Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)
1969-11-03 / 55. szám
íl ö I * \ ff '-•sí * Ismerkedés (Farkas Ida felvétele) KrdekeH»égek a nagyvilágban A piramis titka A művészettörténet az ókori építészet egyik csodáját, a gizehi Kheopsz-piramist a legutóbbi időkig úgy tartotta nyilván, mint Kheopsz Hufu. a 4. dinasztiabeli egyiptomi uralkodó síremlékét. így foglalkozik a piramissal a Művészettörténeti Lexikonban neves tudósunk. Varga Edit is. Sokan azonban úgy gondolták és gondolják, hogy áz eredetileg 145, de még ma is 139 méter magas. 230 méter oldalhosszúságú. 3305.25 négyzetméter alapterületű, több mint 2,3 millió — egyenként 20—700 mázsás súlyú — grá- nittömbböl álló építmény különös titkokat rejt. A világsa jtóban nemegyszer veri már ■> fel nagy port a rejtély. Az első támadó Hérodotosz, a görög törté- netíró. akit a történetírás atyjának is neveznek, időszámításunk előtt 440 évvel még látta az eredeti piramist. Azt írja róla. hogy a pontosan egymáshoz illesztett kőlapok között jóformán nem is látni léseket. Az első. aki — az óriási épületben belső termeket és kincseket sejtve — megpróbál! bejutni a piramisba. az arab Al Mamiin kalifa volt, 820-ban. Az óriási erőfeszítéseket igénylő támadás nem sok sikert hozott. Egy rejtett bejáratot, s egv 10 méter hosszú nyílást találtak csupán. Ráadásul a folyosó görög és latin nyelvű feliratai arra utaltak, hogy a nvilást már évezredekkel- korábban más is felfedezte ... Ez egy híján 1150 évvH eveiét! történt. A Kheopsz: szerelmesei Ök azok. akik életüket a piramis titkainak megfejtésére áldozták és áldozzák. Először csak kincsre vágytak, ma pedig képzeletüket az izgatja, hátha a piramis csak egy szentélyszerű emlékmű, amely egy hajdani civilizáció tudományos ismereteit őrzi. Al Mamiin után elsőként I. Károly angol király udvari csillagásza, John Greaves hatolt a titokzatos építmény belsejébe 1637-ben. A következő: Nathainel Davison, algériai angol konzul. Majd őket követték Napóleon tudósai. s végül Richard Howard Vyse, angol ezredes. John Taylor, az Observer főszerkesztője. Smith proíesz- szor. skóciai királyi csillagász. William Petrie mérnök, s David Davidson tudós. A kutatók megállapították hogy aki ezt a piramist felépítette. kitűnően ismerte a ■Told kerületének méreteit, pontosan tudta az év hosszát, ismerte a Föld Nap körüli keringési pályájának átlagos hosszát, a Föld fajsúlyát, a gravitációs gyorsulást, a fény sebességét és így tovább. Csak egy példa a kutatók leleményességére: Smith professzor felfedezte, hogy a piramis magassága úgy aránylik a szélességéhez, mint tíz a kilenchez. Ebből kiindulva, a magasságot megszorozta a tíz. u kilencedik hatványon értékkel, s eredményű! a Föld Nap körüli pályájának sugarát kapta. Véletlen ez.? Aligha ... Még mindig titkokat őriz... A Kheopsz-piramis, amely több mint 4000 éve tornyosul a Nílus fölé, még mindig titkokat őriz. A tudósok es kutatók azonban makacs elszántsággal küzdenek a rejtélyek megfejtéséért. Legújabb álláspontjuk szerint a piramis az óegyiptomi építészek és tudósok tudománymauzóleuma. Egyre több és több tény bizonyítja, hogy ez valóban így is van. Kéfdés azonban, hogy a piramis haj- iandó-e további titkokat elárulni magáról, s hajdani alkotóiról? Hóbortból — uralkodó Az egyetlen amerikai császár No, nem olyan császárra gondolunk, amilyen van jó néhány Amerikában. Sem olyanra, aki „császár”, mert „nagy fiú”, sok a pénze, ura a vasulaknak, vagy a bányáknak. Akiről most írunk, az másféle császár volt és éppen ezért az amerikai köztársaságban szegényen halt meg. 1859. szeptember 17-én a San Francisco Bulletin című napilapban proklamáció jelent meg, amelyben Norton 1., az Egyesült Államok császára aláírással bizonyos Jóslta Norton bejelentette, hogy az Egyesült Államok császárává nevezi ki magát és kéri a lakosokat, válasszák is őt meg. Csodálatos módon, a köztársasági gondolkodású amerikai polgárok nem lepődtek meg. hanem tudomásul vették a bejelentést. Tudomásul vették, hogy az 1819-ben Londonban, szegény szülőktől született Josua Norton így döntött. Döntött pedig azután, hogy Angliából először Pél- Afrikóba vándorolt ki, ahol szerény jólétre tett szert, majd a kaliforniai aranyláz idején ő is megjelent az USA e nyugati Eldorádójábán. De nem ment el aranyat ásni, — sokkal több esze volt. Árusítani kezdte mindazt, amivel aranyat lehet ásni és rövidesen negyedmillió dollár tulajdonosa lett. Jobban járt, mintha aranyat ásott volna! Aztán bekapcsolódott a telekspekulációba, orgazda is lett, eljutott a négymilliós va- gyonig. majd egy rizsspekuláció során minden vagyonát elvesztette. Mit tehetett’ Várt, amíg csitulnak a hullámok, aztán szegény emberként meghirdette, hogy az Egyesült Államok császára lett. És San Francisco népe nem nevette ki ezt a szegény császárt, hanem hódolt neki. Biciklit vásárolt számára, amivel közlekedhetett, uniformist csináltatott neki, állandó vil- lamos-szabadjegyet biztosított ennek a csendes „uralkodónak”, aki az egyik étteremben bármikor ingyen étkezhetett. Ha utcán sétált és egy szép asszonynak virágot adott, az megfelelő térdhajlással fogadta el. A „császár” szerény, egyszobás lakásban lakott, a falakat teleaggatta a valódi uralkodók képeivel és • időnként táviratban üdvözölte azokat. Aztán hirtelen, 1880. januárjában elhunyt „őfelsége”. A lapok elparentáltak. Emléke úgy él San Francisco népében ma is, mint olyan „uralkodóé”, aki sosem üzent hadat, senkit . sem ítélt el, vagyis — jó császár volt. Olyan jó, hogy 1934-bén tetemét átszállították a városi hősök temetőjébe. MÁTÉ IVÁN Miskolciak púiyázata! „Élményeim a szabadság hajnalán A Déli Hírlap szerkesztősége a város, valamint az ország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából pályázatot hirdet „élményeim a szabadság hajnalán” címmel. A pályázató.! miskolci és környékbeli lakosok, valamint azok vehetnek rés".!, akiket a felszabadulást közvetlenül megelőző é.s követő hónapokban valamilyen kapcsolat fűzött Miskolchoz. A pályázók maximum nyolcvan gépelt sorban — vagy olvasható kézírással — írják !c a 25 évvel ezelőtti élményeiket, visszaemlékezéseiket, s küldjék cl a szerkesztőség címére: Déli Hírlap, Miskolc. Bajcsy-Zsilhiszky -utca 15. (Pályázóink a borítékra írják rá: Felszabadulási pályázat.) Az elfogadott pályamunkák közlését I96í). december l-én kezdjük és — a beérkezett közölhető kéziratuk mennyiségétől függően március elejéi; fejezzük be. A megjeleni írásokért a szerkesztőség tiszfeletdijat f»Z'*t, ezenkívül a hat legjobb pályaművet az alábbiak szerint jutalmazza. f. díj: Külföldi társasutazás. (Az (Birs/ miskolci irodájának és a DH szerkesztőségének közös díja.) FI. díj: 1200 forint értékű tárgyiutalom. (Felajánlotta a Miskolci Festőipari Ktsz.) Hí. díj: 1000 forint értékű élelmiszer-ajándékkosár. (A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ajándéka.) IV. díj: Zojklj—ü. fényképezőgép. íAz Állami Biztosító megvei fiókjának jutalma.) V. díj: 500 forintos vásárlási utalvány (Miskolci Állami Áruház). VI. riii: »00 forint éri éknek megfelelő <ár.° vjufaloiíi. (Az OTP megyei igazgatóságának ajándéka.) Az ünnepélyes eredményhirdetést 1970. április 2-án tartjuk. Sok sikert kíván a pályázóknak a deli hírlap szerkesztősége KOSSUTH RADIO 12..it): Tánczenei koktél. —- 12.15: Népdalok, csárdások. — — 13.45: Válaszolunk hallgatóinknak. — 14.00: Édes anyanyelvűnk. — 14.05: Jevgenyij Mravlnszkij vezényel. — 14.45: Csupasz falak Elbeszélés. — 15.10: Harsán a kürtszó — 14.45: Mozart: Don Juan — a II. felvonás fináléja. - 16.05: Az élő népdal. — 16.ih: Beethoven: G-dúr rondó. — 16.29: A szovjet kultúra hete. — 16.49: Pol-foeat. — 17.20: A szovjet kultúra hete. — 17.50: Beszélgetés a verseny- képességről. —- 18.00: Sajtókonferencia a Mezőgazdasági és Élei mezésiigyi Minisztériumban. — 19.35 ■ A Rádió Kabarészínháza. — 20.45: Dixieland Moszkvából és Leningrádből. •— 21.03: Népdalcsokor. — 21.39: Beszélgessünk zenéről. 22.20: A szovjet kultúra hete. — 22.39: Schubert: Téli utazás.. — 0.10: Filmzene. PETŐFI RADIO 12.00: Anyegin. Rész-letek az operából — L3.05: Dicsérni érdemes. — 13.20: Bartók zongoramüvek. — 14.00: Kettőtől hatig. 18.1Ö , Kommunista arcélek — 18.30: Közkívánatra! — 19.22: Üj könyvek. — 19.35: Budapesti n sajószögedi kavicsbányát átvettük a helyi Dózsa Tsz-től. Vevőinknek ajánljuk az itt, korszerű technológiával kitermelt, já minőségű bányakavicsot, közúti járműre rakva, köbméterenként 30 forintért (kb. 17 mázsa). Megrendelés és fizetés a helyszíni bányairodában, vagy nyéki ádházi üzemünkben (telefon: 8, Juhász György). Anyagkiadás 7-től 16 óráig, más időpontban megbeszélés szerint. Kavicsbánya Vállalat Értékesítési és Szállítási Osztály. alias Az Országos Talajjavító é.s Talajvédelmi Vállalat azonnali belépéssel felvesz útépítésben, belvízrendezésben, tereprendezésben jártas, szintezni tudó mérnököket és technikusokat. Bérezés megállapodás szerint. — Felvesz továbbá E. 302-es kotrógépekre kot- róme.stereket. — Jelentkezés írásban vagy személyesen Sajószent- péter, Kossuth út 135. sz. alatt. Felvétel esetén útiköltséget térítünk» vegyes 30—35 cm feletti hosszúságú emberi hajat vásárol, dekánként 7 forinttól 30 forintig, a Magyar Filmgyártó Vállalat Anyaggazdálkodási Osztálya, Bp„ XIV., Lumumba u. 174. Hajátvevöhely i MAFILM Központi Anyagraktára, lentebb közólt címen. adas-uétel Urnáim to-es személyautó, új-; eladó. Telefon: 16-855, 35-067. Parkettás, egy- és kétszámyas tölgyfaajtók eladók. Fábián u. I. ingatlan Másfélszoba, étkezőszobás szövetkezeti lakásomat eladom készpénz rf. átvállalással. Telefoirí 21-435. Értesítjük bérlőinket, hogy vállalatunk vízvezetékszerelő részlegének leterheltsége miatt, csak a csőrepedések megszüntetéséi, iparengedéllyel rendelkező kisiparossal, állami vállalattal vagy ktsz-szel állami egységáron, előzetes engedély nélkül elvégeztethetik. A munka ellenértékét 2 példányos számla benyújtás» esetén, utólagosan, lakbér terhére elfogadjuk. A 2 példányos számlát a munka elvégzése után, 30 napon belül kérjük vállalatunk központjába, Dózsa György utca 30. szám, I. emelet, Elek Istvánnénak leadni, ahol a lakberbetudás megkezdéséről intézkedés történik. Mivel vállalatunk részéről a vízvezetékszerelő munkák elhárítására vonatkozóan a legnagyobb erőfeszítések történnek, kérjük bérlőinket, hogy a szabad szombatokon és ünnepnapokon is dolgozó vízvezetékszerelő szak. embereinket a munkák elvégzésében támogassák. Miskolci Ingatlankezelő Vállalat vezetősége mmrrmmmm Lul 1 iÍJjÍ zenei hetek. — kb. 21.30: Köny- nyüzent. — 22.oü: A iiet előadó- művésze: Jevgenyij Mravlnszklj. — 22.85: A fehér ló. Részletek Benatzky—Stolz operettjéből. — 23.10: Ritmusturmix. URH l8.io: Tánczenei koktél. — 18.55: Orosz nyelvtanfolyam felnőtteknek. — 19.10: Viski János: Hegedűverseny. — 19.37: Char- pentoir: Louise. Négyfelvonásom opera. — Közben 21.15: Láttuk, hallottuk. — 21.35: Az operaközvetítés folytatása. • MISKOLCI RADIO A hét első napján. — Mi újság az Államvasutaknál? — A körömi termelőszövetkezet kertészetében. — NéDi hangszerszólók. — A társadalom erkölcse és ízlése. Jegyzet. — A rudabányai gimnáziumban. — Az úttörőház egy szakkörénél. — Slágerkoktél. — Megyei sporteredmenyek. BRATISLAVA! TELEVÍZIÓ 17.25: Fair Play. Sportmagazin. — 18.55: Sötétség a fáklya alatt. Tv-fllm — 18.30: Varázsló — vidám filmmüsor. — 19.30: 13 éves a szlovák televízió. — 22.20: Liga-vasárnap. FI,\f színhazak Béke (14, hnö, S): ölj meg, vsak csókolj! — Kossuth (f3) : Galileo Galilei. (f5. f7): A bűntény majdnem sikerük. — Fáklya (fő, í7): Lövés a kottára.-— Petőfi (15. rí): Harc a sátánnal. — Szikra <15, 7): Tóni. elment az eszed. —* Táncsics (fő. f7) : A bét aranyember. — Ságvárj (fs. bn7): Hívd a férjem találkára. MISKOLCI NEMZETT SZÍNHÁZ (19.30): a Miskolci Szimfonikus Zenekar hangversenye. KIÁLLÍTÁSOK Hennán Ottó Emlékház (JU-i* ura között): Herman Ottó élete és munkássága. Mássá Múzeum, Üjmassa, ös- kohó (nyitva egész napon at). Megközelíthető a 15-ös autóbuszával és a garadnaí kisvnsúttal. Görögkeleti templom (10—13 es •15—13 óra között): Miskolci görögök művészeti emlékei. 9