Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-10 / 8. szám
A neurózis nem „munkabetegség99 Rendelő a fonólermek mellett A vaskos ajtó tompítja a za t; zümmögéssé szelídíti, mire a folyosóra ér. Szélesre tárva azonban, pillanatokig szinte bódul az ember, s percek kellet: ek, hogy dobhártyája szók ja a zúgást. A munkaterem meleg-kellemes ilyenkor, hisz a gyárudvaron havat cipel magával a szél. Apró pihék szálldosnak bent is, — neonfény alatt —, lamvassá homályosítják a parketta kockáit, míg a gépsoron fonallá perdül a gyapot.., A munkatermekhez vezető folyosón az öltözőkkel szomszédos az üzemorvosi rendelő. A pamutfonó 1500 dolgozója jól ismeri a modem méretű várót, s a szükséges műszerekkel felszerelt hófehér vizsgálószobát. ' 18 kilométer — gyalog Felvétel előtt alapos orvosi vizsgálat előzi meg a döntést: a munkára jelentkező egészségi állapota megfelelő-e, birja-e majd kondíciója a gépek mellett a napi 16—18 kilométeres gyaloglást, vagy j csupán könnyebb munkára ; osztható be. Sándor tulajdonképpen már ekkor kezdi a „megelőzést”. ' — A felvételkor kötelező orvosi vizsgálat deríti ki, ; hogy egy-egy dolgozónknál í nire kell később is figyelni, vigyázni. Rekeszek, szekrények, író- , sztalok őrzik a törzslapok, s ! különféle kartonok százait, vlás-más rekeszben a fiatal- j korúakét, s ismét másikban a negyedik X-en túljutottakét. Külön kezelik azokat a kartonokat is, amelyeknek gazdája valamilyen betegségben szenved: reumásokét, hyper, lőni ásókét, nőgyógyászati pá- j 'iensekét, a szívesekét, s neu- * ’-etikusakét. Ezek állandó gon. | dozást igényelnek. Negyed- j évenként — vagy, ha a szükség úgy kívánja, annál is gyakrabban — ellenőrzi az izem orvosa egészségi állapotukat. A teljes ellenőrzés persze kiterjed minden dolgozó- -a: évente egyszer az egészségesek számára is kötelező. 70-100 decibel között A közhiedelem azt tartja: ahol sok nő dolgozik együtt, ott nehezebb minden, több a gond, a baj és a vesződség. A pamutfonósok rácáfolnak erre. Az 1200 asszony és leány ember magáért, pedig munkájuk nagy állóképességet, s .•dzett Idegeket igényel. Ez utóbbit főként a zaj miatt. A KÖJÁL felmérése szerint 70—100 decibel a munkatérnek zajszintje. Idegbeteg még sincs több itt sem, mint más üzemekben. Dr. Gócsa .Sándor kétéves tapasztalat tlapján mindjárt bizonyít is: — A neurózis nem „mun- sabetegség”. Komplex hatások végeredménye: családi problémák, kiegyensúlyozatlan élet, utazás, és persze az egész felfokozódott élettempó. Hiszen a családon belül elsősorban a nőre jut a nehezebb feladat..» A „gólya-brigád” Óvják, vigyázzák itt valamennyi dolgozó egészségét. Messzemenő a figyelem, s fáradhatatlan a gondoskodás. Helyben rendel hetenként háromszor egy fogorvos, képzett egészségőr-hálózat segíti a munkásvédelmet, s a munka-higiénét biztosítja a me- - legvizes fürdő, infravörös hajszárító, lábpúderező berendezés, s a napsugarakat pótló kvarclámpa is. A legnagyobb gondoskodást mégis — érthetően — a terhes mamák élvezik. Az orvos javaslatára, idejekorán könnyebb munkaAz elmúlt év májusában a csehszlovák és a magyar külkereskedelmi minisztérium a határmenti órucsereforgalom- ra vonatkozó megállapodást kötött. Az egyezmény lehetőséget ad a magyar és a csehszlovák szövetkezetek közvetlen áruforgalmára. A MÉSZÖV miskolci keres, kedelmi szaktitkárságának vezetője elmondotta, hogy ez ideig — a sorozatos tárgyalások ellenére is — konkrét Egyhónapos szünet után, ma ismét megkezdődött a termelés a Hejőcsabai Cement- és Mészművek kőbányájában. Az elmúlt egy hónap alatt elvégezték a szokásos téli javításokat. Megvizsgálták a kötélpályát, a gépi berendezéseket, rendbehozták a járműveket. Az egyhónapos állás után másfél napos próbaüze. met tartott a kőbánya. A robbantások után a következő hónapra is elegendő anyag áll rendelkezésre. Holnaptól már napi 800—900 tonna követ helyre kerülne!:. A gyárvezetés számukra külön brigádot hozott létre a válogató részlegben. Ez a „gólya-brigád”. Tagjai persze szinte állandóan változnak: jelenleg is 405 asszony van s’zülési, illetve gyermekgondozási szabadságon, s az „utánpótlás” is biz. tosított. RADVANYI ÉVA szállítási megállapodásokat még nem kötöttek. Csehszlovák részről tervezik, hogy sört és vasáru-féleségeket szállítanak, különböző magyar szeszes italokért és borokért. Remélhető, hogy a szállítások már a közeljövőben realizálódnak, és sikerül a csehszlovák—magyar határmenti kereskedelmi bizottságnak konkrét megállapodást létrehoznia. (szántó) szállítanak el egy nyolcórás műszakban a cement- és mészgyártáshoz. A kőbányában nyolc szocialista brigád dolgozik, s az elmúlt évben mind a nyolc kollektíva eleget tett vállalásának. A mostani szezonra való felkészülésből Is ezek a brigádok vették ki legjobban a részüket. így vált lehetővé, hogy rövid egyhónapos javítási szünet után, mától már rendszeresen termeljen a kőbánya. inogj) j(c Mikor menjünk moziba? (Aootha felt).) Borért sort KS a cementbe* Megindult a munka a kőbányában Lerobbantottak egy hónapra valót nn /!• •* leli üzem a Patyolatnál Naponta 15—20 mázsa ruhát mos ki a miskolci Patyolat Vállalat. Az öt városi felvevőhely még ilyenkor, holtszezonban is nagy forgalmat bonyolít le. Vállalatoknak, éttermeknek egy-egy nyolcórás műszakban 16—17 mázsa ruhát mosnak. De nemcsak a mosoda, a vegytisztító is sokat dolgozik. Bár ennek az ősz, a tavasz a szezonja, a felvevőhelyekről így is több száz kabát, felöltő kerül a tisztítóba. A miskolci Patyolat Vállalat lerövidítette a vállalási időt is: ez már mindössze négy-öt nap. A televízió a rádió nyomában Az év vége előtt sok rádiót, televíziót vásároltak Miskolcon. A városban jelenleg több mint 42 ezer családban van rádió. Televízió is csak alig kevesebb van Miskolcon. Nem kevesebb, mint 34 ezret tartanak nyilván. Az ÉPFU telepe Nagymértékű munkát végez az épülő új ÉPFU-tele- pen az Észak-magyarországi Állami Építőipari* Vállalat. Nem kevesebb, mint 18 millió forintot „építenek be” a vállalat dolgozói. Méltányolják a külváros idényét A jó áruellátáshoz — elnézést a közhelyért — elsősorban megfelelő mennyiségű és minőségű áru szükségeltetik. De az sem mindegy, hogyan tudja teríteni a rendelkezésre áiló készletet a kereskedelem, azaz: milyen a város bolthálózata. A negyedik ötéves tervre kidolgozott, tanácsi koncepciók, szerint körülbelül 30 ezer négyzetméterrel növekszik a bolti kiskereskedelem eladótere. A kérdés: hol születnek majd az új üzletek, milyen típusú boltokat terveznek? Az elképzelések szerint az élelmiszer-szakmában továbbra is cél a nagy alapterületű ABC-áruházak és zöldség-gyümölcs szakboltok létesítése. A tervidőszak alatt körülbelül 25 ilyen típusú boltot nyitnak meg. Öt év alatt mintegy 12 ezer lakás épül Miskolcon, különös gondot kell tehát fordítania a kereskedelemnek az új lakónegyedek ellátására, a peremkerületekben levő „fehér foltok” eltüntetésére. Még izgalmasabbá teszi a hálózatfejlesztési koncepciót, hogy a negyedik ötéves terv időszakára esik a Széchenyi utca üzletsorának a rekonstrukciója is. Jogos kívánsága a miskolciaknak, hogy a következő években kialakítandó belváros reprezentatív üzleteket kapjon. Persze, az sem mindegy, hogy milyen profilúnk lesznek ezek az üzletek. Élelmiszerboltban eddig sem volt hiány, sőt, a belvárosban vásárolt a külterületen lakók jelentős része is, mivel a központban levő nagy csemegeüzletek áruellátása, választéka magasan felülmúlja a külvárosi boltokét. Nos, mindebből egyértelműen az következik, hogy az új élelmiszerüzletek zöme a peremkerületekben, míg a tartós fogyasztási cikkeket — rádiót, televíziót, hűtőszekrényt sib. — árusító boltok a központban kapjanak helyet. A tapasztalatok szerint az utóbbi cikkeket — Budapesten is — legszívesebben a belvárosi nagy szaküzletekben vásárolják meg a fogyasztók Februárban a tanács végrehajtó bizottsága elé térj -.szu a kereskedelmi osztály a Széchenyi utcai üzlethálózat rekonstrukciójára vonatkozó elképzeléseit. Tájékozódásunk szerint a fentiekben elmondottak nagyjából megegyeznek majd a fejlesztés elvével. És befejezésül még valamit: a közelmúlt tapasztalatai azt mutatják, hogy az új üzletek kivitelezését lassítják a menet közben unos-untalan végrehajtott tervmódosítások. A változtatások okát röviden így lehet megfogalmazni: a tervezés időszakában sokszor még nem ismeretes, hogy ki lesz a bolt gazdája. Később pedig — érthetően — kénytelenek figyelembe venni az üzemeltető kívánságait is. Kívánatos tehát, hogy e téren a jövőben jobban érvényesüljön a tervszerűség, hiszen korántsem mindegy, megvalósulnak-e határidőre a hálózatfejlesztési tervek. Az új üzleteknek az épülő lakónegyedekkel szinkronban kell megszületniök, hiszen mindmáig gyakori panasz — például a Győri kapuban —, hogy a sok száz új lakó rendelkezésére csak a régi, elavult üzletek állnak, s a beköltö. zés után még hónapokig kell várni a tökéletes ellátást biztosító ABC-áruházak és egyéb üzletek megnyitására. BÉKÉS DEZSŐ A lakosság érdekében Interjú Szűcs Istvánnal, a megyei IS EB elnökével A megyei Népi Ellenőrzési Bizottság 1969-ben minden eddiginél nagyobb és hatásosabb munkát végzett. Ez egyrészt annak tudható, hogy a vállalatok és kereskedelmi szervek a korábbinál több szabálytalanságot követtek éli másrészt jelentősen megnőtt a lakosság bizalma a Népi Ellenőrzési Bizottság szervei iránt. Szűcs Istvánnal, a megyei NEB elnökével az elmúlt év tapasztalatairól és az 1970. évi feladatokról beszélgettünk. — A magánlakás-építéseknél milyen nehézségeket tapasztaltak? — Vizsgálataink egy része azt a célt szolgálta, hogy megállapítsuk: hogyan valósultak -tneg a kereskedelmi hálózat fejlesztésével kapcsolatos központi, illetve megyei elképzelések. Sajnos, azt kellett tapasztalnunk, hogy csak mintegy 70 százalékban. Vizsgáltuk a magánlakás-építések helyzetét is. Tapasztalatunk: több korábbi akadály (telekhiány, tervezői, kivitelezői kapacitás stb.) megszűnt Ugyanakkor újabb, a magánlakás-építéseket akadályozó problémák jelentkeztek. Ilyenek: nőttek az anyagellátási nehézségek, mintegy 50 százalékkal emel. kedtek a telekárak. Ez utóbbi jelenséget nyilván megfékezi majd a telekgazdálkodásról szóló új kormány- rendelet — A lakosság életkörülményeire vonatkozó vizsgálatok milyen eredménnyel jártak? — A mi munkánknak is köszönhető, hogy a bányák 2200 vagonra szóló pótszerződést kötöttek a TÜZÉP-pel. Ugyancsak a mi közbejárásunkra most már nem a vevő, hanem a TÜZÉP végzi a poros szén rostálását. A miskolci közlekedés helyzetét vizsgálva átfogó javaslatot dolgoztunk ki a közlekedési csúcsidőre — a városi tanács hamarosan napirendre tűzi javaslatunkat. Sokszor panaszkodtak a miskolciak és a Borsod megyeiek az autóalkatrész-ellátás zavarai miatt, Közbenjárásunkra hamarosan nemcsak az AUTÓKER, hanem az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat is foglalkozik majd az árusítással. Miskolcon három, a rhegyében öt ilyen üzlet nyílik. Széles körű üzemegészségügyi vizsgálatokat is végeztünk. Tapasztalatunk: a javulás ellenére nem „rózsás" a helyzet. A DIGÉP-et kivéve szinte minden vállalat elhanyagolja a komoly műszaki megoldásokra való törekvést. — Az árellenőrzések milyen hiányosságokat tártak fel? — Az árellenőrzések során kifogásoltuk, hogy a magán- fuvarozók és tsz-ek számlázása sokszor nem volt rendben. Sok hiányosságot fedtünk fel az építőipari árakkal kapcsolatban is. Sajnálatos tapasztalatunk volt, hogy néhány vállalat a nyereség növelésének nem éppen legbecsületesebb módját választotta. A fogyasztói árak alakulását vizsgálva megállapítottuk : az áremelkedéseknek sokszor elfogadható okai voltak, esetenként azonban vitatható módszerek eredménye volt az árak növekedése. A 3C0 bejelentés 30 százaléka a lakosság érdekeit sértő észrevétel volt. A leggyakrabban előforduló panaszok az árdrágítást, a súlycsonkítást és a minőség romlását kifogásolták. Huszonöt százalékuk a kereskedelemre. 24 százalékuk a helyiiparra vonatkozott. A magánpanaszok többsége lakás- és bérügyi panasz volt, — Mivel foglalkozik a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ez évben? — A megyei tanács már elfogadta első féléves munkatervünket. Ebben kilenc előre elhatározott ellenőrzés szerepel. Vizsgálni fogjuk a könnyű- és az építőipar, valamint a kereskedelem területén az egyes fogyasztási cikkek áralakulását és minőségét. Alaposan utánanézünk, a lakásárak alakulásának, hogy megtudjuk, milyen tényezők idézik elő a lakások árainak emelkedését. Megvizsgáljuk azt is, hogy a tanácsok jól gazdálkodnak-e a lakosság pénzével. Végért járunk annak is, hogy a vendéglátóipar árpolitikája megfelel-e az előírásoknak, szabályos-e az érvényben levő osztályokba sorolás? S végül, az egészségügyi intézmények; berendezésekkel való ellá-j tottságának és a műemlék- védelem helyzetének vizsgád lata szerepel munkatervünkben. NYIKES IMRE Szakmai rátermettség A cirkuszban igy szól az egyik néző a szomszédjához: — Nem értem, honnan veszi a bátorságot ez a vézna kis emberke ahhoz, hogy oroszlán- szelídítö legyen. — Egyszerűen nem étvágygerjesztő az oroszlán számára.
