Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-15 / 65. szám

"V i S >aV v\s £•• ■ !T. s " ,/**' -, • . • Fdl :• Í\' . • * Több mint félezren tekintették meg eddig Gádor István Kossuth-díjas keramikusmű­vész kiállítását. A látogatók nagy többsége — mint ezt a Miskolci Galéria vendég­könyve igazolja — nagy elismeréssel adózik a mesternek. Ki a színek gazdagságát, ki a formák harmóniáját, más az absztrakciót dicséri. Egy néző ezt jegyezte be a kiállítás könyvébe: ^Érdekes lenne egy mesesorozat.’’ (Nem lehetetlen, hogy a gondolat a művészt is foglalkoztatja.) Egy szűkszavú bejegyzés: „Még eljövünk ..November 30-ig még lesz erre alkalom ... (Ágotha Tibor felvétele) A Virágvasámap a Varázslóig Az év hátralevő részében csaknem minden hétre jut egy hazai filmbemutató. A külföldi fesztiválokon és a múlt hónapban lezajlott pécsi játékfilmszemlén jobbára már bemutatott magyar fil­meket láthatja majd a kö­zönség. . Gyöngyössy Imre: Virágvasárnap című film­legendája szakmai körökben már nemzetközi tekintélyt szerzett az új magyar film­gyártásnak. A Tanácsköztár­saság idején játszódó törté­net, mely egy ma is élő le­gendát elevenít fel, decem­ber 11-től kerül a premier­mozik műsorára. Az év fo­lyamán láthatjuk még Kos­suth-díjas rendezőnk, Fábri Zoltán új alkotását, melyet Örkény István: Tóték című regényéből formált színes filmmé a rendező. Bemutat­ják Jancsó Miklós: Sirokkó című magyar—francia kop- rodukciós filmjét is, az év utolsó napjain pedig a közis­mert Csili-Csala mese film- változatát láthatják gyerme­kek és felnőttek. Mert a Va­rázsló meséje Palásthy > György megfogalmazásában már nem pusztán az egészen kicsik érdeklődését elégíti ki. éjféltől reggelig^ Díszlövések Miskolcért Jubileumi sorozat az emlékezetes napokról Kgri csillagok: 3 milliós nézőcsúcs Dobó franciául és angolul Tízperces interjú Várkonyi Zoltánnal — Az első téma természe­tesen az Egn csillagok. — A film sikerére nem pa­naszkodhatott!. Igazi néző- csúcs! Eddig 3 millióan néz­ték meg, s minthogy kétré­szes filmről van szó: dupla helyárral az Egri csillagokra fi millió jegyet adtak el a filmszínházak. Éppen a na­pokban volt részünk egv kedves kis ünnepségben, a Művelődésügyi Minisztéri­um fogadást adott az Egri csillagok alkotógárdájának tiszteletére. — Milyen a külföldi érdek­lődés? ennek a negatív fogadtatás­nak köszönhető, hogy más műfajhoz nyúlt? — Erre a kérdésre nem tu­dok egyértelműen válaszolni. Elhatározásomhoz bizonyos mértékig hozzájárultak ro­mantikus filmjeim kritikai fogadtatása is. De azt hiszem, ennél sokkal döntőbb az, hogy elolvastam Dobozy Im­re: Eljött a tavasz című drá­máját és nagyon megtetszett. Meggyőződésem, hogy jó fil­met lehet belőle ' csinálni. Színes film lesz, már napok óta forgatunk. Az operatőr Illés György, a főbb szerep­lők Sinkovits Imre, Básti La­jos és Latinovits Zoltán. A film címe: Találkozás. — És a további tervek? — Ismét egy kis romantika. Nagyon szeretném filmre vinni Heltai Jenő gyönyörű színpadi művét, A néma le­ventét, de sajnos, a megfil­mesítés joga egy amerikai cég birtokában van. Ilyen körülmények között ezt a fil­met csak akkor tudjuk meg­csinálni, ha megfelelő kop- rodukciós partnert találunk. Addig is egy reálisabb terv­vel foglalkozom, előkészítem Jókai Mór: Fekete gyémán­tok című regényének . film- változatát. (tnórkusi) Miskolc felszabadítását 1944. december 3-án este 224 ágyú 20 díszlövése köszön­tötte Moszkvában. A jelen­tős történelmi tényt sajnos nem őrizték meg az utókor számára film- és fotődoku- mentumok. A Magyar Film­híradó, hazánk felszabadulá­sáról készülő jubileumi so­rozata keretében, mégis fel­— A közelmúltban részt vettem egy spanyolországi bemutatón, s mondhatom, a közönség és a szakemberek is nagy sikerrel fogadták a spa­nyol feliratú Egri csillagokat. Persze az az igazság, hogy az ilyen kétrészes filmeket nem szívesen veszik meg külföldön. Éppen ezért ér­dekes kísérletbe fogtunk. Le­rövidítettem, vagy ahogyan mi mondjuk, megvágtam az Egri csillagokat. Kivágtam a filmből a mellék cselekménye­ket. megrövidítettem a csa- tajeleneteket. s az eredmény: másfél órás Egri csillagok. — Hogyan sikerült a vágás, milyen lett ez a másfél órás film ? — Nem akarom azt mon­dani, hogy jobb, mint az ere­deti, de ami igaz, az igaz, a film cselekménye nem annyi­ra szerteágazó. Különben eb­ből a másfél órás változatból is szeretnék majd tartani egy hazai bemutatói. Elújságol­hatok még egy kezdeménye­zést. Párizsban létrehoztunk egy szinkronirodát, ahol el­készítik az Egri csillagok an­gol és francia szinkronját, természetesen angol, illetve francia színészekkel. Az így szinkronizált Egri csillagok iránt már van érdeklődés, többek között Kanadából, a dél-amerikai országokból és máshonnan is. — Az Egri csillagokat nem egyöntetű lelkesedéssel fo­nódén, a kritika. Ezzel kap­kenészem, kogff A SÁRGABLŰZOS Ahogy belepett, sisteregni kezdett a mű­hely, akár a vízbe hajított parázs. Sárga blúza virított, mint a nyár. Virág, akit a legkomolyabb családapának ismertek, ide­gesen nyomkodta a cigarettáját. — Láttad? — kérdezte Kovácsot. A másik bólintott. — Ezen minden rajta van. amiről a ter­mészetrajz könyvben olvashatsz! — Csak bámuld, ha a normádból kitelik! — Az én normám! — sóhajtott Virág és legyintett. Kovácsol húzták a legtöbbet, ő volt egye­dül nőtlen. Nevetett rajtuk. Egyik este a ka­puban meglátta a lányt. Futólag megnézte. „Olyan, mint a többi!’’ — gondolta, s ment volna tovább. A kapu előtt állt az igazgató kocsija. A sofőr kihajolt, s utána szólt a lánynak. — Hazavihetem? — kérdezte vigyorogva — Hétig szabad vagyok. A lány megállt, habozott, vállat vont. — Jó nekem a buszon is — mondta. — így kényelmesebb! Meglátja! — mondta a sofőr, s már nyitotta is az ajtót. Kovácsban! hirtelen feltámadt a méreg, odaugrott, s megfogta a kilincset. Megle­pődve néztek rá. — A kocsi az enyem is! — mondta kémé­nyén Kovács. Többen odafigyeltek, a lány elvörösödött, szinte futva menekült onnan. Másnap az anyagraktárban találkoztak. — Alaposan szégyenbe hozott! — mondta a lány. — Nem szeretem «ai'-az emberé-----mondta mogorván Kovács. — Ugyan miért? — Mert... mert műfogsora van. — Attól meg olyan ember, mint maga, vagy más. — Igaz. De hát mégis. — Mindig ilyen okosakat mond? — Nem. Most átmenetileg megbutultam. — Ne mondja! — Mások is igy vannak a műhelyben! Maga hozta közénk a nyugtalanságot. — Én? — sóhajtott, kinyílt a szeme, mint a virradat. — Nem akartam — nézett fel mosolyogva. — Nem is tudom, hogy vagyunk magá­val — mondta Kovács. — Lányunk, testvé­rünk, vagy másféle rokonunk? — Másféle? Milyen? — kérdezte a lány. Kovács nem mert nyíltan válaszolni. Jött a raktáros is a csomaggal, abbamaradt a be­szélgetés. Fél éven belül férjhez ment egy idegen­hez. Az esküvői vacsorára meghívta a brigá­dot. Láthatóan boldog volt, s a menyasszony­táncban könnyedén pergett késről kézre. Amikor Kovácsra került a sor, azt kérdezte tőle: — Emlékszik még a rokonságra? Kovács zavartan bólintott. — Csacsi! — mondta a lány. — Koma még lehet magából! — Micsoda? — Névadó koma. Régen keresztkomának hívták! — mondta nevetve. Aztán lekérte valaki, s Kovács bénultan botorkált vissza a.hebyére. SIMON EMU eleveníti az emlékezetes na­pokat. A Miskolcra érkezett forgatócsoport, Róna Péter rendező és Sziklai Kornél operatőr vezetésével, a kor­társi emlékmozaikokbói és a mai nagyváros látnivalóiból, hangulatából ötvözi össze azokat a képsorokat, melyek talán a tényéknél is beszéde­sebben vallanak egy szabad­dá lett ország, s ezen belül egy város megújult életéről. A forgatókönyvből termé­szetesen nem hiányoznak a számunkra különösen becses hadászati dokumentumok sem. A film kísérőszövege- nek egy részét a TASZSZ hírügynökség fogalmazta meg 1944. december 4-én. „A 2. Ukrán Front 27. hadsere­ge december 3-án kemény harcok árán elfoglalta Ma­gyarország egyik jelentős közlekedési gócpontját, az ellenség fontos védelmi bázi­sát: Miskolcot. Azok a harci egységek, melyek a Miskolc felszabadításáért folyó har­cokban győzelmet arattak, kitüntetésben részesülnek, mely a .Miskolc’ elnevezést kapja.” Egy másik történelmi ese­mény 51. évfordulóján a Déli Hírlap szerkesztőségé­ben talált témát a híradó stábja. A magyar sajtó napjára készülő filmhíradó a törté­nelmet formáló Vörös Újság­ra emlékezve, néhány snittel — mintegy jelezve első kom­munista lapunk célkitűzései­nek megvalósítását — bemu­tatja a párt legfiatalabb saj­tóorgánumát. A Miskolcon készült film­híradót decemberben láthat­ja a mozilátogató közönség. G¥­KÉTS ÉGBEESETT GESZTUS John May ne 27 éves mun­kanélküli, a Downing Street kis londoni utcában a 10. számú ház ablakát egy ólom­súllyal bedobta. Itt lakik az angol miniszterelnök. A kár másfél font. A példátlan tett elkövetőjét bíróság elé állítot­ták. Mayne kijelentette, hogy csak ilyen kétségbeesett gesz­tussal tudta felhívni a figyel­met, hogy öt héttel ezelőtt igazságtalanul elbocsátották munkahelyéről és azóta sem talált jogorvoslást. KÉT HALÁLOS ÁLDOZAT Chicago egyik néger gettó­jában tűzharcra került sor, amely két halálos áldozatot követelt. Egy asszony azt te­lefonálta, hogy házában orv­lövészek bújtak meg. A rend­őrség azonnal kiszállt és a házból tüsténjj lövések dör­dültek. A rendőrség agyon­lőtt egy fiatalembert, a tűz­harc során egy rendőr is meg­halt. Az incidensnek 8 sebe­sültje van. GYŰJTENEK A HERCEGNEK Fülöpnek, a „nehéz sorsú” edinburghi hercegnek, Erzsé­bet angol királynő férjének mégsem kell felhagynia ked­venc sportjával, a lovaspóló­val. Értesülést szerezve a her­ceg panaszos hangú amerikai tv-nyilatkozatáfól, a themzei dokkmunkások gyűjtést indí­tottak az ingatag pénzügyi helyzetben levő Fülöp meg­segítésére. HAJÓ­SZERENCSÉTLENSÉG A Jáva menti vizeken ösz- szeütközött az indonéz hadi- tengerészet egyik hajója egy személyszállító bárkával. A hajó szabálvosan kettészelte a bárkát, amelynek 13 utasa meghalt, illetve eltűnt. MEGGYILKOLTAK Venezuelában egy Paul Straki nevű férfi leleplezte, hogy Umberto Boccia olasz származású nagybirtokos meggyilkoltatta azokat az in­diánokat, akik nem akarták neki átengedni földjeiket. Ko­lumbiában pedig szabályszerű vadászatot rendeztek indiá­nokra. Ennek főként a ma még mintegy 5000 főt szám­láló koma indiánok estek ál­dozatul. A NŐK TITOKBAN ISZNAK A hivatalos statisztika sze­rint az NSZK-ban százezerre tehető azoknak az asszonyok­nak a száma, akiknek szenve­délyükké vált az alkohol. Akik isznak, csaknem száz százaléka titokban és egyedül teszi ezt. Az iszákos nők leg- többnyire jómódban élő szü­lők gyermekei. TEJ, TÜNTETÉS, könnygáz Nyugat-franciaországi pa­rasztok Saint Lo-ban tünte­tést rendeztek a városi tanács épülete előtt. A 700 főnyi cso­port elfoglalta az épületet, ott röplapokat, tejet és sajtot osz­tottak szét a hivatalnokok között. A rendőrség könny­gázbombákkal próbálta szét­oszlatni őket. A tüntetés gaz­dasági problémák miatt tör­tént, INTIM Kolozsvárott Intim névvel étterem nyílt, amelyet csak női vendégek vehetnek igény­be. Az ötletes kezdeményezés­nek nagy sikere van a kolozs­vári nők körében. * Dokjozik. a stáb

Next

/
Oldalképek
Tartalom