Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-12 / 9. szám
közgazdászunk írja Rókagsmiia Express-terve Huszonegy országba, kilencvenhat útvonalon Az elmúlt évben az Express Ifjúsági és Diáh Utazási Iroda segítségével csaknem 1900 borsodi fiatal járt külföldön, s legalább 10 ezer fiatal vett reszt az ország különböző tájaira, 15 útvonalon szervezett társasutazásokon, vagy az Express által szervezett különböző üdülési akciókban. Ebben az évben tovább bővülnek a lehetőségek — tájékoztatott Sebőic Gyula, az Iroda megyei kirendeltségének vezetője. — Az idén 21 ország és 96 útvonal között válogathatnak a fiatalok, s az útvonalak számának növelésével a speciális igényeket is ki fogjuk elégíteni. andriába, valamint tíznapos utat Algírba és egy huszonkét napos körutat Japánba. — Milyenek az árak? — A szocialista országokba tervezett útjaink ára hétszáz és háromezer forint között mozog. A legolcsóbb nyugateurópai út, az ausztriai körút 2600 forint. Az olasz, fran. cia és svájci utak 4600—4800 forintba kerülnek. Az Egyesült Arab Köztársaságba 6900 forintért, Algírba 7300 forintért. Angliába. Svédországba ás Dániába 7200—7500 forintért. Japánba pedig 17 000 forintért lehet utazni. (Sajnos, az utóbbi utak a kispénzű fiatalok számára csak elérhetetlen álmok.) (buday) Az Erdei Termékeket Felvásárló, Feldolgozó és Értékesítő Vállalat miskolci boltjában egész éven át tartanak szárított gombát. Az igazi ínyencség azonban az az ízletes rókagomba, amelyből a napokban 17 étterem és bisztró kap nagyobb mennyiséget a miskolci kirendeltségtől. A bükki erdőkben szedett gombát sózással tartósították, és így megőrizte a legfinomabb ízeket is. Az éttermeken kívül, sok jutott belőle külföldre is. Svájcba és az NSZK-ba 250 mázsát exportált. a miskolci kirendeltség. N. J. — Hová tervezik a legtöbb utat? — A szocialista országokba. A Szovjetunióba tizenöt útvonalon 8—20 napos, a Német Demokratikus Köztársaságba tizennégy útvonalon 6—10 napos utakat szervezünk. 10—13 napos utakat tervezünk nyolc - lengyelországi, hét csehszlovákiai, öt romániai, négy jugoszláviai és két bulgáriai útvonalon. A Lenin-centenáriumi ünnepségsorozatra április 24-én 300 fős különvonatot indítunk. Valószínűleg sokan utaznak a román, jugoszláv és bolgár tengerpartra, s igen érdekesnek ígérkezik júliusban, augusztusban a 16 napos weimari nyelvtanfolyam. — Általános a panasz, hogy az Express nyugat-európai országokba csak igen kevés ntat szervez. — Pedig szervezünk. Olaszországba (Róma, Firenze, Velence, Nápoly, Pompeji és Capri), Svájcba (Zürich és Bem), Ausztriába (Bécs, Salzburg, Hallstatt) érintésével körutazásokat Francia- országba, Angliába, Svédországba, Dániába, Belgiumba, Luxemburgba és Hollandiába ugyancsak több várost — ese. tenként több országot is érintő — körutazásokat is. — Sor kerül-e távolabbi utakra? — Kilencnapos utat szervezünk az Egyesült Arab Köztársaságba, Kairóba és AlexlÁaotha Tibor felv.) a(( Tapolcán emlékidézdben Sztár: az Autopress Százból kilencvenötnek Autópálya az egri vár alatt Kávéfőzőből nem lehet eleget adni a miskolciaknak — vallják a Borsod megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál. Tavaly nem kevesebb, mint tízezret adtak el. Nemrég érkezett egy ezer darabos szállítmány és már nyoma sincs az üzletekben. Egytől egyik Autopress-főzők voltak; ezek a legnépszerűbbek. A vállalat statisztikája szerint minden száz miskolci család közül már kilencvenötnek van kávéfőzője, és ezeknek a fele Autopress. (Egri tudósítónktól.) Az M 25-ös autópálya — a mai 25. számú kerecsent!— eger—putnoki főútvonal utóda — megépítésére majd csak az 1980-as években kerül sor, de az egriek már most is sokat beszélnek, vitáznak róla. Az UVATERV mérnökeinek elképzelése szerint, a tervezett autópálya nyomvonala az egri várat is átszeli, alagút- szelvényben halad át az erődítmény alatt. A nagy forgalomra tervezett autópálya vonalvezetése kedvező, magasságvesztés nélkül, a belváros mellett halad el, s jól kapcsolódik ahhoz. Egyenes vonalban köti össze Eger déli és északi városnegyedét, s az alagúton keresztül, ezen az útszakaszon 80 km-es sebességgel közlekedhetnek a járművek. Sokak által ismert tény, hogy az egri várat föld alatti folyosók, folyosórendszerek hálózzák be. Az Országos Műemléki Felügyelőség azonban olyan véleményt adott az alagút tanulmánytervét készíKöltséges *'k tisztik?’ Nem könnyű feladat jó akusztikát teremteni a hangversenytermekben. New Yorkban, a „Lincoln Centre” hang- versenyterem akusztikájának javítására csaknem ugyanannyit költöttek, mint smeny. nyibe az egész épület került. tő szakembereknek, hogy a tervezett nyomvonal közelében nincs feltárt föld alatti várjárat. Az utóbbi években a keskeny, kanyargós utcák, szűk sikátorok miatt Eger közlekedésében a torlódás jelei mutatkoznak, s ha időben nem gondoskodnak új, tehermentesítő útszakaszok kialakításáról, bekövetkezik a teljes forgalmi csőd. A vár alatti autópálya tervezett nyomvonala a forgalom fő áramlási irányának tengelyébe esik, s így a legcélszerűbb megoldást is kínálja a belvárosi úthálózat tehermentesítésére. P. D, KOSSUTH RADIO 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Tánczenei koktél. — 13.15: Radies József népi zenekara játszik. — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.01: Kárpáthy Zoltán. Rádiójáték Jókai Mór regényéből. I. rész. — 15.101 Édes anyanyelvűnk. — 15.15: A párizsi népi kórus francia forradalmi dalokat énekel. — 15.22: Beethoven: E-dúr szonáta. — 15.40: Az élő népdal. — 15.50: Nincs trakta. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A két kagyló. Rádiójáték. — 16.49: A tatai szövetkezetek „Egressy” kórusa énekel. — 17 20: Giuseppe di Stefano operafelvételeiből. — 17.45: Van új a Nap alatt! — 18.00: Húszas stúdió. — 19.25: Üj népzenei felvételekből. — 19.40: Germinal. Drámai képek Emilé Zola regényéből. — 20.39: Kedves lemezeim. A mikrofon előtt Ipper Pál. — 21.39: Beszélgessünk a zenéről. — 22.20: Tánczene. — 23.10: Üj múzeum készül. — 23.25: Népdalok. — 23.50: Századunk kórusműveiből. — 0.10: Filmzene. PETŐFI RADIO 12.00: Kozák Gábor József nép: zenekara játszik. — 12.30: Zenekari operarészletek. — 13.20: Andor Éva és Réti József daloÉletünh és u jog Egyszerűbben A jogszabályok és az ügyintézés egyszerűsítéséről ebben az évben kormányszintű elhatározás született, indokoltságához kétségek sem férhetnek. Jogrendszerünk labirintusában ma már a szakemberek is csak mankók segítségével igazodhatnak el. A jog önkéntes követését pedig' csak akkor várhatjuk el az állampolgároktól, ha ismerik, ha tudják azt, amit követniük kell. Ezért a 2004-es számú kormányhatározat igen jelentős, fontos, olyan döntés, amely mindannyiunkat közvetlenül érint. Meghatározza jogrendszerünk továbbfejlesztésének elvi és közvetlen feladatait. Megállapítja, hogy szükséges jogrendünk további kritikai elemzése. Önkritikusan bevallja, hogy sok területen a szabályozás bonyolulttá vált. Ez pedig korlátozza a jogkövetést, és a jogalkalmazók munkáját. Egyik forrása a bürokratikus, nehézkes ügyintézésnek. Nyugtázza azt a tényt, hogy az elmúlt évek során jelentős eredményeket értünk el eg- ' ros szocialista jogrendszerünk fejlesztésében, és úgy rendelkezik- hegy a társadalmi viszonyok változásának következetesebben kir ésre kell jutnia a jövőben a jogrendszerben is. *> :í.-: -.abályi rangon írja elő a szabályozási szintek számának csökkentését. S azt, hogy fokozott gondot kell fordítani a jogszabályok világos szerkesztésére, pontos szövegezésére és a közérthetőségre. A harározat szerint tovább kell folytatni a miniszterek által kiadott utasítások felülvizsgálatát, és azt ki kell terjeszteni a nem gazdaság vonatkozású utasításokra is. A felülvizsgálat eredményeként pe előírja, hogy az utasításoknak a jogszabályrendezési módszereit komplex alkalmazásával kialakított hatályos szövegét a miniszter - 'ck gyűjteménybe foglalják össze. Köztudott okokra visszavezethetően pedig úgy rendelkezik, hogy a lakosság körében javítani kell a jogszabályokra vonatk >zó tájékoztatást. Erre a célra fokozottabb mértékben fel kell használni a sajtó, a rádió és a televízió adta lehetőségeket. Megszabja az átfogó iog! rendezés távlati feladatait. Egyszerűen programot szab a fci- bontif-i'.zásra, határidők és felelős miniszterek megjelölésével. DR. TÍMÁR LÁSZLÓ Az új vállalati áormatevékenység Az új gazdasági mechanizmus a normatevékenység területén is nagyobb önállóságot biztosít a vállalatoknak. Eddig a rnunkanormák általában a bérezési igények kielégítését szolgálták. Az új gazdaságirányítási rendszerben a munkanormák alkalmazásának tartalmilag többet kell jelentenie a bérezési segédtevékenységnél. E vonatkozásban, ha lassan is, de tapasztalható előrelépés. A munkanorma fontos eszköz a vállalat kezében, amely hozzájárul ahhoz, hogy a kitűzött termelékenységi célok realizálódhassanak. A munkanorma és a termelékenység között szoros kapcsolat van. A reális norma segíti a termelékenység növekedését, a laza vagy túlfeszített norma ezzel ellentétes hatást gyakorol. A munkanorma a termelékenységen keresztül hatást gyakorol a vállalat eredményére is. Mindebből következik, hogy a munkanormára, mint a vállalatvezetés egyik eszközére, az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani, ha a termelékenység kedvezőbb alakulását kívánjuk megvalósítani. Ahhoz, hogy a munkanormák betöltsék funkciójukat és kedvezően befolyásolják a vállalat eredményét, az szükséges, hogy megállapításuk, kidolgozásuk alatt a termelésirányító, a technológiai, az üzemszervezési és a munkaügyi szervek között tökéletes együttműködés jöjjön létre. A gazdaságirányítás új rendszere sokkal erőteljesebben igényli a vállalati normatevékenység színvonalának és hatékonyságának növelését, mint a centralizált gazdaságirányítási rendszer. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az eddigi módszerek helyett feltétlenül új módszereket kell kidolgozni a munkanorma készítésére. Nagyot léphetünk előre a már ismert módszerek és eljárások korszerű alkalmazásával. Vállalatainknál a jelenleg alkalmazott teljesítmény-követelmények nem tükrözik minden esetben a reális helyzetet, és ez növeli a termelésből való időkiesést, ami egyébként sem jelentéktelen. Ezért a teljesítmény megállapításánál sokoldalúan kell vizsgálni a műszaki és szervezési tényezőket. A jelenlegi helyzet javítása felveti azalVándorló textilesek A Miskolci Pamutfonóipari Vállalat 1300 dolgozójának 35 —40 százaléka cserélődött ki ebben az évben. A testvér- vállalatokhoz viszonyítva, ez kalmazott normaalapok és azok alkalmazási területének kiszélesítését, új normaala- pok képzése és bevezetése által. A munkanorma alkalmazási területe szűkült az utóbbi időben. Sok olyan tevékenység van. amely normázható — mégsincs normázva. Természetes nem minden tevékenységre célszerű műszaki normát készíteni, mivel ennek kimunkálása igen munkaigényes. Egyes tevékenységekre ilyen norma képzése gazdaságtalan. A munkanor- ma-készítésnek azonban nemcsak ez a módszere ismeretes. Több módszer van, amellyel norma készíthető, ha nem is ad olyan jó eredményt, mint a műszaki norma. Ezek közül említést érdemel a statisztikai elemzési módszer, amelynek továbbfejlesztése lehetővé teszi reálisabb teljesítmény-követelmény megállapítását. Arra kell törekedni, hogy a gyártás típusának, technológiájának legjobban megfelelő, gazdaságosan képezhető munkanormák kerüljenek alkalmazásra. A technikai fejlődés, a munkaszervezés színvonalának emelkedése szükségessé teszi az alkalmazott normák időnkénti felülvizsgálását, amelynek elveit célszerű a kollektív szerződésben is rögzíteni. A felülvizsgálathoz veszteségidő-tanulmányok készítése szükséges, amelyeknél — a folyamatos és mintavételes eljárás mellett — a megfigyeléseket célszerű kiterjeszteni a műszeres megfigyelésekre is. A normafelülvizsgálatok esetén a teljesítmény-százalékok alakulásának megítélésénél nem szabad minden esetben a száz százaléktól való tartós eltérést rendellenesnek tekinteni, ugyanúgy a teljesítmény-százalékok tartós százszázalékos szintje sem jelent minden esetben stabil normahelyzetet, A helyzet reális megítéléséhez a műszakidő-kihasználás elemzése ad támpontot. Normaváltozás esetén, ha az indokolt, bátran élni kell a bérvisszaadás lehetőségével, mert csak így biztosítható a reális teljesítmény-követelmények és a bérek közötti összhang, valamint a dolgozók tartós teljesítmény-növelésre való ösztönzése. DR. HEVESVÁRI IMRE a szám magas, de jobb. mint a fővárosi üzemé, ahol a vándormadarak helyére nem is tudtak új munkásokat felvenni. kát énekei. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Az öreg tekintetes. Monodráma. — 18.55: A la carte. Régi slágerek. — 19.30: Jó estét, gyerekek! — 19.35: A Liszt Ferenc kamarazenekar Bach-hang- versenye. — Kb. 21.35: Történész szemmel Londonban. — Kb. 21.55: Nóták. — 22.20: Negyedszázad magyar zenéjéből. — 23.15: A hét előadóművésze: Giuseppe di Stefano. — 23.50: Három sanzon. URH 18.10: Tánczenei koktél. — 18.55: Orosz nyelvtanfolyam felnőtteknek. — 19.10: A Tátrai vonósnégyes felvételeiből. — 19.55: Wozzeck. Részletek Berg operájából. — 20.25: A dzsessz kedvelőinek. — 20.48: Az emlékmű. Enn Vetemaa kisregénye rádióra. — 21.39: Herbert von Karajan lemezeiből. MISKOLCI RÁDIÓ A hét első napján. — A Miskolci Műanyagfeldolgozó Vállalatnál. — Népi korusmuzsika. — A társadalom erkölcse és ízlése., — öt perc a húsüzletben. — A szakmunkásképző tanács munkájáról. — Slágerkoktél. Megyei sporteredmények. FILMSZÍNHÁZAK Beke <Í4, 7): My fair lady I— II. rész, dupla helyárral! — Kossuth (f3. 6): My fair lady I—II. rész, dupla helyárral! — Fáklya (f5, ti): Vigyázat, hekus! — Petőfi (f5, f7): Estély habfürdővel. — Táncsics (f5, i7): Virágvasárnap. — Szikra (f5): Fantomas visszatér. (7): Kalimagdora kedvese. — Ságvári <15, hn7): A bűntény majdnem sikerült. MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ 19.30: A Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye (A-bér- let). Vezényel: Miloslav Bervid. KIÁLLÍTÁSOK Libresszó <13—20 óra között) e Iványi Ödön festőművész kama- rakiállítésa Városi művelődési ház (volt Nevelők Háza) 10—18 óra között: .,25 év Borsod megye es Miskolc történetében” címmel dokumentációs kiállítás
