Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-28 / 50. szám

I Mikor áliítják le a fűtést? Kétségbeesett hangú beje­lentés erkesett hozzánk: a Győri kapui Ságvári Endre úti szövetkezeti lakások tu­lajdonosai felháborodottan veííék tudomásul, hogy már­cius 8-tól négy napon keresz­tül szüneteltetni fogják a táv­fűtést és a melegvíz-szolgál­tatást. — A 320, általában kis­gyermekes család lakta lakó­telepen közel egy hétig a ház­gyári lakások amúgy is hi­deg betonfalai között kell fa- gyoskodnunk! — telefonálta többek között Szócska Árpád a Ságvári utca 5. szám alól. Az ügyben elsőként a Le­nin Kohászati Művek távfű­Tévedéit és Gtire*n ed kiló százassal tért haza Á tokaji takarítónő szerencséje Homlokán összefutottak a ráncok, elsápadt, kezeit tör­delni kezdte, s alig jöttek ki hangok a torkán. — Nem, nem tudom, nem akarom elhinni — rebegte. — És nem is kérdezi, hogy mennyi? Orosz Fereacné, a Tokaji Általános Iskola takarítónő­je nem tudott szóhoz jutni. Válasz helyett lehuppant a székre, szemét elfutotta a könny. De szeme sarkából ez­úttal örömkönnyeket csalt ki a váratlan fordulat. Az egész egy reklamációval kezdődött. Február 20-án le­velet küldött a miskolci totó­lottó irodához: ,.Azzal a ké­réssel fordulok önökhöz — írta —, hogy a január 30-án kisorsolt, 5. játékhéten volt egy hármas találatom, és az érte járó 433 forintot mai napig sem kaptám meg. Pe­dig a szelvényre rá volt írva a címem. Szíveskedjenek a pénzt elküldeni.” De pénz helyett, néhány nap múlva csak válasz érke­zett: a fogadócédula számát elfelejtette közölni, küldje el az ellenőrző szelvényt! És Oroszéknak tegnap délutánig fogalmuk sem volt arról, hogy — szerencséjükre -1- hi­básan töltötték ki az ellenőr­ző szelvényt A takarékpénz­tár éppen ezért nem postázta a nyereményt, hiszen minden 5 ezer forinton felüli összeget csak személyesen lehet át­venni. Mikor Szilágyi László, a miskolci lottó-iroda vezető­je tegnap délután az öröm­hírrel bekopogtatott Oroszék Báthory utcai lakásába, az asszony éppen dolgozni ké­szült. Percekig nem tudott hinni a váratlan szerencsé­ben. Sírva mondta el, hogy 14. éve özvegy, és ezer forin­tos takarítón® fizetéséből ne­veli négy gyermekét, akik közül a legidősebb, a katona fiú is még csak két hónapot dolgozott. — Tizenhárom éve lottó­Vasárnap nem dolgoznak Február közepétől a Diós­győri Papírgyár többnyire nőket foglalkoztató doboz- üzem-részlegében megszün­tették a folytonos műszako­kat. A három műszak mellett vasárnap ezután már nem kell dolgozniuk. A gyár szak- szervezeti bizottsága további szociális intézkedéseket is tervez a női dolgozók mun­kakörülményeinek javítá­sára. zunk — mondta megillető- dötten. — Egyszer volt hár­mas találatunk, de életemben egyszerre hétezer forintnál még sohasem láttam többet... És Fortuna jóvoltából más­fél óra múlva az OTP szeren­csi fiókját a gyakran emlege­tett tíz deka százas helyett, ezúttal egy és egy negyed ki­ló százforintossal hagyta eL Egyetlen hiba miatt, több mint 78 ezer forintot nyert a tokaji takarítónő. la—p tési központjában Petőfi Zol­tán mérnököt kerestük fel. — Mi értesítést kaptunk a tanácstól és így le kell áll­nunk a fűtéssel... — erősí­tette meg a lakók panaszát. A városi tanács tervosztá­lyán érdeklődtük meg. mi in­dokolja ezt a szokatlan intéz­kedést, most télen? — A Győri kapuban a kö­zeljövőben átadásra kerülő házak távfűtő vezetékét csak úgy tudjuk bekapcsolni, hogy ha közben a melegvíz-szol­gáltató fővezetéket elzárjuk, mert a forró csöveken nem lehetséges a bekötés. A la­kásszövetkezet képviseleté­ben Polgár Péter tiltakozását fejezte ki az előzőleg terve­zett ötnapos leállás ellen. Ek­kor a kapacitást felmérve, felajánlottuk, hogy három nap alatt elvégezzük a bekö­tési munkálatokat. A válasz nem nyugtatott meg bennünket, mert igaz, hogy közérdekű ezeknek a műszaki munkálatoknak az elvégzése, de a több mint há­romszáz család — köztük ap­ró gyermekek — nem marad­hat ilyen zord időben fűtés nélkül. Ismételt interpellációnk eredménye: a tanács terv­osztálya az időjárás enyhü­lésétől teszi függővé a fűtés leállítását. (szántó) Tanulók a szövetkezetekben Több mint hatezer dolgozót foglalkoztat a megye 38 fo­gyasztási szövetkezete. A szakmunkások utánpótlására évente 300 fiatalt, illetve felnőtt dolgozót képeznek ki. Középiskolai és felsőfokú in­tézményben százötvenen ta­nulnak. Szakmai továbbkép­zéseken pedig ezren vesznek részt A homályos műhelyben sárga fények villannak, tüzes szikrák pattognak, zúgnak- búgnak a motorok. Védőszemüveges, bekö­tött hajú asszonyok hajolnak, görnyednek a kézzel mozgatott köszörűgépek fölé. ■ Mun­kájuk nyomán fényesednek az acélrudak, felületük sima, egyenletes lesz. Olykor fel­kapják fejüket, megigazítják a szemüveget, s aztán folytatják a fárasztó munkát. Egyikük, a kép jobb oldalán látható Káló Jánosné, 16 éve dolgozik már itt, a finomhengermű bn- gacsiszoló műhelyében Noha, a munka egyi­ke a legnehezebbeknek, jól bírja. Már 1 éve nyugdíjas lehetne, ám családi körülményei mi­att továbbra is szüksége van a teljes keresetre. Ez év decemberében azonban mégis meg­válik a megszokott, öreg műhelytől. Amikor munkatársnői azzal biztatják, hogy „lehúz" ö még itt két évet is, elmosolyodik, s rá­vágja: ki tudja... ha lehet, miért ne... Útépítés, parkosítás A harmadik kerület költségvetése A harmadik kerületi ta­nács tegnapi ülésén az idei költségvetés tervét vitatták meg a tanácstagok. A tavalyi 5 millióval szem­ben az idén 67 millió forint­tal gazdálkodik a kerületi ta­Ditte meséje A nagyszakállú, éteres rablóról Ditte nagyon szép mis­kolci kislány. Termete nyú­lánk, idomai pillantásfogók, látszatra: nő! De tulajdon­képpen még csak gyerek. 13 évét is alig töltötte be. A napokban hatalmas ria­dalmat okozott a csilládban. Egy késő délután vásárolni indult 2 forinttal. Hiába vár­ták haza reggelig. Édesanyja aggodalomtól sápadt arccal sietett a rendőrségre: — Segítsenek! Valami baj történt szegény gyerekkel... A városi kapitányság nyo­mozói négy napon át keres­ték. Végre épen és egészsé­gesen — előkerült. Hol voltál, Ditte? — Mentem a járdán, aztán a másik oldalról egy idegen ember átszólt. Megkérdezte, hogy hány óra van. Közben hátulról egy Ismeretlen férfi lefogott, befogta a szám is. Az a másik ember pedig odaszaladt és bekötötte a szememet. Egy autóhoz ve­zettek. Azt hiszem Trabant volt, mert szűk volt benne a hely, és a motor zúgása is olyan volt. mint a Trabanté. A két férfi közrefogott, egy rongyot tartottak az orrom elé, elvesztettéin az eszmé­letemet ... — Mégis mit mondtak azok a férfiak? — Semmit. Előttem nem beszéltek. Aztán megálltunk, kiszálltunk, a kocsi elment, és az a férfi, aki először megszólított, levette a sze­memről a kendőt. Megfenye­getett: ne merjek szólni sen­kinek arról, ami történt, mert akkor nagy baj lesz. És otthagyott az utcán. Reg­gel 5 órát fújt a gyár... Nem mertem hazamenni, csak járkáltam egész nap, míg egy ismeretlen öreg néni elvitt a lakására... , — Hova? — Azt nem tudom, de csak egy éjszakát töltöttem nála, a többit egy bunkerban. Négy napja nem ettem! A mély hangé vadember A személyleírást is zökke­nő nélkül adja a gyerek: — 170 centiméter magas, fekete hajú, a szakállát most kezdi növeszteni, mély han­gú vadember volt... — Nem igaz ez az egész, te Ditte! Te sem hinnéd el, ha én ilyen mesét monda­nék él neked ... — Hát tényleg nem... — Nos, akkor hol voltál? — Semmi közük hozzá! — Na, de mit mondjak anyádnak? — Amit akar! Ditte tulajdonképpen ezzel a maga részéről lezártnak tekintette volna az ügyet. Durcás dacossággal hajtogat­ta: nem csinált semmi olyat, amiért a rendőrségnek nyo­mozni kellene utána. S az orvosi vélemény bizonyos mértékig az ő „igazát” támo­gatta: érintetlenül került ha­za. Mi az igazság? Ditte éteres-rabló meséje átlátszó, gyerekesen naiv, mégis sok türelmet, rábeszé­lést követéit, míg az igazság töredékét sikerült tőle megr tudni: a fiú neve Feri, aki­vel az idejét töltötte. Ahogy, mondja: 19 éves. De mast, igazat nem hajlandó monda­ni. És még ő haragszik a rendőrségre. RADVÁNYI ÉVA nács. Így több jut az utak fenntartására, felújítására is. Az 1969-es összeg majdnem háromszorosát, 12 millió fo­rintot költenek a Karinthy, Károly, Schweideü, Szén, Lo- sonczy. Fadrusz, Zalka Máté, Csajkovszkij, Réz, Kökény utcák átépítésére és a kerü­let többi útjainak karbantar­tására. Több jut a parkosí­tásra és úttisztításra is. Ez utóbbira például a tavalyinál 31 százalékkal többet fordíta­nak. A költségvetés vitájában 18 tanácstag mondta el vélemé­nyét a pénzügyi keret elosz­tásáról, többen hasznos ja­vaslatokat, felajánlásokat tet­tek. Vállalták például, hogy a lakótelepeken társadalmi munkában rendben tartják a parkokat, járdákat. Vetélkedő fiatalok Február 28-án, szombaton délután a Lenin Kohászati Művek hengermű gyáregysé­gének KISZ-szervezete szel­lemi vetélkedőt rendez a KISZ-klubban. A szellemi torna témakörében szakmai, gyárismereti, irodalmi és gyártörténeti kérdések szere­pelnek. Zárva az étkezde Két hónapja nem üzemel a görömbölyi téglagyár étkez­déje. mert a téli időszakban kevesen igényelnek ebédet. A tiszta, mosogatóval felszerelt helyiségben a gyár főszezon­ja idején — márciustól szep­temberig — tizenöt-húsz dol­gozó szokott étkezni. Az ebé­det márciustól ismét a Mályi Téglagyár üzemi konyhájából kapják. Uj szállodák, eampiifgek Idegenforgalmunk is bemutatkozott a fővárosban A budapesti Kereskedelmi és Vendéglátóipar! Főiskolán az utazási irodák és a sajtó képviselőinek Tózsa István, a Borsod megyei Idegenfor­galmi Hivatal vezetője tar­tott tájékozatőt február 26-án, csütörtök délután. A Borsod—Miskolc Buda­pesten rendezvénysorozat ré­szeként ezúttal is úttörő kez­deményezésnek lehettek ta­núi a sajtótájékoztató rész­vevői. Megyénk idegenfor­galmi nevezetességei ugyanis eddig ritkán hallattak ma­gukról a fővárosban. Tózsa István egy mondatban így jellemezte megyénket: nagy­ipar festői környezetben. S tulajdonképpen egész előadá­sával azt a sajnálatosan el­terjedt tévhitet igyekezett eloszlatni, miszerint Borsod és Miskolc csak nagy kohá­szati, vegyipari és egyéb gyá­raknak az otthona. Többek között ez a szemlélet az oka annak, hogy a négy borsodi határátkelő helyen megfordu­ló, évi 1 millió 140 ezer bel- és külföldi turista közül még mindig nagyon kevesen tűzik ki úticélul a Zempléni hegy­ség, a Bükk természeti és történelmi nevezetességeinek megtekintését, kevesen isme­rik nagy múltú városainkat. Az idegenforgalom fejleszté­séhez persze az is hozzátar­tozik, hogy necsak hívjuk a vendéget, de el is tudjuk he­lyezni. Tózsa István beszá­molt a IV. ötéves terv idő­szakában épülő új szállókról. Sátoraljaújhelyen 60. Tokaj­ban 60, Miskolcon összesen 840 új szállodai férőhelyet alakítanak ki az elkövetkező években. Fejlesztik a campin- geket és a fizetövenr!"r,1átó hálózatot. P. é. Meynyogtatő válosz a Győri kapui lakótelepnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom