Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)
1969-12-15 / 90. szám
NOTESSZAL az éjszakában Éjszaka van, decemberi, nyirkos, ködös éjszaka. Az utcák lámpái erőtlenül küszködnek a városi a borult sötétséggel. Nagyritkán Ütött tűnik fel egy-egy járókelő sietős alakja. Időnként villamos, autóbusz dübörgése töri meg a csendet. A vendéglátó egységekben (hogy ezzel a szép kifejezéssel éljek) viszont most kezdődik az élet: az éjszaka érdekes, sokszínű, változatos élete. Benyitok egy-két helyre, csak úgy találomra. Ellesem a pillanatokat, az „érdekességeket”, figyelem a kocsmák furcsa világát, a sokat Ivók éjszakai életét. E „tapasztalatokból” adok közre egy csokorra valót. Gyógyítják a „sérült” hangokat Ä Beszédjavító Intézetben Alku a folyosón A sok vihart látott Hági előterében egyoldalú, de határozott vita folyik a felszolgáló és egy állhatatos vendég között. Körülbelül így: Vendég: Kérem, engedjen vissza. Pincér: Nem engedem, mert már sokat ivott! És egyébként is, miért akar visszamenni ? Vendég: Miért, miért? Állandóan csak ezt kérdezgeti. Mondtam már egyszer, hogy az egyik krapeknak behúzok egvet, és már itt sem vagyok. Pincér: No látja, éppen ezért nem engedem be. A kedves vendég végül mégiscsak visszament. Be is húzott a kraoeknak, csak nem bent a vendéelőben, hanem kinn a szabad levegőn. Itt mégis előbb észre, tér az emher és a botrány sem olyan feltűnő. Hiába, a rend, az rend... Ha írni tudott volna A szomszéd asztalnál egy, enyhén szólva tökrészeg ember gubbaszt. „Kérek egy nagyfröccsöt!” — kiáltja rekedtes hangon. „Nem adok! — mondja a pincér. — Értse meg, ittas embert nem szolgálunk ki.” „Micsoda? Méghogy ittas, mármint én — dadogja ingerülten. — Akkor kérem a panaszkönyvet.” A felszolgáló mit tehet? Hozza a könyvet és leteszi a . „kedves” vendég elé. A részeg bambán bámulja, nézi, de nem látja. Pislog jobbra, pislog balra. A kitágult pupillák értelmetlenül bámulják a könyvet. Lassan feláll, és bizonytalan léptekkel odavánszorog asztalunkhoz. Nyomban le is roskad az egyik székre. „Szakikám! Tudsz te írni?” — kérdezi bizalmasan. „Tudok” —, mondom kissé értetlenül. „Jó! Akkor itt van ez a könyv, írd, majd én diktálom.” „Dehogy írom —, válaszolom határozottan —, nekem nincs panaszom.” Jézusrrtária, csapja össze kezét és néz rám bambán. Végre egy ember, akinek nincs panasza. Aztán csalódottan, az asztalon hagyva a nanaszkönyvet, lassan elballag a csendes éjszakába. Nem nagy ügy A Poloníában két barátnő fut össze, a ruhatár előtt. Szervusz — szervusz, üdvözlök egymást. — Hogy vagy? — Köszönöm nagyon, de nagyon jól! — Láttad? — dicsekszik egyikük és mutatja az ujját. — Jegygyűrű. Pétertől kaptam. — Mi az, hogy láttam? — már viseltem is! — válaszol unottan a másik.’ Ki lát a jövőbe? Két csinosan öltözött lány találkozik a tapolcai Lidó- presszóban. — Jé, hogy milyen csinos vagy! — mondja az egyik. — Milyen szép a kosztümöd. És mondd, egyáltalán kinek a kedvéért öltöztél így ki? — Mit tudom én, mondja a másik. Nem vagyok jós. hogy belelássak az éjszakába. Egy kis félreértés Egy fiú és egy lány nagy léptekkel rohan a Széchenyi utcán. Nagyon sietős lehet a dolguk. Különösen a fiúé, aki állandóan két-három lépéssel a lány előtt lépked. A kislány azonban ezt az időt kihasználja és mámoros hangon, szerelmesen csicsereg a srácnak. — Ugye, szeretsz? — Igen — feleli a fiú anélkül, hogy hátranézne. De a lánynak ez nem elég. Tovább faggatja a srácot. „Ugye, soha nem hagysz el?” „Hát ne maradj el, a fene a bokádat!” — mondja a fiú. Aligha lehet félreérteni A tapolcai Kisvadász egyik alig világított sarkában a „kék fény” homályában egy szerelmes pár kortyolgatja a szerintem legalább harmadik fél konyakot. A fiú „halálszerelmesen” nézi a lányt, s diszkréten csókolgatja annak a kezét a kis- ujjától egészen a vállperecéig, aztán visszafelé. Évikém — suttogja halkan — de azért én is hallom — szeretlek. Csend' Aztán újra: Évikém, ismétlem, nagyon, de nagyon szeretlek. A lány kicsinylően nézi végig a fiút és csak ennyit mond: Látod, Pityu, éppen ez a baj, hogy te csak ezt tudod ismételni. WtRTH LAJOS — Nézz a tükörbe! — biztatják a gyereket a Budapesti Beszédjavító Intézetben. — Először csücsörítünk, cuppogunk, majd jó erősen csettin- tünk a nyelvünkkel. így... Egy régebbi országos felmérés szerint a gyerekeknek legalább másfél—két százaléka „sérült” hangokkal kerül iskolapadba. Ha ötéves korukig nem találják meg a helyes hangképzési módot, akkor jöhet a logopédus, vagyis a beszédjavító szakember. Ö gyógyítja a sérüli hangokat. Megyénkben is összeírják — az Országos Természetvédelmi Tanács rendelkezése szerint — a védelemre szoruló öreg fákat. A turisták eddig is számon tartották, tőlük telhetőén gondozták őket, mostantól kezdve azonban hivatalosan is „védettek" lesznek. Borsod elég gazdag tnatM- zsálemkorú fákban. A Zempléni-hegységben. Pusztadélőn ma is kellemes árnyat ad a nyári hőségben alája telepe- dőnek a mintegy 300 éves Rákóczi-fa. A hatalmas tölgy ágait megtépázták a viharok, sebeit, odvait gyógyító szándékkal becementezték a vadászok, kirándulók. Óriás törzsének átkarolására féltucat ember is kevésnek bizonyulna. Sárospatak határában a Bodrog közelében terül el a Long-erdő. Ebben 6 darab százévesnél öregebb vérbük- köt, a sátoraljaújhelyi Kö- kénv-erdőben pedig egy százötven éves nyárfát vettek Egy lenszőke hajú kisfiú a következő páciens. Most kezdte az első osztályt. Az „s”-t „szl’-nek ejti. A gyerek lassan, de hallható eredménnyel birkózik a sziszegő hanggal. — Tavasszal volt egy kis növendékem — mondja a logopédus. — Még nem járt iskolába. Teljesen érthetetlenül beszélt. A szülők kétségbeestek: mi lesz vele az iskolában? Nehéz munka volt, minden hangot külön kellett felépíteni, kifejleszteni, rögzíteni. Boldog voltam, mert lajstromba. Kőkapu fölött, István-kút környékén egy páratlan szépségű nyirerdő fogadja a kirándulókat. A 8 holdnyi erdőben 30—35 méteres foltos fák törnek a magasba, s az egészet hatalmas ösbükkös veszi körül. Különleges öreg fákkal dicsekedhetnek az abaújiak is. Göncön, a baracktermelés híres földjén, több, mint száz évvel ezelőtt az akkori „oskolamester” három barackcsemetét ültetett el az iskola kertjében, amelyből két hatalmas fa még ma is egészséges, termőképes állapotban van. De a temetőn túl. a gönci határban még több, száz évnél idősebb barackfát lehet találni. Egy igazán matuzsálemkorú kajszifát Abaújdevecser községben tartanák számon. Törzsének kerülete meghaladja a három métert, teljesen egészséges, a koronája is szép. szabályos, pedig a szakemberek becslése szerint a kora közel van a 300 esztendőhöz. sikerült a gyereket rendes iskolába beíratni, s szépen beszélt a tanév kezdetekor. Az országban jelenleg majdnem hatvan beszédjavító dolgozik és minden megye- székhelyen működik logopédus. Gyakran a felnőttek is jelentkeznek a beszédjavító szakembernél. Egy utolsó éves bölcsészhallgató lány például új „r’'-t kért. nem akar raccsolni majd a katedrán. Sokan kényelmességből nem jelentkeznek a beszédjavítónál. A sérült hang pedig ritkán „gyógyul” meg szakember nélkül. Az új gazdaságirányítási rendszer a vállalatokat — önálló elszámoló egységekből — önálló gazdálkodó egységekké tette. Minőségi változást jelent ez a vállalatok életében, hiszen önállóan gazdálkodhatnak a rájuk bízott termelő erőkkel. Ezen gazdálkodásnak hatékonynak kell lennie. Erre ösztönzik vállalatainkat a különböző közgazdasági szabályozók. Ahhoz, hogy a vállalatok adott gazdasági környezetben a lehető leghatékonyabban gazdálkodhassanak, feltétlen szükségessé válik a vállalaton belüli irányítás továbbfejlesztése. Eddig ezzel a kérdéssel érdemileg vajmi keveset foglalkoztak a vállalatok vezetői. Figyelmüket főleg arra irányították, hogy miként lehet az új gazdaságirányítási rendszerből adódó új gazdasági környezetbe beilleszkedni. A vállalati tartalékok kimerülésének mértékében egyre inkább előtérbe kerül a vállalaton belüli egységek érdekeltségének kiépítése — az új gazdasági környezet követelményének figyelembe vételével. Ez a vállalaton belüli egységek (gyáregységek, üzemek) önállóságának továbbfejlesztését igényli. A vállalaton belüli gazdasági egységek önállóságának mértéke vállalatonként eltérő, amelyet az egyes vállalatok sajátosságai erősen befolyásolnak. A vállalaton belüli önállóságnak tehát megvannak a maga korlátái. Nagymértékben függ: a vállalaton belüli eevségek méretétől. a termelés szerkezetétől. a vállalaton belüli szakosítás formáiétól és az egységek közötti kooperációtól. A gyáregységek, üzemek önállósága bizonyos személyi feltételek meglétét is igényli. Egyes hatáskörök és döntési jogok leadása, a saját területen levő termelési eszközökkel és munkaerővel való gazdálkodás hatékonysága csak olyan személyi állomány megléte esetén lehetséges, amely képes felelősséggel élni ezekkel. A vállalaton belüli gazda-Nem lesz vízhiány A havazások és esőzések íeltöltötték a források földalatti medencéit, így a város vízellátása jó ideig biztosítottnak látszik. Egyébként jelentősen megnőtt a fogyasztás is, a tavalyi hasonló időszakhoz képest hatezerrel több, összesen 54 ezer köbméter vizet „iszik meg” naponta a város. Szilveszterre készülnek Több mint ötvenféle képes levelezőlap, köztük reprezentatív rézdomborítású üdvözlőkártyák várják a vevőket a karácsonyi vásáron a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat boltjaiban. Szilveszterre pedig ötvenezer forint értékű álarcot, lampiont, konfettit és szerpentint szereztek be. sági egységek önállóságának továbbfejlesztése a fentieken kívül megköveteli az önálló egységek információs rendszerének kiépítését, tevékenységük eredményességének mérését, a belső ösztönző és szabályozó rendszer kialakítását. A vállalaton belüli önállóság továbbfejlesztésére a közelmúltban intenzív tevékenység indult meg a DIGÉP-nél. A közgazdasági és szervezési főosztály közgazdásza, Tapasztó György készített tanulmányt a gyáregységek ösztönzési rendszerének fejlesztésére, majd ezt H. Varga Antal fejlesztette tovább egyetemi szakdolgozatában. Hely hiányában nincs lehetőségünk, hogy e szakdolgozatokban leírt elképzeléseket ismertessük, de a lényegüket. úgy vélem, érdemes megemlíteni. Horizontális jellegű vállalatról lévén szó, a gyáregységeknek nagyobb önállóság biztosítható. Meghatározták azokat a hatásköröket, döntési jogokat, amelyeket a gyáregységeknek kellene gyakorolniuk. Ezek és a termelési tevékenység alapján kidolgozásra került a gyáregységek szervezete, ezek tevékenységi köre. illetve tevékenységi szabadsága. Igen jónak mutatkozik a gyáregységek érdekeltségi rendszerével kapcsolatos elképzelés, amelynek alapkoncepc'ója: „a gyáregységek eredményüktől függően részesed ie- nek a vállalati eredményből '. A gyáregységek eredményének mérésére külön mutatót dolgoztak ki. Ezen mutató kedvező alakulása megköveteli az álló. és forgóeszközökkel, valamint a munkaerővel való hatékony gazdálkodást, ezért ösztönzően hat a gyáregységek tevékenységére A DIGÉP példája is mutatja, hosv a vállalaton belüli önállóságot nem lehet a vállalati önállóságot szabályozó eszközök egvszerű adaptálásával megoldani. Az adott körülmények figyelembe vétele nem homroiicHia+ó el DR. HEVESVARI IMRE Életműk és a jog Szükség van-e államigazgatásra ? Hihetetlen, de való tény, hogy az állampolgárok évente mirttegy 1 millió esetben — nem tévedés, hétmillió alkalommal — keresik fel a tanácsi szerveket. Tanácsi szerveink másfél millió ügyben hoznak végrehajtható határozatot. Csak a szabálysértési hatóságok évente körülbelül 350 000 bírságoló határozatot szerkesztenek meg. Forintra fordítva a számol — csupán az átlagos 300 forintos eseti bírsággal számolva, Moha a törvény 5000 forintos bírságkiszubást is enged — a kiszabott bírság összege meghaladja a százmillió forintot. Csupán városunkat alapul véve: a szabálysértési feljelentések száma jóval meghaladja az évi háromezret. A kiszabott bírságok összege pedig megközelíti a félmilliót. Érdemes megjegyezni, hogy a döbbenetes összeg behajtási hátráléka mindössze kétszázalékos. Ugyancsak meghökkentő, hogy a Miskolc város teljes tanácsi apparátusához évente érkezett ügyek száma csaknem azonos a város lakosságának számával. A múlt évben iktatott ügyek száma meghaladta a ifiO 000-et. A város lélekszáma pedig 178 000 körüli. Ezeken túlmenően: a belügyi szervek, a bűnüldözési, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti igazgatásrendészeti, tűzrendészeik útlevél-ügyintézési tevékenységük során szintén igen nagy számú állampolgárral kerülnek közvetlen kapcsolatba. Az állampolgárok legalapvetőbb és tömegesen jelentkező ügyeivel — mint Jogalkalmazók — elsősorban i tanácsok szakigazgatási szervei foglalkoznak. Mégpedig az ügyfélforgalomhoz ' ^ooyítottan szakszerűen, emberségesen, türelemmel és kultúráltan. Vz idézett adatokból számos következtetés vonható le. Köztük ne- gaiív tartalmúak is. Ezer a helyen azonban csak egyet emelünk ki. S ez: a iogp’kalmazói igénybevétel gyakoriságára utalással — egyelőre hosszabb távon — igenis társadalmi szintű, tömegméretű igény jelentkezik az államigazgatási jogalkalmazási munkára. DR. TÍMÁR LÁSZLÓ te Évi 40 ezer tonna kapacitású csőhorganyzó és pácoló üzemet építenek a Csepeli Csőgyárban, hegesztett és melegen hengerelt csövek horganyzására és felületi tisztítására. A berendezéseket részben belföldről, részben külföldről szerezték be. A pácoló üzemrészt az osztrák ÖSRO, a horganyzó be- rendezésekt az NSZK-beli Körner cég készítette, a szerelést is ők végzik. Az új üzem előreláthatólag évekig kielégíti a belföldi és az export-igényeket. Képünk az új horganyzó berendezés átvizsgálása közben készült. A százéves vérbükk Matazsálemkorú fák Ahaújlian és Zemplénben G. S. Közgazdászunk írja: A vállalaton belüli önállóság továbbfejlesztése
