Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-05 / 82. szám

Éva vermut Meglepetéssel szolgál ka­rácsonyra vásárlóinak a Ma­gyar Likőripari Vállalat. Új­fajta vermut-különlegességé­vel tovább bővíti a már ked­vel italok skáláját. Az Éva vei műt félédes és száraz vál­tozatban kerül az ünnepi asztalra. Nyolcadikán, hétfőn az Országos Likőripari Válla­lat miskolci gyára bemutatót rendez az új termékekből — az Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat bemutatótermé­be í — a szakemberek szá­mára. Fogynak 2 kismarosok Az utóbbi kilenc évben kö­rülbelül hetvennel csökkent a miskolci kisiparosok száma. Az idén negyven új iparen­gedélyt adtak ki, de ez csak a fele a tervezettnek. Népszerű szakmának számít a vasipar, az asztalosok ellenben egyre fogynak. A hosszúság-, a súly- és egyéb mérték- egységek etalonjai közül legpontosabban az idő egysége, a másodperc mérhető. Szükség is van e pontosságra, hiszen a hétköznapi élet, a termelés, a szállítás, a közlekedés, a csillagászat, az űrhajózás, mind-mind az idő­közök egyre pontosabb mérését igénylik. A Szovjetunióban mindenféle időmérés az ál­lami idő- és frekvencia-etalo ihoz igazodik Az etalont az Országos Műszaki fizikai é. Rádiótechnikai Mérésügyi Kutatóintézetben készítették és őrzik. A másodperc pontos re­produkálását kvantumgenerátorok segítségé­vel oldották meg, amelyek a hidrogénatomok által kisugárzott rendkívül stabil elektro­mágneses rezgéseket hasznosítják. Az etalon­óra mechanizmusának „szívét” állandóan működő kvarc rezonátorok képezik. A rezo­nátorok naponta 5 tízmilliomod másodperc pontosságot biztosítanak. Ezek szerint a pon­tatlanság 7000 év alatt éri el az egy másod­percet! (A képen a hidrogénnel működő kvantumgenerátor látható.) I Hozzad, hozzad Télapó „Sok cukrot, korcsolyát, szép ruhákat és meséskönyveket...” Az édességboltok és a játéküzletek napok óta tömve van­nak Az eladók megszakítás nélkül dolgoznak: a forgalom 10—15 százalékkal nagyobb, mint a tavalyi. A Mikulások már járják az utcákat, árulják csomagjaikat, rázzák virgácsaikat. — Mit vársz, mit kérsz? — Én sok cukrot, korcso­lyát, szép ruhákat és me- s skönyveket kérek — vallja be a hatéves Nagy Zoli. — Töltőtollat, szánkót és képeskönyvet Testvéremnek virgácsot, mert rossz, de a nevem ne tessék felírni... — mondja a nyolcéves Jutka. — Csokoládét, biciklit, lab­dát, a Józsinknak sikeres vizsgákat az egyetemen — sorolja a nyolctagú Novák család „Benjáminja”, az öt­éves Pistike. A Mikulás gyermekkora A Széchenyi utcai, jósá­gos arcú Mikulásnak nem­csak a vattaszakálla fehér, hanem a haja is. — Így a gyerekek örömé­Leleplezés Egy fiatalember meg­házasodik és a felesé­gét elviszi a legjobb szállodába. Megkéri a portási: „Egy éjszakára kérek szobát, a legjob­bat, ami csak van.” Miközben a bejelen­tőlap kitöltésével van elfoglalva, a portás így szól a feleségéhez:- „Nagy szerencséje van hölgyem, mert ez az úr nálunk rendszerint csak egy órára szokott szobát kivenni, s csak­nem mindig a legrosz- szabbat.” GLÓBUS H kezdet kezdete A mikor a közelmúltban Willy Brandt lett a Né­met Szövetségi Köztár­saság kancellárja, a kommen­tátorok világszerte úgy fogal­maztak, hogy Bonnban a CDU/CSU vereségével és a nagykoalíció felbomlásával lezárult egy húszéves kor­szak. Érdekes, de érthető mó­don a legtöbb megfigyelő e megállapítás után sietett élni a „de” szócskával. Mindenki egyetértett abban, hogy a kis- koalícióval új korszak kez­dődik. De senki nem lehetett bizonyos abban, hogy az el­jövendő szakasz mennyire lesz tartalmában is új és mennyire húzza le a válasz­tások nyomán megalakult ka­binet annyiszor megígért „új stílusának” hajóját a régebbi és közelebbi nyugatnémet múlt kolonca. Ennek eldöntésével még várni kell, valószínűleg nem is keveset. De logikus, hogy éppen az említett ígéretek, valamint a kétségtelen és a világ számára olyan mérhe­tetlenül fontos lehetőségek miatt öt kontinens kíséri éber figyelemmel az új Raj- na-parti vezetés lépéseit. Te­gyük hozzá már elöljáróban: a legutóbbi lépés mindenütt pozitív visszhangot váltott ki. A Német Szövetségi Köz­társaság kormánya ugyanis, a kancellár korábbi ígéretének megfelelően, valóban aláírta azt a törvényt, amelynek ér­telmében az ország csatlako­zik az úgynevezett atomso- rompó-egyezményhez. Ezt a történelmi jelentő­ségű megállapodást a lenini külpolitika szellemében és az emberiség jövője iránt ér­zett felelősség jegyében a Szovjetunió kezdeményezte. A Szovjetunióban, de nem­csak a Szovjetunióban, a leg­jobb elmék komor aggoda­lommal gondoltak arra, mi történhet a világgal, ha az atomfegyver birtoklása afféle nem kívánatos láncreakció­ként tömeges jelenséggé vál­na, ha a legszörnyűbb fegy­ver tulajdonosaként egy na­pon valamelyik kisebb ország valóságos vagy vélt érdekei védelmében megnyomná azt az iszonyú gombot. T úlságosan nagy ■ a tét ahhoz, hogy a kockáza­tot bárki figyelmen kí­vül hagyhassa. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormánya egyszerűen nem utasíthatta vissza a szovjet indítványt, és az elmúlt esz­tendő nyarán a három leg­erősebb nukleáris arzenállal rendelkező nagyhatalom alá is írta ezt a felbecsülhetet­lenül fontos okmányt. Ez is láncreakció kezdete volt, de pozitív, jótékony ha­tású láncreakcióé. Moszkvát. Washingtont és Londont nyolcvanhét főváros követte, és összesen huszonegy ország — jó kimondani: a Magyar Népköztársaság is — már tör­vénnyé is tette ezt az alá­írást. A jelentősebb államok kö­zül hiányzott Kína, Francia- ország és az NSZK aláírása, Európa számára kétségtele­nül a legaggasztóbb a bonni aláírás hiánya volt. A Kiesin- ger-féle „nem”-hez túl sok jogos gondolattársítás tápadt. Olyan ország tagadta meg szignóját, amely kontinen­sünkön egyedül lép fel nyíl­tan területi követelésekkel és amelynek militarizmusa ed­dig két, Európában kezdődött és minderiekelőtt kontinen­sünket pusztított, világhábo­rúhoz vezetett. Ez a felismerés magában a nyugatnémet közvélemény­ben is mind erősebb, és alig­ha túlzás azt állítani: Brandt- nak az atomsorompóval kap­csolatos ígérete alaposan hoz­zájárult ahhoz, hogy ma ő a Német Szövetségi Köztársa­ság kancellárja. A z új nyugatnémet kor­mányfő tehát teljesí­tette az aláírásra vo­natkozó ígéretét és ez jó. Ugyanakkor olyan fenntar­tásokkal tette ezt, amelyek kétségtelenül levonnak a gesztus értékéből. Bonn a ra­tifikálást olyan feltételekhez köti, amelyek ellentmonda­nak az okmány szellemének és mérhetetlen fontosságá­nak. Ha Brandt valóban meg akarja változtatni a Nyugat- Németországról kialakult nemzetközi képet, az aláírást, csak a kezdet kezdetének foghatja fel. HARMAT ENDRE fi vasó kérdez — jogászim! válaszol Ki viselje a kárt? Bárány! Tibomé ózdi (II., Lehel vezér n. 5.) olvasónknak a város­gazdálkodási vállalattal van vitája. A lakást — melynek bérlője — távollétUkben felnyitották, mert az alatta levő lakásban a mennyezet beázott. A bérbeadó 162 forint víztelenítési és zárjavitási költséget követel, amit levélírónk nem akar megfizetni, mert a beázást nem ók okozták, a javítás minőségével nincsenek megelégedve és a javí­tási összeget is magasnak tartják. Olvasónk arra kér választ, köteles-e megfizetni a vállalatnak azt a kárt, ami éppen őt érte? A kár keletkezésének, mér­tékének és viselésének kér­désénél több tényezőt kell figyelembe venni. A polgári törvénykönyv és a lakásbér­letről szóló jogszabályok sze­rint a bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást, an­na'. tartozékait, felszereléseit és berendezéseit rendeltetés­szerűen, gondosan jogosultak használni. A lakóházakban levő lakások karbantartási, javítási és pótlási kötelezett­ségeivel kapcsolatosan az Építésügyi Minisztérium kör­rendeletét adott ki. A ren­delet szerint a kifolyócsapok javítása (bőrözése, tömítö- sz Bencéinek tömítése, orsó­zása. fogantyúinak pótlása) a bérlő kötelessége. Ha a csap­telep már nem javítható, még új orsóval sem, a csaptelep pótlása, az áteresztő- és sa­rokszelepek javítása és cse­réje a bérbeadót terhelő víz- tzerelési munka. Ha tehát a csap folyik, an­nak bőrözése, tömítése vagy új orsóval való ellátása a bérlő 'röt^less^gp Ha pedig a csaptelep nem javítható, azonnal jelenteni kell a ház- felügyelőnek (házkezelőség- nek) és kérni kell a cserét. Ugyanígy kell eljárni, ha a víznyomóvezeték, a szenny- vízlefolyó-vezeték vagy ezek szelepei okoznak átázást, mert ezek javítása és cseréje is a vállalat kötelessége. Ol­vasónknak egyik esetben ja­vítási, a másikban jelzési (je­lentési) kötelezettsége van, mert a kártérítés általános szabályai szerint akkor men­tesül a kárfelelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben ál­talában elvárható. Ha bizo­nyítani tudja, hogy a káro­sult vállalat nem tett eleget kötelezettségének, a kárt vagy azt a részt nem kell megtérítenie. A vállalat köteles a felszá­mított árnak megfelelő minő­ségű és mennyiségű munkát végezni. Ezt ön jogosan kér­heti. Ha a bérbeadóval nem tudnak közös megegyezésre jutni, a vita eldöntésére a já­rásbíróság jogosult. Eta. SASS TIBOR vei kárpótolom magam. — Miért? — Zuglói vagyok. Gyer­mekkoromban az év utolsó hónapjában csak könyörado- mányokat kaptunk. A viselt, kopott holmikon kívül min­ket, gyerekeket haboskávé­val, a felnőtteket pedig kép­mutató szónoklatokkal trak- tálták. Mindenkinek köszön­nöm kellett és mindenki el­várta, hogy megcsókoljuk a kezét... A kényes, gazdag úrigyerekek úgv bámultak bennünket, az éhes-rongyo­sokat, mint a ketrecbe zárt kismaj mókát. Alvcsb alfát és kistestvérkét Az Erzsébet téren, a me­gyei könyvtár előtt huncut szemű, copfos kislány „szó­lított le”. — Ha lédiktálom a bácsi­nak, amit kérek, akkor meg is tetszik azt nekem venni? — Nem, de hozzásegíte­lek ... Ö megmondta, én pedig tartom a szavam és megírom: kedves Lovass József né, az ön kilencéves, kék szemű, szőke hajú, piros szalagos Andrea nevű kislánya sok csokoládét, sífelszerelést nagy alvó babát és egy kis­testvérkét kyr.. BUDAY GYÖRGY Hóban, fagyban nehezebb... Az első menetben vesztett a tél Hó és fagy — ezzel a két ellenféllel kelt bírókra a hir­telen jött télben a nagyol­vasztó gyárrészleg számtalan munkása. Babérok az érchegyen A vágányok között érche­gyek emelkednek. Lánctalpas baggerok tiporják maguknak az ércutat. — Most még nem olyan nehéz a munka — nyilat­kozza Juhász Sándor, az egyik bagger kezelője. — Még csak tejfogai vannak a fagynak, bár igaz, harapni már azzal is tud ... Sok mindentől függ, hogy mennyire nehéz a munka. A mászkőzúzalékot és ércport könnyebb rakni, mint a dara­bos ércet. Az érctéren dolgo­zók munkáját sokszor nehe­zíti a por is. ami miatt egész­ségügyi pótlékot is kapnak. — Egy baj van csak — mondja Nagy Gy. Péter, egy másik baggeros. — A munka­ruha itt nem tart ki 18 hó­napig. A bakancs és a csizma igen. de a ruha nem. A hosszú vagonsor 6—7 ko­csija még színültig tele hóval borított koksszal. Szarka Ist­ván megállítja a motort, s a melegedőben reggeliző társá­hoz kísér. Koncsol András szerint ilyenkor télen nem jó világ jár a baggerosokra. — Nyitott a bagger, szaba­don jár-kel benne a szél, a hideg — fogalmazza meg tö­mören a véleményét. — Ke­vesen is vagyunk, nein sokan vállalják ezt a munkát. Pótolni a lemaradást! Noha télen sok múlik a baggerosokon, rakodókon, a hideg és a fagy nemcsak s- ő ellenfelük, hanem az eqész nagyolvasztó gyárrészleg.. — Az időjárás hirtelen vál­tozása nem hozott különö­sebb zavart a termelésben — állapítja meg Réthy Károly gyárrészlegvezető. — A BÉM üzemzavara és a kokszellá'ás akadálvai miatt azonban le­maradásunk van. Az év hát­ralevő részében ezt szeret­nénk pótolni, s ha csak egy mód van rá, teljesíteni éves tervünket. A télre jól felké­szültünk. az első menetet, úgy érzem, máris megnyer­tük. (nyikes) Dobok, csörgők, citerák Ismét divatba jött az ősi hangszer, a citera. A Szé­chenyi utcai hangszerboltban havonta 25—30 darabot ad­nak el belőle. Keresett cik­kek: a gitár, a különféle do­bok, csörgők. A versenyzon­gorákat lassan kiszorítják a pianinók: évente körülbelül hatvan fogy eL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom