Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-07 / 5. szám

10 erre Prognózis — Kevesebb kohómérnök, több kibernetikus A LKM szociológusainak felmérése Hét esztendő alatt hozzá­szokott a Lenin Kohászati Művek csaknem húszezer dol­gozója, hogy időről időre vas­kos kérdőívköteg sok-sok kérdésére kérnek tőlük vá­laszt, melyeket Kovács Sán­dor szociológus irányításával, kibernetikai berendezések se­gítségével összegeznek, s en­nek alapján elemzik az egy- -gy munkaterületen dolgozók helyzetét. A szociológia fia­tal tudománya teret hódított nagyüzemünkben, s ma már szinte elképzelhetetlen nélkü­le a jó tervezés, szervezés a gyárban. A gyár szociológusai és műszaki szakemberei ország­szerte feltűnést keltő tanul­mányt készítettek el decem­berben a technikai fejlődét; és a munkaerő-viszonyok ösz- szefüggéseiről. A tanulmány címe így önmagában nem so­kat mond a szociológiában járatlanok számára. Az LKM illetékesei azonban tíz évre előre megállapíthatják belő­le, hogy milyen és mennyi .szakemberre lesz szükségük a tervezett műszaki fejlesztés mellett. Csökken a segédmunkások aránya A tanulmány alapján de­rült ki, hogy 1980-ig kohó- mérnökökből csupán 30 szá­zalékkal, műszerész mérnö­kökből, folyamatszabályozó mérnökökből és kibernetiku­sokból viszont éppen 200 százalékkal kell több a ter­meléshez, mint a jelenlegi létszám. Az intenzív gépesí­tés, automatizálás megköve­teli a műszaki középkáder- struktúra változását Is. Ki­számították, hogy például kohásztechnikusokból a je­lenleginél 10, villamosipari technikusokból már 80, mű­szerész technikusokból pedig 000 százalékkal többre van szükség. A tanulmány egyik legér­dekesebb megállapítása: egy­re csökken a segédmunká­sok aránya. A felmérések ta­pasztalatai bizonyítják, hogy a segédmunkások nem „ter­melődnek újra”. A jelenlegi segédmunkások közül csu­pán minden másodiknak a gyermeke marad apja „hi­vatása” mellett. A 10 éves prognózis tehát 50 százalé­kos csökkenést jelez, s ez az arány később még kisebb lesz. E megállapítás egyben felhívja a figyelmet arra is, hogy a gépesítést, automati­zálást erőteljesebben kell ki­terjeszteni a jelenleg segéd­munkást igénylő munkafo­lyamatokra is. Nem marad e«ak papír Nem ez az első, de nem is utolsó tanulmánya a gyár szociológusainak. Készítettek már hasonló igényű felmé­rést a fluktuáció okairól, a Társadalomtudományi Inté­zettel együttműködve a dol­gozó nők helyzetéről, a KISZ Központi Bizottsága részére a munkásfiatalok helyzeté­ről. Vizsgálatokat végeztek a termelékenységre ható ob­jektív és szubjektív ténye­zőkről, a gazdasági reform­nak az ipari vezetőkre gya­korolt hatásáról, városunk értelmiségi rétegének érdek­lődési köréről. Rövidesen megkezdik az adatgyűjtést az ENSZ acél­bizottságának ez év augusz­tusában Budapesten meg­rendezendő vaskohászati sze­minárium részére. E tanul­mányban a munka termelé­kenységére ható emberi té­nyezőket elemzik. Munká­jukhoz messzemenő segítsér get kapnak a gyár műszaki és gazdasági szakembereitől, valamint a Magyar Tudomá­nyos Akadémiától, amely szociológiai kutatásai szem­pontjából bázisvállalatnak tekinti az LKM-et. S a felhalmozott Informá­ciók alapján leszűrt követ­keztetés nem marad csak Válaszol az illetékes GELKA helyett RAMOVILL Van gazdája az elektromos gépek javításának December első napjaiban hoz­ta nyilvánosságra a SZÖVARU, az Országos Arubeszeiző és Ér­tékesítő Szövetkezeti Vállalat, bogy a garanciális javftő szolgál­tatásokra kötött szerződését fel­bontja a GELKA-val. Ez a gya­korlatban azt jelenti, hogy nz idén már nem javíthat olyan rá­diót, tévét, háztartási gépet a GELKA, melyet a SZÖVARU hoz forgalomba. A szövetkezeti vál­lalat azzal indokolta elhatározá­sát, hogy a GELKA lassan dolgo­zott, és nem biztosította a javí­táshoz szükséges alkatrészeket. Azt is közölték, hogy a RAMO- VILL-lal kivin szerződést kötni az említett cikkek javítására. Akkoriban írt cikkünkben kifejeztük aggodalmunkat,: kissé elhamarkodott lépésre szánta el magátaSZÖVÁRU, mert már akkor felbontotta * szerződését, amikor még nem látszott száz százaléko­san biztosítottnak a szolgál­tatás pótlása. Azóta levelet kapott szer­kesztőségünk a RAMOVILL igazgatójától, aki a többi kö­zött megírta, hogy a kétéves múlttal rendelkező vállalatot éppen azzal a céllal’ hozták létre, hogy a javítással fog­lalkozó szövetkezeteket el­lássa alkatrésszel és képvi­selje őket az iparral, illetve a nagykereskedelemmel szemben. A két év alatt a RAMO­VILL tekintélye — megbíz­ható munkájának következ­tében — megnőtt és ahogy Karlovits Lajos igazgató ígé­ri, semmi ok sincs az aggo­dalomra. A híradástechnikai és elektromos háztartási gé­pek garanciális javítását — a GELKA alvállalkozójaként — már évek óta a Miskolci Finommechanikai Vállalat végezte. Ez a vállalat pedig a RAMOVILL-hálózat tagja, így az idén ugyanazzal a ka­pacitással, ugyanolyan mű­szaki fettételek mellett vég­zik el a munkát, m.nt ta­valy. N. J. papír. A gyárban — s nem egy esetben az ország sok más üzemében is — a tanul­mányokat intézkedési tervek, végrehajtási utasítások, mér­hető eredmények követik. RADVÁNYI ÉVA Koksz és lengyel ling nincs Mii igéi* a TÜZÉP? 76 exer vagon szén 1970-hen — Az elmúlt évben közel 74 ezer vagon, mintegy 710 ezer tonna szenet kapott tő­lünk a megye lakossága. Most még folynak a szokásos év végi, év elejei leltározások, de a tüzelő már folyamatosan érkezik, s az Igényeket Is ki tudjuk elégíteni — közölte Virág János a TUZEP igaz­gatója. Erre az évre 76 ezer vagon szenet rendeltek, s ennek kö­rülbelül egyharmada fedezi Miskolc szükségleteit. Tehát lesz elegendő szén. Import­szenekből viszont továbbra sem lesz elegendő; sem koksz­ból, sem pedig lengyel láng­szénből nem áll majd kellő mennyiség a lakosság ren­dé’kezésére. örvendetes az a nagy se­gítség. amit a Borsodi Szén­bányák Vállalat dolgozói nyújtanak a TÜZEP-nek. A borsodi bányászok — mint azt már hírül adtuk — a la­kosság jobb ellátása érdeké­ben november eleje óta va­sárnaponként is rendszeresen dolgoznak. A Magyar Állam­vasutak Is megérti a TÜZEP problémáit, s a szállításban már nincs lemaradás; a kis teherbírású vonalakon Aba- újszántó és Mezőcsát irányá­ban azonban még mindig akadozik a forgalom. 8. Gy. A fele export Tíz százalékkal teljesítette túl tavalyi termelési tervét a miskolci Vas- és Fémipar ; Ktsz. Negyvennégy milliós teljesítményük mellett öt­millió forint nyereségre tel­tek szert. Gyártmányaik fe­lét exportra termelték. Köz­vetett exportjuk révén — a Magyar Hajó- és Darugyár- nak is dolgoznak — szinte a világ minden pontjára eljut a munkájuk. Egymillió dupla Miskolcon csak az eleimi- szerüzletekben 110 mázsa ká­vét adnaK el havonta. Becs­lés szerint havonta 1 100 000 csésze kávét fogyasztanak e! a miskolciak otthonukban. A kávézó kedv évről évre még most is nő, esztendőről esztendőre húsz százalékka1 többet fogyasztunk Életmentő lehet Füzet, őt kérdéssel y A Lenin Kohászati Müvek életének egyik jelentős ese­ménye volt az elmúlt évben az új elektroacélmü üzembe he­lyezése. A mintegy 400 millió forintos költséggel, számos kül­földi cég közreműködésével épült új üzemben először 1969. április 19-én csapoltak acélt. Ezt a próbaüzemelés, majd az év második felében a műszaki átadás és végleges üzembe he­lyezés követte. A korszerű termelőberendezésekkel ellátott üzemben szívesen dolgoznak az olvasztárok, acélgyártók. A munkakedv meglátszik az eredményeken is. Már 1969-ben 44 720 tonna nemesacélt gyártottak itt a diósgyőri acélgyár­tók. A tőkés piac kedvező értékesítési lehetőségeinek jóvoltá­ból, ez nagyban hozzájárult a vállalat kiváló exporteredmé­nyeihez, Ebben az évben már teljes kavacítermel az elektroacélmü; évi terve 88 ezer tonna nemesacél, az LKM- ben készülő összes nemesacél-mennyiség fele. . (nyikes — ágotha) Bizonyara kissé meglepőd­tek azok, akiknél már ebben a hónapban járt az áram­szolgáltató pénzbeszedője. A fizetés ellenében nemcsak nyugtát, hanem egy kis tü- zeiecskét is kaptak. A brosúra utasításokat tar­talmaz a villamos készülékek kezeléséhez, s tanácsokat ad néhány kisebb szerelési mun­ka házi elvégzéséhez is. A szokásos használati utasítá­soktól mégis eltér a füzet. Ugyanis kérdéseket is tartal­maz, mégpedig ötöt. Ezek a feladatok a füzetben leírt is­meretanyaghoz kapcsolódnak, s — az anyag gondos tanul­mányozása után — könnyen megfejthetek. A helyes vála­szokat be lehet küldeni az Lszak-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalathoz, s ez­zel már az ügyes rejtvény­fejtő be u> nevezeti az EMASZ nagy, megyei mun kavédelmi vetélkedőjébe. A vetélkedő szerencsésébe részvevői a háztartásban hasznosítható villamos gépe­ket és kellékeket nyerhet­nek, a mosógéptől kezdve a kis izzólámpa-csomagig. A kíváncsi számlálóbiztos Aki már találkozott a népszámlálókkal, és áttanulmányozta, kitöltötte a kérdőíveket, megállapíthatta: nem csupán a lakosság számbavételéről van szó. Nemcsak arra kí­váncsi a kormányzat, hányán élnek Magyar, országon. A statisztikai adatok sokaságából az értő válogatás, összesítés után a társada­lom. egészét érintő kérdésekre is választ ka­punk. Mint ahogy az 1784-es — II. József által elrendelt— népszámlálástól napjainkig végrehajtott felmérések többé-kavésbé mind jellemezték koruk társadalmát. Átugorva az első két népszámlálást — a már említett 1784-est és az 1880-ast —, né­hány példát idézünk bizonyságul: a század- fordulón. az ipari forradalom hírnökeként a többi között ilyen kérdés is szerepelt az íveken: „Alkalmaz-e motorokat? ...” 1910- ben. a választójogért vívott harc jegyében megkérdezték: „Fel imn-e véve a: 1911. év­re megállapított országgyűlési képviselő vá­lasztói névjegyzékre?” 1920-ban az els’"' r: lágháborúra, 1930-ban a katonáskodásra, a levente- és cserkészmozgalomra vonatkor kérdések szerepeltek. 1941-ben pedig a fasi- zálodás riasztó hírét hozták a kérdőívek származást firtató pontjai. Az 1949-es felme­résben még közeli és szomorú emlékként gyűltek össze a népesség háborús vesztese­geit szemléltető adatok, he ezek mellett a kibontakozó új társadalom kérdései is he­lyet kaptak: például azok, melyek a földre­form hatására vonatkoztak. A legutóbbi. 1960-as népszámlálásban nagy teret szenteltek a foglalkoztatással kapcso­latos kérdéseknek. S természetesen, a mos­tani népszámlálás kérdései is világosan utal­nak napjaink megoldásra váró gondjaira. A gyermekszületéseket, a népességi ten­denciák alakulását firtatva, feleletet kap a kormányzat arra is, milyen anyagi erőt igé­nyel a következő években a dolgozó anyák­ról, sokgyermekes családokról való gondos­kodás. A miskolci anyák is bizonyára azzal az óhajjal töltik ki e rubrikákat, hogy a jö­vőben enyhüljön a bölcsődei, óvodai hiány támasztotta feszültség. S talán biztató jel­zésként eszükbe jut az is, hogy a követke­ző évek során a vállalatok is részt kérnek majd e gondok megoldásából. Persze, nem csupán a humanitástól vezérelve, hanem sa­ját érdekükben is, hiszen a nők ma már az iparban foglalkoztatottak tekintélyes hánya­dát jelentik, és városunkban munkáskezek után sírnak az üzemek. Megemlíthetjük to­vábbá a válások okait boncolgató kérdése­ket, Vajon ki nem tudja, hogy az ország vi­lágviszonylatban, Miskolc pedig országos vi­szonylatban sajnálatosan elöl van a válások s-.rnát tekintve. A kérdőíven egyetlen rub­rika csupán, mögötte mégis felsejlik a prob- U mák egész sora: a szexuális nevelés fogya­tékosságai, a lakáshelyzet, a félárván ma­radt gyermekekről való gondoskodás, a fia­talkorú bűnözés stb. Természetesen, a mégoly gazdag adattár, a: okok, összefüggések tudományos alapos­ságú feltárása sem eleg ahhoz, hogy társa­dalmunk gondjai csillapodjanak. Nem elha­tározás kérdése csupán, hogy meg tudjuk-e fogadni a számok intelmét. A fejlődés anya­gi alapját azoknak kell lerakni, akik most — akarva-akaratlan — vágyaikat is papírra vetik a kérdésekre. BÉKÉS DEZSŐ Nem látszott a Saturnus Miskolcon december 12-én volt az utolsó olyan derült éj­szaka, amikor a csillagvizsgá­ló megfigyeléseket tudott vé­gezni. A csillagvizsgáló dol­gozói azonban így is állandó ügyeletet tartanak, hogy o megfigyeléseket, amint lehet, azonnal megkezdhessék! A téli megfigyelések ugyanis nagyon fontosak, mert ilyen- kor az égboltnak azt a feléi vizsgálhatják, amely nyáron a megfigyelések fő idényében nem látható. Az állandó fel­hős idő miatt még a Satur­nus bolygót sem tudták meg­figyelni. A sorozatosan elma­radt megfigyelések következ­tében felszabaduló órákat azonban a csillagvizsgáló dol­gozói jól használják fel: meg­kezdték a magyarországi szputnyikmegfigyelések ki­lencedik és tizedik kötetének sajtó alá rendezését. Bók A háziasszony egy festményt mutat a látó­gatójának: — Nézze, uram, ez a fiatalkori portrém... A vendég lelkesen így válaszol: — Valóságos remek­mű, asszonyom! Hiába, a reneszánsz festőkkel senki sem veheti fel a versenyt!

Next

/
Oldalképek
Tartalom