Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)

1969-12-29 / 100. szám

üt: kulcsátadás 56 lakás fiataloknak Elkészült a második mis­kolci KISZ-társasház a Ság- vári utcában. A négyemeletes épületben ötvenhat családnak lesz kényelmes otthona. A beköltözést kulcsátadási ün­nepség előzi meg, amit a KISZ városi bizottsága ren­dez ma délután az új lakók számára. A KISZ-korosztályú fiatalok a napokban veszik birtokukba a kétszobás, csi­nos otthonokat Hannával mért hideg A szénnél, fával való ha­gyományos tüzelés és a gáz­zal történő fűtés mellett, sok háztartásban használnak olaj­kályhákat. Ezek napi ..fo­gyasztása” enyhébb időben 30—40 kanna olaj. A napokban érkezett hideg megnövelte az olajkálvhék étvágyát; a zord idő beálltá­val naponta 120—130 kanna olajat vásárolnak Miskolcon az ÁFOR-tól. A modern váltó érzékenyebb Tél a miskolci vasúti csomóponton A MÍG—15-ös 1 óra alatt végez szerelvény vesztegel a Tiszai pályaudvaron Műemlék lesz ? Egy hónapja, hogy a Szent- pcteri kapui toronyház köze­lében — az út kanyarulatá­nál — megsüllyedt a talaj. Azóta ezt a részt lekerítették, nehogy balesetet okozzon. A megsüllyedt szakaszt még nem javították meg. s a ke­rítés mintha csak őrizni akar­ná az úttest horpadását. Pe­riig ezt az akadályát nem re­zerválni, eltüntetni kellene. A minap a környékbeli la­kók hívták fel erre a figyel­münket, s tréfásan megkér­dezték: csak nem valami műemlék készül? Ezt mi is szeretnénk re­mélni. + Behavazott kocsikat szállító A decemberi tél Miskolccal szemben nem volt olyan kí­méletlen, mint amilyen ke­gyetlennek bizonyult a Du­nántúlon vagy Budapesten. A 15—20 cm-es hó nálunk 3—4 szakaszban hullt le, s ez megkönnyítette a Tiszai pá­lyaudvaron a védekezést, a váltók hótalanitását. Tenni­való azért így is bőven akadt. Vllandó készültség A csomóponton 178 auto­mata váltó működik. Míg a régi kézi váltóknak meg sem kottyant a tél, a technika új­donságai bizony alaposan megsínylették. Elsősorban ér­zékenységük miatt. Ha egy ilyen váltó közé akár csak egy centiméter vastagságú tárgy kerül, már hibát jelez, működteti a központot. Ez történik már 2—3 cm-es hó esetén is. A rendszeres tisztí­tás ezért szinte életfeltétele a váltórendszernek. A Tiszai pályaudvaron a tél kezdetével állandó ké­szültséget szerveztek, amely most is tart. Naponta 35—40 pályamunkás és 15—20 irodai dolgozó ügyel a váltók tiszta­ságára. Gondot okoz, hogy kevés a váltótisztftő. Erre a munkára többnyire nőket al­kalmaznak, havi 1100 forint­ért. Ennyi pénzért pedig hó­ban, hidegben, szélben egyet­len nő sem dolgozik szívesen. A létszámhiányt a kocsikísé­rők, tisztviselők, pályaudvari alkalmazottak pótolják •— társadalmi munkában. Ha nagy a hó, s az ember már kevésnek bizonyul, mun­kába lép a MÍG—15-ös re­pülőgép kocsira szerelt hő- légsugaras motorja is. A gép egy óra alatt az összes váltó közül kiolvasztja a havat. (A forgalom miatt használata csak rendkívüli esetben le­hetséges.) Ebben a hónapban már háromszor kellett üze­meltetni. Még 10 íeherszerelvény vesztegel A jól megszervezett munka eredményeképpen a miskolci csomóponton nem sokat kés­tek a személy- és tehervona­tok. Ez utóbbiaknál az elmúlt három hétben a dunántúli és budapesti tél miatt országos torlódás következett be, amely Miskolcra is kihatott. Mivel a főváros nem tudta fogadni, illetve átereszteni a Miskolc felől érkező teher­szállítmányokat, városunk környékén is legalább 50 te- herszerelvényt kellett „elbúj­tatni”. Ezekből mintegy tíz még mindig itt vesztegel. A december 19-e körüli napok­ban az országban veszteglő, megrakott teherkocsik száma kb. 50 ezer volt. A miskolci 50 szerelvény kocsijainak át­irányítása és átszervezése is sok munkát igényelt. A ko­csik vesztegléséből adódó kár városi viszonylatban egy-két millió, országos szinten több tízmillió forint. Soron kívüli gyorstehervonat Érdemes lenne közgazdá­szok bevonásával megvitatni: megérte-e a teherszállítmá­nyok torlódását átrendezés­sel „kivédeni”, vagy pedig — ahogy egyesek javasolták — célszerűbb lett volna korlá­tozni az áruforgalmat? Az utóbbit kimondani per­sze nagy-nagy felelősséggel járt volna. Egy, a számítógé­pek és közgazdászok együt­tes munkájára támaszkodó vélemény hasonló években bi­zonnyal határozottabbá tenné az illetékeseket. Viták helyett most azon­ban még cselekedniük kell a vasút dolgozóinak. Miskolcon is ezt teszik. Városunk és a főváros között naponta egy rendkívüli gyorstehervonat közlekedik, amely a legszük­ségesebb árucikkeket viszi a szorult helyzetben levő fővá­rosnak. WVIKÉS IMRE Vasárnap hajnalban —15° Fűtési orjarat Rossz szén, sok gond a gyermekkórházban A közmondás szerinti táv- prognózis — ha Katalin lo­csog, a karácsony kopog — ezúttal is bevált. A három­napos ünnepen mindvégig tartotta magát a kemény hi­deg és tegnap éjszaka orszá­gos rekordot ért el: — 15 C°- ot mutattak a hőmérők. Haj­nalban hirtelen felmelegedés kezdődött és tegnap délután már csak — 0,4 C°-ot jelzett a meteorológia. Az előrejel­zések szerint a Dunántúlról lövő enyhülés Miskolc körze­tében is havat hoz, utána azonban ismét kemény télre számíthatunk. Tegnap délelőtt lakótelepe­ken, óvodákban és kórházak­ban jártunk, hogy a fűtési helyzetről információkat sze­rezzünk. 18 emeletes karácsonyfa A Szentpéteri kapui lakó­telep 18 emeletes toronyháza .aktuális, ünnepi” külsőt öl­tött, mondhatnánk úgy is, olyan, mint egy karácsonyfa. Itt ugyanis a lakók nem a hidegre, hanem a melegre pa­naszkodnak, az éléskamrák­ban legfeljebb csak konzer­tier tárolhatnak, a befőttek megromlanak, a tej megsava­nyodik. így aztán — jobb megoldás híján — kénytele­nek az ablakokon „kilógatni” a romlandó élelmiszereket. A lakótelep többi épületé­ben — ahol gázkonvektorok­kal fűtenek) kellemes meleg van. Nagyon hiányzik azon­ban sok fürdőszobából a me­leg víz, hiszen mint azt már megírtuk, a termofor-kémé- nyek műszaki hibái miatt több hónapja lezárták a víz melegítőket Fagyos éjszaka Az ünnep előtti napon, de­cember 23-án éjjel előkerül­tek a tartalék takarók és paplanok a Győri kapui ház­gyári lakásokban. A Lenin kohászati Művek hőközpont­jából ugyanis másnap reg­gelig egyáltalán nem jött forró víz. Mint megtudtuk, a kivitelezők „egy kicsit” el­késtek a nagy teljesítményű hőcserélő üzembe helyezésé­vel. Az addig működő kis tel­jesítményű berendezés a nagy hidegben kevésnek bizonyult, és amíg az új hőcserélőt be­kapcsolták — 9 órán át —, szünetelt a fűtés. A Kilián-déli szövetkezeti lakásokban gázkonvektorok«* a Kilián-északi házakban szénfűtéses kályhák, néhol pedig központi fűtéses beren­dezések biztosítanak a ke­mény hidegben is 22—24 fo­kos meleget. Melegek a bölcsődék, óvodák A III. kerület két óvodájá­ban és egy bölcsődéjében a kicsinyek az előírásoknak megfelelő, azaz kellemes me­legben töltik a napot. A Szentpéteri kapui, a Semmelweis és a vasgyári kórházban zavartalan a fű­tés. melegek a kórtermek. Egyáltalán nem megnyugtató azonban a Csabai kapui gyer­mekkórházból, a rendelőinté­zetből és a röntgenosztályról kapott információ. Ezekben az épületekben széntüzeléses kazánok működnek, és a fű­tőknek nem kis gondot okoz, hogy a rossz minőségű szén­ből meleget „varázsoljanak”. Hónapok óta poros, földdel kevert törmelékszenet kap­nak, ami érthetően nehezen ég, és az előírtnál jóval ke­vesebb kalóriát ad. **«5ztas— Lehet néhány kilométerrel több? Rendelet Írja elő, hogy a kivitelező vállalatok onnan sze­rezzék _be az építőanyagot, ahol a legolcsóbb, s ahonnan a leg­kisebb költséggel lehet a rendeltetési helyre szállítani. De így ésszerű az organizáció rendelet nélkül is, hiszen minden fo­rintra szüksége van a beruházónak, a népgazdaságnak. Egyes építővállalatok mégis fittyet hánynak a rendeletre, ésszerű ■ ségre, saját biztonságuk, anyagi előnvtik érdekeben — álla­pította meg a népi ellenőrzés nemrégiben lezárult vizsgálata. Néhány példa a sajnálatosan gazdag tárból: — A megyében jelentős kapacitású termelőszövetkezeti ka­vicsbányák vannak, a többi között Muhi és Arnót községben. Az arnóti Búzakalász bányája például évente 300 ezer köb­méter kavicsot adhat, s mindössze 11 km-re van Misíolctól. A kavicsot mégis jóval messzebbről, többnyire Nyékládházáról hozzák az építőipari vállalatok. Legalábbis a számlák szerint. A költségek súlyos százezrekkel növekszenek egy-egy munka­helyen emiatt Az építők többnyire arra hivatkoznak, hogy a tsz-bónyák nem megbízhatóak, s nekik biztonságra kell törekedniük. A népi ellenőrök szerint azonban ez az állítás nem fedi a való­ságot. Más megfontolások is meghúzódnak tehát a furcsa organizáció mögött. Például ilyenek: a Sajószentpéteri Üveg­gyár beruházásához 10 ezer köbméter kavicsot irányoztak elő, köbméterenként 239 forintos áron. A kivitelező — az Észak- magyarországi Állami Építőipari Vállalat — ezt az árat érvé­nyesítette. pedig a valóságban a beruházás közvetlen szom­szédságából, a helybeli tsz-től szerezte be az építőanyagot. Köbméterenként 105 forintért! Szép kis haszon, nem? Vajon hány hasonló „manőver miatt drágultak meg súlyos milliókkal az elmúlt évben az építkezések? Hiszen nemcsak kavics kell a munkához, hanem sok más is. S a betonacélt, egyebet is be lehet szerezni közelebbről vagy távolabbról. Esetleg a papíron távolabbról, a gyakorlatban közelebbről! De vajon miért tűrik a beruházók a költségek ilyen és ha­sonló módon való növelését? Hiszen elsősorban az ő zsebükre megy a játék. A választ így fogalmazták meg a népi ellen­őrök; nagy az építési igény és szűk az építőipari kapacitás. Aki tehát sokat vitatkozik, az könnyen építő nélkül marad. A beruházók kiszolgáltatottságát nem lehet vitatni. A köz­vagyont védő törvények, rendelkezések azonban ebben u helyzetben is kötelezik az építőket. Reméljük, hogy n népi ellenőrzés vizsgálata, s a Beruházási Bank ellenőrzései alapján „fülön fogják” azokat a vállalatokat, amelyek — tulajdonképpen saját gyengeségüket meglovagolta — meg­engedhetetlen módszerekkel igyekeznek növelni a hasznukat. BÉKÉS DEZSŐ Miskolcról indult el Országos mozgalom lett A jubileumi év alkalmából januártól nagyszabású tiszta­sági mozgalmat indít a Vö­röskereszt miskolci városi szervezete. A MÁV Igazgató­ság vöröskeresztesei — a szakszervezeti bizottsággal együtt — csatlakoztak a kez­deményezéshez. Elhatározták, hogy az eddiginél sokkal job­ban ügyelnek a személyvona­tok tisztaságára és vállalták hogy az állomások környékéi csinosítják, parkosítják. Most érkezett a hír, hog> csatlakozott a miskolciak mozgalmához a többi közt a MÁV Budapesti Igazgatósága is. A kezdeményezésből azóta országos akció lett. Egy hónap az üzemegészségügy jegyében Kei eve rendezték meg elő­ször Miskolcon az üzem­egészségügyi hónapot és azóta egyre gazdagabb tartalommal éled újjá esztendőről eszten­dőre. Az ideinek, ugyanúgy, mint eddig, az orvos—műszaki ta­lálkozók lesznek a fénypont­jai. Ezeket a tanácsi vállala­tok mindegyikénél megtart­ják; a szociális beruházások helyzetéről, a zajártalomról és egyéb szociális-egészség­ügyi kérdésekről tárgyalnak érdemben a legilletékeseb­bek. 1970-ben e hőnap kereté­ben rendezik meg az üzemek nyugdíjas-találkozóját is. Más megyékben, városokban egy hetet szentel az üzemegész­segügynek a Vöröskereszt he­lyi szervezete, Miskolcon azonban egy hónapot. Alku Egy kislány büszkén mutogatja a cicáját ba­rátnőjének — De csodálatos kis­macska — mondja a másik. — Add kölcsön nekem. Nálunk otthon rengeteg az egér. — Azt már nem — válaszolja a cicatulaj­donos. — Inkább te hozd el hozzánk az egereidet

Next

/
Oldalképek
Tartalom