Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-11 / 87. szám

fr a miskolciaké a sző Darálnának, de nincs mivel Nemrégiben nyílt meg, át­alakítás után, a 440. számú húsbolt. Nagyon szép, repre­zentatív üzlet, bőséges áru- választékkal. Szívesen me­gyünk oda vásárolni. Még jobban meg lennénk eléged­ve, ha a húst le tudnánk da- ráltatni. Miért nincs elektro­mos húsdaráló az üzletben, talán nem fért be a „keret­be”? Ádám Jánosné es még sokan mások A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat vála­sza: „Az elektromos húsdarálót megrendeltük. Amennyiben megérkezik, még e hónap­ban beszereltetjük a 440-es boltba.” így fest a Győri kapu 47. szám alatt levő körzeti orvosi rendelő épülete. A szomszédos házakat már lebontották. Emiatt a kémény, a vízvezeték és a telefonhuzalok megron­gálódtak. A helyiségekben széngáztól szenvednek a betegek és a rendelő egészségügyi dolgozói. Lehetetlen bent maradni a bűzös váróteremben, a betegek fele inkább kint ácsorog az utcán, ami szintén veszélyes, hiszen megfázhatnak. Meddig tart még ez a kellemetlen állapot? — kérdezik a 27-es és a 35-ös körzeti orvosi rendelő dolgozói és a betegek. Emseit a jtvflás Kelendő a papucs Ma délután közgyűlésen beszelik meg a III. negyedévi termelési eredményeket a Miskolci Cipész Szövetkezet tagjai. Az idén még a tava­lyinál is kevesebb javítani­valója volt a 25 részlegnek. Miskolcon 16 javítót tartanak fenn; ezeknek a városi rész­legeknek valamivel nagyobb a forgalmuk, mint a vidékiek­nek. Kevesebb cipőt készítettek mérték után, mint korábban; évente 4 ezer pár lábbelit rendéinek a szövetkezetnél. (Ez talán azzal is magyaráz­ható, hogy az így készült fér­ficipőik átlagára 650 forint.) Kiegészítőként a Marx Ká­roly utcában levő üzemükben évente 25 ezer pár papucsot gyártanak férfiaknak. Találjanak más megoldást! Nagy érték az erdő, vigyázni keli rá — ezzel mindenki egyetért. Csakhogy ezt a féltést sem szabad eltúlozni. Bizo­nyosan alapos oka van az erdők gazdájának,, hogy ilyenkor, karácsony előtt, nagyobb gondot fordít a fenyvesek őrzésére. Az a módszer azonban, amellyel a gépkocsivezetők talál­kozhattak a napokban, semmiképpen sem mondható tisztes­ségesnek, elfogadhatónak. Tegnap este többször is csengett a szerkesztőségi telefon. Felháborodott emberek kérdezték tőlünk, szabad-e kutatni a vállalati vagy a magántulajdonban levő kocsikban — fenyő­fát gyanítva — egy tárcsával „felfegyverzett” őrnek. Kondész István, a KPM gépkocsivezetője azért háborgott mert háromszor is megállították, amikor a nehéz, síkos hegyi úton felfelé hajtott, és a továbbindulásuk nem látszott cseppet sem biztosnak. — Sértőnek találom — mondta —, hogy minden arra haladó emberben, aki kocsiban ül, tolvajt látnak, szürke húszforintos tolvajt. Amikor továbbhajtottam, arra gondoltam, hogy is áll­hatna az ember a szeretet, a béke ünnepén a családjával egy lopott fenyőfa alá. Találni kell valamilyen más megoldást, hogy a fenyőfatol­vajokat példásan megbüntessük — de ne keressünk minden kocsiban becstelen, fenyőágat rejtegető utasokat. Az ilyen módszer ellen joggal tiltakoznak a jóérzésű em­berek. (n. j.) Amikor a mikroklíma elviselhetetlenné válik Aranyat érő homok Építkeztem és az idén ősz­szel szerettem volna a külső vakolást megcsináltatni. Az arnóti Búzakalász Termelő- szövetkezetnél befizettem 12 köbméter homok árát azzal a megegyezéssel, hogy egy hé­ten belül leszállítják. Egy kocsival el is hoztak, de a többit hiába vártam. Szep­tember közepén elmentem reklamálni, ígéretet és egy hét múlva egy koesl homokot kaptam. Aztán semmit. Ismé­teltem a reklamálást, az illető — ma sem tudom, ki volt —, akinek a papírt bemutattam, megígérte, hogy ő személye­sen néz utána, de úgy látszik, neki sem sikerült, mert az áru még a mai napig sem ér­kezett meg. Sajnos, sok időm­be került a homok utáni jár- kálás és a vakolást sem tud­tam elvégeztetni. Biztos va­gyok benne, hogy nem én vagyok az egyedüli, akit a Búzakalász Tsz — enyhén szólva — „átrázott”. Ki a fe­lelős? — kérdezi: Ruszki Dezső III., Komlóstető 26. + Hegymászóbottal, turistacipőben indulnak el otthonról a Barbai Ferenc utca lakói. A KÉV dolgozói ugyanis, akik a csatornázáshoz szükséges földmunkát végzik, az árokásó gép­pel szorosan a kerítéshez rakatták a kiemelt földet. Meglehe­tősen bonyolult és veszélyes így a közlekedés. (Ágotha Tibor felvétele) Szén helyett, levél a TÜZÉP-től Két hónappal ezelőtt fizet­tünk be tíz mázsa borsodi szénre a TÜZÉP-nél. Most le­velet kézbesített a posta, amelyben a vállalat értesít bennünket, hogy vagonhiány miatt ezt a fajta szenet nem tudják szállítani, viszont rö­vid határidőn belül erenyői szenet hoznak. — ha kell. Minden bizonnyal sok mis­Furcsa Lakásproblémája sok em­bernek van. Sajnos, nekem is, mivel ötödmagammal élek a szüleim szoba-konyhás laká­sában. Amikor udvarunkban egy idős néni meghalt, bíz­vást reménykedtem, hogy a tanács nekünk adja a lakást. De elutasítottak, mert nem volt bent írásos igénylésem. A lakást egy öreg néni kapta meg, utána rövid időn belül Zártkörű Még a mai napig nem ad­ták át, de a közeljövőben sem várható a Szentpéteri kapui új, négysávos műút hivatalos felavatása. — de miskolcias módon már felavatták. Az „ünnepség” eléggé zártkör­ben zajlott le. A több milliós költséggel megépített utat kolci kapott ilyen levelet. Gondolom, ők is úgy vannak vele, mint én, hogy jöhet az erenyői szén is — csak jöj­jön! örömmel fogadtuk a TÜZÉP-nek azt a kijelenté­sét is, hogy a vevőt a szén­cserével kapcsolatban anyagi költségtöbblet nem terheli. Ny-né Miskolc, Kisdobos utca história egy magános férfi költözött a helyére. Legnagyobb megle­petésünkre nemsokára meg­hirdette a lakást, és ki is adta albérletbe három diák­lánynak, ő pedig visszament a feleségéhez, akitől addig különváltan élj:. Ilyesmi is lehetséges? Barna Sándor Tanácsház tér 16. útavatás ugyanis átadás előtt felbon­tották, a Katowicéhez köze­lebb eső, már elkészített ré­szén. Ennek az aktusnak az em­lékét nem örökmécses, csak egy egyszerű piros jelzőlámpa őrzi. Sz. I. Szerkesztői üzenetek „KISIPAROSOK” JELIGÉRE: „Az átalakított KlOSZ-klub büfé­jében nem jó a kávéfőzőgép, a ..Zúzmara” hűtőapparátból hi­ányzik a motor, hasznavehetet­len. Csak bosszankodunk, ha felmegyünk a drága pénzen fel­újított klubba” — írják. A Mis­kolci Vendéglátóipari Vállalattól kapott értesülésünk szerint még e héten kicserélik a kávéfőző­gépet és a hűtővitrint. HORNYAK JOZSEFNÉ, ÖRS UTCA 2/a: A bérház esővízel­vezető csatornáját részben el­pusztította a korrózió. Az esővíz vagy a hóié a pincében gyűlik össze, emiatt a házfal elvizese- dett, esőzéskor bokáig gázolnak a szennyes lében. Elhisszük. hogy elkeseredtek, hiszen hóna­pok óta várnak arra, hogy se MIK a hibát kijavítja. Egy kis türelemmel legyenek. Beszéltünk a MIK illetékeseivel, akik meg­ígérték. hogy rövid időn belül kicserélik a csatornát. F. OLGA. CFröRI KAPU; A Mt. V. 49. §-a alapján minden munkaviszonyban töltött 2 év után 1, de naptári évenként leg­feljebb 12 munkanap pótszabad­ság illeti meg. Megszűnt tehát az a szabály, hogy az 1945. ja­nuár 1. előtti időre csak 3 éven­ként számítható 1—1 nap. „NEM ÉRTEM!” JELIGÉRE: A vállalatnak a felmondást írásban kell közölnie, s abból a felmon­dás okának világosan ki kell tűnnie. Mellőzhető az indoklás, ha a dolgozó egy évnél rövidebb ideje van a vállalatnál, kivéve, ha ez az első munkaviszony, vagy a dolgozó az indoklást kéri. Az öngyilkosok osztályán Toxikológia. Intenzív osztály. Tízegyné­hány kórházi ágy, közülük kettő a folyosón, erős háló­borítással, a „nyugtalanok” részére. Két kórterem. A na- gyobbikban transzfúziós ké­szülék. Most is működik. Fia­tal férfi vénájához vezetnek a műanyag csövek. Ide na­ponta 2—3 új beteg érkezik, többnyire eszméletlenül, ön­gyilkossági kísérlet után ... Az egészséges számára érthetetlen Eszméléskor erőssé válik az életösztön, közlékeny a beteg. Ilyenkor minden mindegy, csupán egy a lé­nyeg: újra élni, érezni az életet. Az orvos most első­sorban ember Meg keli ér­tenie az asszonyt, aki férje durvasága, iszákossága elől akarta választani a menekü­lésnek ezt a borzalmas és — egészséges ember számára — érthetetlen útját. A férfit, akit évek óta csal a felesége, s aki szétesett idegekkel — maga sem tudva, mit tesz — került ide. Az egyetemistát, aki az utolsó évben kétség- beesett depressziós állapotba zuhant, s feladta a küzdel­met. A lányt, aki szerelmi bánatát próbálta „gyógyíta­ni” a túladagolt altatóval, a kislányt, akit apja egy tévé­film hatására nadrágszíjjal vert meg, s az apát, aki mardosó lelkiisméretét akar­ta „elaltatni” ily módon Megérteni őket. s gyógyítani. Mert valamennyien beteg emberek. A nők közül kétszer annyian Az osztály főorvosa, dr. Tass Gyula, s az osztályos orvos, dr. Balogh Gizella sta­tisztikák alapján elemzi az alapvető, s a közvetlen ki­váltó okokat. Az öngyilkosok statisztikája — sajnos! — ter­jedelmes. Világviszonylatban Magyarországon a legtöbb az öngyilkossági kísérlet, s a ha­lálokok között is az ötödik helyen áll. Százezer lakos közül évente 30 lesz öngyil­kos, s ennél sokkal többet sikerül visszahozni az élet- oe. Az utóbbi esztendőkben megyénkben 7—900 között van a megmentettek száma. A szomorú statisztika szerint a nők közül kétszer annyian kísérlik meg, mint s férfiak, s többnyire a 20 és 50 év közötti korosztályok. Az ideggyógyász és a pszi- hiáter véleménye a tapasz­talaik összegezéséből szüle­tik: az esetek túlnyomó tobo- ségében a közvetlen körn> e- zet — a mikroklíma — elvi­selhetetlenné válása váltja Bömböl a rádió Botra támaszkodva járó szemüveges férfi állt meg a ház előtt és rövidlátó kíváncsiság­gal nézegette az egyik földszinti ablakot. Lábujjhegyre állva próbált benézni a lakás­ba. Ekkor odalépett hozzá egy teljesen kopasz férfi, aki eddig a kapualjból figyelte és meg­kérdezte, hogy kit keres. A szemüveges, za­vartan hebegett, hogy senkit sem keres, csak erre lakott 21 éve, itt szemben, fent, mutatott a magas bérpalotára, a hetedik emeleten és azóta se járt erre. — Kérem, kérem! — mondta eléggé barát­ságtalanul a kopasz ember — de miért né­zett be ebbe a lakásba? — Egy kis emlékem van innen akkoriból — dadogta az idegen — és hát nem jártam erre azóta sem. — Miféle emléke?! — lépett egészen közel a kopasz férfi —, ez az én lakásom! Akkor is az volt! Követelem, mondja meg! A botjára támaszkodó ember néhány pil­lanatig gondolkozott. — Szeretném — szólt —, ha nem haragudna rám és utólag elfo­gadná a bocsánatkérésemet. A kopasz megragadta a karját: „Beszéljen már!” — Nem tudom, emlékszik-e, 21 évvel ez­előtt, 1948-ban volt, egy vasárnap kora dél­után, én onnan fentről egy paradicsomot dobtam ennek a lakásnak az ablakába, mert elviselhetetlenül hangos zene szűrődött ki és nem tudtam aludni. A kopasz ember szeme felragyogott. — Persze, hogy emlékszem. Néhány hete költöztünk ide. Fiatal házas voltam, ö volt a második feleségem — nevetett —, micsoda szép idők! — Nagyon sajnálom, hogy ilyen neveletlen voltam... — Ugyan már — vágott szavába kacagva. — Remek móka volt Az a paradicsom úgy szétpattant az ablaktesten, hogy mindenkinek jutott belőle. Emlékszem, kirohantunk az ut­cára. — Kicsit vitatkoztunk. — Mi az hogy — kacagott a kopasz —, pertuba lettünk. Én kiabáltam, hogy te csi­bész, tróger gyere le! — ... én pedig leszóltam, hogy piszok han­goskodó gyere fel. ha akarsz valamit! A kopasz nagyot csapott a szemüveges vál­lára. — Isteni dolog volt. Milyen szép idők voltak. És mondd, miért nem jöttél azóta se felénk? — szorongatta a szemüveges kezét. — Még azon az őszön kiköltöztem a város­ból. — Nagyon sajnálom — mondta a kopasz. — Én egyébként — súgta bizalmasan — azóta még három asszonyt elfogyasztottam. A mos­tani — mutatott be az ablakon — a hatodik feleségem. És te? — Még mindig nőtlen vagyok. — Ó, te szerencsés! — ölelte át a kopasz. — Különben mi van veled? Én már két éve nyugdíjban vagyok. — Én most megyek — válaszolta a szem­üveges. — Éppen az ezzel kapcsolatos dol­gokat intézem, azért jöttem be a városba. — Na, egy kis időd azért akad. A találko­zás örömére koccintunk egyet. Gyere be paj­tás. a család Örülni fog neked. Szeretettel átkarolta a szemüvegest és ba­rátion beinvitálta a lakásába, ahol egykor olyan hangosan bömbölt a rádió. A rádióban éppen halkan delet harangoz­tak. A szemüveges fülelt, majd így szólt a ko­paszhoz: — Erősítsd már a hangot, hadd halljam a híreket. ORDAS NÁNDOR Ki a gyenge idegzetű embe­rekből az öngyilkosságot megelőző depressziós állapo­tot. A rossz családi élet,, al­koholizmus, féltékenység, szerelmi bánat, munkahelyi feszültség, házasságon kívüli terhesség, vagy gyógyíthatat­lan betegség idézi elő a pszi­chés összeomlást. „Szomorú vasárnap...” Nyugati szociológusok sze­rint népi sajátosság az ön- gyilkosság : előző nemzedé­kek magatartás-mintája alap­ján termelődik újra. Ezt azonban cáfolják azok a do­kumentumok, amelyek a „Szomorú vasárnap száz fe­hér virággal” sláger korsza­kából valók, amikor is való­sággal divattá váltí?) az ön­gyilkosság. Igaz: ma is ne­héz különválasztani a teátrá- lis okokat a valóságosaktól. Hiszen a könnyen beszerez­hető gyógyszerek, s a köztu­dottan eredményesen alkal­mazható orvosi beavatkozás gyakran kínál csábító lehe­tőséget egy kis érzelmi „zsa­rolásra”. Az esetek nagyobb részében azonban valóságos okok váltják ki a szándékot. — Sokszor úgy tűnik, nem figyelünk eléggé egymásra — vélekedik az ideggyógyász. — Az öngyilkosság egy kis emberséggel, szeretettel meg­előzhető. Számos példa bizo­nyít. Csupán annyi szüksé­ges: ne hagyjuk magára gondjában az embert RADVANYI ÉVA l

Next

/
Oldalképek
Tartalom