Déli Hírlap, 1970. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-05 / 3. szám

Császár §abonacsűr a kápolnából \ diósgyőri vár ismeretien alaprajza A vándormadarak L4 napja Mibe kerül a fluktuáció? A- ausztriai He-rzogenburg apátságának könyvtárából, a 1 alkenberg család hagyatékából előkerült Diósgyőr várának eddig ismeretlen ábrázolása. Az alaprajz az 1600-as évek pusztulásáról ad képet, s különösen azért is értékes, mert idő­ben megelőzi az eddig ismeretes, egyetlen, az 1662-es évből származó, úgynevezett Hoppe-féle alaprajzol. terek aranyozott márványfa- ragványai, szépmívű kandal­lói az enyészeté lettek. Töre­dékei az ásatások során tűn­tek elő és már nem is csodál­ható, hogy a keleti oldal, a szép gótikus kápolnával, 1731- ben mint „császári gabona- csűr'' látta el feladatát. KOMÁROM'/ JÓZSEF A felmérési rajz a kolostor walpersdoríi anyagának két­kötetes Codex 378 jelzésű kö­tetéből való, pontos jelzése: 11. kötet 15. lap. Fotókópiája most kerül először nyilvános, ság eié. Szerzője Octavianc Leucharden és címe: Eigent- Ttcher Grundt Riss des Gra­nite Schlosses Dios Győr. J eliruaarázata A-tól P-ig terjedő jelzéssel pontosan rögzíti a vár leromlott állapo­tát. Ezekből kitűnik, hogy a : ornyok akkor még teljes ma­gasságukban állottak, ami 99 láb, azaz 31 méter 30 cm volt. A nyugati termek viszont már mind beomlottak. A lovagte­rem alatti (C és P) két helyi­ség viszont sértetlen maradt, az egyik a német komman- ciáns, a másik a kálvinista is­tentisztelet színhelye volt. A katolikus kápolna — amelyet szépnek mond a leírás — az eredeti helyén megvolt, s mel­lette a D-helyíség a magyar parancsnok szobája. Az E jelzésű ikertornyok a külső várfalon épségben állottak, de a G jelzésű kazamaták fala teljesen leomlott. A Vizesárok 6 láb, tehát csaknem két méter mély, s rendkívül mocsaras. A víz csupán a keleti oldalon volt tiszta, itt a mélysége már 10 láb. valamivel több, mint há­rom méter. A rondella ma­gasságát hat méteresnek jelzi a leírás, de a nyugatról hoz­záépített ágyúállás még ma­gasabb: 28 láb, azaz csaknem 9 méter. Érdekes, hogy bár a várpa­lota nyugati termei — vagyis az egykori díszes királyi fo­gadótermek — teljesen beom­lottak, mégis a felmenő falak magassága itt akkor még el­érte az 51 lábot, a valamivel több mint 16 métert. A most felfedezett alaprajz szemléletesen mutatja azt a pusztulást, ahogyan Nagy La­jos, Mátyás és Beatrix palo­tája, a magyar és olasz mes­Ua leölték ff disznót*.* Felmérések szerint, Mis­kolcon évről évre kevesebb sertést tartanak, de még elég sok ház udvarán látható disz­nóól. A régi ólak lebontását, fertőtlenítését állandóan szor­galmazza a tanács egészség- ügyi osztálya. Nem indoko­latlanul: a fertőző betegségek „melegágyai” lehetnek a pisz­kos ólak. Most, disznóölések idején is felhívják erre a fi­gyelmet az egészségügy őrei. Az elmúlt et muiikaero- gazdálkodásának egyik jel­lemzője a soha nem tapasz­talt mértékű fluktuáció volt. Szinte nincs a városban vál­lalat, üzem, amelynek a gaz­dálkodására ne hatott volna ki a munkahelyüket okkal, vagy ok nélkül változtató emberek jövés-menése. A vándorlás, amelyben a leg­több helyen a 25 éven aluli­ak jártak élen, több oldalról is sújtotta a vállalatokat. Miskolc és Borsod legna­gyobb üzemében, a Lenin Ko­hászati Művekben például a munkafegyelem lazulása kö­vetkeztében az igazolatlan ki­maradások száma — egy 9 hónapra vonatkozó vizsgálat szerint — naponta átlagosan 59 volt. Nemcsak kimaradoz- tak az emberek, késtek is. A napi késések átlaga elérte a 21-et. Még nagyobb, konkrétan is mérhető károkat okozott maga a vándormadár sereg. A leszámoló vagy az új fel­vételes ugyanis a felmondás időszakában, vagy a munká­ba állás első két hetében a tapasztalatok szerint, érdemi munkát nem nagyon végez. Egy-egy ilyen vándormadár miatt átlagosan 14—14 nap esett ki a termelésből, s ez azt jelentette, mintha egész évben 220 dolgozóval keve­sebb lett volna az LKM-nél. Kétszázhúsz olyan dolgozó­val, akiket a semmittevés ide­je alatt is fizettek, s akik, ha dolgoztak volna, egy év alatt 57 millió forint termelési ér­téket állíthattak volna elő. A fluktuáció, mint látható, sokba kerül. Az 1970. január l-től érvényes új bér- és léí- számgazdálkodási rendeletek remélhetőleg csökkentik majd a károsodás mértékét. S re­méljük, nemcsak az LKM- nél, hanem minden miskolci vállalatnál, sőt az egész or­szágban. Hiszen városi, vagy országos szinten számolva, a kár százmilliókat tesz ki. (nyikes) Vita a lottó- nyereményen Kél burát irat évi közös lottó— zás után 162 ezer forintot nyert. Amikor azonban osztozkodásig., került volna a sor, az, qB n pénzt felvette, arra hiv&tKoyva, hogy társa már négy hónapja nem járult hozzá a szelvények vásárlásához, elutasította őt. Ezek után a hoppon maradt nyertes 81 ezer forint megfize­tésére pert indított ellene. Tör­vényességi óvás folytán az ügv a Legfelsőbb Bíróság elé kerültj amely a következőképp döntött: A hozzájárulási költségek e!.~ mulasztása oka lehetett volna u közös megállapodás felmondásá­nak. Olyan esetben azonban, amikor hal éve közösen lottóz­nak és állandó elszámolási vi­szonyban vannak egymással, a hozzájárulás megfizetésének el­mulasztása egymagában nem jár a társasviszony megszűnésével. A barát, aki a nyereményt fel­vette, felmondási jogával nem élt, ilyen szándékáról a társa­ságához tartozónak sem szólt, sőt, követelését számon tartotta. Mindez megerősíti, hogy játék- közösségük nem szűnt meg, ez­ért a nyeremény fele a társát illeti. Mosoly a tárgyalóteremben 'A tárgy uiótermekbeii bias a tetszésnyilvánítás. Adód­nak azonban szituációk, ami­kor még a bírák szigorú te­kintetén is átsuhan a mo­soly. „TERMÉSZETESEN" — Tehát leszúrta a sszom- saédját? — Természetesen. Talán az lett volna szép, ha ő szúr le engem? — A bicska a zsebében, volt? — Természetesen. — Mikor tette a asébébe? — Mindig van benne, ké­rem, természetesen! HOL? — Tehat azi aihtja, hogy inaga több sebből vérzett. Hol? — A nagyposta előtt! ERŐSZAKOSSÁG! — Es képzelje el a tisztelt bíróság: nem elég az, hogy megerőszakolt, még az órá­mat is ellopta! — Honnan lopta el? — Az éjjeliszekrényről. — Hogy került oda? — Hát én mindig le szok­tam csatolni a karomról, mielőtt lefekszem! (ruitkoy) I DU felszabadulási pályásait* Életünk és a J*»u A prémium“ és a selejtes termék fíAiaiTViVi ‘o*»blegu«aUs. *mek + dolgozót; íueglutnu-ozou : 9*5*1 *1l,e,oles m«Sliutároiott eredmény elérése ecetén {22! “*?' A 'daliatok, a tcrvek teljesítését, a termelékenység eirc- JSKhJJ minőség javítását, az önköltség csökkentését, vagy a taka- előmozdítását jelölhetik meg elérendő célként. Az ered- «neOjiÄvuaont. a dolgozó tevékenységének valamilyen gazdasági- lag mérhető kovetkezmenyében jelentkezhetnek. L _prémium, szerepe az. hogy a dolgozókat az üzezn, a vállalat szempontjából legfontosabb feladatok elérésére ösztönözze. A m-é- miimi-feladatokat ügy kell meghatározni, hogy ösztönző hatása mel- ,?ílaLÍ1|,1„dat0kat:l-e5,t,ltt<>fc’ es aE eredmények elérhetők legyenek, ugyanakkor a dolgozo a munkafegyelem szabályait is betartsa. A selejtes termék bérének elszámolása — a nremiumma] ellentc- ■?, -?lÄ.r,.Mert ? h?rért vonja felelősségre a dolgozót, amelyeí ****** hibájából munkakörének ellátása során okozott. Selejtes a termék, ha az előírt követelményeknek (pl. anyagössze­tétel, sulymeret, alakhüség stb.) nem felel meg és ezért^ rendet tetesszeru használatra teljesen vagy részben alkalmatlan. KI óbb esetben teljes, utóbbi esetben részleges selejtről van szó. A selejt, szára,azhatík a dolgozó hibájából, de létrejöhet a dolgozo magatartásán kívül álló okok folytán is. A selejtes termék követ kezményeit csak akkor lehet a dolgozóval szemben alkalmazni, ha. a selejl _a dolgozó hibájára vezethető vissza. A selejtes termék előállításának következményei: munkabér-mes- vonas vagy csökkentés — a kár megtérítésének kötelezettsége — a vétkes dolgozó fegyelmi felelősségrevonása — felmondás a váRa lat részéről. OR. MOV AK 1STVÁRI Decemberig elkészül ABC-áruház a Hoffman Ottó utcában A tervek szerint; a jövő hó­napban elkezdik és az év vé­géig befejezik a Tizeshonvéd és a Hoffman Ottó utca sar­kán az új ABC-áruház építé­sét. Az üzlet, amelyet az áfésr és a városi tanács közöse építtet, 500 négyzetméter alapterületű lesz, és három ér­iéi millió forintba kerül. Az crüokoszorüzta szűk völgyben hosszan elhúzódó település a háború viharzó tengerében egy kis „békesziget” volt. Nem ekintették hadifontosságú célpontnak Pereces-bányatelepet, vem volt átvonulásra alkalmas csomópont, hiszen még az or­szágúinak is vége szakadt itt. A fasiszta horda eszeveszett pusztítása mégis éreztette e „békesziget” lakóival is, hogy a háború mindenkitől áldozatokat követel, romboló ereje eljut mindenhová. A bányatelep a villamos aramot a vasgyári nyugati villa­mos központtól kapta. November 25-én egy aknától „halálos sebet kapott a nyugati villamos központ energiafejlesztő be­rendezése. Megszűnt az áramszolgáltatás a bányatelepen. A sötétséggel még megbirkóztak volna a bányászok — a bá­nyászházakban előkerültek a karbidlámpák. Komoly iggodal- mat az okozott, hogy nem kaptak áramot a banyaszivattyúk, és ha ez az állapot sokáig tart, víz önti el a banya vágatait. Valamit tenni kell, nem szabad tétlenül nézni a víz pusztí­tását, hiszen már közeleg a szabadság! A környező magasla­tokon már mind erőteljesebb ágyú- és aknatűz válaszolt a tehetetlenségében egyre jobban dühöngő fasiszta horda cüze- i és éi-e. Dr. Horváth József, a bánya akkori főmérnöke gondolta ki. hogyan lehetne árammal ellátni a szivattyúkat. Tudta, hogy a Vasgyárban van egy úthenger. Annak hajíóenergiáját átté- relezéseUkel fel tudja használni áram fejlesztésére. De ezt a közismerten igen lassan haladó járművet Pereces-bányate­lepre kellett hozni — az országúton! Vajon ki vállalkozik arra. hogy a mindkét oldalról megfigyelt és tűz alatt tartott országúton ezzel a csigalassúsággal haladó járművel áthalad­jon? Hiszen a szovjet hadsereg egységei már megszállják a mészkőbánya! h°«voldalt, a fasiszták pedig a lyukói oldalon ogtaltak tüzelőállást. Akadt egy bátor ember, aki nem ijedt meg a várható vésze­iktől: Lendeczky László mozdonyvezető /jelenleg a Diós­győri Gépgyárban a vasúti szállítás üzemvezetője). Nem kis bátorság kellett már ahhoz is, hogy egyedül, gyalogosan be­jusson a gyártelepre. Még a kora reggeli órákban, szürkület­ben sikerült áthaladnia a legveszélyesebb, legjobban betekint­hető útvonalon. Hamarosan megtalálta az úthengert. Órákon keresztül lapátolta a szenet a kazán éhes gyomrába, míg fel- íűtötte. Megolajozta a legfontosabb alkatrészeket, majd pán­céllemezekkel bástyázta körül magát, hogy útközben védel­met kapjon a becsapódó szilánkoktól, lövedékektől. Aztán irány: Pereces-bányatelep! Míg a vasgyári házak között haladt, nem is volt különösebb baj. A neheze ezután következett, amikor az idegtépő lassú­sággal haladó járművel a házak közül kijutott arra az útsza­kaszra, amelyet a közeli dombokról jól lehetett látni. Aki ilyen körülmények között egy úthengerrel közlekedik, azt csak valamilyen fontos megbízatás érdekében teszi! így gondolkozhattak a német és a szovjet katonák is. A követ­kezménye alapos aknazápor mindkét részről. Csodálatos, az úthenger kisebb sérülésekkel ugyan, de „megúszta” a veszé­lyes útszakaszt. A páncéllemezek pedig sikeresen megvédték az úthenger bátor vezetőjét. Közben a bányavíz ijesztően emelkedett a bánj’avágatok- ban. Amikor december 30-án az úthenger segítségével meg­indították a bányaszivattyúkat, eseményünk két hősének szíve együtt zakatolt az úthengerrel. A íellobbanó villanylámpák lényénél még erősebbnek tűnt az emberek szeméből feléjük áradó hála. De nemcsak ez a két ember volt nagyon boldog. A világosság életet is jelentett: Pereces-bányatelepen sok kórházi beteg várta a fényt, hogy az orvosok zavartalanul végezhessék a sürgős műtéteket, vi­lágra segíthessék az új életeket. Ez a fény a boldogság fénye volt. A szabadság hajnaláé. MEM ES PETER Miskolc, III.. Táncsics tér 4. EE33 KOSSUTH RÁDIÓ I2.2ü: Ki nyer ma? — üj.gj: Tánczenei koktél. — 13.15: La­katos Vince népi zenekara ját­szik. — 13.45: Válaszolunk hall­gatóinknak! — 14.00: Édes anya­nyelvűnk. — 14.05: Földes Andor . Bartók-műveket zongorázik. — 14.29: Mai témák — mai dalok. Bágya András dalaiból. —■ 14.39: Huszonöt év novellatermeséből. Szabó Pál: Gyerünk, emberek! — 15.05: Egy magyar nabob. Rá­diójáték Jókai regényéből. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Bejártam széles e világot. Charlie Coutts népdalalbumából. — 16.27: A mikrofon előtt: a fő­város tisztiorvosa. — 16.47: Knock-out! Részletek a zenés játékból. — 17.20: Leonard Bern­stein két nyitányt vezényel. — 17.42: Látogatóban a Táncsics Könyvkiadónál. — 17.57: Dűlő- utak diplomásai. — 19.25: BUÉK 1970. A Rádió szilveszteri műso­rának ismétlése. — 0.10: Verbun­kosok. PETŐFI RÁDIÓ 12.U0: Rácz Béla népi zenekara játszik. — 12.20: Rise Stevens és Alexander Kipnis énekel. — 13.05: Az ABC. Riportműsor. — 13.20: Henryk Szeryng hegedül. — 14.00: Kettőtől hatig. — 18.10: Régi slágerek. — 18.40: Világhí­rű előadóművészek hangverse­nye. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.28: Negyedszázad magyar zenéjéről. — 23.08: Szobek Már­ta és Palócz László népdalokat énekel. — 21.30: Nőkről — nők­nek. — 22.Cw>: a hec•• előadómű­vésze : Leonard Bernstein. 22.35: Tánczene. — 28.10: Ope- rettrészletek. LRU 18.10: Tánczenei koktél. 13.55: Orosz nyelvtanfolyam fel­nőtteknek. — 19.10: Magyar ze • neszerzők kamarazenéjéből. — 19.48: A dzsessz kedvelőinek. - 20.01: .Láttuk, hallottuk. — 20.24> Hangfelvételek felsőfokon. 21.35: Mascagni: Parasztbecsület. Egyfelvonásos opera. MISKOLCI RÁDIÓ A hét első napján. — Miért csekély a termelőszövetkezet, termékek szabadpiaci értékesítő se? — „Leltár miatt zárva” . . . -7- Kamarazene. — Tervek ur ÉGSZI-ben. — Ceruzasorok eg* pékről. — Megyei sportefedmé nyék. — Slágerkoktél. FILMSZÍNHÁZAK Béke (f4, hn6, &): Célpont: * híd. — Kossuth (fS, fo, í7): Ha... — Fáklya (fő. í7): Egy zsáL arany egy fejért. — Petőfi (f5. í7): Az idő ablakai. — Táncsics (15, Í7): Férfibeszélgetés. Szikra (±'5. 7): Gábor diák. — Sag vári (í5, lni7): Két csengetés között KIÁLLÍTÁS O i Libresszó (13—20 óra kozott/. Tványi Ödön festőművész Irama*- rakiállítás*. És lön világosság...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom