Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-06 / 4. szám

A szovjet színházak nagy esztendeje Lenin és eszméi a színpadon .1 Magyar Színházi Intézet elküldte lapunk szamara a Dramaturgiai Híradó 1969/21—22. összevont, évadzáró szá­nét. A gazdag tartalmú füzetben a többi között érdekes hír­adást találunk a szovjet színházi évadról. rjc A pap vége című csehszlovák filmgroteszket mától vetítik Miskolcon. A történet egy botcsinálta pap csetléseioel-botlá- saival, tiszavirág-életű karrierjével és bukásával ismerteti meg a nézőket. Képünk azt a pillanatot ábrázolja, amikor a hős (eredetileg sekrestyés) magára ölti a lelkész ruháját, mi­közben meglepik a keresztelőre várók. A magyar Hímek propagandája — forintban Mint ismeretes, a szovjet ^ínházak nagy figyelmet menteinek Lenin születése századik évfordulójának mél- 'ó megünneplésére. A Dra­maturgiai Híradó közreadja löbb szovjet színház vezetőjé­nek nyilatkozatát. O. Jefromov, a moszkvai Szovremennyik Színház fő- i endezője beszámolt arról, hogy a jubileumi évadban mi­lyen nagy sikert aratott az a I orradalmi trilógia, amelyet Zorin Dekabristák. Szvobo­gyin Népfelszabaditök, Satrov Bolsevikok címmel vitt szín­re. Jelenleg M. Satrov Lenin­ről szóló, új dokumentum­drámáját készíti elő a szín­ház. J. Ljubimov, a moszkvai Taganka Színház főrendezője elmondotta, hogy színháza a Minden kérdésre Lenin vá­laszol című dokumentummű­sor bemutatására készül. Mint ismeretes, ez a színház vitte színre a Tíz nap, amely megrengette a világot című Reed-konyvet. K dokumen­tumműsor dramaturgiája sze­rint épül fel a legújabb Ta- ganka-produkció. Lenin mű­vei, kongresszusi jegyzőköny­vek, Lenin levelezése, versek, színdarabrészletek, dalok ké­pezik az előadás anyagát. A dokumentumműsor első ré­szében Lenin vitatkozik kor­társaival a háború és béke. a forradalom kérdéseiről. Az előadás második része a sze­mélyiség, a morál és a becsü­let problémáival foglalkozik. Lenin alakja nem jelenik meg a színpadon, de eszméi, gon­dolatai, dialógusai, egyszóval a leninizmus képviselteti ma­gát. színpadi keretek között. A jubileum jegyében mutat­ják be Osztrovszkij Erdő, Goncsarov Oblomov és N. Osztrovszkij Az acélt meg- edzik című művét. A Leninről szóló, korábban írt drámák szintén színpadot kapnak. A legismertebbek: A Kreml toronyórája, A har­madik patetikus és a Július 6-a ismét a nézők elé kerül­nek. A lenini témakörből új darabokat várnak K. Szimo- novtól, N. Satrovtól, vala­mint A. és P. Túrtól. B. Fokejev, a lenirigrádi Puskin Színház igazgatója emlékeztet arra, hogy első ízben 1937-ben jelent meg a színház színpadán Lenin alak­ja K. Trenyov A Néva part­ján című művében. E klasz- szikusnak számító dráma is­mét színpadot kap. A felsorolt darabtervek kö­zül a Taganka Színház doku. mentumműsora látszik a leg­izgalmasabbnak, reméljük, hogy a magyar színházszerető közönség is rövidesen hall e műről és megvalósításáról. Évekkel ezelőtt sok bíráló szó érte a magyar filmek pro­pagandáját. Tegyük hozzá: jogosan. Ezt követően a MO- KÉP és más szervek fokozott figyelemmel propagálták honi filmgyártásunk alkotásait. Amíg 1967-ben 22 magyar film népszerűsítésére 2 727 00Ü forintot költött a MOKEP, az 1968-as esztendőben az ösz- szeg 3 772 000 forintra emel­kedett. 1969-ben már 6 768 000 forintot áldoztak 24 magyar film propagandaköltségeire. Ezzel párhuzamosan csök­kent a külföldi filmek reklá­mozására fordított, összeg. A Miskolci Szimfonikus Zenekar Budapesten .■U ■Országos Filharmónia minden evbeu lehetőséget nyújt néhány vidéken működő együttes számára zeneakadémiai hangversenyre. Városunk önálló szimfonikus zenekara évről evre szép sikerrel szerepel Budapesten, és meghódítja az igé­nyes fővárosi közönséget. Ez történt ez alkalommal is, ami­kor az új esztendő első zenekari hangversenyén Beethoven- műveket szólaltatott meg zenekarunk. Ebben az évben ünnepei- i ük Beethoven születésének étszázadik évfordulóját, s ez lehetőséget teremt a közis­mert német zeneszerző nagy szimfonikus alkotásainak be­hatóbb, átfogóbb megisme- iesére. A miskolci szimfoni­kusok eddig is sokat tettek a Oeethoven-hagyomány ápo­lásáért, de ez évi terveik fő vonalát egyben meg is hatá­rozza az évforduló. Tudomá­csak jó előadásban. A nagy­méretű szimfónia építkezése ezúttal csaknem töretlenül szólalt meg: Mura Péter kar­mesternek sikerült a Gyász­indulót oly intenzívvé for­málnia. mely hangulati egy­ségbe fogta a szerkezetileg könnyen meglazuló tételt. A zárótétel boldog, mámoros, győzedelmes karakterét im­ponáló biztonsággal játszót, ták. Cp—»» sunk van róla, hogy Beetho- \ en-sorozatot terveznek a mester valamennyi szimfó­niájának előadásával. . A budapesti hangverseny műsorán a Prometheus nyi- ;ány, a 111. szimfónia és Zempléni Kornél előadásában i D-dúr zongoraverseny sze­repelt. Az Eroicái nemrég Miskolcon hallhattuk ugyan­Zempléní Kornél zongora- művész kulturáltan, muziká­lisan, a lírai oldaláról megkö­zelítve interpretálta a G-dúr zongoraversenyt. Előadásában leginkább a bensőséges han­gulatú, lassú tétel tetszett, ahol a szólózongora és a vo­nószenekar ellentétes párbe­szédét eszményi pianókba ol­dotta fel, BARTA PÉTER A századik lépés után... Mennyire miskolci újság a Déli Hírlap? KÖNYVESPOLC Költők egymás közt Tizenöt fiatal költő mutatkozik be a Szépirodalmi Könyv­kiadó múlt év decemberében megjelentetett antológiájában. Egyenként körülbelül félezer sornyi verssel, mondhatnánk, kis rerseskötettel lépnek gyűjteményes kiadásban — most elő­ször — az olvasóközönség elé. A kötet közli az induló Há­lálok fényképét, az egyéni válogatás elé pedig tizenöt '.mert költő írt bevezetőt. 'Zelk Zoltán, Vas István, Weöres Sándor, Juhász Fe­renc, Garai Gábor, Nagy László, Benjámin László és a többiek nagy szeretettel, meg­vetéssel és segíteni akarással vidítják útjukra a szárnypró- 1 algató fiatalokat. A felfede­ző, bátorító mesterek őszin- te, okos szava aranyat érő jelzőtábla az út kezdetén. A válogatások végén a fiatalok írnak a költészetről és önma­gukról. Kiss Benedek a deka­dencia, e „természetellenes es egészségtelen állapot.., e hágyatag romlás" arcába akar vágni ..kesztyűt és öklöt", Pardi Anna számára „a köl­tészet a valóság legközvetle­nebb birtoklási vágya ... egy ember közlése egy másik em­ber felé” Szentmihályi Sza­bó Péter „meo akarja forgat­ni az egész világot", beindí­tani a szellem új mechaniz­musát. Szepesi Attila hiszi. „hogy emberiesedik köröt­tünk a Bakony, a huszadik század, ,.. s műveljük — adottságaink, elhivatottsá­gunk szerint — o fémet, a földet, vagy a »belső végte­lentEzek a fiatalemberek verseikkel bizonyítják hitüket és hitük adja verseik lénye-» gét. Kitűzött céljuk felé ha­ladnak minden nehézségen át; a versírás számukra az igazmondást jelenti. Hinnünk kell, hogy valahogyan, vala­hol a lényeget fogják meg­mutatni. Valamennyiüket lehet in­dítani Juhász Ferenc szavai­val: ezekben az érzékeny, fiatal szívekben és agyvelők­ben „... Erős, egészséges sej­tek lüktetnek, ... virágzó, ke­mény ereket és érzékeny, tisz­ta élet-szövedéket láttam, tiszta lüktetést, tiszta ned­veket, eleven ragyogást, az élet elemi tenyészetét". Vagy ahogyan Kormos István írja a fiatal Kertész Péterről: ..Egy ember sétál erre-arm, és gondolkozó" (mókái) Vajon mennyit tud Miskolcról, mennyire érti meg ezt a várost, aki — tegyük föl — más helységben él, és csak a Déli Hírlapból értesül, hogy mi történik az Avas alján? Vagy: mennyi segítséget nyújt majd évtizedek múltán a kutatónak ez a lap, hogy megismerje a hatvanas—hetvenes évek Mis­kolci t? Talán nem il'.endőek még ezek a kérdések. Sokan azt mondják majd, hogy szerény­telenek vagyunk, hiszen száz lapszám a sajtótörténetben és a város históriájában is leg­feljebb csak másodperceket jelent. A DH századik számá­nak megjelenése után azon­ban engedtessék meg nekünk egy kis játék, a megyei könyvtár tájcikk-katalógusá- nak kártyáival. (Bizonyára ismeretes, hogy a könyvtár valamennyi magyar napilap és folyóirat borsodi, miskolci vonatkozású publikációit ka­talogizálja.) Nem megnyugtatni, hanem inkább ellenőrizni akarjuk magunkat. Mert könnyen megfeledkezik vagy legalább­is megfeledkezhet az ember a vezércikkekben tett fogadal­mairól ... Ezúttal az egyetlen és leg­főbb kérdés, hogy mennyire miskolci ez az újság, meny­nyire a város lapja? (Hogy a proVinciális kötelezettségeken és kötöttségeken túl meny­nyire szólhatunk bele az egyetemes magyar gazdasági és szellemi életbe, erről ta­lán majd máskor.) Nos, „kártyáinkat” átvizs­gálva megállapíthatjuk (nem­csak mi. hanem mások is, akik lapjainkba néznek): Szeptember óta nem váltot­tuk meg, nem fedeztük fel, de éber szemmel figyeltük, ta­nulmányoztuk a várost. Cik­keinkből az idegen is napról napra értesülhetett, hogy most éli Miskolc megújhodá­sának, „alakváltozásának” időszakát. Kicsit talán sok publikációink között a „lesz anyag”. De hát kit nem érde­kel, hogy milyen lesz Miskolc központja a rekonstrukció után, vagy az épülő megyei könyvtár üvegpalotája, az új vásárcsarnok Diósgyőrben és így tovább. De ott voltunk az elmúlt pár hónap folyamán a város örömteli eseményein , is. Lakások átadása, egy-egy na­gyobb építkezés kezdete vagy befejezése, az üzemek életé­nek számos fontos mozzanata szerepelt hasábjainkon. Leginkább azonban azt a türelmetlenséget fedezhetjük fel a DH oldalain, mely any- nyira jellemző a miskolciakra is. „Miért nem halad a hűtő­ház építése?”, „Hívjuk a ven­déget. de nem tudjuk elhe­lyezni”, „Szén helyett por”. „Üttalan utak a Szentpéteri kapuban”, „Ügyeskedéssel szerzett milliók”, „Drága a zöldség”, „Sokba kerül a tv- javítás” stb. Nem kell hangsúlyozni, hogy ezek nem csuoán tetsze­tős címek, s a címek alatt sem demagógia ízű sorok ol­vashatók. A lakossággal együtt élő és érző újságírók — tálán elhiszik — egyre ke­vésbe a szenzációt, sokkal in­kább a változás, a változtatás lehetőségeit keresik. Talán nem mindig elég körültekin­tően, de mindig tiszta szán­dékkal ... Egészséges lokálpatriotiz­mus csak haladó hagyomá­nyainkra épülhet. A mai vá­ros felfedezése közben igye­keztünk a régi Miskolcot is felderíteni. Meggyőződhetnek róla. hogy nem valamiféle könnyes nosztalgiával, hanem azért, hogy a múltat ismerve és megértve még inkább be­csülhessük a jelent. Nagyon szeretnénk — ter­mészetes, hogy most is in­kább csak vágyakról, mint eredményekről beszélhetünk —. ha ez a nagy ipari város humán műveltségében, kultú­rájában sem maradna el ma­gyarországi várostestvérei mellett. Ezért talán a kelle­ténél többször idéztük az örömteli jellemzést, hogy „Miskolc a grafika Mekkája”, nagyon sokszor megfordul­tunk a színházban és a mú­zeumban, művészeket, mű­gyűjtőket. közéleti embereket mutattunk be, de úgy érez­zük, többet kellett volna írni a politikai műveltség fóru­mairól, a korszerű tudás ka­binetjéről, a munkások pénz­tárcájáról — és talán a^ ön­tevékeny mozgalomról is! Száz lépést megtettünk. Nem botlás nélkül és nem is mindig egyenes úton. Az ol­vasótól most is azt kérjük, amit induláskor: figyelje, se­gítse lépéseinket. (gyarmati) éjféltől reggelig MERÉNYLET Kerala, indiai államban egy házi gyártmányú bombák dobtak a helyi kormány bel­ügyminiszterére. A merény­lőt, akinek a miniszter rö­viddel a bombatámadás előtt adott interjút, azonnal őri­zetbe vették. A miniszter ki ­sebb sérüléseket szenvedet'. A „HALÄLOSZTAG" első Áldozata A brazil rendőrség önbírás- kodó „halálosztaga" végzet;: ez évi áldozatával. A férfi, akinek négy golyót eresz tettek a testébe, csak annyi i tudott mondani," hogy két taxisofőr támadta még. TILTAKOZÁS 150 spanyol fiatal a mad­ridi Carabancel börtön előtt tiltakozott a Franco-rendszer önkénye ellen. A tüntetői: „Franco — nem, munkásság — igen!” kiáltásokkal sza­badságot követeltek a poli­tikai foglyoknak. Hetet, le­tartóztattak. HÚSZMILLIÓN FELÜL Az óév es az ujev for­dulóján Jugoszláviánál' 20 456 000 lakosa volt, 210 000- rel több, mint 1960. december 31-én. KIGYULLADJ A nicaraguai Bluefüd kis­városban kigyulladt a ke­reskedő-negyed négy épület­tömbje. A fából készült epe leteken a tűz villámgyorson tovaterjedt. Ezren maradta*, hajlék nélkül. Az anyagi k- 3' millió dollár. ÖSSZEDŐLT Az argentínai Mandoza közelében összedőlt a folyo gátja és a víz elöntötte a várost. A szennyes áradat ban ötvenen vesztették éle tűket. Az áldozatok ponté 6zámát még nem ismerik mert a boráról híres város sál minden összköttetés meg szakadt. HURRIKÁN A Djakartátöl 40 kilómé térre fekvő Bogor városán nagy hurrikán söpört végig Négy ember életét vesztette harmincán megsebesültek. SZÖRNYŰ TRAGÉDIA A kanadai St. Hoch L>< L’Achtingban szörnyű tra­gédia játszódott le. Égj- hói végi pihenőjét töltő család fáiról épült háza kigyullad' és porrá égett. A lángokban 14-en lelték halálukat. A rendőrség egyelőre nem is­meri a tűz okát, de bizo­nyosra veszi, hogy az ózon­dús levegőben pillanatok alatt játszódott le a tragé­dia. LEDŐLT A BÖRTÖN FALA Ledőlt a catanzaroi városi börtön egyik fala és maga alá temetett egy személygép­kocsit. Az autó utasai: em férfi, egy nő és két gyermek életüket vesztették. A TÁMADD - KENGURU A Melbourne-től 50 kilo-» méterre fekvő kenguru re­zervátumban egy két méter magas kenguru rátámadt egv fiatalasszonyra és annak két gyermekére. A 61 éves nagy­apa szabályos bírkózóviadalt vívott a támadó állattal, míg végűi egv őr agyonlőtte a megdühödött kengurut.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom