Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-03 / 2. szám

De ki jelentse? Kissé sániikdlö hasonlattal élve, „örökzöld” témánk a hó, ami egyébként tudvalevőén, fehér. Fehér, amíg bokáig érő latyakká nem tapossuk a járdán, vagy jégpáncéllá nem mere­víti az olvadást követő fagy. Ilyenkor aztán ember legyen a talpán, vagy még inkább korcsolyabajnok, aki függőleges állapotban elvergődik lakásától a munkahelyéig. Különösen, ha nemcsak a fő útvonalon kell közlekednie. Azt is csak ismételni tudjuk már, hogy a hő eltakarítása a háztulajdonosok, illetve a házmesterek kötelessége lernte, s e kötelesség elmulasztóit meg is büntethetné a szabálysér­tési hatóság. Feltételes módban beszélünk, hiszen — mint nemrégiben megállapítottuk — az ilyen indítékú szabály­sértési eljárások ritkábbak, mint a fehér holló. Vajon miért? Hogyan lehet összeegyeztetni Miskolc járdáinak állapotával és azzal a sok bosszúsággal, amit a csúszós, latyakos utak «koznak nap-nap után ezreknek? Aki maga is lusta havat lapátolni, söpörni, az nyilván nem jelenti — nem jelentheti — fel a szomszédot. De nem je­lenti fel az sem — úgy látszik —, akinek a lelkét nem nyom­ja néhány bokatörés, vagy a hátsó fertályon elszenvedett sé­rülés. Nem jelenti, mert valahogy így van vele: most még ballagjak el a szabálysértési hatósághoz is? Miért éppen én? És mit ér, ha feljelentek egy hanyag házkezelöt, amikor a városban sok száz hasonló van? Tehát nincs, aki mozgásba hozza a büntető apparátust, büntetés híján pedig csak falra hányt borsó minden panasz, dörgedelmes hangú újságcikk. Éppen ezért a szokásos „dör­gedelmet" most megtoldjuk egy javaslattal: kísérjék figye­lemmel a járdák állapotát és jelentsék fel a mulasztókat az utcaseprők, illetve a köztisztasági vállalat ellenőrei. Mint arról már beszámoltunk, ez évben új útkarbantartó szervezetet hoznak létre az említett vállalat kebelében. S ettől kezdve az utcaseprők, ellenőrök feladata lesz az is, hogy je­lentsék a burkolat hibáit, a frissen keletkezett kátyúkat. Éh­hez pedig jó előgyakorlat lenne, ha megvalósítanák javasla­tunkat. lehetőleg még az idén. rügyfakadás előtt! A Nimród- boltban Mint mar korábban hírt adtunk róla, az Ady Endre utcai Nimród-boltban hama­rosan vadászfelszereléseket is árusítanak. A „hamaro- san”-ból különböző okok mi­att jó néhány hét lett, az ígéretek szerint azonban ja­nuár közepén bizonyos, hogy megjönnek az új cikkek. A puskák, töltények mellett vadcsalogató sípokat is lehet kapni. Ezek élethűen utánoz­zák a szarvasok bőgését, a madarak csicsergését (békési Nyolcmillió fotózásra Megnőtt a miskolciak fotó­zási kedve: tavaly az előző évinél egymillióval többet, nyolcmillió forintot költöttek: el a Széchenyi utcai OFO- TÉRT áruházban. Több fény­képezőgép — közte számos japán automata gép — és va­lót fogyott el és gazdára ta­lált a 19 ezer forintos, 16 milliméteres lengyel hangos- vetítő is. Ebből tavaly csak egyet kapott a bolt, de erre az évre máris négy előjegy­zésük van. Az amatőr felvé­telek előhívása, kidolgozása egymillió forint bevételt ho­zott. Árucikkek sok helyről A nagykereskedelemmel és az ipari vállalatokkal közö­sen tovább folytatja a piac­kutatást ebben az évben is a Borsodi Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat. Míg 1966- ban 65—70 üzletpartnerrel, addig 1969-ben 240-nel álltak kapcsolatban. Az Egyesült Izzótól kezdve a biharkeresz. tesi bútoripari szövetkezetig sok nagyüzemmel, ktsz-szel, sőt még termelőszövetkezettel is tartanak állandó üzleti kapcsolatot. Sitábor Dobsinsn Az óévet most is sok mis­kolci búcsúztatta külföldön. Az IBUSZ által szervezett szilveszteri társasutazások résztvevői Zakopánéba, Moszkvába, Bukarestbe, Ber­linbe, Belgrádba és Prágába utaztak az év utolsó napjai­ban. Az új év első IBUSZ- csoportja, amely a tapolcai SZOT-üdülőből Sárospatakra utazott, már vissza is tért. Január közepén a csehszlo­vákiai Dobsinán szerveznek egyhetes sítáborokat, kezdők és haladók részére Ahová nyersanyagot nem szállítanak... látogatás az ország egyetlen kriptongyárában A 30-as években Bródy Imre fizikus kísérletei során leifedezte, hogy ha argongáz helyett kriptonnal telítik az ■gő burákat, az izzószálak ha­tásfoka, fényereje megsok­szorozódik. Az Egyesült Izzó ezzel az egyedülálló magyar találmánnyal szédületes gyor­saságban tört be a nyugati piaokra, maga mögött hagyva még a General Elektricet is. Az akkor épített ajkai krip- tongyár a háború alatt elpusz­tult, s a felszabadulás után, mikor a tervezők helyet ke­restek az új gyárnak, egyön­tetűen az ózondús levegőjű Csanyik-völgy mellett dön­töttek, ahol 1951-ben fel is építették a kriptongyárat. Alvás már csak a „startlövésre — Ezer köbméter levegő­ben csak egy liter kriptongáz van. Hosszú és fáradságos munkát, s mi több, nagy tech­nikai felkészültséget igényel ennek kivonása a levegőből. Elmondhatjuk, hogy mi a le­vegőből élünk, ez a mi nyers­anyagunk — magyarázza a gyár igazgatója. A Csanyik-völgyben „szu­szogó” gyár időnként hatal­mas durranással reszketteti meg a környéket. Ilyenkor sűrítik össze cseppfolyós ál­lapotba a levegőt: ez a krip- :ongáz-előállítás legfontosabb mozzanata. Az üzemrész mellett szol­gálati lakások sorakoznak. .Állítólag a csattan ásókat az itt lakók annyira megszok­ták, hogy csak erre tudnak elaludni. Többié rmeiés •— új technológiával — Hatvan dolgozóval kezdtünk, ma sincs sokkal több munkásunk. Mi csak a technológiát újítjuk mindig — mondják a gyárban. — Így lehet a termelékenysé­get növelni. Félautomata gépsorainkat főként betaní­tott munkások kezelik, mert ebben a szakmában nincs tanulóképzés. A gépek monoton, szisze­gő zúgása áimosít a munka­termekben. Pedig itt nagyon óvatosnak kell lenni, elég egyetlen rossz mozdulat, egy téves szelepnyitás, s akkor az egész kollektíva több órás munkája kárbavész. A gáz elillan. Ezt az éberséget és jó ref­lexeket igénylő munkát a már veszélyesnek minősülő 70—80 decibeles zajszdnten kell végezniük. Már hamisítják is A kripton és a xenon ne­héz-nemesgáz gyártása rend­kívül energiaigényes munka­folyamat. Minden egyes lámpába töltött gázt egy ki­lowattóra munkabefektetés­sel állítanák elő. Évente kö­rülbelül 4—5 millió égőbe való kripton- és xenongázt palackoznak Az Egyesült Izzó cégjele világmárka, termékeit tör­vény védi. Égői Kamcsatká­tól Dél-Amerikáig a világ minden részébe eljutnak és világítanak. A miskolci kriptongázzal töltött világítótestek minősé­gét leginkább úgy jellemez­hetnénk, hogy: már hami­sítják is külföldön. (szántó) 'futópályák, bevásárló negyet! Miskolc közlekedése az ezredforduló lilán Komputerek dolgozták lei a hónapokig tartó felmérések eredményeit. A budapesti Üt- és Vasúttervező Intézet mér­nökei ezekből az adatokból állították össze a miskolci köz­lekedés távlati fejlesztési programját. A tervdokumentáció — amelyet a városi lakosság számának várható növekedésére alapoztak — az elkövetkezendő fél évszázadra körvonalazza Miskolc úthálózatának fejlesztési tervét. Az átmenő forgalom „szét­húzása” mindaddig lehetet­len, amíg a Budapest—Ózd, illetve Lillafüred—Felsőzsolca irányú közlekedéstől nem mentesítik a belvárost. A szakemberek szerint ebből a szempontból a gyorsforgal­mi autóutak kiépítése a leg­célravezetőbb. A kidolgozott tervek ennek megfelelően teljes egészében tehermente­sítik a Széchenyi, valamint a Kazinczy és Szemere utcákat. A mentesítő utak megépítése után — a Széchenyi utcai villamosközlekedés kivételé­vel — az említett utcák csak a gyalogos forgalom lebonyo­lítását fogják szolgálni. A belváros központjának tehermentesítése érdekében kétszer három forgalmi sávos úttá építik át a Toronyalja és Vörösmarty utcákat. A Tanácsház tértől a Patak és Debreczeni utcák vonalán ugyancsak kétszer három forgalmi sávos utat nyitnak, míg a város keleti oldalán új út épül a Beloiannisz utca és az SZMT-székház közötti át­vágással. Nyugaton pedig a Dayka Gábor utca nyomvo­nalán megnyitott út köti majd össze az északi és déli terelőutakat. A tervek szerint az átmenő forgalom lebonyolítására új forgalmi csomópontot képeznek ki a Béke téri buszpályaudvar környé­kén, A kétszintes közlekedési cso­mópontot kétszer kétsávos gyorsforgalmi autópályák fogják összekötni a fő közle­kedési utakkal. A Budapest felől érkező járművek a Béke teret a Szilágyi Dezső utca, illetve az Ady-híd között megnyitott útvonalon érik el. Diósgyőr irányába — a Sze­les, a Jókai, a Fazekas és az Anna utcák érintésével — a lillafüredi kisvasút nyomvo­nala mentán megépülő észa­ki tehermentesítő úton iehet majd elhagyni a várost. A Hidasnémeti—Szerencs—Sá­toraljaújhely felé irányuló forgalmat pedig — a Szeles utca folytatásaként — egy újonnan épülő vas­úti felüljáróval, a Vágó­híd utca bővítésével ké­szülő út fogja lebonyolí­tani. Kazincbarcikára és Özdra a járművek ugyancsak Fel­sőzsolca felé jutnak ki a bel­városból és a csorba-telepi Másfél millió Takarékos fiatalok Miskolc barom OTP-fiók- jában az általános és közép­iskolások 870 ezer forintját őrzik. Az egyforintos bé­lyegből a húszforintosig kü­lönféle címletekben vásárol­ják meg a tanulók megtaka­rított “pénzük ellenértékét. A belvárosi OTP-fiók ada­tai szerint az általános isko­lások vezetnek. Miskolcnak ebben a körzetében 312 ezer forint értékű takarékbélyeg­gel rendelkeznek az általá­nos iskolások, míg a közép­iskolásoknak csak 104 ezer forintjuk van. Ez a szám azonban nem hű képet a középiskolások takarékossá­gáról, ugyanis a „nagyob­bak” közt már többen ren­delkeznek saját betétkönyv­vel. A tablóra, ballagásra’,** szalagavatásra gyűjtögetett százasokat erthetóen már nem bélyeg formájában őr­zik. A belvárosi és a diósgyőri OTP-fióknál 50—60 ezer fo­rinttal nőtt a tanulók taka- rékbet ét-állománya. A Kilián lakótelep körze­tében évek óta a majláti is­kola az első a takarékosság­ban. A körzet általános isko­lásai 190 ezer forintot gyűj­töttek össze és ennek jó ré­sze az övék. Az idén kapcso­lódott be igazából a 101. sz. Szakmunkásképző Iskola a diákok között népszerű ta­karékossági mozgalomba. Az iskolaév végéig — az elmúlt évekhez hasonlóan —- más­fél millióra duzzad a mis­kolci általános és középisko­lai tanulók betétállománya. (nagy) kavicsbánya közelében épülő elágazásnál térnek le északi irányban. A lassúbb járművek számára a jelenleg meglevő utakat korszerűsítik. A város területén először az autópályákhoz tartozó szerviz- és kiszolgáló utakat építik meg. A gyorsforgalmi utak elkészítésére csak ez­után, a forgalom növekedése, nek arányában kerül sor. A negyedik ötéves terv idősza­kában egyelőre a Petőfi tér—Majl.ith közötti északi tehermen­tesítő út építését kezdik meg. Ugyanakkor a Vörösmarty utca SZMT-székház fe’őii ve. gét átvágással kötik össze a Beloiannisz utcával. Ezzel egyidőben előreláthatólag csak a Gömöri felüljáró, az avasi panorámaút készül el, valamint a József Attila ut­cát és a lillafüredi utat kor« szerúsítik. L. P. A népszámlálók első napi tapasztalatai Jól sikerült premier Csak a nőktől — Mindenütt tudtak róla * Tegnap reggel 749 számlálóbiztos indult útnak, hogy a ja. nuár 2-től 14-ig tartó népszámlálás során Miskolc minden lakójának személyi adatait összeírják. Varga Bélánéval, a 238-as körzet számlálóbiztosával az egyik Körösi Csorna utcai toronyház első emeletén találkoztunk. Ekkor már az ötödik lakásba, dr. Deák Andrásékhoz csengetett be. Mint elmondotta, eddig mindenütt szívesen fogadták, készségesei álltak rendelkezésére. A munka java még ezután következik: csaknem száz lakás 322 lakójától kell 23—37 kérdésre vá­laszt kapnia. Az ünnepek után, tegnap reggel Miskolcon mind a 700 népszámlálási körzetben meg­kezdődött az adatgyűjtés. Már az első napon 15 ezer lakos­sal beszélgettek a népszám­lálási biztosok. Az alapkérdő­íven 23 kérdésre vártak vá­laszt. A legfontosabb személyi adatokon kívül az iskolai végzettség és a foglalkozás megjelölése szerepel az érté­kelés szempontjából leglénye­gesebb kérdések között. A nőktől még a termékenységre vonatkozó kérdésekre is fele­letet várnak, a gyermekszü­letések, a népességi tenden­ciák áttekinthetősége érdeké­ben. A házassággal kapcsola­tos adatok között lényeges az is. hogy például mi okozta a válást. Erre a kérdésre azon­ban csak a nőktől várnak va laszt. A tegnapi tapasztalatok alapján — a népszámlálás- miskolci főhadiszállásán, a Kossuth Lajos utcában — a>, adatgyűjtők elmondták, hog' mindenütt kedvesen, szeretet­tel fogadták őket. A sajtó, a rádió jóvoltából mindenütt tudtak érkezésükről. Aho; nem találták otthon a lakókat, nyomtatott értesítést hagytak hátra, amelyen megjelölték azt az időpontot, amikor is­mét felkeresik őket. A január 14-ig tartó adatgyűjtést meg­könnyíti, hogy a lakosság készséggel segíti ezt a mun­kát. Az első nap után el­mondhatjuk: a népszámlálás premierje jól sikerült. N, J, Hasig érő hóban telel a csipkéskúti csikóménes A Bükk-fennsíkon, Csíp- késkúton nevelik hazánk egyetlen tisztavérű lipicai csi­kóménesét. Az egy-három- éves csikók a fajta eredeti helyének, a jugoszláviai Li- picának megfelelő körülmé­nyek között fejlődnek, s vál­nak a zord természeti körül­mények között igénytelen, szívós, kecses mozgású kocsi- és ugrólovakká. Jelenleg 80 lipicai csikót tartanak a Bükk-fennsíkon, amelyet az utóbbi napok ha­vazása után több mint fél­méteres hótakaró borít. A zord tél ellenére naponta já­ratják a csikóménest a hasig érő hóban. Naponta mintegy 10—15 kilométernyi utat tesz­nek meg. A csikóménest el­sősorban a vadászösvénye­ken, vadváltókon terelik, így készítenek utat a vadetetők­höz és az itatóhelyekhez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom