Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-08 / 84. szám

ierceily mesterjelölt Veget ért a Helyiipari SK sakkszakosztályának mester- jelölt versenye. A győzelmet az erős mezőnyben 9,5 pont­tal Korompai Béla szerezte meg. Második helyen végzett Bercelly Barna 9, a 3—4. holtversenyben, Labanc Imre és Varga László 3,5 ponttal. A versenyen szerzett pont. jaival Bercclly mesterjelölt fokozatot teljesített, Ko­rompai pedig csillagos I. osz­tályú lett. Hock, Kaposi és Nyíri L. további egy évre megerősítette csillagos I. osz­tályú minősítését. A versenyt követő záró-ünnepélyen dr. Krusnitzki Tibor szakosztály­vezető méltatta a teljesítmé­nyeket, s elismerő szavakkal szólt azokról, akik eredmé­nyesen munkálkodtak a szak­osztályi élet fellendítésén. A díjkiosztás után 12 rész­vevővel gyorsversenyt ren­dezi ok, amelynek győztese Zentai Tibor lett; 2. Nyíri La os, 3. Rekó János, 4. Ko­rompai Béla. BÁN KAMILL 49. heti totieredmények Ferencváros—Bp. Honvéd 2:5 2 L'. Dózsa—Csepel 1:1 x 1TTK—Dunaújváros 0:0 x Komló—Eger 1:1 x Tatabánya—Szombathely 2:0 1 Kába ETO—Egyetértés 1:1 x Salgótarján—Vasas 0:1 2 Diósgyőr—Pécs 3:3 x Fiorentina—Interna/.. 2:0 1 I.anerossi—Roma 3:0 1 Lazió—Napoli 0:2 2 Atalanta—Varese 0:0 x Catania—Foggia 0:0 x + 1 Perugia—Pisa Már a nap is kisütött a diósgyőri stadion fölött, ami­kor még mindig kétséges volt: lejátszhatják-e a baj­nokság utolsó találkozóját. A hótoló gép elakadása csak sú­lyosbította a helyzetet, és a DVTK—Pécs mérkőzés tel órával később kezdődött. A nem legszerencsésebb módon megszervezett hóeltakarítás okozta bosszúságot csak te­tézte Emsberger játékvezető véleménye: ha nem nyúlnak a pályához, sokkal jobb tala­jon játszhattak volna. Végül, az utolsó percekben, már mindenki tett valamit azért, hogy a sportszerűség győze­delmeskedjék és a meccs le­játszható legyen. Kevés a hely ahhoz, hogy a tegnapi bosszúságokat alaposan ele­mezni lehessen. Tény az, hogy a pályaelőkészítés, a de­cemberi (!) bajnoki forduló, no és az eredmények hosszú ideig témát adnak a szur­kolóknak. A bajnokság végeredmé­nyének értékelése, az év mérlegre tétele, csak a kö­vetkező napok feladata. Ha saját portánkon tekintünk szét, egyelőre csak annyit állapíthatunk meg, hogy vá­rosunk reprezentáns csapata, a DVTK, nem teljesítette ter­vét: a 10. helyett a 13. he­lyen végzett. A bajnokság egészéről pe­dig azt lehet megállapítani, hogy az 1963-as küzdelmek­hez képest semmit sem lép­tünk előre. Az idei őszi sze­zonban jóval több volt a „furcsa eredmény”, mint ta­valy. A mostani utolsó for­dulóban öt döntetlen szüle tett, elsősorban azoknak a totózóknak okozva örömet, akik már rutint szereztek a „speciális” tippelésben. A nézőszámok viszont azt bi­zonyítják, hogy a szurkolók nagy többsége, sejtvén a vég­eredményeket, egyszerűen fölöslegesnek tartotta meg­jelenni a záró-akkordnál. A Magyar Rádió sok éve köz­kedvelt műsorában, a Mér­kőzések percről percre című ( adásban sem fordult még elő soha, hogy a bajnokság tisz­taságának elősegítése érdeké­ben három pályáról ne kö­zöljenek eredményeket. Ez a három pálya a Hungária úti. a diósgyőri és a győri volt, nem kell különösebben ma­gyarázni, hogy miért. Az év elején arról’ beszél­tünk. hogy tiszta lappal in­dul a magyar labdarúgás. Ez így is történt. Csakhogy ez­úttal sem sikerült megakadá­lyozni, hogy ne kerüljenek foltok erre a tiszta lapra. A diósgyőri, s a győri pá­lyán a hóekék csak nagy ne­hezen tolták le a göröngyö­ket, jégtömböket a játéktér­ről. A magyar labdarúgás nagy-nagy pályáján is jó len­ne végre elérni azt, hogy a mostaninál jóval erősebb „gépek” a tavaszig elvégez­zék a régóta esedékes nagy- takarítást. H. K. Bene a gólkirály Duett a háló mellett. A Dr. Sömjéni-kupán második helyen végzett MVSC játékosa ezúttal a kazincbarcikaiak ellen sze­res pontot leütésével. A labdarúgó NB I. záró fordulójában huszonkét gól esett a nyolc találkozón. A gólkirályi címért hónapokon át izgalmas küzdelmet vívott Bene és Puskás harcából az újpesti csatár kerülj ki győz­tesen. Az utolsó fordulóban Bene és Puskás sem talált a hálóba. így maradt Bene két­gólos előnye. Az Ű. Dózsa és a Vasas csatára mögött lesza­kadva Farkas és Kozma kö­vetkezik holtversenyben; a kétszeres gólkirály Dunai II. ezúttal csak 5. lett, tizenegy góllal elmaradva Benétől és tizenöt góllal saját tavalyi teljesítményétől. A 6. helyet „új fiú”, a pécsi Máté sze­rezte meg. Az NB I. idei küzdelmei­ben egyébként a kétszáz- negyven mérkőzésen össze­sen hatszázhetven gólt rúg­tak. A góllövő lista élcsoportjá­nak végeredménye: 27 gólos: Bene (Ü. Dózsa), 25 gólos: Puskás (Vasas), 21 gólos: Farkas (Vasas) és Kozma (Bp. Honvéd), 16 gólos: Du­nai II. (V. Dózsa), 14 gólos: Máté (Pécs), 13 gólos: Korsós (Rába ETO), 12 gólos: Pusz­tai (Bp. Honvéd), Takács (MTK), 11 gólos: Albert (FTC). Somogyi (Rába ETO), 10 gólos: Fazekas (Ű. Dózsa) és Németh (FTC). fiz utolsó forduló krónikája VASAS—SALGÓTARJÁN 1:0 (0:0) Salgótarján, 2000 néző. A mérkőzés első 20 percében a tarjániak három alkalommal is bevehették volna a vendégek ka­puját, Mészáros azonban nagy bravúrokat produkált. A félidő hátralevő részében már kiegyen­súlyozott volt a játék. A második félidő az elsőhöz hasonlóan zaj­lott le. A Vasas győzelmét je­lentő gól a 88. percben esett: Molnár szabadrúgását Vidáts fe­jelte a léc alá. BABA ETO—EGYETÉRTÉS 1:1 (l:l) Győr, 600 néző. , A győriek a 10. percben ll-es- böl szerezték meg a vezetést. A büntetőt Keglovich lőtte a kapu jobb oldalába. Az egyenlítő gólt a 37. percben szerezték a vendégek, úgy, hogy Tóth dr., a győri kapus, a hálóba ejtett egy labdát. Az irreális talaion min­der: iátékos nagy elszántsággal küzdött, az eredmény megfelel a valóságnak. EGRI DÓZSA—KOMLÓ 1:1 (0:0) Komló, 600 néző. A 48. percben az egri Tóth lőtte az első gólt, majd 7 perccel ké­sőbb Landi hibájából Merczel egyenlített. A havas pályán ren­dezett találkozó meglepően jó iramú veit és igazságos ered­ményt hozott. TATABANYA—SZOMBATHELY 2:0 (1:0) Tatabánya, 3000 néző. Monostori szerezte a mérkőzés első gólját miután a 13. percben két védőt is sikerült kicseleznie. A második gól két perccel a be­fejezés előtt esett, Ladinszki 14 méterről lőtt a kapj közepébe. A hazaiak végig fölényben játsz­va biztosan győzték le a lélek- telenül és erőtlenül játszó szom­bathelyieket. CSEPEL—ÜJPESTI DÓZSA 1:1 (0:0) Megyeri út, 1000 néző. Kisebb botránnyal zárult a baj­nokcsapat ez évi szereplése. A 88. perc után a játékvezető levo­nulása miatt (!) két percig állt a játék. A tüntetőket minien bi­zonnyal az bosszantotta, hogy a vendég Csepel a 77. perctől VellDi góljával l:0-ra vezetett. Kiderül? azonban, hogy ezen a meccsen mindenre jut idő, hiszen Nagy a 93.percben billentette helyre gól­jával a bajnoki renomét. MTK—DUNAÜJVÁROS 0:0 Hungária út, 1000 néző. Alacsony színvonalú, közepes iramú mérkőzésen a Dunaújvá­ros valamivel jobban játszott, s nagy gólhelyzeteket hagyott ki. A csapatokból senki sem játszott kiemelkedően. BP. HONVÉD—FERENCVÁROS 5:2 (2:1) Népstadion, 1200 néző. Az erősen tartalékos Ferencvá­ros csak egy ideig tudta tartani magát a legjobb összeállításában szereplő Honvéd ellen. A Honvéd a talajhoz is jobban alkalmaz­kodva kissé túlzott gólarányú győzelmet aratott a lelkes, de sok hibával játszó Ferencváros ellen. Góllövők: Pusztai (2). Komora, Horváth (öngól) és Karakas, ill. Vajda és Novák (11-esből). IS. DVTK SO 7 9 14 SliSl 23 Három gól sem előny? DVTK—récs 3:3 (3:1) 4c Rapp rövidesen maga mögé nézhetett, hiszen a labdát már semmi sem akadályozhatta meg abban, hogy túljusson a fekete vonalon. Az „ülő helyzetben” lefényképezett pécsi kapus előtt Horváth látható, akinek azonban itt már semmi dolga, hiszen a labdát Vass lőtte be. ű azonban az exponálás pillanatára már „kiszaladt a képből”. (Szabó István felvétele) Diósgyőr, 3000 néző, vezette: Emsberger. Góllövő: Vass (2) és Gál, illetve Máté (2) és Tüske. Diósgyőr: Tamás — Kovács, Salamon, Török, Gál, Hajas, Vass, Fekete, Horváth, Haffner (Sikora 63. perc), Gass. Pécsi Dózsa: Rapp — Hernádi, Konrád, Maurer, Köves (Daka 17. perc), Kocsis, Rádi, Bérezési, Máté, Tüske, Dunai dr. A mérkőzés kezdetéig nem sikerült a pályáról letakarí­tani a havat, ,s így mintegy félórás késéssel kezdődhetett meg a két csapat találkozója. A kisszámú diósgyőri szur­kolótábor az első percekben csöndesen figyelte az irreális talajú pályán folyó játékot. A DVTK kezdett jobban, már az első perc végén Horváth húszméteres, nagyerejű sza­badrúgása okozott gondot a vendégek kapuvédőjének. A másik oldalon Salamon az utolsó pillanatban tisztázott egy ellentámadást. Mindkét csapat játékosai igyekeztek a labdától megszabadulni, mert a csúszós, mély talajon szinte lehetetlen volt a cselezgetés. A 10. percben óriási hely­zetet hagyott kihasználatla­nul a Diósgyőr. Egy hosszan előrevágott labdát a 11-es pontos álló Fekete a kapura fejelt. Rapp esés közben ki­ütötte a befutó Vass elé, a csatár testével próbálta az üres kapuba besodorni a lab­dát, az azonban a bal kapufa tövéről kipattant. A 15. perc­ben Gass, szép egyéni alakí­tás után, élesen belőtte a lab­dát, Rapp azonban nagy bra­vúrral hárított. A 16. perc­ben megszületett az első gól. Horváth a felező vo­naltól indította Vasst, aki középen szöktette Feketét. A csatár a ti­zenhatosról Vass elé tette a labdát, aki az alapvonaltól — igen nehéz szögből — az el­vetődő Rapp mellett az ellenkező sarokba lőtt. 1:0., A Pécs meglehetősen fá­radt csapat benyomását kel­tette. A diósgyőri védelem azonban többször fellazult, nem fogtak szorosan embert, s így előfordulhatott, hogy több esetben is veszélyben forgott Tamás kapuja. A 22. percben Haffner húszméteres lövését Rapp a léc alól nyomta szögletre. A Diósgyőr nagy játékkedvvel támadott. A 32. percben nagy tö­mörülés támadt a pécsi kapu előtt. Rapp, ki­futva, a tizenhatoson kivülre öklözte a lab­dát, Gál huszonöt mé­terről könnyedén az üres kapuba emelt. 2:0. Kezdés után a szabadon hagyott Máté nagy lövését hárította Tamás. Feltűnt, hogy a DVTK csatárai nem használták ki a rossz talajú pályát, s meglehetősen keve­set lőttek kapura. Sok eset­ben a 16-oson belül is pasz- szolgattak. A 44. perc újabb gólt hozott. Horváth ismét nagy­szerű labdát adott a ll­es ponton álló Vassnak, aki fordulásból, kapás­ból hatalmas gólt ra­gasztott a léc alá. 3:0. Úgy látszik, a háromgólos előny nagy önbizalmat adott a Diósgyőrnek. Kezdés után a vendégek csatára, Máté át­játszotta a védelmet, s a ve­tődő Tamás mellett nyolc méterről a hálóba lőtt. 3:1. Szünet után teljesen meg­változott a játék képe. Az első félidőben enerváltan ját­szó pécsiek szinte feltámad­tak, míg a diósgyőriek igen nehezen mozogtak a pályán. A vendégek üresen hagyott csatárai szinte percenként Vasárnap rossz talajú pá­lyákon, gyér érdeklődés mel­lett rendezett mérkőzésekkel befejeződött az idei labda­rúgó-bajnokság. A már ko­rábban bajnokminősítést nyert U. Dózsa két válogatott csatára nélkül a Megyeri úton pontot vesztett a Csepel ellenében, de még így is négy. ponttal előzte meg a Ferenc­város ellen fölényes győzel­met aratott Bp Honvédet. Érdekes, hogy az újpestiek az 1968. évi bajnokságban is 48 pontot szereztek harminc mérkőzésen, de ez akkor csak a második helyhez volt ele­gendő a negyvenkilenc pon­tos Ferencváros mögött. A Ferencváros — amely av hu­szonnegyedik fordulóban le­zajlott MTK elleni találko­zója óta nem nyert mérkő­zést — csak éppen hogv meg­előzte gólaránnyal a Vasast. A legjobb vidéki csapat címe, egy évi szünet után, újra a győriekhez vándorolt. vezették veszélyes támadá­saikat. A DVTK összjátéka is ugyancsak akadozott. Az átadások rendszerint pontat­lanok voltak. Az 55. percben Tüske kiugrott a leálló diós­győri védők között és hat méterről a kapu közepébe lőtt. 3:2. Sikora beállítása a 63. perc­ben sem hozott semmi válto­zást a csatársor játékában. Továbbra is sokat körülmé- nyeskedtek. A védelem is erősen fellazult. A 65. perc­ben Hernádi nagyerejű lövé­sét Tamás bravúros vető­déssel védte. A 76. percben Máté egy veszélytelennek látszó támadás végén nyolc méterről a kimozduló Tamás mellett megsze­rezte a pécsiek egyen­lítő gólját. 3:3. A mérkőzés végét jelentő hármas sípszóig csapkodó mezőnyjáték folyt a pályán, egyik kapu sem forgott ve­szélyben. A DVTK, úgy lát­szott, belenyugodott, hogy 3:0-s vezetés után sem tudja megszerezni a két bajnoki pontot. FELFÖLDI GYÖRGY Nem járt sikerrel az Egyet­értés nagy erőfeszítése a ki­esés elkerüléséért. A vendég­látóipariak hiába szereztek az őszi tizenöt mérkőzésen tizen­nyolc pontot, tavasszal ugyanennyi találkozón mind­össze hármat gyűjtöttek, s balszerencséjükre a „rivális” Dunaújváros és Komló is jobban szerepelt a bajnokság második szakaszában. Így az Egyetértésnek és az Egernek kell búcsúzni az NB I—tői. helyükre a Video­ton és a SZEÖL lép. A bajnokság végeredménye: 1. U. Dózsa 30 20 8 2 83:27 48 2. Bp. Honvéd 30 18 8 4 66:28 44 3. Ferencváros **0 15 9 6 56:33 39 4. Vasas 30 18 3 9 72:43 39 5. Rába ETO 30 12 10 8 53:36 34 6. Pécs 30 13 6 11 <*1:38 32 7. Csepel 30 11 10 9 37:36 32 8. Tatabánya 30 10 8 12 33:4’ ?8 9. MTK 30 9 8 13 43:53 26 10. Salgótarján 30 10 5 15 29:3*» 25 11. Szombath. 30 7 J1 12 26:44 25 12. Komló 30 5 14 11 21:37 24 13. Diósgyőr 30 7 9 14 31:5’ 23 14. Dunaúív. 30 9 5 16 26:4° 23 15. Egyetértés 30 6 9 15 30:52 21 16. Eger 30 5 7 18 23:64 17 Az Ű. Bózsa nyerte a bajnokságé Befejeződött i bajnokság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom