Déli Hírlap, 1970. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-23 / 45. szám

Kevésbé ismert Imins A legkellemesebb estéim egyike volt az, amelyet nemrégi­ben a Bartók Béla Művelődési Központ képzőművész körében eltöltöttem. Élményeimet többféleképpen csoportosíthatnám, attól függően, hogy mit akarnék hangsúlyozni. írhatnék például a kenyerüket kétkezi munkával az ipar­ban megkereső festők és szobrászok művészi inspirációjáról, ami kezükbe vétette az ecsetet vagy a vésőt, formázót. Egy- nek-egynek a sajátos stílusa, fejlődése, a sikerei is témául szolgálhatnának; nemkülönben az, hogy a kollektíva miképp tart össze, tagjai hogyan segítik egymást. Meditálgatásra késztethetne az is, hogy mi az azonosság köztük és a képző­művészet azon nagy alakjai között, akik ifjúkorukban szintén valamilyen ipari szakmát tanultak. Munkácsy Mihály és Derkovits Gyula például asztalosnak, Fadrusz János lakatos­nak indult. S ezzel kapcsolatban bogozni lehetne, hogy ma­napság melyek azok a tényezők, amelyek — az alapvető tehetség mellett — közrehathatnának a kör egyik-másik tagja művészetének magasfokú kiteljesedésében. Érdekes lenne, s a képzőművészet ügyét szolgálná a gátló tényezők kikuta­tása is. Mindezek említése is bizonyítja, hogy a munkás képzőmű­vészek ügyének a témaköre mennyire gazdag, következésképp az ügy szolgálata is többféle feladat megoldását igényli. Ám nem az említettekről akarok írni hanem e munkás­művészek ténykedésének szűkebb körben megnyilvánuló hasznos hatásáról. Az nem szorulhat magyarázatra, hogy a szabad idejükben festegető, szobrászkodó munkások önmaguk mennyit nemesednek az alkotás szenvedélyének hódolva, s ezzel mennyire hasznára válnak családjuknak, társaiknak, a társadalomnak. Az a hatás már kevésbé ismert, amelyről a következő kér­désemre tájékoztattak: „A munkahelyükön gúnyolódnak-e a társaik, amiért festenek, rajzolnak, szobrot faragnak?” Elmondották, hogy eleinte különböző lekicsinyítő, semmibe vevő megjegyzésekkel illették őket, s általában a festészet­ről, szobrászatról is lebecsülően 'nyilatkoztak. Élénk vita kö­vette e megnyilatkozásokat. Kiderült azonban: a „cukkolok” gyenge ellenfelek, semmit sem, vagy nagyon is keveset érte­nek a képzőművészethez. Az elméleti oktatásban is részesülő munkásművészek könnyedén „leforrázták” őket. Erre az el­lenérvhez szükséges ismeretek elsajátítása végett amazok is tanulmányozni kezdték a művészetelméleti könyveket, stú­diumokat, ami azt eredményezte, hogy megszerették a képző­művészet szóban levő ágazatait, s már tisztelték művészkedő társaikat És a végén egy brigád valamennyi tagja felaján­lotta a körnek, hogy ingyen modellt állnak, ha a művészek­nek, az anyagiak hiánya miatt, problémát okoz a modell­szerzés. íme: ily módon is bővül a művészetpártolók köre a mun­kásság soraiban. I L Elmélkedés a kamera mellett. Zsurzs Éva rendező és Szemes Piroska, az egyik forgató­könyvíró. (Vörös Ilona felv.) Hóvirág helyett Bizony, kedves férfitársaim, közeleg a nőnap! De ne aggód­junk, a kertészeti szakemberek szerint lesz bőven hóvirág. Vagy valami más is kellene a hóvirág mellé? Nem kétséges, hogy a lányok, asszonyok így gondolják... Elsősorban ezért készített a televízió március 8-ára egy 60 per.ces vidám nőnapi el­mélkedést. — Lehet vidáman is elmél­kedni? — Fehér Klára, Jani- kovszky Éva, Palotai Boris, Egy jeles nyári program Vasas dalosünnep ügy tűnik, gazdag, választékos nyár köszönt a kultúra­szerető miskolciakra. Már többször hírt adtunk róla, hogy a Diósgyőri Vármúzeum több jeles kulturális esemény szín­helye lesz. Ma kaptuk az értesítést, hogy a 200 éves fenn­állását ünne - vasgyár — melynek vezetői gazdag prog­ramot dolgoztak ki az emlékezés napjaira — a kultúra, a mű­vészet szférájában is meglepetést tartogat. A vasasszakszervezet és több miskolci közművelődési intézmény közös szervezésé­ben július 25. és 28. között vasas dalosünnep címmel rendkívüli színes programso­rozatra kerül sor. A tervek szerint az ország több kó­rusa, népitánc-csoportja, mű­vészeti együttese vendégeske­dik majd Miskolcon. A dalosünnep azzal kez­dődik, hogy az egybesereglő kórusok a Rónai Sándor Mű­velődési Központ színházter­mében közös énekléssel kö­szöntik a kohászokat. Ezt kö­vetően nagyszabású orató­riumest lesz a várban. A vendégegyüttesek hangver­senyt adnak az aggteleki cseppkőbarlangban. Tapol­cán, Lillafüreden és az avasi műemléktemplomban. Hangulatosnak és újszerű­nek tűnik az a terv is, mi­szerint a több száz főnyi kó­rus az avasi templom tövé­ben esti szerenádot ad a mis­kolci közönségnek. A vasas dalosünnép záró­akkordjaként a Miskolci Nemzefi Színházban fellép a Vasas Központi Együttes tánckara, zenekara, kórusa és a diósgyőri tánckar. A da­lok ünnepén felhangzik né­hány új szerzemény is, ily módon a kórusok „premier- dalokkal” teszik változatossá és emlékezetessé a több napig tartó eseménysoroza­tot fp-o Az igényes kislány Egy kislány a köny­vesboltban: — Tessék valami könyvet ajánlani ne­kem! — Milyet szeretnél? — Valami olyat, ami­hez még kicsi vagyok. Diákparlament a Földes Ferenc Gimnáziumban Az iskolai és a mozgalmi élet demokratizmusáról tanács­koznak és vitatkoznak ezekben a napokban a középiskolák diákjai, Szombaton délelőtt a Földes Ferenc Gimnáziumban ülésezett a diákok parlamentje. Szó szerint ülésezett, hiszen kedves-komolyán, teljes felelősségtudattal, „parlamentáris ke­retek között” folyt raz iskolai alapszervezetek 98 küldöttének tanácskozása. Szemes Piroska és a többi (összesen kilenc) forgató­könyvíró számára ez nem okoz gondot — mondja Bállá Katalin, a szórakoztató mű­sorok rovatvezetője. — fis mit fog ez a kilenc asszony „művelni”? — Nemcsak kilencen van­nak, a műsor szerkesztő­je is nő: Lugossy Zsu­zsa (őt úgy hiszem, nem kell bemutatni; az ország tv-be- mondóként ismerte meg, a miskolciaknak pedig, mint a színház korábbi tagja, isme­rős). Mint szerkesztő, egy hosszabb műsor keretében most mutatkozik be Lugossy először. És természetesen nő a műsor rendezője: Zsurzs Éva is, — No de a szereplők kö­zött, remélem, van férfi is... — A dolog természetéből adódóan nem nélkülözhettük őket. Hiszen épp arról elmél­kedünk, hogy ezzel a sokat hangoztatott emancipációval koránt sincs még minden rendben. A hóvirág helyett, mellett sok minden kell még ahhoz, hogy társadalmunk­ban az asszonyok... No, de nem akarok én is elmélked­ni, majd meglátják. — Az imént a szereplőkről kezdtünk beszélni. — Tolnay Klári, Psota Irén, Lorán Lenke, Garas Dezső, Tomanek Nándor, Harkányi Endre lép majd színre és rajtuk kívül még nagyon sokan. Főleg nők. Utólag az az érzésem, hogy most is mi ünnepeljük ma­gunkat. (gyarmati) Találkoztunk húsz év múlva Ezerötven diákja van az iskolának, a négy évfolyam huszonnyolc osztályában negyvenöt pedagógus tanít. Az országosan is kiemelkedő, nagy létszámú középiskola mozgalmi életét tanárok és diákok következetesen együttműködve irányítják. A gyerekek is érzik feladatuk súlyát. A beszámoló és az in­terpellációk egyaránt okos fegyelmezettséget, körülte­kintést és intelligenciát tük­röztek, s az iskola gazdag szervezeti életéről tanúskod­nak. Tanárok, diákok kapcsola­táról is nyíltan beszéltek a gyerekek. Nem az esetleg előforduló ex-katedra okta­tást, hanem a közvetlen kon­taktus kialakítását igénylik és azt, hogy a velük való tö­rődésben legyenek mindig konzekvensek a tanárok. Ugyanakkor egymással szem­ben is igényesek. Az alsóbb évesek kérik a nagyok min­denkori segítségét, a végző­sök pedig méltó utódokként akarják látni majd a kiseb­beket. Kálmán László igazgató hozzászólásában a gyerekek véleményét foglalta össze: a KISZ és a tantestület végső fokon egyet akar. Egymás segítségére számítva, együtt valósítani meg az iskolai élet valódi demokratizmusát. rHi nt» „A történelemben húsz év nagyon rövid időszak, az em­ber életében azonban igen hosszú idő...” így mondta ezt — mind­annyiunk közös gondolatát megfogalmazva — egy haj­dani zalkás. Azt hiszem, a tegnap este látott dokumen­tumfilm első képsorai feled­hetetlenek leginkább. A ka­mera a Zalka Máté Ifjúsági Otthon volt lakóinak találko­zását örökítette meg. Ezt az örömet „megrendezni”, meg­ismételni. alig lehet. A fiúk úgy éltek egymás emlékeze­tében, mint serdülő ipari ta­nulók, akiket közös csínyek, élmények kötöttek egybe, és akik soha nem tudtak jóllak­ni zsíros kenyérrel. S most felnőttként néztek egymás­sal szembe; arcukon tükröző­dött a találkozás döbbent öröme és csodálkozása, hogy lám, mennyire telik az idő... A bevezető képsorok után joggal reméltük, hogy izgal­mas filmélménynek leszünk tanúi. Vajek Jutka szerkesz­tőriporter ehelyett csupán egy szokványos portrécsokrot nyújtott át a nézőnek. Nem. nem a szerkesztés ellen van kifogásunk, hiszen a felvil­lantott emberi arcok, sorsok önmagukban is beszédesek voltak. Kár, hogy a riporter neon tudott igazán közelükbe férkőzni, szokványos kérdé­seivel (ne haragudjon, ha megkérdezem, nőtől nem kér­dezném meg, hogy hány éves) olykor-olykor egészen illúzió­romboló módon kényszerítet­te a kérdezetteket életrajzi beszámolóra. Megosztva en­nek a műsornak riporteri gondjait (több riporter töb­bet láthat) okvetlenül jobb, érdekesebb produkciót ka­punk. Az ötletet azonban így is mindenképpen dicsérnünk kell, hiszen történelmünk el­múlt húsz esztendejének vál­tozatos. élményei mégiscsak úíjészülettek a beszélgetések folyamán. GY— éjféltől reggelig CSATA A CSEMPÉSZEKKEL Hét afganisztáni kábító­szercsempész vesztette életét annak a szabályos csatának a során, amelyet az éjszaka vívtak az iráni rendőrség egyik különítményével az af­gán határ közelében. A esem. pészek a halottaikon kívül, hátrahagyni kényszerültek 1300 kg ópiumot és nyolc sebesültjüket. A SEBESÜLTEKET SZÁLLÍTÓ AUTÓ FELBORULT A nagy nigériai vonat­szerencsétlenség sebesültjeit szállító teherautó, úton a kór­ház felé felborult Szemtanúk állítása szerint az 52 sebesült és a gépkocsivezető életét vesztette. FELROBBANT A MOZDONY Felrobbant a pakura-tüze­lésű mozdony a fonyódi vas­útállomáson. Máthé József dombóvári mozdonyvezető meghalt, Kégler Gyula fűtő súlyosan megsebesült. Az elő­zetes vizsgálat szerint, a moz­dony személyzete elaludt, és a gép biztonsági jelzésére, hideg vizet engedtek a túlfe­szített kazánra. Ez okozta a rohanást. A kazán teteje egy lebontásra váró épület mellé esett, amelynek teteje meg­gyulladt. ELFOGTAK A GYERMEKRABLÓT A lille-i rendőrség az éjjel elfogta Michel Fauqueux-t, aki tavaly októberben elra­bolta, majd egymillió frank váltságdíj ellenében szüleinek visszaszolgáltatta a három­éves Sophie Duque-t. A fran­ciaországi Nord megyében, Betryben lakó barátnőjéhez tartott, amikor letartóztatták. Zsebében 500 frankos amie­tekben 30 ezer frankot talál­tak. A váltságdíj legnagyobb részét Therese Lemardre, a barátnője házában fedezték feL SÍRÁSÓK SZTRÁJKJA New York sírásói három hete sztrájkolnak. A kopor­sók százai hevernek a teme­tőkben. A városban naponta 400 személy hal meg. Eddig mintegy 5700 halott még nem lelte meg síri nyugalmát. Hogy a járványnak elejét ve­gyék, a holttesteket bebalzsa­mozzák és éjjel-nappal őriz­tetik őket. ÖSSZETŰZÉS Hat rendőr sebesült meg a spanyolországi Tarrasa hu­zalgyárának 174 sztrájkoló al­kalmazottjával történt össze­tűzéskor. A csetepatéra ak­kor került sor, amikor a rendőrök szét akarták oszlat­ni a gyülekezetei, az immár negyedik napja sztrájkoló munkásokat. KICSERÉLIK A lengyel állampolgárok útlevelét kicserélik. Az új út­levelek kisebbek a réginél és 10 évig érvényesek. A HEGYNEK ÜTKÖZÖTT Reggel a hegynek ütközött és lezuhant egy újságokat szállító repülőgép Tajpej kö­zelében. A két pilóta életét vesztette. KISEBB KITÖRÉST ÉSZLELTEK Az éjszaka 12 kisebb kitö­rést észleltek a megfigyelők a szicíliai Etna tűzhányón. A lávaömlés nem okozott páni­kot

Next

/
Oldalképek
Tartalom