Déli Hírlap, 1969. december (1. évfolyam, 78-102. szám)
1969-12-02 / 79. szám
f Egymilliárd dollárba Szemétégető Segítheti a belváros fűtését Tisztítótelepet építenek Miskolc nagy gondja: a szennyvíz A téma csak annyiban periférikus, hogy a város szemetét a perifériákon halmozzák fel. Csakhogy az idők során lassan megtelt a szemétgyűjtő terület, legfeljebb 3—4 évig szállíthatják még ide a hulladékot a gépkocsik. Kérdés, mi lesz azután? A leggazdaságosabb és legcélA műhely régi korok hangulatát idézi. A kemencétől átszivárgó csípős füst az agyag sajátosan fanyar illatával keveredik. Surrogva kering a korong, vizes tenyérrel nyújtja, formává idomítja rajta a nedves agyagot a mester. Egyetlen fazekasműhely a megyében, ahol még az ősi módszerrel, kézzel formázzák a tálakat, cserepeket. A Miskolci Kertészeti Vállalat külön kis világot teremtett itt a két idős mesternek: Márkusz József és Káló István több mint évtizede készíti-égeti ezerszámra a vállalat virágedényeit. Kerecsendtől Miskolcig — Apró gyerekkoromtól szerettem saraskodni. Apám nyakán örökké ott lógtam: engedjen a fazekasokhoz kis- inasnak. Famíliánkból soha nem került híve ennek a mesterségnek, de Kerecsenden — ahol születtem, s éltünk — sem igen volt tudója senki. Idegen mester oktatott. Kézzel törtük-gyúrtuk az agyagot, hogy sima és formálható Jegyen. szerűbb megoldásnak az látszik, ha a belváros fűtőközpontjával egyidejűleg építenek egy szemétválogató és égető berendezést is. Ily módon visszanyerhetné a város a hulladékból a még értékes papírt, rongyot, műanyagot, fémet, másrészt a szemét égetésével nyert hőt hasznosíthatnák a belváros fűtésére. Negyvenöt éve ennek. Káló István gyermekei nővé. férfivá értek. Egyik sem vonzódott apja munkájához. — Nemigen akad fiatal erre már. Egyetlen egyszer jelentkezett — tavaly — egy 18 éves gyerek. De ő is itthagyta. Nem tanulta végig. Sofőrnek ment inkább. A fazekasság iparosodik. Megszűnik kézműves jellege. Gépek préselik formába a modern fazekasműhelyekben az anyagot. Tűzben érik a cserép Az égetőkemence nyitott tűzteréből szikrák pattognak. A berakónyílás falazatából gőz szivárog. Négyezer virágcseréppel terhes a „búbos”, s a polcokon már sorukra várnak a száradó, nyers edények. — A kertészek jobban szeretik a kézzel foripázott cserepet. Pórusosabb, mint a préséit, jobban levegőzik benne a gyökér, szebben virít a virág... Tűzben ég a cserép, rőt színét, csendülő hangját attól nyeri. Tizenhat órán át tart kemence-rabsága. „Cellája” Rabonczár János volt a juhászkirálya. Ugyanekkor és itt Petheő Jánost említik disznókirálynak, vagyis á kondások fejének. A régi világ egyik nagy pásztorünnepét pünkösd táján tartották. Ezeken az ünnepeken alakult ki a „pünkösdi királyválasztás” szokása. Egészen a múlt századig, pásztoréletünk elhanyat- lásáig dívott ez a szokás. Avatott tollával Jókai örökítette meg hagyományát: lóverseny, bikafékezés, birkózás győztesét illette a pünkösdi királyság — a következő pünkösdig! A középkor századaiban Európa-szerte az volt a szokás. hogy farsang idején a diákok megválasztották a bolondok császárát, királyát. Sőt, Párizsban még a bolondok pápáját is. A bolondok királyválasztási szokása nálunk is élt, mégpedig Budán. 1500. március 2-án, amikor jó későre esett a hamvazó szerda, Buda diákjai császárt választottak! Vele, a bolondok császárával járták körül a várost, s budavári szállásán meglátogatták az igazi királynak, 11. Ulászlónak öcs- csét, Zsigmond lengyel herceget is. (Játékukért két kemény arany ütötte a markukat.) került Egymilliárd dollárba került az Egyesült Államoknak, hogy a vietnami háborúba bevonjon egy thaiföldi hadosztályt is. így akart a Pentagon „nemzetközi” jelleget adni a háborúnak Vietnamban. A valóságban zsoldosokat vásárolt ázsiai katonai partnereitől. alatt kétoldalt halmozódik a faparázs. Az agyag titka A Mályi Téglagyár nyers, selejt cserepeit, tégláit kapják alapanyagnak. A technika egy kéthengeres villamos őrlőgép képében tört be a kis műhelybe. Ebben őrlik lisztté az anyagot. A „titok” az agyagban rejlik. Ha sima, kemény, s nincs túlvizezve, szép és jó lesz a cserépedény. Persze gyakorlat kell hozzá. Meg kéz. Az agyagot érző kéz. RADVANY1 ÉVA Kocsieloszfá* — Az öné ez a kocsi? — Részben. — Ezt hogyan ért* sem? — Ha a kocsi tiszta és a motor rendben van, a feleségem használja. Ha valahol házibuli van, a lányom megy el vele. Futballmeccsre a fiam viszi el. — És mikor öné az autó? — Ha szervizbe kell vinni. A területi vízgazdálkodási keretterv szerint 1930-ig városunk mintegy 80 százalékát ellátják szennyvízcsatornával. Orvbekötések A Miskolc területén eredő és ide torkolló vízfolyások a következők: a Szinva, a Pecek, a Pereces, a Lyukó és a Garadna patakok, valamint a Tatár- és az Ördög-árok. Ezenkívül városunkban fakad, de a város határán kívül torkollik a befogadóba a He jő és egy szakaszon Miskolc határát képezi a Sajó. Csak ez utóbbiba naponta mintegy 30 ezer köbméter szennyvizet küld a város. A Miskolc hossztengelyét követő főcsatornahálózaton kívül, két nagyobb szennyvíz- gyűjtőnk: a Szinva és a Pece. E két patakot nemcsak a tisztított vagy az ipari szennyvíz terheli, hanem sok-sok engedély nélküli, házi orvbekötés is. Ez utóbbiaknak csak a csatornahálózat bővítésével, vagy — például a Pecek esetében — a patak befedésével lehet véget vetni. Épül a tinxtitötelep A város nagyarányú fejlesztése elkerülhetetlenné teszi a szennyvízcsatorna-háló. zat bővítését és korszerűsítését. A nagyvárosiasodó külterületek mellett a legnagyobb gondot a már épülő, vagy a közeljövőben felépülő új városnegyedek jelentik. Az .avasi lakótelep szennyvizei számára például új főcsatornát kell építeni. Mindez egy új szennyvíz- tisztító telepet igényel. Ezt a Sajó jobb partján, a Sajó és -a Miskolc—Szerencs közötti vasútvonal kereszteződésénél építik fel. több mint 100 millió forintos költséggel. Az új tisztítótelepet előreláthatólag 1973-ban helyezik üzembe, s a tervek szerint kezdetben 30 ezer, majd a későbbiek során 60 ezer köbméter szennyvizet tud megtisztítani. A város fejlesxt ésével összhangban A legkorszerűbb és leggazdaságosabb szennyvízcsatornázási és szennyvízlevezetési megoldás is csak akkor jó, ha összhangban van a vá. ros fejlesztésével. A miskolci új tisztítótelep a város fejlesztési terveivel összhangban épül. Arról azonban feltétlenül gondoskodni kell, hogy a telep védőövezete be ne épüljön, A beépítési tilalom minden városfejlesztési térképen rajta kell, hogy legyen. Ny. I. Lovagok és kondások feje Többféle király + Francia mérnök konstruálta a képen látható kétszemélyes akkumulátoros „riksát”. A háromkerekű jármű nem országúti közlekedésre készült, mégcsak nem is a városi forgalom számára, hanem afféle „sétakocsinak” üdülő-, fürdő- és gyógyhelyek részére. A felépítményt habosított műanyag alkotja, így súlya rendkívül csekély. A járművet nozqató elektromotort négy darab 12 voltos akkumulátor táplálja; óránként legfeljebb 40 kilométeres sebességet érhet el a kis kocsi. A kézi szabályozókar „mindenes” szerepet tölt be: a kormányzás, a fékezés (a motorfordulat irányának megváltoztatása) és a sebesség szabályozása egyaránt vele végezhető. A jármű nyitott és féltetős változatban, és egyszemélyes kivitelben is készül. Az akkumulátorok egyszerű módon regenerálhatok a beépített töltőberendezés segítségével, csak oda kell állni a legközelebbi csatlakozó mellé néhány órás, vagy egész éjszakán át tartó „tankolásra”. Az időszámítás utáni 1001-től — szabadságharcaink megszakításával — 1921. november 5-ig, papíron 1945-ig, királyság voltunk megfelelő, s meg nem felelő uralkodók tömkelegével. Ám akadtak a régi Hunniának más — koronázatlan — királyai is. (Nem is említve a kiskirályoknak régibb, s a királyságot is túlélő újabb rajait.) Király volt a lovagkori uralkodók „címerkirálya” is. Ennek az udvaroncnak az vr it a tiszte, hogy bajvívá- soknál, kopjatöréseknél megvizsgálja: jogosan viseli-e címerét, színét a lovag? Mert aranyos fegyverzetet — például — csak egészen kiváltságos lovagok viselhettek. Az 1400-as években ilyen címerkirálya volt Magyarországnak Kunigsperg János, Zsigmond lovagja. Ám nemcsak lovagi, népi királyok is voltak! Pásztorok divatja és joga volt a pásztorkirály választása. A XVII. század elején a vlachoknak nevezett hegyipásztorokról írják, hogy királyaik alatt — sub regis sous — őrizték havasi nyájaikat. A Rákócziak munkácsi uradalmának 1622—25. között Marion József Zöldingesek végnapjai 10. Diszkrét vacsora December második napjának hajnalán, meglehetősen zilált sorokban, különböző német kátonacsoportok lepték el a várost. A Csabai kapu felől jöttek. A Király utca és a Búza tér házai mellé trénkocsik húzódtak, de csakhamar tovább mentek Szentpéter felé. Friessner vezérezredes feladta volna Miskolc megvédésének tervét? Sok nyugtalanító jelentés feküdt az asztalán. Ezek húszezer ellenállóról szóltak. Sem a Gestapo, sem a SS terrorja nem tud megbirkózni velük. Ez a tömeg, a front háta mögött, komoly veszélyt jelent. A német vadászhadosztály pedig — erre bízta volna a város védelmét — teljesen felmorzsolódott ... A tábornok döntött: Miskolctól északra, Ede- lény térségében vet majd be új páncélos erőket; azok már odaérkeznek... Miskolcon ugyanaznap reggel hétkor a Gestapóra rendelték Kórodit. A nyilas városparancsnok ismét kialvatlan volt, vörös széngolyókkal állt Kranz előtt, aki le sem ültette. — Parancsom a következő: szedje össze és tartsa riadókészültségben testvéreit! Egyébként magyar katona egy sincs a Rudolfban, sok fegyver mégis eltűnt. Estig újabb parancsot kap tőlem. Von Stern készültségben tartja a nfemzetőrséget. — Jawohl, Herr Gruppenführer! — dadogta a gnóm. Kórodi nem sokat tudott meg ebben a két napban. A rádióban a „végső győzelem” és „az oroszok véres veszteségei” röpködtek. A polgármester nem volt sehol, a városházán csak egy-két ember lézengett... A röpcédulák újra meg újra az utcákon, s most már fegyveres ellenállásra szólítottak fel! Honnan vennék a fegyvert? Amikor a megyeházára ért, gyorsan felhajtott két pohárral. Hosszan eltűnődött: mit kellene még tennie? ... Nemsokára Szabó Lajos, a nemzetőrök parancsnoka jelentkezett nála. Kórodi közölte vele a Gestapo parancsát, s utasította, hogy egy századdal délután öttől vonuljon be a megyeházára. A nyilasvezér agyában forogtak a gondolatok. A teherautója rendben, útra készen. A két nagy vásárosláda, amelyet a Búza téren koboztatott el, lakattal lezárva. Rajta a hivatalos nyilaskeresztes szöveg, németül is: „Stadtkommando von Miskolc” ... Zsebében a lista, a legjobb besúgója készítette. Harmincnyolc kommunista heve és lakcíme szerepel rajta. De hol vannak ők? Nyomuk veszett... Az orosz nyelvű levél is megvan ... Gépzúgást hallott. Csillagos Ráták húztak el a szárazra fagyott Avas fölött. De se bomba, se gépfegyver? Észak felé repültek. Onnan ágyúmoraj hallatszott. Déli irányban azonban csend volt. — Mi van a madámmal? — gondolt hirtelen Kórodi a bordélyház vezetőjére. — Idehívassam? Jobb, ha idejön! S a madám félóra múlva megérkezett. A gnóm figyelte az arcát. A nő csak mosolygott. Elmondta, hogy a portáson és a fűtőn kívül csak négy lány maradt a nyilvánosházban. A többiek szépen elbúcsúztak', s felültek egy szeplős német zászlós ponyváskocsijára... Kórodi hallgatta. Neki is megvoltak a gondolatai. De most jónak tartotta azokat elhallgatni... Egyébként milyen szépen el lehet utazni ebből a megveszekedett, ronda városból... A madám ajánlotta: még az este csináljanak egy diszkrét vacsorát. Egészen könnyűt, prágai sonkával, szalámival, hal- fiiével, ementálival. Pezsgő is van még. — Jó. este nyolc után! Mert hétkor még dolgom van! — mondta Kórodi Jelentőségteljesen megfogta a nő kezét, s mélyen a szemébe nézett. Abból azt olvasta ki: árulástól nem kell tartania.... (Következik: A szabadságért siná kelllj Sárból és tűzbet A pergő korong mesterei *
