Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-06 / 31. szám
Miért kesztyűs kézzel? A kerületi tanácsok, az elmúlt évben 2100 szabálysértési ügyijén hoztak döntést. A kiszabott, összesen több mint 466 ezer forint bírságból egy ügyre 160 forint jutott. Már az összesített adatoknál feltűnik, hogy 1966-hoz képest ezerkétszázzal csökkent a feljelentések száma (bár ebben a helyszíni bírságolás és a hatáskörök felosztása is közrejátszott), a bírságok átlagos összege pedig 110 forinttal alatta maradt a budapestinek. Az adatok további vizsgálatánál aztán kiderül, hogy amíg tulajdon elleni szabálysértés miatt 508. az iskolalátogatás elmulasztása, vagy a gyermekek be nem íratása miatt 446 eljárás indult, addig a fogyasztók megkárosításáért, élelmiszer-hamisításért és árdrágításért mindössze ötvennyolc esetben büntettek a kerületi szabálysértési hatóságok. A tulajdon elleni szabálysértések (lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés) nagy száma — kétszerese az 1966. évinek — azt bizonyítja, hogy akár magánszemély, akár közület volt a károsult, nem hagyták annyiban a dolgot, rendre feljelentették a vétkeseket. Ez önmagában örvendetes dolog, akárcsak az. hogy végső esetben büntetéssel próbálják rábírni a hanyag szülőket: járassák gyermekeiket rendszeresen iskolába. Az azonban már sokkal kevésbé megnyugtató, hogy a fogyasztók megkárosítóit igencsak kesztyűs kézzel kezelték az elmúlt évben. Az utóbbi 1—2 évben országos probléma lett az árdrágítás, minőségrontás, tisztességtelen haszonszerzés. Ezek megfékezése újabb ellenőrző; felügyeleti szerveket hoztak létre, a régiedet átalakították, nagyobb hatáskörrel látták el. De nem is kell ilyen messzire mennünk ahhoz, hogy ezt a jelenségei bizonyítsuk. A kereskedelem, a szolgáltatás ügyfelei, a fogyasztók, egyszóval mindnyájan saját bőrünkön tapasztaljuk hogy mást ne mondjunk, a 39 forintos húshoz 28 forintos sze letkéket „csapnak hozzá”. Amikor ilyen „tapasztalatok” birtokában valaki arról hall, hogy a fogyasztót károsító szabálysértések száma két év alatt majdnem a felére csökkent, bizonyára az ellenőrzés hiányosságában és nem a kereskedelmi morál javulásában keresi a magyarázatot. Ha egy idegennek elmondanánk, hogy a közegészségügyi és köztisztasági szabályok megsértőit tavaly mindössze 187-szer büntették meg Miskolcon, az bizonyára egy tiszta, zöldellő parkokkal övezett várost képzelne maga elé. A miskolciak azonban tudják, mennyire nem így van ez, milyen szemetesek utcáink, s parkjaink védelme majdhogynem reménytelen. Télen a járdák, utak szinte életveszélyes síkosságáról, a hetekig eltakarítatlan hóról pedig leghűebben a mentők kéz- és lábtörési statisztikái tanúskodnak. Jó lett volna ez összesítés ürügyén a csökkenő számú szabálysértések okaként javuló ellátásról, feddhetetlen kereskedőkről, egy tiszta Miskolcról írni. A valóságos helyzet ismeretében azonban adva van a kérdés: miért ilyen erélytelenek ellenőrző szerveink, és — legalább a feltárt szabálytalanságoknál — miért nem élnek kellő, az előírt szigorral? Mert az elmúlt évi szabálysértési „termést” nézve, úgy látjuk, a sok bába közt elvész — a vevők, a fogyasztók, mindnyájunk ér- eteké PUSZTAI ÉVA ^ Ez a rúdon himbálózó tapsifüles a zöldség szakma kereskedőinek rugalmas üzletpolitikáját dicséri. De azért reméljük, hogy profil-átalakítás címén a kelkáposzta és spenót árusítását nem szüntetik meg. (Ágotha felvétele) Készülnek a tanácskozásra Műszaki konferenciát tartott ma a 3. sz. Autóközlekedési Vállalat Az értekezleten az igazgató, az osztályvezetők, a vidéki egységek vezetői, valamint a párt- és a szakszervezeti bizottság képviselői az elmúlt év eredményeiről és az idei tervek megvalósításának műszaki feladatairól tárgyaltak. A vezetők értekezlete a februárban sorra kerülő termelési tanácskozások előkészítésére szolgált Türelmet kérnek az utasoktól Influenzás a Közlekedési Vállalat 87 dolgozója Már a gimnazisták is Megöregedett fis „Odra99 Lengyel származása ellenére csak az angol szavakat „érti”. Azokból is csupán a rövidítéseket fogadja el, meg a számokat. Állandó lakhelye — több mint három éve — a Nehézipari Műszaki Egyetem. Hajrá tavasszal A lengyel „Odra” számítógép 8192 rekesszel rendelkezik. Ezek mindegyikében egy 39 helyértékű, a kettes szám- rendszerbe tartozó számjegy fér el. Az egyetem kutatói elsősorban a tudományos munkákhoz veszik igénybe a gépet, de rendszeresen ott találhatók mellette a harmadéves bányamémökjelöltek és az alkalmazott mechanikai szak negyedéves hallgatói is. Az „Odra” másodpercenként 500—1500 műveletet végez. Az egyetem hallgatói közül sokan egy kicsit még „tartanak” tőle. Tavaly például az első negyedévben naponta csak nyolc órán át dolgozott. A diplomatervek készítésének idején — tavasszal — azonban már tíz óránál hosszabb ideig is működtették. A fáradhatatlan gép ennél többre is képes. Az utolsóéves mérnökhallgatók legnagyobb gondja az elhelyezkedés. Az ipari vállalatoknál ajánlkozásukkor gyakran hangzik el a kérdés: ért-e a mérnökjelölt a számítógépek technikájához? Ez egyébként természetes, hiszen manapság — s a jövőben még inkább — szinte elképzelhetetlen a tervezés, a műszaki, matematikai problémák megoldása a szóban- levő gépek segítsége nélkül. A fiatalok tudják ezt. Éppen ezért még azok is keresik a módját, hogy megismerkedjenek a számítógépekkel, akiket az egyetemi tanrend szigora nem kötelez erre. A geofizikusok, szerszámgépészek fakultatív órákon, mások pedig az egyetemi KISZ- bizottság által szervezett tanfolyamokon hallgatják meg az oktatók ismertetéseit. Itt tartja gyakorlati foglalkozásait a Földes Ferenc Gimnázium programozó-matematika szakos osztálya is. Jó lenne ha... A lengyel számítógép segített a Dunai Vasmű kohóátépítési hálótervének kialakításában, s értékes adatokat szolgáltatott már Miskolcon is, például a DIGÉP-nek, az ÉMÁSZ-nak. Az „Odra” felett azonban — bármennyire fiatal — már eljárt az idő. Ojabb, nagyobb teljesítményű gépekre lenne szükség. Ezek beszerzésére azonban nem futja az egyetem „kasszájából”. A műszaki tudományok gyors fejlődése viszont megkövetelné a „fiatalítást”. Jó lenne, ha a különböző intézményeknél az egyetem ez irányú igényének kielégítése támogatásra találna. ERDÉLYI ILDIKÓ Az influenzajárvány — amely most már városunkat is elérte — rendkívül súlyos helyzetet teremtett a Miskolci Közlekedési Vállalatnál. A tegnapi jelentés szerint 37 dolgozó — köztük 27 autóbusz. és 12 villamosvezető — betegedett meg. Annak ellenére, hogy most már munkába állt az a 15 gépkocsivezető, aki a közelmúltban szerezte meg a jogosítványt, így is hattal kevesebbet, csak kilencven buszt tudtak tegnap indítani. A hiányzó vezetők helyére ellenőröket ültetnek, de még így is kimaradnak egyes járatok. Javulás csak a járvány elvonulása után várható, ezért a közlekedési vállalat nagyobb türelmet, megértést kér az utasoktól. Három szocialista műhely Szép hagyományokra tekint vissza a szocialista munkaverseny a Miskolci Vasipari Ktsz-nél. Három brigád és három műhely már évek óta teljesíti a kitüntető cím feltételeit. Ifjúsági szocialista brigádjuk az exportmunkák kifogástalan minőségével iratkozott fel a többiek mellé. A szövetkezetnél elhatározták, hogy hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére 10—15 százalékkal emelik az egy főre jutó termelési értéket. Vizsgálják a áaru lábát Saját röntgen Az exportra készülő, nagy teherbírású portáldaruk hegesztése rendkívüli körültekintést igényel. A varratok ellenőrzése tökéletesen csak röntgennel végezhető el. A Miskolci Vasipari Ktsz tavaly a Nehézipari Műszaki Egyetemmel végeztette ezeket a vizsgálatokat. A költségek miatt úgy döntöttek, hogy az idén saját röntgenberendezést vásárolnak. Az új gép, amely felvételek készítésére is alkalmas, máris munkába állt. Beszerzési költsége 100 ezer forint volt, mindössze annyi, amennyit az elmúlt évben fizettek a kontroli-felvételekért. A meózást most a ktsz műszaki fejlesztési csoportja végzi. új , kötözőgépek A Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyára nyugati importból kézi kötözőgépeket szerzett be a szintetikus fonalgyártás javítására. A kötözőgépek használatával kiküszöbölik a fonal cémázá- sánál a csomók szétcsúszását * a intuíció gazdaságvezetésben Ma délelőtt Diákparlament A KISZ Központi Bizottsága Titkárságának határozata alapján, az ország valamennyi középiskolájában és szakmunkásképző-intézetében rövidesen megrendezik a már hagyományossá vált iskolai vitafórumokat, az iskolai diákparlamenteket. Miskolcon február elejétől február 28-ig rendezik a középiskolák a diákparlamenti üléseket, amelyeknek sorát a Közgazdasági Szakközépiskola (ipari tagozat) ma délelőtti rendezvénye kezdte meg. Az iskola diáktársadalmát megmozgató — egész napos — eseménysorozat a Rónai Sándor Művelődési Központ színháztermében fél kilenckor kezdődött, és a hat napirendi pont — valóban parlamentáris keretek között való — megvitatása után Röhög az egész osztály címmel, Karinthy Frigyes műveiből az iskola irodalmi színpada adott irodalmi műsort. Este iskolabál zárja majd az eseménydús napot. Márciusban megyei, áprilisban országos szinten rendezik majd meg a diákparlamenteket A gazdasági-műszaki vezetés tudománya korunk új, azt is mondhatnék: divatos stúdiuma. És nem alaptalanul vált azzá. Korunk gazdaságfejlődése olyan ütemű, a gyökeres változások előzetes prognosztizálása, netán megsejtése olyan jelentőségű, hogy mindez kulcskérdéssé emeli a vezetés módszereit, stílusát, célratörő dinamizmusát A modem gazdaságvezetés megítélésében sok a félreértés. A közvélemény úgy tartja például, hogy a vállalat igazgatója, főmérnöke — ha szabad ilyen lírai meghatározással élni — rendszerint száraz, csak tényekben, adatokban, statisztikákban gondolkodó ember, tehát intuíció, ihletettség nélkül dolgozó szakférfiú. Valóban, a foglalkozásokhoz sajátos tévhiedel- mek kötődnek. Mindenekelőtt meg kell állapítanunk, hogy a vezetés szakmai ismeretekre, tényekre alapozott alkotó folyamat. Az alkotás pszichológiai mechanizmusában pedig mindig helyet, szerepet kap olyan — számokban, tényekben nehezen kifejezhető — motívum, mint a megérzés, az ötlet, sóit, szabadjon ezt is hozzátenni: az álmodozás. Olyan irányítási atmoszférában, amikor a hangsúly az előre és felülről meghatározott tervszámok teljesítésére kerül, szűk térre korlátozódik a vezetési intuíció. Az új gazdaságirányítás azonban, némi egyszerűsítéssel szólva, úgy is felfogható, mint a vállalati irányítás gyökeres munkastílus-változása, amelyet az alternatívák közötti választás, tehát a szakadatlan döntés jellemez. Minél hosszabb távú, szélesebb hatósu garú a döntés, annál tágabb a vezetői megérzés, intuitív készség szerepe. Ha mindehhez hozzátesszük, hogy most már a közeli és a távlati programok egyaránt vállalati hatáskörben készülnek, s hogy a vállalatok gazdálkodásának létfeltételévé vált a stratégiai tervek készítése, akkor az előbbi gondolatsor még kevesebb bizonyításra szorul. A teljességhez tartozik, hogy a vezetés, mint alkotó folyamat, szigorúan kötődik a valóság tudományosan rendszerezett fényeihez, olyan korszerű vizsgálati módszerekhez, amelyek az álmodozás objektív kereteit teremtik meg. Pontosabban szólva: az alkotói gondolatok, megérzések, sejtések éppen a tények tiszteletteljes alkalmazásával csökkenthetik minimumra a gazdálkodási kockázatot, s alapozhatják meg a fejlődés legkedvezőbb irányának és ütemének elérését. A gazdaságvezetés és a költői szárnyalás korunkban sajátos kapcsolatát tükrözi például olyan új tudományág kibontakozása és gyakorlati alkalmazása, mint a futurológia. A jövő körvonalazása nélkül vállalatok, ágazatok, nemzetgazdaságok fejlesztése, stratégiai tendenciáinak meghatározása teljességgel lehetetlen lenne. Ezért alakultak világszerte hatalmas költségvetéssel dolgozó futurológiái intézmények, ezért fürkészik a tények és a költészet sajátos kölcsönhatásával vállalati szakemberek is a holnapi igények, lehetőségek körvonalait. Ily módon tehát nem naiv jelző, hanem korunk tükrözője, ha a főmérnökről azt is állíthatjuk, hogy — álmodozó. Igaz, ezek az álmok nem verssorok és dallamok, hanem gépek, konstrukciók, számítások alakját öltik. Talán olyan gépekét is, amelyek mai felhasználhatóságát még semmi sem bizonyítja, de holnap — meglehet — dolgozni sem lehet nélkülük. T. A.
