Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-03 / 28. szám

7 r Uj éeiep9 gyorsti&xtító szalonok Park a vefléégház előtt Hétfán kezdtek a mélyépítők A mélyépítőkét a tel min­den évben fagyszabadságra kényszeríti. Az idén azonban mintha előbb kezdődött vol­na az enyhülés, mert teg­nap már megtették az első kapavágásokat. A Lenin Ko­hászati Művek vendégháza előtti tér kialakítása — a be­ruházó szintén az LKM — / négymillió forintos munkát ad a Miskolci Mélyépítő Vál­lalatnak. Sürgeti őket a ha­táridő is, mert ígéretük sze­rint április 20-ára át kell ad­niuk a terepet. Jelentős csa­tornahálózat húzódik át a park alatt, ennek jó részét azonban már tavaly elkészí­tették. Dózsa Gyula, a miskolci Patyolat főkönyvelője jól is­merte a vállalat elődjét: Minnich Miklós 1928-ban ala­pított vegytisztító üzemét. Mint diák. oda hordta — az akkoriban divatos — kemény­gallért és kézelői. Nyilatko­zatát’ tehát a szemtanú hite­lességével teheti: — A Győri kapuban levő központi telepünk épületei alig változtak azóta. Csak ki­sebb bővítéseket hajtottunk végre, pedig forgalmunk sok­szorosára nőtt. A Patyolat évente 12 mil­lió forint értékű munkát vé­gez, s ennek 64 százalékát la­kossági megrendelésre. Meg néhány adat, hogy jobban ér­zékeljük azt a bizonyos 12 milliót: körülbelül 200 ezer ..tétel” a tisztítás, 20 ezer a iestés. Érdemes megjegyezni, hogy festést egyre kevesebben rendelnek. Részben azért, mert az életszínvonal emel­kedésével párhuzamosan csökken azoknak a száma, akik így akarják újjávará­zsolni az avítt holmit, rész­ben azért, mert a ruhák nagy része' műszálból készül, s csak gyárilag színezhető. A legnagyobb igény a mosás iránt jelentkezik, évente kö­rülbelül 10 ezer mázsa ruha zömmel ágynemű — megy kéresztül a vállalat gépein. Érdekes viszont, hogy az or­szágosan is újdonságnak szá­mító ingmosó szalon kapaci­tása nincs kihasználva. Nyil­ván egyre több az olyan férj, aki a feleség második mű­szakját megkönnyítendő, ma­ga „lötykölt ki” a nyloningét esténként. Ha a Patyolat munkájáról esik szó, mindig elhangzik a — jogos — kritika: túl hosz- szú a vállalási idő. A vállalat vezetői nem is vitatják ezt, szerintük is kívánatos lenne a jelenlegi 14—15 napos át­lagnál rövidebbre fogni a ru­hanemű átfutási idejét. Erre azonban csak a tervezett be­ruházás megvalósítása után kerülhet sor. B Győri Kapuban, Diósgyőrben, az Avason Az elképzelés szerint a ne­gyedik ötéves terv időszaká­ban új telepet épít a válla­lat, valószínűleg a József At­tila utcában. A beruházáshoz szükséges 50 millió forintot részben tanácsi, részben köz­ponti keretből biztosítják. A néhány éve működő gyors­tisztító szalon sikerén felbuz­dulva, további két hasonló Farsangi népszokások ttyimsget ' effei jfc Az MHSZ-székház Szinva-parti építkezésén dolgozóknak jólesik o szabadtéri melegedő. (Ágotha Tibor felvétele) ,ßsokasban vagyon sok he­lyeken — írta az országot já­ró Csokonai a farsangi nép­szokásokról —, hogy a meg nem házasodott if jakkal és a férjhez nem ment lányokkal valamely darab fát vagy tő­két a nevetségnek okáért vi­tetnek”. Ez az ősi szokás Csokonai i- sárospataki diákévei alatt még a mi vidékünkön is- élt. A hagyományos farsangi víg- ság során, húshagyó kedden „csúfság lakodalmat” rendez­tek: álmenyasszonyokat és ál­vőlegényeket adtak össze. Így vigadtak, s csúfolták ki a pár nélkül maradt ifjakat és lá­nyokat A tuskŐYai a naszádba Az is szokásban volt, hogy az álmenyasszony búcsúzta­tására „díszes” meghívókat küldtek ki: „Tisztelettel meg­hívjuk nevezett gyermekeink: Töhötöm és Anna rönkhúzás- .-al egybekötött menyegzőjére. Az ünneplő rokonság nevé­ben, az örömszülők: Tenném Szilveszter, Nemengedi Krisz­tina, Akarnám Boldizsár, Nembírja Borbéla”... Ezeket a meghívókat álta­lában huszonkét vőfély kapta meg, s a kitűzött napon is ők indultak el elsőnek. A ! falu­végen. a libalegelőn tartott gyűlésükön beszélték meg. hogy kiket válasszanak ko­szorúslányoknak. Zeneszóval vonultak vissza a faluba, • s így kezdődött el a házalás: a verses, monddkás kikérés. Amikor az utolsó koszorús- lányt is kikérték, akkor már az egész falu népe a vőfélyek .-körül, tólop^ptt,^Az. ünneplő., ruhába öltözött emberek el­indultak a vőlegényért, aki fából készült álarcot viselt. A „fapofa” pedig bárgyún tűrte, hogy a lányos házhoz vezessék, s még akkor sem engedetlenkedett, amikor meglátta, hogy a menyasz- szony is fapofa. Minél faképűbb • volt a menyasszony, minél rejtélye­sebb volt a személye, minél jobban nem lehetett tudni, hogy fiatál-e vagy öreg. hogy szép-e, vagy rút. annál na­gyobb volt a vígság. Ízes mon- dókák, pohárköszöntők, s még több kacagás és mökázás közepette „adták össze” az ifjú párt. A mulatság csúcs­pontján. a menyegző végén derült ki, hogyi a menyasz- szony nem lány, hanem férfi, így a faképű vőlegény — az ősi sz.okások szerint — egy kocsi után kötött rönkkel járta végig a falut, s ezt a tüsköt kellett ölbe vennie és Többet eszünk, kevesebbet takarékoskodunk Magyar—fra ncia mérleg A l«es Echos című francia közgazdasági lap tanulmányt ismertet, amelyben összeveti a magyarországi és a francia- országi fogyasztás alapjait. A tanulmány végkövetkez­tetése egyrészt az, hogy le­het összehasonlító vizsgálat alá vetni különböző társa­dalmi rendszerű országok fo­gyasztását. másrészt a vá­sárlóerőben és a fogyasztási szokásokban mutatkozó kü­lönbségek ellenére is sok meglepő hasonlóságot mutat fel a fogyasztás összetétele és fejlődése. A tanulmány az 1964-es esztendőt választotta a vizs­gálat alapjául és megálla­pítja, hogy az ételekre és ita­lokra fordított költségek a magyar háztartásokban a ki­adások 47 százalékát, a fran­ciában 25,8 százalékát képe­zik. Tartós háztartási és fel- szerelési tárgyakra a fran­ciák 4,9 százalékot, a magya­rok 5.8 százalékot'fordítanak, ruházkodásra Franciaország­ban 11,5 százalékot, Magyar- országon 13,4 százalékot köl­tenek, a megtakarítás aránya Franciaországban 7 százalék, Magyarországon 4 százalék. A tanulmány szerint a leg­meglepőbb a fejlődés irányá­nak azonossága. Ha például 1960-at száznak vesszük, ak­kor 1964-ben a tartós fo­gyasztási cikkek vásárlásá­nak indexe Frankhonban 165, Magyarországon 176 volt. Ha­sonló arányokat mutatnak más összehasonlítások is. Sci-fi klub t Miskolcon — a falu lakóinak harsány kacagása közepette — a nász­ágyba cipelnie. Borona előtt a lányok A farsangi népszokások na­gyon változatosak voltak. Volt, ahol a lányokat boro­na (másutt kocsi) elé fogták, ■—mint áz ökröket, vagy » lova­kat, s így hajtották ki őket a faluból. Ismét másutt úgy tudták, hogy farsangkor Czi- bere vajda és Koncz király, a két nagy fejedelem élethá­lál harcot vív. Vízkeresztkor Koncz győz, de húshagyó kedden Czibere, s ezért ezen á napon csak ecetes, túrós, fokhagymás ciberét és a be­léje aprított kenyeret szabad enni. Akkor találkoztam először Leninnel (Gorkij később he­lyesbítette ezt az adatot: Le­nint legelőször Pétervárott, 1905. november 27-én, az OSZDMP Központi Bizottsá­gának ülésén látta), s addig nem is olvastam tőle annyit, amennyit kellett volna. De amit sikerült elolvasnom, kü­lönösen pedig személyes ba­rátainak lelkes elbeszélései, nagy erővel vonzottak. Ami­kor megismerkedtünk, kemé­nyen kezet szorított velem, átható tekintetével szinte vé­gigtapogatott, és a régi isme­rős hangján, tréfálkozva szó­lalt meg: — Jó, hogy eljött! Hiszen szereti a verekedést, nem? Itt nagy verekedés lesz. Nem ilyennek képzeltem Lenint. Valamit hiányoltam. Raccsoit, a hóna- alá tette a kezét, úgy állt. És egyáltalán, valahogy tül egyszerű volt, semmi „vezérit” nem éreztem benne. Én irodalmár vagyok. Hivatásom kötelez, hogy meg­figyeljem az apróságokat, ez a kötelesség szokásommá vált, néha már untat is. Plehanov, amikor „eléje ve­zettek”, mellén keresztbefont karral állt, és szigorúan, kissé unottan nézett rám, ahogyan a munkájába belefáradt ta­nító néz egy újabb tanít­üzletet létesítenek, egyiket a Győri kapui új lakónegyed ellátására, a másikat pedig Diósgyőrben, ahol a közel­múltban rakták le az új vá­rosrész alapkövét. Szó van arról Is, hogy az Avas lan­káira telepítendő lakótelep is kap egy gyorstisztító szalont Az említett beruházások el­sősorban a lakosság érdekét szolgálják ugyan, de sokat ja­vítanak majd a Patyolatnál dolgozók munkakörülménye­in is. Az elavult telepen ugyanis — mint meggyőződ­hettünk róla — korszerűtlen, szűk öltözők, fürdők várják azokat, akik sok ezer miskolci családanya második műszak­ját könnyítik meg. R. o. ványra. Egy igen elcsépelt, frázist mondott: — Tehetségének hódolója vagyok. Szavaiból ezenkívül semmi sem maradt meg emlékeze­temben. S az egész kongresz- szus alatt sem őbenne, sem énbennem nem ébredt fel a vágy, hogy „bizalmasan” el­beszélgessünk. Am ez a raccsoló, kopasz, zömök, szívós ember, egyik kezével szókratészi homlokát dörzsölve, másikkal a keze­met rázva, csodálatosan élénk szemét nyájasan csillogtatva, nyomban Az anya című köny­vem hibáira terelte a szót; kiderült, hogy Ladizsnyikov- tól kapta meg a kéziratot. El­mondtam, hogy sietve írtam ezt a könyvet, de még meg sem magyarázhattam, miért siettem, amikor Lenin, bó­lintva, maga magyarázta meg: nagyon jó, hogy siettem, ez hasznos könyv, sok munkás ösztönösen, nem tudatosan vett részt a forradalmi moz­galomban, ezeknek most hasznára válik, ha elolvassák a regényt. „Nagyon időszerű könyv.” Ez volt az egyetlen, de szá­momra nagyon értékes bók. Azután gyakorlatiasan ér­deklődött, lefordítjök-e Az anyát idegen nyelvekre, s mennyit rontott a könyvön Otthont kaptak az utó­pisztikus irodalom kedvelői Miskolcon is, a Gárdonyi Géza Művelődési Ház Héliosz Ifjúsági Klubjában. Nagy az érdeklődés városunkban a tudományos-fantasztikus iro­dalom iránt: a klubnak ed­dig több mint száz tagja van. Elkészült az első félévi prog­ram: Marx György tart elő­adást Jövőnk az univerzum címmel; színes, amerikai sci-fi filmet vetítenek, bemutatják az Apolló-programot megörö­kítő filmsorozatot A relati­vitáselméletről Jánossy Lajos professzor tart előadást, s az orosz meg az amerikai cenzúra, amikor pedig érte­sült róla, hogy szerzőjét bí­róság elé szándékoznak állí­tani, először összeráncolta a homlokát, majd fejét hátra­vetve, szemét lehunyva, kü­lönös nevetésben tört ki: ne­vetése munkásokat csalt oda, azt hiszem, az uráli Foma és még vagy három ember lé­pett hozzánk. Nagyon ünnepélyes hangu­latban voltam: a háromszáz legjobb pártmunkás közé ke­rültem; megtudtam, hogy másfél százezer szervezett munkás küldte őket a kong­resszusra; ott láttam magam előtt a párt valamennyi ve­zető politikusát, régi forra­dalmárokat, Plehanovot, Ak- szelrodot, Deutschot. Ünnepi hangulatom tehát teljesen természetes volt, s az olvasó bizonyára megérti, ha azt mondom, hogy a hazámtól tá­vol töltött két esztendő alatt szokásos jókedvem nagyon megcsappant. Ez már Berlinben kezdő­dött, ahol találkoztam a szo­ciáldemokrácia minden na­gyobb vezérével. August Be- belnél ebédeltem, a nagyon kövér Singer mellett és más, ugyancsak igen jelentős em­berek között. (Folytatjuk) meghívják a miskolci tucft/- mányos élet legjobbjait is. A klub tagjai ma délután tartják első- összejövetelüket-. Dr. Szabó Gyula csillagász kommentálja az Apolló—8 útjáról készült filmet, majd Kuczka Péter író tart elő­adást a sci-fi irodalom törté­netéről. Párlbizotfsági ülés az LKM-ben Tegnap, Nemeskéri Janos nagyüzemi párttitkár vezeté­sével, ülést tartott az LKM pártbizottsága. A részvevők meghallgatták Nemeskéri elvtárs beszámolóját az 1969. évi gazdasági és politikai munka eredményeiről, majd elfogadták a különböző mun­kabizottságok idei feladat- terveit. Miskolci professzor Athénban A NIKEX Külkereskedelmi Vállalat küldöttsége holnap indul Görögországba. A tíz főből álló csoport egyik tagja dr. Tarján Gusztáv, a mis­kolci Nehézipari Műszaki Egyetem professzora. Har­minc üzletember előtt tarta­nak előadásokat február Ki­én az athéni Hilton Hotel­ban. A miskolci professzor az ásványelőkészítés korszerű magyar gépeiről tart elő­adást. Az utazás célja, hogy a görög üzletpartnerekkel megismertessék a magyar ipar termékeit. BUDAY GYÖRGY GORKIJ — LENINRŐL 2. Túl egyszerű volt jött a fűKepuroíe^eny A Patyolat fejlesztési terve

Next

/
Oldalképek
Tartalom