tatív rendezvényei mellé egyenlő súllyal sorakozzék fel a hétköznapok munkája. Ez a nehezebb, de így telik majd meg tartalommal a népművelés szó. (makai) Nemzetközi biennale és budapesti bemutatkozás Tanácskoztak képzőművészeink Tegnap délelőtt ülést tartott az Észak-magyarországi Kép­zőművészek Szövetségének konzultációs bizottsága. Seres Já­nos területi titkár röviden vázolta Borsod, Zemplén és Heves megye szövetségi tagjainak múlt esztendei tevékenységét, majd az idei feladatokat tárgyalta meg a konzultációs bi­zottság. Tegnap esti hangverseny Händel: Messiás 1969-ben — erről főleg a borsodi és a miskolci közön­ség győződött meg — számos rendezvény reprezentálta képzőművészeink munkáját. A nagyobb tárlatokon kívül (rajzkiállítás, grafikai bien­nale, a gyöngyösi szüret kere­tében rendezett képzőművé­szeti bemutató és a salgótar­jáni zománckiállítás) egyéni­leg is bemutatkoztak a terü­let képzőművészei. A borsodi­ak, miskolciak 1960-ban hu­szonnégy egyéni kiállítást rendeztek, Salgótarjánban pe­dig hat művész mutatkozott be. Egyre javul a területi szövetség kapcsolata a politi­kai szervekkel. Ezt bizonyít­ják a különböző üzemi szer­ződések, melyek egy-egy mű­vészt kapcsolnak valamely termelő vállalathoz. Társadal­mi megbecsülést jelent a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsa által alapított művészeti díj is. Az elmúlt esztendő legran­gosabb művészeti eseménye kétségtelenül az ötödik grafi­kai biennale volt, melyen 222 képpel mutatkoztak be ha­zánk grafikusai. Említésre méltó, hogy a képekből 145 ezer forint értékben vásárol­tak a különböző államigazga­tási szervek, illetve üzemek. Felmerült, hogy a jövőben nemzetközivé kell tenni a miskolci biennalekat, mert határainkon túl csak így is­merhetik meg igazán a mű-' faj művelőit, "s az itteni gra­fikai tevékenységet. A kér­désben végleges döntést nem hozhatott a konzultatív bi­zottság, reméljük azonban, hogy javaslatukkal mielőbb foglalkoznak az illetékesek. Ugyancsak megszívlelendő a bizottságnak új kiállítási in­tézményünkkel, a Miskolci Képtárral kapcsolatos javas­lata, mely szerint a most lét­rehozott kiállítóhely és a Miskolci Galéria eredményes működéséhez megfelelő szak­ember (műtörténész) alkal­mazása szükséges. Heves vitát váltott ki a te­rület képzőművészeinek ter­vezett budapesti bemutatko­zása. Mint ismeretes, az or­szágnak már eddig több cso­portja mutatkozott be a Nem­zeti Galériában. A miskolci­ak, hevesiek, nógrádiak sem Az első kiadás előszavából idéztünk. A munka — azóta már hét kiadást ért meg. Nem a címén — Matematika —, ha­nem szerzője nevén emlege­tik, keresik a középiskolás diákok, technikusok, egyete­misták, mérnökök „az Obádo- vicsot”. Könyv — misztifikáció nélkül 1956-ban jelent meg a könyv első kiadása. Magyar nyelven eddig 167 700 pél­dányra (egy Rejtő J.—P. Ho­ward példányszáma) tartottak igényt az olvasók. Az 5. ki­adásból 46 100 kelt el (nem kevesebb, mint egy Berkesi bestsellerből). A művet az ol­vasóktól érkező levelek fi­gyelembe vételével többször átdolgozta, csiszolta. A könyv külalakja pedig tükrözi könyvkiadásunk fejlődését: az első kiadás egyszerű, zöld vá­szonborítójától eljutott a so­kat forgatott kézikönyvek számára legpraktikusabb, csillogó műanyag fedélig. A „Matematika” célja, hogy összefoglalja e tárgy középfo­varathatnak már sokáig ma­gukra. A konzultatív bizott­ság — bár a megvalósításhoz elvi és anyagi támogatás szükségeltetik — határozatot hozott a galériabeli kiállí­tásra. Utolsó napirendi pont­ként az 1970-es rajzkiállítás időpontját határoztak meg. Eszerint a miskolci rajzkiállí­tás május 10-én nyílik. (gyarmati) kú ismereteit.' Dr. Obádovics J. Gyulának annak idején nagy küzdelmébe került, hogy az általa középfokú ismeret­nek tartott differenciál- és integrálszámítás is benne le­hessen a könyvben, mivel a matematika e két fontos feje­zetét a negyvenes évek végé­től kihagyták a középiskolai tananyagból. Az idő őt iga­zolta: a középiskolai reform mindkettőt visszahozta az ok­tatásba. Most a reformtan- tervhéz való igazítás miatt van szükség az új, a nyolca­dik kiadásra. No meg azért is, mert — a kiadó szakértőjének vélemé­nye szerint: „Ez a legjobb a sonló hazai könyvek közül." Világosan, érthetően Nagy törések, buktatók nél­küli élet a dr. Obádovics J. Gyuláé. Olyan emberé, aki jól sáfárkodott az évekkel, amelyek garantálták az ered­ményeket a jó szándékú, lel­kiismeretesen végzett, tehet­séges munkáért. 1950-ben végzett az ELTE matematika-fizika szakán (még hallgató, amikor négy „Händel minden mesternek jetek hozzá, s tanuljatok tőle nagyot alkotni Beethoven híres mondása A händeli stílus lényegére mutat; a nagy barokk zene­szerző világos, freskószerű zenei ábrázolása telítve van a valóságos élet mindennapi szüntelenül változó mozgásá­val. Händel képekben gon­dolkodik és jelenít meg (nem véletlenül fő műfaja az ope­ra és az oratórium), s ezek a képek: a valóságos emberek szenvedélyétől izzó, örömet, bánatot sugárzó monumentá­lis hangfreskók a barokk teehnrkum megszervezését bízzák rá), majd adjunktus a Műszaki Tanárképző Főisko­lán. 1952-ben dr. Sályi István professzor „csábítja” Miskolc­ra, a Nehézipari Műszaki Egyetemre. 1962-ben műszaki doktor lesz, két évre rá egyetemi do­censsé nevezik ki, 1967-ben megszerzi a matematikai tu­dományok kandidátusa címet. Tagja (egy évtizede) a Peda­gógusok Szakszervezete köz­ponti vezetőségének, az egye­temi pártbizottságnak. 1967- ben hozták létre az egyete­men a számítástechnikai la­boratóriumot, ennek irányí­tása köti le azóta legtöbb energiáját. Sok egyetemi és főiskolai jegyzet, huszonötnél is több tudományos cikk után a leg­szívesebben a gyakorlati kézi­könyveiről beszél. A többi között a Gyakorlati számítási eljárások című munkájáról, amely hamarosan megjelenik a Gondolat Könyvkiadónál. Hallottam már szakembe­rektől: „aprópénzre váltja át a tudását”. — „Ködösíteni”, tudomá- nyoskodni — sohasem volt a célom — vallja. Értelmes dol­gokról értelmesen kell beszél­ni; a matematikát világos, jó szemlélettel kell tanítani és megszerettetni. Erre tettem fel az életemet B. I. utólérhetetlen mestere, men­őig egyszerű eszközökkel oly művészet minden pompáját, fényét ragyogják. Művészete köavetlenebbül hat, mint nagy kortársáé, Baché, az ér­zelmek világos, egyértelmű, lényeget, hangulatot megra­gadó értelmezése révén erő­teljes vonásokkal állítja elérik hőseit, a bibliai törté­net szimbolizmusában saját korának embereit. A német mester angliai ér­vényesülésének több évtize­des küzdelmére teszi fel a koronát legnagyobb oratóriu­ma, a Messiás. Hihetetlenül rövid idő, mindössze huszon­négy nap alatt komponálta az áriákból, recitativókból, kettősökből és nagyszámú jelentős kórustételekből álló oratóriumát, mely az 1741-es sikert aratott bemutatójától kezdve napjainkig a händeli stílus elismert, nagy tömegek részéire is közérthető, népsze­rű példája. A tegnap esti hangverse­nyen a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar Vaszy Viktor vezényletével, valamint Wer­ner Mária (szoprán), Turján Vilma (alt), Bartha Alfonz (tenor), Sinkó György (basz- szus) és a szegedi Zenebará­tok Kórusa közreműködésé­vel szólaltatta meg Händel művét. Sajnos az előadás nem fe­lelt meg a felfokozott vára­kozásnak. A mű második „passió” része egységesebb, színvonalasabb volt, de az első rész széteső, a zárósza­kasz pedig fáradt benyomást keltett. Vaszy Viktor tempói általában nem voltak szeren­csések, sok volt a lassú tem­pó, aminek egyenes követ­kezménye a feszültségnélkü­liség lett (például fugák). Ennek ellenére a hangverse­nyen a Miskolci Szimfonikus Zenekar nyújtotta a legelfo­gadhatóbb teljesítményt: szé­pen, pontosan, jól játszattak. Ugyanez már nem mondható el a szegedi Zenebarátok Kó­rusáról, mely többnyire ama­tőr szinten mozgott, szóla­mai kiegyenlítetlenek voltak, farssarazott hangon énekel­tek, a kis létszámú tenor szó­lam pedig egyenesen gyer­meteg hangon szólalt meg. Az énekes szólisták közül az első tenoráriát kivéve Bartha Alfonz tetszett a legjobban. Werner Mária néhány bot­lástól eltekintve megfelelt a várakozásnak. A két szegedi énekes teljesítménye nem ér­te el az oratórium színvona­lát. BARTA PÉTER A tudományok miskolci művelői Matematikai szakkönyvből is lehet bestseller „E könyv írása közben sokszor gondoltam azokra a fáradt­ságot nem ismerő, továbbtanuló munkásokra, akiket a Közle­kedés- és Postaügyi Minisztérium különböző tanfolyamain, a volt Műszaki Tanárképző Főiskolán és a nehézipari Mű­szaki Egyetemen tanítottam. Ok ébresztették fel bennem e munka megírásának gondolatát.’­éjféltől reggelig POLITIKA’ HULIGÁN Leningrád egyik kerületi bírósága politikai huligánko­dásért egyévi szabadságvesz­tésre ítélte Gunnar Gjengset, 24 éves oslói diákot. Turista­útlevéllel érkezett a Szovjet­unióba, és január 28-án a le- ningrádi Gostyinij Dvor áru­ház galériáján röpcédulákat osztogatott és hangoskodott. ROBBANÁS HEGESZTÉSKOR Hegesztési munkálatok köz­ben robbanás történt Hollan­dia bécsi nagykövetségének épületében. Egy munkás éle­tét vesztette. CSIRKEKÖLTÉS NŐI KEBLEKKEL Egy tokiói hotelben január 21-e óta külvilágtól elzártan él két csinos fiatal lány. Be akarják bizonyítani, hogy a női keblek melege is kikelt­heti a tojásból a kiscsirkét. Az eredmény a hét közepére várható. MEGÖLTE A HÓEMBER Tragikus balesetet okozott Svájcban egy nagy hóember. Az ember magasságú hógömb összeomlott és maga alá te­metett egy 9 éves kisfiút Há­rom társa sikertelenül pró­bálkozott kiszabadítani, mire a segítség megérkezett, a kis­gyermek már halott volt LECSUKTÁK A BÖRTÖNŐRT Rómában négyévi börtönre ítéltek egy börtönőrt mert megfelelő anyagi ellenszolgál­tatásért megengedte, hogy a rabok szabadon járkáljanak ki-be a börtönbe, és a szom­szédos szállodákban meglá­togathassák feleségüket ba­rátnőjüket ELÍTÉLTEK EGY ASSZONYT Madridban egy bíróság 16 évi börtönbüntetésre ítélt egy asszonyt. Azzal vádolták, hogy illegális kommunista sejtet szervezett és kommu­nista szervező munkát fejtett ki. BANKRABLÁS NYLONHARISNYAS ÁLARCBAN Fehér bukósisakot és nylon- harisnyából készült álarcot viseltek azok a fegyveres ban­diták, akik kiraboltak egy londoni bankot Több, mint 200 000 fontos zsákmánnyal távoztak. TIZENÖT HIMLÖS Tizenötre emelkedett az észak-rajna—vesztfáliai him­lőjárvány betegeinek száma. A wimberni elkülönítő ben még 34 himlőgyanus személyt tartanak megfigyelés alatt. NAPONTA 250 GYERMEK ÉHENHAL Kolumbiában az általános legyengülés következtében naponta 250 ötévesnél fiata­labb gyermek hal meg. A ren­deléseken megjelenő gyerme­kek 90 százaléka az elégtelen táplálkozás okozta betegsé­gekben szenved. PANIK Forli közelében az Appen- ninekben földmozgás volt A földlökések csak pánikot kel­tettek, emberéletben nem esett kár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom