Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-09 / 7. szám

Á pszichológiai realizmusért Színpadon O’Neill Amerikai Elektrája A rendező mondja — munka közben A jelentős színpadi müvek, ha játékteret kapnak, önerejüket még inkább a figyelem pásztuiba ajánlják. O’Neill Amerikai Elektrája már a harmincas évek elején, s ezt követően több ivtizeden át bolygatta-serkentette a rendezők és a nézők fan­táziáját. A klasszikus tragédia modern változata mindig is kettős kíváncsiságot tartott ébren; mit ad a színház az alap- ■orstragédiából, miként épül erre a modern ember pszicholó- ,iai drámája, a végzet-predesztinációt mi módon helyettesíti a modern ember cselekvéstár inak valamelyike. E gondolat- menettel kezdjük beszélgetésünket, partnerem Nyilassy Judit, a Miskolci Nemzeti Színházban január 23-án bemutatásra ke. -ülő Amerikai Elektra rendezője. — Szeretném — mondotta Wyilassy Judit —. ha a mis­kolci közönség, mely O’Neill nevével a mi színpadunkon nég nem találkozott, félreér, ések nélkül, lehetőleg teljes szellemi fegyverzetében is­merné meg a jelentős ameri­kai drámaköltőt. Ezért nagy gondot fordítok rá, hogy az -gyes alakok jellemrajza tö­retlenül érvényesüljön, a drá­ma pszichológiai realizmusa ;rvényre jusson. — Mint ismeretes, az Ame­rikai Elektra trilógia, ha jól emlékszem, 14 felvonásból áll. A rendező milyen meg­oldást választott a dráma lé­nyegét nem sértő tömörítés- -e? — Az Amerikai Elektrát a nagyvilágban s 1937-ben Bu­dapesten is vacsoraszünettel adták. Ez azt jelentette, hogy a trilógia egy-egy darabja közé hosszabb, vacsorázásra s alkalmas szünetet iktattak. Mi jelenet-értékű tagolás­on játsszuk a 14 felvonást, z ismétlődéseket elhagyjuk, (ie sehol nem csonkítjuk meg a trilógiát. — A mostani szövegkönyv­ből kitűnik: Nyilassy Judit­nak van egy nagyszerű szín­padi leleménye, mely szin­tén az összevonással kapcso- atos. — Seth-re. a kertész figu­rájára gondol? — Igen. — Valóban. Seth. Mr. és Mrs. Hills, Mr. Borden és Mr Blake (epizód-alakok) drámai funkciója a klasszikus görög tragédiák kórusainak szerepé­re emlékeztet. Én a modem drámában tovább élő ..kó­rust.” Seth figurájára korlá­tozom úgy, hogy O’Neill minden lényeges gondolata érintetlen. — Tudomásom szerint, a trilógiát teljes terjedelmében sehol sem mutatták be, mert az több mint öt órát venne genybe. A mi színházunk há- romfelvonásos (A hazatérés, A hajsza. Hazajáró lélek) tagolása háromórás élmény­ben részesíti a nézőket. — Sehol sem került színre a teljes trilógia. Minden szín­ház kötelességének, egyben szellemi izgalomnak tartotta a dráma „letisztítását”. t A magyar rendezők — közöttük Németh Antal — s most én is hetekig dolgoztunk a saját változatunk elkészítésén. Ezért van az, hogy az Amerikai Elektra-előadások még a ..kötelező” hasonlíthatóság mértéke szerint sem mérhe­tők egymáshoz. A kritika hatása A színházi előadás végén az egyik néző így szól a szomszédjá­hoz: — Jó. hogy olvastam a kritikát, mert egyéb­ként talán még tetszett is volna a darab. — A díszlet és a jelmez ez­úttal nagyobb funkciót kap az átlagosnál? — Természetesen. Wege­nast Róbert díszletei és Hruby Mária jelmezei egy­szerre „nyújtják” a klasszi­kus és a modern hatást. — Kikkel találkozunk a monumentális darab bemu­tatóján? — Ezra Mannon Füzessy Ottó. Christine, a felesége Kovács Mária. A lányuk: Gyöngyössy Katalin, a fiuk: Markaly Gábor. Fontos sze­rephez jut még Upor Péter, Somló Ferenc. Kulcsár Imre és Virágh Ilona. (párkány) A kajáipérci tsz asszonyai először jártak a Balatonnál. Róluk készült Magyar József Gondok napfényben című filmje. Életükről, problémá­ikról vallanak ezek az asszo­nyok, arról, hogy a tsz-ben még mindig nem egyenjogú­ak a nők a férfiakkal. A nő­ket nem tartják alkalmasnak a vezetésre, így aztán egyet­len nő sem képviselheti érde­keiket a tsz vezetőségében. — Január 1-én megbete­gedtem — meséli az egyik asszony —, egy hónapig vol­tam beteg és nem kaptam egy fillért sem. Azt mondták, ha nincs munkaegység, nincs táppénz. Télen nincs munka, ugye. Nem tudtak munkát adni. Egy másik asszony az idő­sebbek problémáiról beszél. — Az utolsó két évet veszik alapul a nyugdíjnál, de sze­rintem egy 58—60 éves asz- szony nem sokat tud teljesí­teni. Azért nem tudtam nyug­díjba menni, mert 15 órám hiányzott..'. * Téli fák (Seres János rajza) Ezek az asszonyok hajnali négykor kelnek, ellátják a házuk táját, s aztán men­nek a tsz-be. A lucernagyűj­tés, kapálás általában asz- szonymunka, de a kertészet­ben csak tavasztól őszig tud­ják őket foglalkoztatni. És ezek a problémák nem csu­pán a kajárpérci tsz-ben je­lentkeznek, megoldást sürget­ve. * Ugyancsak Magyar József készítette A 09-es jelentés cí­mű dokumentumfilmet, mely­nek „főszereplője”: a bürok­rácia; áldozata: egy igazga­tó és beosztottjai; felelőse: ... Az ő neve nem szerepel a filmben. Ö csak sürgeti a 09-es jelentést, felháborodik, hitetlenkedik és intézkedik. Az igazgató pedig sietve bön­gészi az utasítást, halomszám hordják elé a régi jelentése­ket, ezeket kivonatolja, ösz- szesíti, lemér és felmér... Nem eszik, nem alszik, és a határidő utolsó pillanatában, csaknem összerogyva leteszi az „Ö” asztalára a kötetnyi jelentést. v- És mi történik aztán? Egy strigula a listán. Befutott az utolsó jelentés is. Már viszik is... a pincébe — gondosan iktatva, számozva és pecsé­telve — a többi közé, lakat alá, porosodni. Beat-zenekarok vetélkedője Az év első negyedében új műsorsorozat indul a Gárdo­nyi Géza Művelődési Házban, melynek keretében a miskol­ci és Miskolc környéki beat­zenekarok show-műsorral mutatkozhatnak be. A műve­lődési ház — és valószínű, a közönség is — jól szerkesz­tett, pergő ritmusú műsorösz- szeállítást vár a zenekaroktól. Annál inkább tanácsos a kö­zönség igényére figyelni, mert e szórakoztató műsorok elbí­rálása. a közönség szavazatai útján történik. A sorozatot január 10-én a VIMELUX (volt Építők) együttese kezdi, majd 17-én a tiszalúci ATROX-együttes folytatja. A művelődési ház február—márciusban további együtteseknek ad lehetőséget a bemutatkozásra. A „kiváló” cím elnyerésének feltételei Könyvtárakban, művelődési otthonokban Az utóbbi 20 év művelődéspolitikája legjelentősebb ered­ményének a közművelődési könyvtárak és a művelődési ott­honok hálózatának kialakítását és megerősítését könyvelheti el. Ezek az intézmények terjesztik széles körben a magyar és külföldi tudósok kutatásainak eredményét, a tudományok fej­lődésének reprezentáns megnyilatkozásait, teret adnak a kü­lönböző művészeti ágaknak és a művészetnek a bizonyításra, miközben a látogatók szórakozva tanulnak, vagy tanulva szó. rakoznak. Számtalan intézmény ju­tott el arra a fokra, hogy működésének alapvető krité­riumaivá ezek a tényezők váljanak. Az ilyen intézmé­nyek példájának kiemelésére és a társadalmi megbecsülés jeleként felszabadulásunk 25. és Lenin születésének 100. évfordulója alkalmából a Mű­velődésügyi Minisztérium, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa és a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottsága pályázatot hirdet a' „Kiváló könyvtár” és a „Kiváló művelődési otthon” cím elnyerésére. Á pályázat célja, hogy a köz- művelődési intézményeket arra serkentsék, tegyenek minél többet az emberek tu­dás- és ismeretanyagának sokoldalú gazdagodásáért, szolgálják a minél intenzí­vebb tájékoztatást az élet minden területén. Váljanak működési területük egyik je­lentős' társadalmi fórumává, ismerjék meg a helyi kultu­rális . igényeket, teremtsék meg a művelődés, a kulturált szórakozás feltételeit. A „ki­váló” cím elnyeréséért az in­tézmények nem egymás kö­zött versenyeznek, hanem Sa­ját feltételeik közepette bizo­nyítják, hogy alapvető fel­adataik keretében a pályá­zatban szereplő célokat mi­lyen színvonalon és ered­ménnyel hajtották végre. A Művelődésügyi Közlöny 1970. január 15-i száma rész­letesen közli majd a „kiváló” cím elnyeréséhez szükséges feltételeket. A pályázat ün­nepélyes er edmény hí r de tésé- re, a díjak, emlékplakettek átadására 1971. április 4-én kerül majd sor. Játék a történelemmel Ha klasszikusokról beszél­nek, akkor rendszerint az is­kolai kötelező olvasmányok jutnak az eszünkbe. A köte­lező olvasmányokat pedig, ta­lán épp azért, mert kötelezik rájuk a diákokat, unni szok­tuk. Néha évtizedek kellenek, hogy ezeket a régi klassziku­sokat, egy-egy véletlen foly­tán újra kézbe véve őket, megdöbbenten ismerjük fel modern társunkul, eligazítón- kul, hozzánk szóló alkotások­ként. A tv Klasszikusok tévéfilmen sorozata legtöbb­ször sajnos, a művek kötelező olvasmány jellegét juttatja eszünkbe. Műveltségünket kétségtelenül gyarapítja, de élménytkeltően nem melegít fel minket. Az még csak a jobbik eset, amikor pontos­poros előadásban tálalnak elénk egy darabot (például a Magyarországon rég nem ját­szott Giraudoux színművet, a Trójában nem lesz háborút), de ijesztő emlékeim közé tar. tozik az a nyáron vetített nyugatnémet Othello, ame­lyikben a velencei nemes urak, mint felsőbbrendű em­berek kacsintanak össze a barbár néger háta mögött, le­degradálva ezzel a dráma- irodalom egyik legnagyobb drámahősét. Ugyancsak dicséretére le­gyen mondva a magyar tévé. nek, hogy mégis mindent el­követ az előadások korrigá­lására. Legtöbb esetben a szinkron-hang illúziót keltő­én tökéletes, megteremti a vetített játék fölött az igazi drámát. Erre példaként a leg­utóbbiak közül a Trójában nem lesz háború kitűnő hang játékát említhetném. A t szerda esti Shaw-e\ő- adás (A sors embere) se jobb. se rosszabb nem volt az át­lagnál, legfeljebb a miskol­ciakat külön bosszanthatta az adás időnkénti kiesése. Akik furesállották a keretjátékot, a narrátor szövegét, azokat megnyugtathatjuk, hogy (az utolsó mondat kivételével) ez mind Shaw eredeti szövege volt, sőt néhány mondatta) meg is kurtították azt. Aktuális groteszk fricska volt ez a Napóleon-centená­rium alkalmából, amelyben a hajdani két Napóleon-elle­ni szövetséges leszármazottai, az angol író és a német tévé közösen eljátszadozhattak a „történelmi hős” rovására. Az előadás korrektül követte a nagy író deheroizáló bakug­rásait, pontosan, ahogy az instrukciókban elő volt írva, a kötelező játékosságot né- metes alapossággal „megcsi­nálva”. K. L. FASISZTA ROHAMOSZTAGOK Az olaszországi újfasiszta párt különleges rohamoszta­gokat képeztet ki Korzikán a franria idegenlégió kikép­zőivel. Pokolgépgyártásra, huligán- és terrorakciók vég­rehajtására oktatják ki őket. HALÁLRA KÁRHOZTATVA Tizenhat görög politikai fo­goly vesztette életét Lérosz szigetén az orvosi ellátás hi­ánya miatt. Az egészségtelen körülmények között sínylődő rabok között terjed az influ­enzajárvány. A katonai jun­ta ezzel a lassú, de elkerülhe­tetlen halálra kárhoztatta a politikai foglyokat. A SZERZETES MEGNŐSÜL A 42 éves dr. Bertrand Ka­ufmann, hamburgi dominiká­nus szerzetes engedélyt ka­pott püspökétől, hogy kilép­jen a rendből. Kaufmann ugyanis megnősül. Menyasz- szonya újságírónő az egyik hamburgi hetilapnál. ELPUSZTULTAK Három gyerek lelte halálát a lángok között, amikor tűz ütött ki egy londoni bérház­ban. ZÁRT AJTÓK MÖGÖTT Véget ért az a vizsgálat, amely Edward Kennedy sze­nátornak, Mary Jo Kopechne halálával végződött autóbal­esete körülményeit kutatta A zárt ajtók mögött folyt tárgyalásról semmi sem szi­várgott ki. A GYILKOS ELMEBETEG özv. Varga Sándorné 57 éves szegedi lakos 1958 óta nyereségvágyból négy emberi, meggyilkolt. Letartóztatása­kor fáskamrájában százezer forintról szóló takarékbetét­könyvet találtak. Az orvosok megállapították, hogy a gyil­kos elmebeteg, ezért zárt in­tézetbe helyezték. Az áldo­zatok mind gyilkosukra hagyták vagyonukat. KIVÉGEZTÉK Teheránban kivégeztek egy visszaeső kábítószerésempészf bizonyos Mohammad Mora- vatburt. A férfit akkor tar­tóztatták le, amikor éppen 81» centigramm heroinon próbált; túladni. Iránban ez a 12. ki­végzés kábítószercsempészés, miatt. SIKERES MŰTÉT Sikeres műtétet hajtott végre dr. William H. Lougheed kanadai sebész egy szélütött» középkorú hölgyön. 12 órás műtéttel egy lábszárban levő eret ültetett át a sérült agy részbe. Ez az első ilyen jel ­legű operáció. A páciens mái elhagyta a kórházat. A »HALOTT- FELTÁMADT Röviddel azután, hogy egy koppenhágai asszony fiával együtt a halottasházban fel­ismerni vélte férje tetemét hazajött a „halott”. Kiderült, hogy az igazi áldozat egy. a férjjel szinte hajszálra azo­nos külsejű, ismeretlen férfi. A halottasbizonyítványt már kiállították — a férj nevére. TRAGÉDIA Paul Niven amerikai tv­és politikai riporter tragikus körülmények között életét vesztette. Washingtoni házá­ban tűz ütött ki a hajnali órákban. A legfelső emeletről halálugrással próbált mene­külni, halálra zúzta magát a kövezeten. i Két film — egy rendező

Next

/
Oldalképek
Tartalom