Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)
1969-12-31 / 102. szám
Kedd esti bemutató Ön is lehet gyilkos Alfonso Paso bohózata a Miskolci Nemzeti Színházban A szerző, aki ismeri a színpadot — kevesebb van, mint hin. nénk —, engem mindig lefegyverez. És bizonyára így vannak ezzel mások is, akik értékelni tudják egy-egy kellemes színházi est nem sokáig tartó, de azért nagyon jóleső örömét. A spanyol Alfonso Paso bohózatot írt, kétségtelen, hogy nem az irodalmi örökkévalóságnak, bizonyos, hogy nem a Nobel- díj reményében, de jó érzékkel és a színházi mesteremberek (ez igenis rang!) alapos hozzáértésével. Talán nem helytelen, ha az „ön is lehet gyilkos” c. művet ennek tudatában közelítjük meg. Miről van szó? Egy rendkívül ügyesen bonyolított krimiről, vagy, ha úgy tetszik krimiparódiáról, amelyben a jellemeket — szemben az igazi vígjátékkal — csak vázolja a szerző, ám annál több komikus helyzetet teremt. Ebből az következik, hogy a darab olvasva alig jelent élményt, gyenge előadásban legfeljebb elviselhető, jó szereplőkkel viszont érdekes, izgalmas, mulattató estet szerez. Hála a Miskolci Nemzeti Színháznak, tegnap ilyen estnek lehettünk részesei. A szereplők nemcsak megvalósították, hanem szinte minden esetben gazdagították az írói produktumot. így nem csupán komikus helyzeteknek lehettünk tanúi, hanem azt is élvezhettük, hogy egyik vagy másik — nem annyira az író, mint inkább a színész és a rendező által megformált típus — hogyan érvényesül a bohózati szituációkban. Nos, ilyen szituációk — mint említettem — bőven adódnak, bár a mese csupán ennyi: két férj egy kicsit ki akar rúgni a hámból, kihasználva a feleségek távollétét. Ez azonban sehogy sem sikerül, mert véletlenül közbejön egy hulla, véletlenül visszatérnek az asszonyok, aztán szükségképpen rendőröknek kell jönni, majd színre lép a gyilkos, aki tulajdonképpen nem is amolyan igazi gyilkos, és mikor már minden tisztázódik, a feleségek szeme lát. tára berobban két könnyű kis nőcske, akiket órákkal ezelőtt — egy kellemes este reményében — meghívtak az egyedül maradt férfiak. A játék viharos tempóban kezdődik. A beszédtechnikának, mozgáskultúrának, színész-vezetésnek virtuóz példája az első felvonás. A közönség szívesen tapsolna közbe, de erre nincs idő. A színészek a második részben sem lankadnának, a szerző azonban már kevésbé bírja. A szobába zárt férfiak kettőse túl hosszú! A dramaturg ezen bizonyára segíthetne. (Itt még a húzás sem számít szentségtörésnek.) Persze ez a felvonás sem válik azért lapossá, hiszen Caballo felügyelő nyomozó tevékenysége, no meg a gyilkos behozása mind íróilag, mind szí- nészileg kitűnő mutatvány. Talán az eddigiek is sejtetik, hogy Hegedűs László rendezőnek sikerült a mostani bemutatóval új stílust teremtenie. A klasszikus olasz vagy francia komédiák hangvételének és a mai korszerű színjátszásnak a szerencsés ötvözete ez. E stílust az együttes tagjai közül Virágh Ilona ismeri leginkább. Dinamikus egyénisége, kitűnő mozgás- és beszéd, kultúrája segítették megformálni Margarita alakját. Két típus érdemelne még hosszabb méltatást. A Varga Kiosztották az SZMT művészeti díjait Bensőséges ünnepségre került sor az év utolsó napján a Rónai Sándor Művelődési Központban. Ma délelőtt 10 órakor osztották ki első alkalommal a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa elnöksége által alapított művészeti díjakat azoknak, akik városunkban és Borsod megye területén különösen eredményesen támogatták a szakszervezetek kulturális munkáját, színvonalas művészi produkciókkal, illetve újságírói tevékenységükkel segítették az elmúlt időkben a szakszervezetek népművelő munkájának, kulturális programjának sikerét. Tóth József, az SZMT vezető titkára ünnepélyes külsőségek között nyújtotta át a művészeti díjakat a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak, valamint külön Mura Péter Liszt-díjas karnagynak és Salamon Ferencnek, a zenekar tagjának. Díjat kaptak Dobos Ildikó, Zoltán Sára és Gyarmathy Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház művészei, Jutka László, a színház rendezője, Seres János festőművész, Lajos Árpád muzeológus és Varsányi Zsuzsa, a Magyar Rádió miskolci stúdiójának zenei szerkesztője. A díjazottak között van Benedek Miklós, az Észak-Magyarország és Párkány László, a Déli Hírlap kulturális rovatának vezetője is. Éjszakai előadás a Béke moziban Vidám szilvesztert, kedves szórakozást és egy jó filmet ígér a Béke mozi ma este vendégeinek. Most először mutatják be Miskolcon a My fair ladyt, a közkedvelt musical filmváltozatát, sokak régi kedves ismerősét. (A filmet 1970. január 15-től a Kossuth és a Béke filmszínház egyaránt műsorra tűzi.) Az előadás éjjel1 fél tizenegykor kezdődik, éjfélkor leállnak a vetítőgépek, és a rádió újévi köszöntőjével kívánnak boldog új esztendőt a közönségnek. A mozijegyek ellenőrző szelvényeit tessék jól megőrizni, mert sorsoláson nyerni lehet vele! Miután az újévi malac gazdát talál, levetítik a film második részét is. Jó szórakozást kívánunk' Gyula által formált Enrique és Caballo felügyelő alakja, akit Sallós Gábor keltett életre. A félénk, félszeg Enrique késleltetett reagálásaival, naivságával, csetlő-botló buzgalmával emlékezetes marad. A zseniálisan ostoba felügye. lő figurája remek színészi humorérzékről, alkotó fantáziáról tanúskodott. Makay Sándor Simon szerepében inkább karikírozó készségéről, rutinjáról tett tanúságot, mint teremtő erejéről. Szeli Erika, Somló István, Egerváry Klára meg Kardos Gábor kisebb szerepeikben jól megállták a helyüket. Somló detektívje sajátos fanyar humorú színészt sejtet. A premieren a rendező ugrott be Fernandez szerepébe, örülnénk, ha erre máskor is sor kerülne. Ütő Endre díszletei, Hájer Marika és Guzi Szaniszló jelmezei jó légkört biztosítottak az előadáshoz. GYARMATI BÉLA Caligula már maga seperte be Szilveszteri köszöntés drága ajándékkal Ma már csak a boldog új évet kívánó üdvözletek tömegeivel járnak a postások, de elődeink még szép ajándékokat is adtak, s kaptak, A néphit szerint: ha a kezdet jó, a folytatás is jó lesz, ha valaki az év elején ajándékot kap, akkor egész évben dús ajándékokra számíthat, s gazdag lesz. Így fejlődött ki a szilveszteri ajándékozás szokása. Gally az istennőtől Rómában, a köztársaság idején az volt a legnagyobb megtiszteltetés, ha valaki Streniának, az erősek és a hatalmasok istenasszonyának kertjéből szilveszterre egy gallyat kapott ajándékba. Később a hatalmasok elvárták szolgáiktól és párt- fogoltjaiktól az újévi figyelmességet, a gazdag ajándékokat. A császárok pedig a szép szokást már valóságos adóvá fejlesztették. A zsarnokok egyike, Caligula, maga állt ki palotája kapujába, hogy a drága ajándékokat személyesen seperhesse be. Arany tálca a hercegnőnek A feudális korban a fejedelmek, s más előkelőségek is arra törekedtek, hogy ajándékaik minél drágábbak legyenek. A napkirály, XIV. Lajos ezen a téren is vezet: barátnőjének, Montespan hercegnőnek 1671 szilveszterén egy hatalmas aranytálcát és két nagy gyöngyökkel, gyémántokkal ékesített kely- het ajándékozott. A kis figyelmesség 20 ezer tallérba — egy országrésznyi földbirtok — került. Az egyik legérdekesebb szilveszteri ajándékot, „Júlia virágfűzérét” Párizs legszebb hölgye, az ünnepelt Julié d’ Angannes kapta. Gáláns rajongói, tisztelői finom pergamenlapokat kötöttek egybe, s mindegyik lapra Franciaország leghíresebb miniatűr-festője varázsolt egy-egy csodálatosan szép virágot. A drága ajándék ér- tév&t növelte az. hogy minden lapra más-más ismert költő írt szép köszöntőverset. Szilveszterre öt mázsa sajt 1801 szilveszterén Jefferson amerikai elnök egy óriási, 5 mázsás sajtot kapott választóitól. („Amerika legnagyobb férfiénak — Amerika legnagyobb sajtját”.) Az „illatos ajándékot” hatlovas, hatalmas társzekéren, mintegy harangot, úgy vontatták Washingtonba. A sajtot fél éven át sem tudta elfogyasztani az elnök, pedig a diplomáciai kar is segített. Jefferson utóda, Jackson elnök okult a történtekből: az új évre kapott sajt átvétele után gyorsan kinyittatta a Fehér Ház főbejáratát, s beengedte a kint tolongó ünneplő közönséget. Mindenki annyit ehetett vagy vihetett el az óriás sajtkirályból, amennyit altart. BUDAY GYÖRGY Korunk nagy társadalmi drámája Hadd örüljünk most, az óév végén. A tv egy nagy feszültségű, izgalmasan mai té_ májú színházi közvetítéssel örvendeztetett meg. Mi, miskolciak jól ismerjük a Nagy családot, színházunk egyik kiemelkedő teljesítményét juttatja eszünkbe: ez volt az az előadás, amely kapcsolatba hozta nagy írónkat városunkkal. A mostani előadás a darab időtálló értékéről és aktualitásáról győzött meg. Hisz cselekményét tekintve az évtized-fordulón játszódik, megírása, majd megjelenése a hatvanas évek első felére esik, első nagy sikereit pedig évtizedünk közepén aratta. Mégis, mintha ma írták volna. Németh László ebben a darabjában oly igényességgel és szuggesztivitással vizsgálja az emberi kapcsolatok alakulását, keresi e kapcsolatok formai realizációs lehetőségeit, az általános emberi magatartás-normák korunkra érvényes megvalósulási képleteit, hogy úgy érezzük, korunk talán legjelentősebb hazai társadalmi drámáját alkotta meg benne. A József Attila Színház elő. adása a darab mozgalmasságát, drámaiságát, színpadszerűségét az eddigi előadások közül talán a legjobban hozta érvényre. Szemes Mórt alkotásában ismét egy kitűnő Katát üdvözölhetünk, aki valóban drámai főszereplő- tudott lenni, ugyanakkor nőiességével inkább az áldozatot, mint az új, „Nagy családot” szervező mintaembert formázza. Kata magára-hagyatottsá- gát, áldozat-voltát azért is érezzük ebben az előadásban élesebben, mert környezete egyrészt hangsúlyosabban ráosztja ezt a szerepet, másrészt a darab két kulcsfigurája, amely kimozdíthatná ebből a mozdulatlanságból, sajnálatosan erőtlen, illetve félreértelmezett. Ráday Imre Szilasi tanár úrja nem több ebben az előadásban, mint az események magyarázója, tehát nem elősegítője Kata új arca épülésének, csak asszisztálója bomlásának. A „korunk hősének” bemutatott fiú pedig (egyébként Németh László izgalmas telitalálata) valamilyen rendezői félreértés folytán Koncz Gábor alakításában vígjátéki figurává, karikatúrává degradálódik. E színházi közvetítéssel a televízió valóban izgalmas, mai problémákat hozott el közénk; ez az adás azt hiszem nem fejeződött be az adásidő leteltével, tovább munkál bennünk. K. I. BOTRÁNY Japánban, az autóiparban botrány robbant ki. Két és félmillió járművet szállítottak a világ minden tájára veszélyes hibákkal. A leggyakoribb baj a kocsikon a fékrendszerrel és a kormány- szerkezettel van. A „Corona” modellt most ingyen vizsgálják felül. Csupán Ausztráliában 10 000 ilyen kocsit kell ellenőriztetni. Kiderült, hogy a fékek bizonyos időjárás közepette nem működnek, MOSZKVA ARANYON FEKSZIK I. Rajkov szovjet geológus figyelt fel arra, hogy. a moszkvai síkság geológiai felépítése hasonlít a dél-afrikai aranymedence felépítéséhez. Azt a hipotézist állította fel, hogy a szovjet főváros szinte aranyra épült. A kutatások bizonyos mértékig megerősítették a feltevést. Kvarcereket fedeztek fel, amelyek tonnánként 0,6 gramm aranyat tartalmaznak. 90 MILLIÓ PATKÁNY Az amerikai városok nyomornegyedeit szinte elárasztják a patkányok. Évi 20 millió dollárba kerül a patkányok elleni háború. Az Egyesült Államokban, a becslések szerint, 90 millió patkány van VÁMHIVATAL ÉS SZEX A nyugatnémet vámhatósá goknak joguk van arra, hogv a külföldről érkező csomagokat „szexuális szempontból is” ellenőrizzék, A pornog- ráfikus képeket és írásokat elkobozhatják. Egy szociáldemokrata képviselő kijelentette, hogy a pornográf képe! tulajdonosai szemérem elleni vétket nem követnek el. mivel azokat csak önmaguk nézik. Az NSZK egyébként tele van bordélyokkal, sztriptízbárokkal és nyilvánosan árusított pornográf irodalommal. FELÉLESZTÉS A KLINIKAI HALÁLBÓL A Szovjetunióban a legutóbbi négy évben csaknem 3000 embert próbáltak a klinikai halálból feléleszteni és 40 százalékuknál ez sikerrel is járt. JÖVEDELMEZŐ FOGLALKOZÁS Heinz Schneider NSZK állampolgár három fiával együtt pléhből lovagi páncélokat kovácsolnak. Először hobbyból tették, de aztán kiderült, amikor egy páncélért 400 márkát kaptak, hogy jól jövedelmező foglalkozásra bukkantak. Most ócska autólemezekből gyártják nagv- üzemi módon. Minél rozsdá- sabb, annál eredetibb és drágább a páncél. 22 MILLIÓ ÉHEZŐ Az amerikai kormány hivatalos adatai szerint az USA-ban 22 millió ember, tehát a lakosságnak több mint 10 százaléka éhezik, mert szegény. EGYMÁSBA ROHANTAK Törökországban két autóbusz egymásba rohant úgy, hogy szinte egymásba fúródtak. Senki sem maradt életben az utasok közül, a halottak száma 65 ember, asszony és gyermek. VÁLTOZNAK A KERESZTNEVEK Kiderült, hogy a születési bizonylatokban egyszer sem szerepelt az NSZK-ban az Adolf keresztnév az elmúlt évben. 3fc BŰÉK (Feledy Gyula rajza)
