Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-24 / 46. szám

Munkásnők válaszolnak: Ön miért dolgozik? Kérdőíveket osztott ki a közelmúltban a gyár nődol­gozói között az LKM szocio­lógiai csoportja. A kérdések­re adott válaszok alapján a többi között a nők munka- vállalásának okait, munka­helyi közérzetüket, anyagi és erkölcsi megbecsülésüket mérték fel. A 98 kérdést tar­talmazó ívek feldolgozása a napokban fejeződött be. A gyár vezetői a szakszer­vezettel közösen ezután in­tézkedéseket hoznak a nők válaszaiban megfogalmazott üzemi és üzemen kívüli gon­dok enyhítésére, a kohászat­ban dolgozó lányok, asszo­nyok munkakörülményeinek javítására, megbecsülésük fo­kozására. 2+c Az Építési Anyag- és Szerkezetvizsgáló Állomás Zsigmondi utcai telepén vizsgálják a Káli Vegyesipari Ktsz-ben gyártott mozaik­lapokat. Cibik István a mozaiklapok 400 „fordulatos” koptatást próbáját végzi. (Agotha felv.) Megcsal-e a feleségem ? A grafológus véleménye — szóban Mv-J-eiA Bolgár versek a klubban Bodor Tibor színművész, a Madách Színház tagja elő­Milyen legyen a gyáregységi hatáskör? Egyre szélesednek annak a vitának a hullámai, amely a mikromechanizmus, vagy népszerűbben: vállalati belső mecha­nizmus körül bontakozott ki. A legkülönbözőbb fórumokon vezetők nyilatkoznak arról, hogyan értelmezik az ő vállala­tuknál a belső irányítási rendszer kialakítását, mit tettek eddig, s mit tesznek ezután. A sokrétű vita témái közül hadd emeljünk ki egyet, amely­ről viszonylag kevesebb szó esik, de alapkérdésként kezelhető. A gyáregységek és gyárrészlegek hatásköréről van szó, arról a hatáskörről, aminek megteremtése egyre indokoltabb lenne, ami azonban sok helyütt nehézségekbe, ütközik. Elsősort *n a hatáskör értelmezése miatt. Azt mondhatnánk: ahány vál­lalat, annyiféleképpen értelmezik ezt a hatáskört, vagy dön­tési jogot. Az egymástól elterő vélemények között nem kevés a régi mechanizmus talaján gyökeredző téves vélemény. Ha a rész­kérdések közül például kiemeljük az értékesítési hatáskört, azt tapasztalhatjuk, hogy vállalataink nagy* részénél e terü­leten szinte teljes egészében a vállalati központi szervek gya­korolják a döntési jogkört. Egy országos felmérés szerint, amelynek során 200 kis- közép- és nagyvállalatnak tettek fel a belső mechanizmussal kapcsolatos kérdéseket, a válla­latoknak csak mindössze 8 százalékánál van a gyáregységek­nek beleszólása az értékesítésbe. Néhány helyütt véleményt kérnek a gyáregységektől, a legtöbb vállalatnál pedig még azt sem. Hasonló a helyzet az anyagbeszerzéssel, a prototípusok jó­váhagyásával, s az éves termelési tervek elkészítésével is. Gyakori jelenség továbbá, hogy a vállalati belső mechaniz­mus egyik legkritikusabb területén, a munkáltatói hatáskik­ben (bérügyek, felvételek és elbocsátások, kinevezések stb.), a vállalat központi szervei nem hajlandók lemondani az évek hosszú során kialakult azon jogokról, hogy ezekben csak ők dönthetnek, s ebbe a gyáregységek is beleszóljanak, vagy pláne, döntési jogot kapjanak. A vállalatok nagyobb részé­nél például az üzemvezetők kinevezésében nem a gyáregy­ség, hanem a közvetlen gyárvezetés dönt. S ami még ettől is furcsább: sok helyütt ugyanez tapasztalható a művezetők­kel kapcsolatban is. Ennél jobb a helyzet a munkás- és alkal­mazotti alapbérek megállapításánál; a fentebb említett or­szágos felmérés szerint a vállalatok túlnyomó többsége ezt a hatáskört, nagyon helyesen, már a középszintű vezetők ha­táskörébe adta. Az elmondottak a problémakör csak egy részét érintették, ám ebből is látható, milyen gondot jelent vállalatainknál a gyáregységek megfelelő hatáskörének kialakítása, biztosítása. A vállalatok gazdálkodásának eredményessége múlik majd azon, hogyan birkóznak meg a mikromechanizmus e nem. könnyű feladatával. MY. I. ♦ Szélesskálájú figyelmű ugyan, de ez meg­osztó, sokszor a lényegről az érdekesebbre terelődő. Csapongó fantáziájú. Kiváló techni­kai érzékű. Fokozottan életértő, illetve élet­szerető. Sokoldalú adottságú, tehetségű, ám ezekben sem alapos, kellő megfontoltságú. De nem támadó, veszélyes .vagy bűnözői oí-. katú. Szalmaláng. Intellektuális, ügynöki al­katú. Összetettebb, bonyolultabb jellemisé- gű. Igen jó ízlésű. Komoly, kiforrott, teljes felelősségtudatú. Rendet, fegyelmet tudato­san szerető. Kritikai érzéke jó. Rosszmodo­rú tud lenni. Fizikai erőnléte átlagos. Pozi­tív alkat, egyéniség, karakter, személyiség! (A grafológus elemzéséből idéztünk, mindezt a fenti kézzel írott sorokból olvasta ki.) Minden héten lehet találni az újságok hirdetései között egy különös felhívást: „Kéz­írásokból jellemrajzot ké­szít...” Ki ne lenne kíváncsi a sa­ját jellemére? így aztán na­ponta tucatjával érkeznek az íráselemzők címére a levelek. Közülük az egyik legismer­tebb szakmabelit, Nyers Jó­zsefet kerestük fel. Az általa készített jellem- rajzból most nem érdemes idézni, mert e sorok írója sem hiszi magáénak a neki tulaj­donított sok jó tulajdonságot. Hát még a rosszat... A köszönő­levelek Egy szekrényt megtöltő kö- azönőlevél-halmazban váloga­tunk az írásszakértő otthoná­ban. „A jellem tökéletesen meg­felel az ön által leirottaknak” — olvasunk egy gyermekes zsinórírást. „Gyógypedagógiai intézetben elsőosztályosokat tanítok. A nyomtatott betűket jobban kedvelem”. H. Éva, Püspökladány a levél fel­adója. „Mióta a férjem konkrétan ismeri a hibáit, minden ere­jével azon van, hogy leszok- on róluk” — írja T. Jenöné. lesről. „Remekül sikerült, nem- sak hízelgő dolgokat tudtam neg magamról. Ön nagyszerű smerő je a szakmának!” — hálálkodik levelében A. Kata­lin Miskolcról. „Az írás a lélek tükre” — Nem tudom megmonda­ni, kinek lesz öt találata, és arra sem tudok választ adni, hogy megcsalja-e a felesége a levélírót. Sajnos, a hozzám" fordulók gyakran tesznek fel ilyen és ehhez hasonló kérdé­seket. Munkámban semmi szerepet nem kap a miszti­kum, a sárkányfej és a porrá tört denevérfejcsont, amire sokan gondolnak! A tényleges jellemzés 5—6 kézzel írt sor alapján törté­nik. Az elemző részére csak az írás megjelenési formája a fontos, a szöveg nem. Azt mondják, a szem a lé­lek tükre. Én azt állítom, hogy a kézírás fokozottabban az — vallja Nyers József grafoló­gus. Párválasztás előtt — Milyen célból kérik az elemzéseket? — Például két barát vitat­kozik azon, hogy melyikük az erősebb. Eldöntőm ... Ezer és még eggyel több tu­lajdonságot — lelkieket, fizi­kaiakat — mérlegel, keres, határoz meg- az íráselemző. Van, aki egyszerűen jellem­rajzot kér magáról. Hibái is­meretében akar szembenézni embertársaival; nem akarja másokban keresni a konflik­tusok eredetét. Nemritkán fordulnak hoz­zám házaspárok — folytatja a grafológus —, és fiatalok, akik párválasztás előtt elem­zést készíttetnek magukról. Igen sok szülő kéri gyerme­ke írásának elemzését. Én csak 13 éves koron felül tar­tom ezt érdemesnek, mert eb­ben a korban kezd megvál­tozni az írás, ekkor tűnnek ki belőle a szellemiség jegyei. (szántó) adói estet tart csütörtök este a Rónai Sándor Művelődési Központ klubjában. Műsorán a bolgár irodalom alkotásai szerepelnek. A Koós-Kovács show elmarad A ma estére hirdetett Koós János — Kovács Kati est, az énekesek betegsége miatt el­marad. A jegyeket a műve­lődési központ visszaváltja. Mit tud a esodadisxnó? Rekordsonka fél év alatt Ma még nem egységesek a hizlalásra fogott sertésfajták, ezért nem egyenletes a hús minősége és gyakran a hús rovására túlságosan nagy a zsírtartalom vagy a mócsin- gos hús. Ezeken a panaszokon szin­te egy csapásra változtat majd az új magyar hússer­GORKIJ — LENINRŐL Nem kell többé kútra járni Ebben az évben ismét több száz miskolci családhoz jut­tatják el a közművesített ivó­vizet. Nem kell többé kútra Járni a Körösi, Pacsirta, Réz, Sió, Temes, Tölgyesi, Rezi, Németh, Dallos és Világ ut­cák lakóinak, és kiépítik a vízvezetéket Komlóstetőn és a Szépvölgyben is. 20. Szigorú tanító és jóságos barát Sokat gondolkozott az em­berekről, nyugtalanította az, amit így fejezett ki: — A mi apparátusunk ve­gyes. Október után sok ide­gen is bekerült. Ez az ön kedvencének, a jámbor értel­miségnek a bűne, ez az ő alá­való szabotázsuk következ­ménye. Ügy bizony! Ezt akkor mondta, amikor együtt sétáltunk Gorkiban. Nem emlékszem, miért te­reltem a szót Alekszinszkij- ra; azt hiszem, éppen az idő tájt követett el valami gaz­emberséget. — Elképzelheti első talál­kozásunk óta valóságosan fi­zikailag undorodom tőle. Le­küzdhetetlen az undorom. So­ha, senki nem ébresztett ben­nem ilyen érzést. Amikor együtt kellett dolgoznunk, minden erőmmel uralkodtam magamon, nem volt könnyű dolog, mert éreztem, hogy ki nem állhatom ezt az elfajzott embert! Csodálkozva vont vállal és így folytatta: — És lám, azon a semmire­kellő Malonovszkijon nem bírtam keresztüllátni. Nagyon sötét eset ez a Malonovszkij... (R. V. Malonovszkij 1906-ban csatlakozott a munkásmozga­lomhoz, és 1914-ig szolgálta­tott róla adatokat a rendőr­ségnek.) Velem úgy viselkedett, mint a szigorú tanító és jóságos gondos barát. — Rejtélyes ember maga — jegyezte meg egyszer tré­fálkozva. — Az irodalomban, a jelek szerint, kiváló realis­ta, az emberekkel való kap­csolataiban pedig romantikus. Magánál mindenki a történe­lem áldozata? Mi ismerjük a történelmet, s azt mondjuk az áldozatoknak: döntsétek le az áldozati oltárokat, zúz­zátok szét a szentélyeket, le az istenekkel! Maga pedig ar­ról akar meggyőzni, hogy a munkásosztály harcos pártja mindenekelőtt az értelmiségi­ek kényelméről köteles gon­doskodni. Lehet, hogy tévedek, de úgy vélem: Leninnek jólesett velem beszélgetni. Csaknem mindig invitált: — Ha megjön, hívjon fel, találkozzunk. Egyszer pedig azt mondta: — Magával mindig érdeke­sen lehet beszélgetni, a ma­ga élményvilága gazdagabb és tágabb. Kérdezgetett az értelmiség hangulatáróL Különös figye­lemmel a tudósokról, én ugyanis akkoriban Halatovval együtt dolgoztam a tudósok életkörülményeintek megjaví­tásával foglalkozó bizottság­ban. Érdeklődött a proletár­irodalom iránt. — Mit Vár tőle? Mondtam, hogy sokat, de feltétlenül szükségesnek tar­tom, hogy irodalmi főiskolát szervezzünk, nyelvtudományi, idegen — nyugati és keleti — nyelvű, néprajzi, világiroda­lom-történeti és külön orosz irodalomtörténeti tanszékek­kel. (Folytatjuk.) tés, amelynek kísérleteivel az Állattenyésztési Kutatóinté­zetet bízták meg. A szakem­berek egy olyan hibrid-ser­tést állítanak elő, amely min­dent „tud”, amit csak a házi­asszonyok megkívánnak. Az új csodasertés karéjának ke­resztmetszete lényegesen na­gyobb az eddigi fajtákénál és eléri a 36 négyzetcentimétert; A két hátsó sonka súlya egyenként 20 kilogramm lesz, ami egy száz kilós jószágnál kitűnő eredménynek számít, különösen, ha azt is tekintet­be vesszük, hogy a sonkában a hús aránya legalább 80 százalékos. Az állat hátsza­lonnájának átlagos vastag­sága 30 milliméter lesz. A hús minősége egészen ki­tűnőnek ígérkezik, porha- nyós, jól főzhető, ízletes pör­költet és sültet készíthetnek belőle a háziasszonyok... A korszerű tartási követel­ményeknek megfelelően na­gyon szigorú mércét állítot­tak fel az új fajtával szem­ben az állattenyésztők. Egy kocától évente legalább 18 hízót tudnak majd felne­velni, a 100 kilós súlyt leg­feljebb 180 nap alatt kell produkálnia a magyar hib­rid-sertésnek, amely három kiló abraktakarmánytól hízik majd egy kilót. Figyelmeztetést kaptak A második kerületben 17 házfelügyelőt alkalmaz a Miskolci Ingatlankezelő Vál­lalat; Az utóbbi időben közü­lük kettőt — közösségellenes magatartásuk miatt — írás­ban figyelmeztettek, a Vörös Hadsereg és a Vanczák Jänoß utcai lakók bejelentései alap­ján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom