Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-10 / 86. szám

Önérzetükre apellálunk ♦ A csöppnyi ujjak görcsösen kapaszkodnak a kiságy rácsába. A gyermek biztató mosolyra várra, kínálja magát: végy « karodra, ölelj magadhoz, szeress... S ha karodra vetted, illatos, meleg arcocskája hozzád simul. Egy új lakóépület műszaki átadásán vettem részt a minap, és feltűnt, hogy az egyébként késznek nyilvánított otthonok­ból még mindenütt hiányoznak a vízcsapok. Meg is kérdez­tem, hogy miért. A szakemberek összenéztek — egy kicsit mosolyogtak is naívságomon —, aztán ax egyik magmagya rázta: Egy szóval szegényebben Rontják a városképet Kicseréltetik a cégtáblákat Mennyi ütött-kopott cég­tábla csúfítja a házakat? Hány elhanyagolt üzletportál rontja a városképet? Ezt vizsgálta meg a közelmúlt­ban az I. kerületi Tanács ipari-kereskedelmi csoportja, tite&zeeen 254 kiskereskedőnél és 564 kisiparosnál jártak, s jelentésüket átadták az épí­tési csoportnak. A tulajdonosokat kötelezik a városképet rontó név- és cégtáblák kicserélésére, az üzlet- és műhelyportáloki rendben tartására. A csapokat később, lehetőleg a beköltözés előtt alig né­hány nappal szoktuk felszerelni. Sajnos, még így is lába kél néhánynak. Képzelje el, mennyi hiányozna, ha hetekig itt kínálnák magukat a drága és országszerte keresett szerelvé­nyek! Es ezt olyan természetes hangon mondta, mintha a víz­csapok lopkodása, illetve ilyenfajta védelme, magától érte­tődő volna. Pedig távolról sem az. Ha ma belenyugszunk ebbe, akkor holnap már nem merik felszerelni a villanykapcsolót, konnektort, majd az ajtót, ab­lakot — csak a tulajdonos vigyázó szeme előtt. Köztudott, hogy az építőiparban nehezebb a társadalmi tu­lajdon védelme, mint a kerítéssel zárt. éber kapusokkal ren­delkező üzemekben. Ráadásul a különböző szerelvények, víz­csapok stb. keresett cikkek a feketepiacon. De bármilyen nagy a csábítás, az építőknek igen kis hányada vetemedik lopásra. A tapasztalatok szerint olyanok, akik tulajdonkép­pen csak azért nevezhetők építőknek, mert most éppen épít­kezésen dolgoznak. Holnap ki tudja, hol... Sajnos, ennyi is elég ahhoz, hogy a már említett — kívül­álló számára is arcpirító — módon kelljen óvni az értékeket. A szakma igazi képviselőinek, a szó igaz értelmében vett munkásembereknek az önérzetére apellálunk ezért elsősor­ban. Nekik kell figyelniük, hogy elkaphassák a fejükre szé- gyenthozó tolvajok kezét. Es még valamit. Az ellopott szerelvényeket értékesíteni is kell valahol. Vajon hányán kérdezzük meg a lakásunkban „fusi” munkát vállaló építőipar! dolgozótól, hogy kinek a kádja fölül hiányzik az a vízcsap, amelyet most a mi fürdő­szobánkban felszerel? BÉKÉS DEZSŐ Megnyílt a férfikosmetika Hajnövesztő szer, karcsúsító gép Osak idegenek törődnek velük ötvenhárom apró emberke él a diósgyőri csecsemőott­honban. Közülük nem egy pár hetes korától, egészen addig, míg be nem tölti har­madik évét. Sorsuk közös: valamennyien elhagyottak. Három közülük félárva. Egy­nek ígérte az édesapja: ha az új feleség megengedi, magá­hoz veszi. Ez régen volt. Az­óta nem jön. Az ötvenhárom közül négyet-ötöt ha látogat­nak. Pedig havonta két va­sárnapon valamennyien vár­nak valakit. Van közöttük olyan, akit egy árokban találtak. Héthó­napos lehetett. Vezetéknevet is az állam adott neki. Leg­többjüket a kórházban „felej­tette” anyja. Nem törődnek gyermekükkel, csak ha örök­beadásukról kérdezik őket. Többnyire nem engedik. Pe­dig nagyon sok gyermekte­len házaspár vár beleegyező szóra. Az idén huszonegynek sikerült boldogságot találni itt. De lennének többen is, kik örökre vállalnák a gyer­meket. Családi otthon, szülői szeretet csak azoknak jut, akik új anyát, apát kapnak. A többi? — Sátára kerülnek innen, az óvodások otthonába. Vagy nevelőszülőkhöz. Több mint hétszáz gyermeket helyez­tünk így ki a megyébe. Szép Ilona óvónő, az ott­hon helyettes vezetője 13 éve él a gondozott csecsemők kö­zött. Csak könnybe lábadó szemmel tud beszélni róluk most is: — Itt nem lehet téma a mama. Szókincsükből hiány­zik ez a szó. Ennyivel szegé­nyebben kezdik életüket... Szülőanyjuk menekül in­nen. Többségük lányanya. Dr. Medgyessi Ödönné, az otthon orvosa, sokszor kö- nyörgőre fogja: legalább ad­dig maradjanak gyermekük mellett, míg szükséges az anyatej. Sorsukra hagyják őket. Idegenek törődnek velük. A Diósgyőri Gépgyár, a Le­nin Kohászati Művek. a Cso­koládégyár, a Miskolci Házi­ipari Szövetkezet dolgozói, s a honvédség egyik alakulata patronálja az otthont. Újab­ban a Herman Ottó Gimná­zium leánytanulói látogatják a szeretetre vágyó kicsinye­ket. Foglalkoznak, játszanak velük, tanítják járni, beszélni őket. S a szomorú szemű csöpp­ségek hálásak minden moz­dulatért, amely nekik szól. RADVANY! ÉVA hogy a napokban a Széchenyi utca 1. szám alatti fodrász­üzletben megnyílt a férfi­kozmetika. Néhány napja próbálták ki először a Parosztár nevű új hajápoló szert. Ez megakadá­lyozza a hajhullást, növeszti a hajat, megszünteti a visz- ketegséget, a korpásodást. Még decemberben újabb, érdekes „szolgáltatást” vezet, nek be két kozmetikai sza­lonban: a villanyrendőr mel. letiben és a Weidlich-udvar beli üzletben. Karcsúsító, fo­gyasztó gépeket várnak ide. s így az arckozmetikán kívül lesz testmasszázs, csinosí tás is. Szociális és szakszervezeti segély az LKM-bea Kik kapják? A címben szereplő kérdés­re könnyű válaszolni: a rá­szorulók. A valóságban azon­ban nem ilyen egyszerű a do­log. A segélyt Igénylők szá­ma ugyanis mindig többszö­röse annak, ahányan része­sülhetnek belőle. A differen­ciálás nehéz és hálátlan fel­adata az üzemi és szakszer­vezeti bizottságokra hárul. Egy emberre öt forint Az LKM kollektív szerző­dése úgy rendelkezik, hogy az igazgatói alapból évente 1 millió 110 ezer forintot oszthatnak szét a dolgozók között szociális segély címén. Ez azt jelenti, hogy a vállalat minden egyes dolgozójára öt Ft jut havonta. Mivel a se­gélyt igénylők száma 4—5 ezer között van, egy-egy dol­gozó esetenként általában 150—200 forintot kaphat. A felső határ 500 forint, ennél nagyobb segély kifizetését csak rendkívüli esetben en­gedélyezi a szakszervezeti bi­zottság. Az üzemek, illetve üzemi bizottságok egyébként teljesen önállóan gazdálkod­nak a létszám arányában rá­juk jutó összeggel. Betegség, gyerek, bevonulás... Nehéz eldönteni, hogy a kérelmezők közül ki és meny­nyit kapjon. A legtöbbször előforduló indokok: betegség, gyermekszületés, elhalálozás, bevonulás. Előfordult, hogy magas ke­resetű hivatali dolgozó kért segélyt. Természetesen eluta­sították. Az idei igazgatói alapból 6 ezer forintot megtakarított a vállalat. A szakszervezet most úgy döntött, hogy a pénzt a gyár egyedülálló, nehéz hely­zetben levő nődolgozói kap­ják meg segélyként, kará­csonyra. A sokgyermekes családoknak A szakszervezeti tagsági díj 50 százaléka marad a válla­latnál: ez az összeg idén 1 millió 974 ezer forint. Ennek majdnem félét fordítják szü­lési, anyasági, temetési és rendkívüli segélyek folyósítá­sára. A rendkívüli segélyt a legtöbbször azok veszik igénybe, akik igazolni tudják, hogy, több mint 6 hétig vol­tak betegek, vagy üzemi sé­rülés miatt legalább négy hétig voltak munkaképtele­nek. A vállalatnál maradt tag­sági díj több mint felét egyéb szociális kiadásokra fordít­ják. Ezek: hozzájárulás a szakszervezeti aktivisták bél­és külföldi üdültetéséhez, minden szeptemberben kö­rülbelül 10 ezer forint a sok- gyermekes családok iskolai gondjainak csökkentésére, je­lentősebb összeg a művelő­dési központ kiadásainak fe­dezésére és a tömegsportra, évente 30 ezer forint a szoká­sos fenyőünnepségre és az ilyenkor ajándékként kapott vásárlási utalványokra, s so­rolhatnánk tovább. Végül ebből a hányadból kerül ki az az évi 80 ezer fo­rint is, amit a nyugdíjas bi­zottság oszt szét az ezer fo­rintnál kevesebb nyugdíjjal rendelkező, volt vállalati dol­gozók között. NYIKES IMRE ■M Mindennel ellátja államunk a magukra hagyott gyerme­keket. Szép otthon, meleg ruha, tápláló eledel, gondos felnőt­tek óvják őket, s mégis — szomorú a tekintetük. Az anyai szeretet semmivel sem pótolható.., (Agotha felvétele) Csak egy fokkal legyenek szebbek az ördögnél? A mis­kolci férfiak sem elégednek meg már manapság ennyivel. Ezért örülhetnek most annak. Aki nem tud angolul... Egy francia fiatalem­ber egyik whiskyt a másik után önti ma­gába. — Mi baj? — kér­dezi a bár tulajdonosa. — Szörnyű dolog tör­tént! Képzelje el, üzleti úton voltam. A vártnál valamivel hamarabb értem haza. s a felesé­gemet egy angollal ta­láltam az ágyban. — És mit mondott neki? — Semmit. Hiszen egy szót sem tudok an­golul. A gömbölyűt jobban szeretik Az egész országban divatos lett a gömbölyű, házinak mondott kenyér. A Miskolci Sütőipari Vállalat tervezi, hogy több üzemében átáll az ennek gyártásához szükséges technológiára. Jelenleg csak a Győri kapui boltban kap­ható gömbölyű kenyér. A gyors átállást egyelőre szállí­tási nehézségek is akadályoz­zák: a fakkokat ugyanis a hosszúkás kenyerekhez készí­tették. Mintát vesznek a vízből Nem fertőzött-e az ivóvíz? Mennyi a klórtartalma? Rendszeresen ellenőrzik ezt Miskolcon. Az I. kerületben például 19 közkifolyót jelöltek ki mintavételre. Ezekből a kifolyócsapokból az idén 273 vízmintát vettek, s bakterio­lógiai szempontból mindössze három esetben találtak kifo­gást. A víz klórtartalmát min­dennap ellenőrzik. Magántu­lajdonban levő. ásott kutak vizének laboratóriumi vizsgá­latát csak fertőző betegségek „felbukkanásakor” végzik el. Erzsébet vezet Naponta háromszáz távira­tot, dísztáviratot közvetít Miskolcon a posta. A névna­pokon különösen sok dolguk akad a távirdásoknak. Az idei statisztika szerint eddig az Erzsébet vezet, míg a máso­dik és a harmadik helyet az Annák és az Andrások sze­rezték meg. De sokan köszön­tik dísztáviratban Katalin és Ferenc nevű ismerőseiket, rokonaikat is Miskolcon. Erzsébet-napon hatszorosá­ra, Anna- és András-napo- kon négyszeresére nő a táv­iratok száma. Ugyancsak sok száz Katalint és Ferencet kö­szöntének így a városban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom