Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-24 / 20. szám

KÉT BOLT A FŐUTCÁN A villanyrendőrtől — ke­Péntek esti premier Amerikai Elektra let—nyugati irányban — kö­rülbelül egyenlő távolságra van a Széchenyi utcán a Mű­szaki és Idegen nyelvű Köny­vesbolt és a Hangszerbolt. Vevőkörük részben speciális érdeklődésű szakemberekből áll, de felkészültségük, meg­felelő minőségű és mennyi­ségű áruval való ellátottsá­guk és forgalmuk a bizonyí­ték rá, hogy Miskolcon és Borsod megyében az embe­rek érdeklődése milyen sok­irányú. Egy város kulturáltságát le lehet mérni azzal, hogy há­nyán járnak színházba, mo­ziba, látogatnak kiállításo­kat. de legalább ilyen bizo­nyító ereje van annak is, hogy hány művészlemez, hangszer talál egy évben gazdára, és milyen nagy az érdeklődés az idegen nyelvű könyvek, kiadványok iránt. A színház — így mondja Hamlet — a közönség ,.lelki billentyűin” játszik. S ha van darab, amelyik tág kla­viatúrát kínál fel. a lelki koncert maradandó nyomot hagy a zsöllye emberében. Eugene Glastone O'Neill, aki dramaturgiai tudományát Ibsentől, a mélylélektani bú­várkodást Freudtól, a szoci­ális érzékenységet Haupt- manntól tanulta, van annyi­ra jelentős szerző, hogy is­mertebb drámáival (Különös közjáték, Vágy a szilfák alatt, Utazás az éjszakába, Eljő a jeges stb.), de kivált­képpen az Amerikai Elektrá­val érzelmi kultúránkat át­hangolja, megajándékozzon bennünket a modern tragédia „modern” katarzist nyújtó örömével. Az Amerikai Elektra a gö­rög klasszikus sorstragédiá- nak és a modern pszicholó­giai drámának érzelem-erős ötvözete: nem politizáló mű. O’NeiÚ e drámában azt ku­tatta, hogy a sorstragédiák végzetpredesztinációja mi­képpen „alkalmazható” egy modern társadalomra, a tit­kolt bűnökkel terhelt embe­rek miként pusztulnak el az ön- és egymást-emésztés tü- zében. Az Atreidák egyikének, Agamemnonnak tragédiája, Elektra és Oresztész igazság­tevő szövetkezése O’Neill drámai tartományában kitá­gul, motiválódik. A szerző a nevek hangzásába beépíti az ókori Oresteia-tragédiaciklus neveit, de miként a cselek­ményt, a neveket is tovább­fejleszti; Oresztész = Orin, Agamemnon = Mannon stb. lesz. Csak a modem Elektrát nevezi Laviniának, mert ön­megváltása lavinaszerűen pusztítja a Mannon család tagjait; a jóra és szerelemre érdemeseket egyaránt. De végül a „bűnnel ölelkező bűn” láncolata-görgetege La- viniát is megsemmisíti, a kör tehát bezárul. Az Amerikai Elektra tar­talmában és terjedelmében egyaránt gazdag dráma. A tizenhárom felvonásból álló. három ciklusra bontott mű a pszichológiai realizmus re­meke (lélektani üzenete ezer szállal kötődik a ma emberé­hez), ezért mindenütt a vilá­gon nagyra becsülik. A Miskolci Nemzeti Szín­ház idei legnagyobb vállal­kozását láttuk tegnap este a színpadon, amidőn Nyilassy Judit avatott keze nyomán A Csingiz Ajtmatov elbe­széléséből készült film né­hány szóval elmesélhető. Egy ősi életforma, a kirgiz pa­rasztok közösségének átala­kulásáról szól. Átalakulásá­ról és nem felbomlásáról. Dzsamila, a háború alatt egyedül maradt katonafele­ség beleszeret Danjarba, a rokkant katonába, megszegve ezzel a falu szabályait. Mert egyéni vágyainak enged ott, ahol eddig mindenki a szo­kást követte. Ö és szerelmese nem csapnak össze senkivel, csendben egymásra találnak és messzire repülnek, mint a madarak. Az egész történetre égy fiatal festő emlékszik vissza. Gyerekkorában ott élt a falu. ban, egy családban Dzsamilá- val. A film címe kétértelmű, mert a kisfiú is gyermekien szerelmes Dzsamilába. Mint ahogy maga az ábrázolás is többsíkú, a felnőtt férfi sza­vakba foglalható emlékei­ből. a kisfiú által felfogott valóságból és egy mindkettő, tői független, a természeti je­lenségek szintjére emelt lát­ványból áll. Érdekes módon éppen a mai művészetre jel­lemző többsíkúság köti össze a filmet a klasszikus orosz regénnyel. A lovasverseny képsorának lüktető életöröme életet kapott a nagylélsgzetű modern tragéaia. Lehetséges, hogy szerénységből, a pinká­tok és ismertetők nem tünte­tik fel Nyilassy átdolgozói munkálkodását, pedig a gon­dolatcsonkítás nélküli rövidí­tés. egyes szereplők összevo­nása mesterien, „szerzőtársi” színvonalon sikerült. Mint ismeretes, a három önálló tragédiából álló O’Neill-drámát teljes terje­delmében sohasem adták elő. Mindenütt kurtítottak rajta valamicskét (még az 1931-es amerikai ősbemutatón is), nálunk például 1937-ben va­csoraszünettel mutatták be. A rendezőknek azóta is, nap­jaink rohanásában különösen gondot okoz a célratörő rövi­dítés. Ezért figyelhető meg az. hogy az Amerikai Elektra- előadások a szokásosnál is eltérőbb módon különböznek egymástól. Nyilassy átdolgo­zásában az antik kórust meg­testesítő személyeket Seth, a kertész és mindenes idézi meg; ő képviseli a népet de az amerikai kisváros polgá­rait is. A két szöveget össze­hasonlítva, a miskolci átdol­gozásban szembeötlik az Oidipusz-komplexus szálai­nak, a vérfertőzésre utaló gondolatmenetnek céltudatos gyengítése. A darab ezáltal jobban koncentrál azokra a lelki folyamatokra, amelyek a természetes szerelmet, a szebb élethez való jogot hangsúlyozzák. A Nyilassy- féle értelmezésben a szülő- és testvérszerelem motívumként szerepel, mintsem a modern végzet előidézőjeként. Erőtel­jesebb hangot kap a bűn és bűnhődés eredendősége: a hazugság, a gyűlölködés, a gőg, a Mannon család elavult életvitele, a tradíciók lélek­pusztító tisztelete. A miskol­ci előadás a darab gyengébb vonalú társadalmi és morális kérdéseire hangolódott, sze­rintünk nagyon helyesen, hi­szen a műben e lehetőség benne rejtőzik. O’Neill kriti­kusai azért vethették a szer­ző szemére a politikum mi­nimális hiányát is, mert a hatalmas terjedelem, a filo­zófiai. a pszichológiai útvesz­tők többfajta értelmezést tet­tek lehetővé; néhány kritika tanúsága szerint több nyugati színház például az Oidipusz- komplexusra tette a hang­súlyt. Az Amerikai Elektra mis­kolci előadása nemcsak a már említett dramaturgiai variáns például Tolsztoj Háború és békéjének rókavadászatát juttatja eszünkbe. Irina Poplavszkaja, a film rendezője, olyan élménnyel ajándékozott meg bennün­ket, mint ennek a művészet­nek legnagyobbjai, és csak dicsérni lehet az együttes minden tagját. Kadürzsan Kidikalijev képei a népdalok hangulatát idézik, de mente­sek minden egzotikumtól. A Miskolc tudományos életé, hez hozzátartozott a várme­gyei levéltár vezetőjének, dr. Benedekfalvi (Klein) Gáspár­nak a neve. A felszabadulás előtt a debreceni egyetem magántanára volt, a törté­nelmi forrás tanulmányokat a bécsi Állami Levéltárban vé­gezte, 1930-ban Borsod megye főlevéltárosa lett. Ahhoz a történész nemzedékhez tarto­zott. amely Leszih Andorral, Marjalak! Kiss Lajossal, Nyiri Dániellel publikációk miatt figyelem keltő. A hatá­sos játék kerete a klassziku­sat és a polgárit együttesen ábrázoló díszlet, a színdra­maturgiát érvényre juttató jelmezek mind-mind az igé­nyes együtt-gondolkodás, a nagyszerű műhelymunka bi­zonyítéka. Wegenast Róbert magas, „emeletes” díszletei egyszerre hangsúlyozzák a hamis monumentalitást és a bezártságot. A szürke színek a börtön-komorságot, Hruby Mária jelmezei az élet és ha­lál játékát, gyűrkőzését és kegyetlen párviadalát mutat­ták be — színekkel elbe­szélve. Lavinia: Gyöngyössy Kata­lin. Lenyűgöző szerep, gon­dolkodó, alkotó típusú szí­nésznő kezében. Gyöngyössy szögletes vállú, „fekete lep- les” alakítása volt meggyő­zőbb és igazabb. A harmadik felvonásbéli „zöldruhás” La- viniából a szerelem szenve­délyes lobogása kevésnek ta­láltatott. Kovács Mária Chris­tine szerepében a gondolatolt születését, az elhatározások tetté érlelését mutatta be mesteri fokon, változatos szí­nészi eszköztárral. Füzcssy Ottó Ezra Mannon-ja jól ér­zékeltette azt, hogy a tragé­diasor okai e figura múltjá­ban és jelenében vannak. O’Neill Brant kapitánya na­gyon is rászorult Upor Péter egyénítő. dúsító törekvéseire, mert a jól jellemzett, gazda­gon árnyalt figurák sorában Brant szegényesnek tűnik. Markay Gábor Orint kel­tette életre. Színészi teljesítő- képessége a harmadik felvo­násban mutatkozik meg iga­zán, amikor vérfagyasztó szem- és arckifejezéssel ve­szi át a Mannon család ha­lálköröket bejáró stafétabot­ját. Kulcsár Imre és Virág Ilona a dráma „terheletlen” figuráit kapták kézhez; a tiszta, az egyszerű szerelmek hordozói halkak, polgárian finomak és szolídak. Seth — kertész, mindenes, „kórus” és „kórus vezető” — alakítója Somló Ferenc. Örömünkre szolgált, hogy a színész hang­súlyozta a figura több nem­beli, népi és intellektuális funkcióját. Az O’Neill-est felemelő volt tehát, a „lelki billentyűk” sokszor és zengzetesen moz­dultak. Miskolc megint fel­iratkozott a „nagy színházi esteket” számontartó listára. (párkány) természetnek és a folklórnak ez a tiszta líraiságú megjele­nítése jellemzi Nyikolaj Szi- gyelnyikov zenéjét, amely­ben az ősi hangszerek meg­szólaltatása dramaturgiai szerepet kap. A hősöket meg­elevenítő Natalja Arinbaszá- rová, Szjujmenhul Csokmo- rov és Naszregyin Dubasev játéka harmonikusan illesz­kedik a film stílusához. CSÁSZÁR ISTVÁN formájában is közzétette Mis­kolc történelmi múltjának ál. taluk feltárt emlékeit. Az 1939-ben megjelent Várme­gyei Szociográfiák sorozat Borsod vármegye című köte­tében ő szerkesztette a köz­ségi adattárat, de önálló munkái is jelentek meg. Elhunyta alkalmával méltó, hogy megemlékezzünk sze. rény, de nagy tudású és a megye közműveltségét szol­gáló egyéniségéről. reggelig NEM MERT HAZAMENNI Blaskovits János 10 éves Szakközépiskolai tanuló el­tűnt. Mint kiderült, a fiatal fiú rossz bizonyítványa miatt nem mert több napig haza­menni. Az újságból értesült, hogy a rendőrség keresi őt. erre hazatért szülei budapesti lakására. ÍTÉLET KÉMÜGYBEN A sziléziai katonai körzet bírósága ítéletet hirdetett a franciaországi illetőségű Ge­rard Cichy lengyel állampol­gár ügyében. A bíróság az amerikai hírszolgálat fizetett- ügynökét 12 évi szabadság- vesztésre ítélte. HÉT GYERMEK APJA VOLT Marcel L’Huillier autógyári munkás az este a Peugeot gyárban vacsoraszünet idején benzinnel leöntötte ruháját és felgyújtotta magát. A munkást, aki hét gyermek apja, egy lyoni kórházba szállították, s ott belehalt égési sebeibe. Egy hét alatt Franciaországban ez volt a negyedik önégetés. »FÖLDALATTI RABLÖK« New York roppant méretei és a közlekedés válsága a géprablás vadonatúj válfaját hozta létre. A külvárosokból bejáró dolgozók arra kénysze - rítették az egyik járat, szerel­vényének vezetőjét, hogy a végállomáson túlhaladva, vi­gye el őket egy fontos átszál­lási csomóponthoz. Az utasok nem szálltak ki, az ajtókat el­torlaszolták. A vezető enge­dett a követelésnek. Másod­szorra már nem is tiltakozott a „földalatti-rablók” feli épé se ellen, BÁNYA­SZERENCSÉTLENSÉG A wroclawi vajdaságban súlyos bányaszerencsétlenség történt. Az egyik barnaszén- bányát víz öntötte el. A föld alatt dolgozó 42 bányász kö­zül 37-et sikerült megmen­teni. A többi öt sorsáról sem­mit sem tudnak. A mentés folyik. LEBONTÁSRA ÍTÉLTÉK Lebontásra ítélték azt a zürichi házat, ahol Lenin, több mint egy évig lakott, mielőtt 1917 áprilisában visz- szatért Oroszországba. Csu­pán a homlokzat marad meg az emléktáblával. SZOKATLAN AJÁNLAT Szokatlan ajánlatokkal csa­logatja Angliába egy massa- chussettsi utazási ügynökség az amerikai nőket. „Láto­gassa meg London klinikáit és kórházait. Utazási és egyéb költségek 1250 dollár, külön­leges alkalom törvényes abortusz elintézésére” — szólnak a hirdetések. Az ügy­nökség azokra specializálja magát, akik Angliában akar­nak élni az Amerikában megtagadott lehetőséggel, a törvényes orvosi terhesség­megszakítással. VESZEDELMES BŰNÖZD LETARTOZTATÄSA Kassán a hatóságok, a la­kosság segítségével egy ve­szedelmes bűnözőt tettek ár­talmatlanná. Elfogásakor lő­fegyverrel megölt egy száza­dost, és súlyosan megsebesí­tett egy másik biztonsági tisztet. 31 bűncselekményt követett el. Cinkosait már korábban elfogták. A vizsgá­latról tájékoztatást fognak kiadni. * A Műszaki és Idegen nyelvű Könyvesboltban körülbelül . gymillió forint volt az elmúlt esztendőben az idegen nyelvű szép- és szakirodalom értékesítéséből származó bevétel. A szakirodalom iránti érdeklődést az egyetem és a város pro­lija, a nehézipar szabja meg, de nagyon sokan vásárolnak más jellegű, idegen nyelvű kiadványokat is. A városban és a megyében dolgozó külföldiek és az idegenforgalom szintén meghatározza a vevőkör összetételét. Az üzletben megvásárol, hatók a Magyarországot bemutató idegen nyelvű útikönyvek, a Miskolcról készült orosz és német nyelvű fotóalbum épp­úgy, mint a világ országairól szóló útikönyvek, a turistákat útbaigazító térképek. Az ilyen kiadványok iránt nyáron, a turistaforgalom növekedésével egyenes arányban nő az érdek­lődés. Az idegen nyelvű kiadványok megrendelésével már most készülnek a várható nyári forgalomra. Erre azért is szükség van. mert széles környéken ez az egyetlen ilyen jel­legű bolt. A miskolci hangszer- és hanglemezbolt a környék egyet­len ilyen jellegű üzlete. Eszak-Magyarország valamennyi zeneiskolája és kulturális intézménye javarészt innen szerzi be a szükséges hangszereket, de magánemberek is nagyon sokat vásárolnak. Az igényeket nem tudják mindig kielégí­teni, mert a hangszerek többsége csehszlovák és német im­port útján kerül az üzletbe. A bolt elárusítói talán minden­kinél jobban tudják, milyen sok muzikális ember, zenét ta­nuló gyerek és felnőtt van. és meggyőző bizonyítékuk az el­múlt évi hatmillió forintos forgalom. (makai—ágotha) FILMJEGYZET Dzsamila szerelme A levéltáros elment

Next

/
Oldalképek
Tartalom