Déli Hírlap, 1969. november (1. évfolyam, 54-77. szám)

1969-11-27 / 75. szám

Ónálló gyáregységek Új módon osztják el a nyereséget Készül a DIGÉP belső mechanizmusának terve A gazdaságirányítás új rend­szerének eddig eltelt idősza­kából már lehet következtet­ni arra, milyen hatással vol­tak a különböző szabályozók a vállalatok gazdálkodására, s azok hogyan tudtak alkal­mazkodni az új körülmé­nyekhez. Most. hogy elérkez­tünk a finomítás időszakához, a figyelem a vállalatok belső mechanizmusára irányul. A hozzájárulás arányában A Diósgyőri Gépgyárban a távlati tervezés s a termelő területek ösztönzési rendsze­rének kidolgozása került elő­térbe. A távlati tervekre el­sősorban a piaci igények ki­elégítése végett van szükség, a helyes ösztönzési rendszer­rel pedig a termeléscsopor­tokhoz kapcsolódó érdekkö­röket kell létrehozni. Ez utóbbi a vállalat köz­gazdászai által javasolt belső mechanizmus elve, s lényege: az egyes érdekegységek (gyár­egységek, főosztályok) oly mértékben részesüljenek a nyereségből, amilyen mérték­ben hozzájárultak a megter­meléséhez. A munkás érdeke is A közgazdászok véleménye szerint mintegy két év szük­séges a gépgyár belső mecha­nizmusának kialakításához. Mindenekelőtt azonban meg kell oldani a teljesítmény­mérés problémáját. Ha ez megvan, körül kell határolni azt a területet, amelyre a ki­alakított módszerrel mért tel­jesítmény közvetlenül jellem­ző, majd az elosztás lehető legjobb módszerét kell kidol­gozni. Ez a vállalat, a gyár­egységek és a dolgozók kö­zös érdeke. Alapvető feltétel, hogy a vállalat az egységek részére ne állapítson meg kötelező tervszintet. Ez természetesen nem jelent tervszerűtlensé- get, hanem csupán azt, hogy a tervtől való eltérés csak akkor jár következménnyel a gyáregységre, ha annak a vál­lalatra nézve is van követ­kezménye. A gyáregységek új Szerepéből az következne, hogy az egység (például a ko­vácsüzem) csak annyi jutal­mat kap az elosztásnál, amennyi eredménye alapján kiszámítható. Decentralizáció A fentebb vázolt funkció működésének is számos fel­tétele van. Az egyik legdön­tőbb: biztosítani kell az ér­dekkörök szerinti döntések decentralizációját. Ez azt je­lenti, hogy a gyáregységek, üzemek maguk gazdálkodhat­nak az élő és holt munkával (létszám, anyag, bér stb.), gazdálkodásukba nem rende­letekkel, hanem a teljesít­ménymérés és elosztás össze­hangolásával avatkozik be a vállalat, ha szükséges. Az üzemek ilyen nagyfokú ön­állóságához természetesen az kell, hogy rendelkezzenek az általuk hozandó döntésekhez okvetlenül szükséges műsza­ki és gazdasági információk­kal. Az önállósághoz tartozik az is, hogy a vállalat úgyneve­zett profilgazda gyáregysége­ket jelöljön ki. Vagyis, hogy a DIGÉP csak akkor gyárt­son egy bizonyos terméket, ha azt a terméket előállító üzem is elvállalja. Viszont a termékből származó kár vagy haszon (vagyis a piaci ke­reslet) közvetlenül visszahat a gyáregységre, üzemre, s egyben meghatározza, kell-e az illető gyáregységet a vál­lalaton belül fejleszteni, vagv nem. NY. I. A* ünnepekre Kubai rum, német whisky A palackozógépek német ginnel, whiskyvel, fenyő- és ro.zspálinkával töltik az üve­geket a Likőripari Vállalat miskolci telepén. Az ünne­pekre az üzletekbe kerül 120 üveg, exportból visszamaradt 12 éves szilvapálinka, és lesz Kubából importált fehér rum is. Decemberben körülbelül 700 ezer üveg italt szállíta­nak a telepről a boltokba, eb­ből 360 ezer a mostanában nagyon divatos, féldecis mini- üveg. A léli közlekedésről A téli személy- és teher­szállításra való felkészülés szerepel a megyei tanács mellett működő szállítási bi­zottság mai ülésének napi­rendjén. A KPM Közúti Igaz­gatósága. az AKÖV és a MÁV vezetői beszámolnak a biz­tonságosabb és gyorsabb köz­lekedés é’-dekében tett intéz­kedésekről. A város igénye: 12 ezer lakás, a vízellátás javítása (Folytatás az 1. oldalról.) Közvetlen cél, hogy 1971. január elsején 100 lakásra 349 személy jusson. Ennek eléré­séhez 1970-ben még 1573 ál­latni, 284 vállalati. 230 ma­gán- és 92 társasházat kell építeni. A házgyár működése is garancia arra, hogy ez si­kerülhet. örvendetes, hogy a harma­dik ötéves tervben előirány­zott lakásoknál — 5379 — va­lamivel több épül. Jó lenne megtartani ezt a „szokást” a következő tervidőszakba is, s teljesíteni — esetleg túl is szárnyalni valamivel — az el­képzelést, mely szerint tizen- egyezer-hétszáz—tizenkétez.er állami lakást, 800 társas-, 500 vállalati, s 1300, zömmel tár­sasházat kívánnak építeni. Javul a vízellátás Miskolc vízellátása — külö­nösen a nyári csúcsidényben — máris aggasztó. És a ta­nácsnak figyelembe kellett tje A falánk szarvasmarha bandájából dr. Dudás Gyula, az állatkórház vezető szak- állatorvosa „csak” egy nyolcas csavaranyát és néhány kerítésdról-darabkát operált ki. Ter­melőszövetkezetekből, állami gazdaságokból hozza a kórházba a kék keresztes fehér be­tegszállító kocsi a nagy, de annál félénkebb teheneket és lovakat. Kutyákat, macskákat is sokan vizsgáltatnak meg itt, és nem ritka vendég a kórházban a papagáj, nyúl, teknős­béka, sőt az őz sem Két állatorvos segít a császármetszéssel szülő macskákon, gyakran „hegyezik" a böxerek fülét is. Ebben az év­ben már 1669 beteg állatot vizsgáltak meg a kórházban, s ezek közül 341 szorult műtétre. f (Ágotha felv.) >> Nekem jó volna!” Visszaadták a kiutalást — Van egy két és fél éves, meg egy egyhónapos gyere­kem. Több mint három éve lakunk egy 3x3 méteres, ég­re nyíló nyári konyhában, a Balaton u. 17. szám alatt. Es felfedeztem egy lakást a Rácz Ádám utcában! Hetek óta üresen áll. Azt hallot­tam, hogy nem kell annak, akinek kiutalták. Nekem jó volna! Mészáros Pál számára „gyenge vigasz” magyaráza­tunk: több ezer lakásigénylő van Miskolcon és a tanács csak az igénylési névsor sze­rinti sorrendben teljesítheti a kéréseket. <— Legalább azt tudják meg, hogy milyen emberek, miféle lakásigénylők azok, akik visszautasítanak egy összkomfortos bérházi lakást! Megtudtuk. Az említett Rácz Ádám utcai 2 szoba összkomfortot olyan család­nak utalták ki, amelynek szolgálati lakására szükség van. A család azonban két lakást igényel. Arra hivat­kozik, hogy sokan vannak. Ebben az ügyben jelenleg hatósági eljárás- folyik és \ amíg ezt le nem zárják, a tanács nem rendelkezik a Rácz Ádám utcai lakással. Vannak azonban furcsább ügyek is. Új, bérházi lakásokat uta­sítanak vissza olyan embe­rek, akik éveken vagy évti­zedeken át primitív körülmé­nyek között éltek. A Hejőcsabai Cementgyár barakkjaiból például még most sem akar kiköltözni egy család. Az úgynevezett sza­nált lakótelepeken még gya­koribb az ilyen példa. Eze­ket az embereket szinte rá kell beszélni, kényszeríteni a kiutalások elfogadására. Bi­zony, visszás dolog, ha arra gohdolunk, hogy milyen so­kan könyörögnek lákásért. és az átmenetileg üresen álló lakások láttán szidják is a tanácsot. Igazságtalanul! A lakáskiutalásokat visszautasí­tó embereket kell hibáztat­nak, értetlenségükért, vagy egyéni érdekeik felháborító előtérbe helyezéséért. (ruttkay) vennie meg azt is, hogy kö­rülbelül 12 ezer lakással nő /— a fejlődő ipart nem is em­lítve — a fogyasztók száma a tervidőszakban. Éppen ezért napi 40 ezer köbméterrel több vízre lesz szükség a számítá­sok szerint. A Sajómenti Vízművek víz­termelő telepeinek üzembe helyezése — és Miskolccal való összekapcsolása — után, előreláthatóan lOYl-ben üzembe helyezhető a napi to­vábbi tízezer köbméter vizet adó alsózsolcai vízmű. A csúcs­vízmű 1971. 4vi elkészülte és első egységének termelésbe állítása után napi 15 ezer köb­méter vizet hoz a városnak, s a tapolcai termálvíz, illetve egyéb kutak hasznosítása is jelent napi további ötezer köbmétert. A szennyvíz-gerincvezeték már elkészült, a következő feladat a tisztítótelep megépí­tése. Javasolja a tanács a Pece-patak nyílt ágainak be­fedését is. Bölcsődék, óvodák, egészségügy Körülbelül másfél ezerrel kívánják növelni a tervidő­szakban az óvodák férőhe­lyeit, s 112 tanteremmel gaz­dagodnak majd az általános iskolák, 16—20 tanteremmel a középiskolák. Javul a kollé­giumi ellátottság: nyolcszáz férőhellyel bővítik a kis­diákok közös otthonait. 1971-ben már 1144 gyerme­ket tudnak fogadni a város bölcsődéi, de — a 8500 böl- csődés korú gyermekhez vi­szonyítva — ez is édeskevés, mindössze 13,5 százalékos az ellátottság. 1975-ig javu) az ellátottság újabb 420 bölcső­dei férőhelyet kívánnak lét­rehozni a tervek szerint. A Nehézipari Műszaki Egyetemmel közösen kíván­nak létesíteni'•egv fedett uszo­dát és envéb sportlétesítmé­nyekkel gazdagodik" — a kon­cepció szerint — a város. Más megyék, nagyvárosok adatait összevetve Miskolcé- val, azt találjuk, hogy nálunk igen kevés szakorvosi óra jut egy-egy betegre. Ezért és a zsúfoltság csökkentése érde­kében tervezik egy új rende­lőintézet megépítését. Ugyan­akkor gyarapítják a körzeti rendelők számát is. Tovább javul a fekvőbeteg- ellátás. Már 1970-ben . leg- kezdik a 400 ágyas gyermek- osztály építését. Szükségesnek tartja a tanács továbbá egy 120 ágyas sebészeti osztály lé­tesítését a vasgyári kórház­ban, s a 60 ágyas terhespat- hológial osztály létrehozását. Felmerült egy — a rákos be­tegek gyógyítását szolgáló — sugárterápiái dec»ntrum meg­építésének a gondolata is. Kereskedelem, szolgáltatás A kereskedelem fejlesztésé­nek jelentős állomása lesz a 6000 négyzetméter alapterü­letű Centrum Áruház átadá­sa 1970-ben. Ezenkívül ke­reskedelmi centrum építését tervezik a Tanácsház téren és a Széchenyi utcában. Meg-< oldandó gond továbbá az új lakótelepek, negyedek, pe­remkerületek ellátásának a javítása. Sajnálatos módon, a leg­több szolgáltatás nem fejlő­dik — állapította meg a ta­nács. Éppen ezért a tervkon­cepciók között jelentős szere­pet kapott — egyebek mel­lett — a textiltisztítás, lakás­karbantartás és a gépjármű, javítás fejlesztése. Az autó­sok gondját enyhíti, de nem oldja meg a Hejőesabán épü­lő új szerviz. Javasolja a ta­nács, hogy a Finommechani­kai Javító Vállalat telephe­lyén építsenek" egy új gép­kocsijavító üzemet. Bővül a városi közlekedés gépparkja, korszerű villamo­sokat, autóbuszokat állítanak munkába. Sajnos — mint az ülésen megfogalmazódott — a közlekedésben csak lassú ja­vulásra lehet számítani Világjáró szakemberek mesélik Cipőcsere a kerbalai mecsetben Kárpátfalvi Oszkár, a Diósgyőri Gépgyár mérnöke mesélte, hogy amikor két hetet töltött az idei bagdadi vásáron, egy ízben Kerbalába kirándultak. Mekka után ez a második leg­népszerűbb zarándokhelye az araboknak. Itt ölték meg annak idején Mohamed próféta unokaöccsét, Alit. Az itteni mecset­ben található a muzulmán arabok zarándoklásának célja: a hihetetlenül értékes sírhely. Ali koporsója ugyanis három tonna 18 karátos színaranyból készült, a síron még van egy különálló, egy tonna súlyú, 24 karátos aranytömb, az egészet pedig egy ugyancsak 18 karátos aranyból készült, platinával sűrűn díszített rács veszi körül, amelynek ugyancsak szín­arany kapuja is másfél tonnát nyom. A szentélybe csak muzulmánok léphetnek be. Kárpátfalviék azonban — elsősorban Krudinák Alajosnak, a Magyar Rádió és Televízió arabul perfekt tudó képviselőjének jóvoltából — mégis bementek. Krudinák azt mondta az őrködő muzulmán papnak, hogy magyar muzulmán papok érkeztek tapasztalat- cserére ... A mintegy háromezres tömegnek köszönhették, hogy a pap figyelme elsiklott az indok fölött Bent voltak tehát a szent mecsetben, ahol fantasztikusan vallásos arabok százai, ezrei csókolgatták AH sírhelyének arany rácsozatát, verdesték fejüket, homlokukat. a földhöz. Nem csoda, hogy egy kicsit valamennyien féltek a misztikus környezetben, tartottak attól, mi lesz. ha a pép, vagy a tö­meg rájön arra, hogy nem muzulmánok. De az igazi meg­próbáltatás csak ezután következett. Kifelé menet a muzul­mánokhoz hasonlóan, homlokukat a csiszolt üveggel borított falnak szorítva, nekik is el kellett mondaniok egy arab imát. Méghozzá hangosan! A kritikus helyzetben ismét Krudinák segített, aki fennhangon ismételte a muzulmán pap által mormolt imát, társai pedig — köztük egyikük lyukas zok­niban — utána mondták. Ez sem mentette meg azonban Kárpátfalvi Oszkárt attól, hogy a napfényre való nagy igyekezetében ne egyik társuk, Csepala Vince bácsi cipőjét vegye fel a sajátja helyett a ki­járatnál. NYIKES IMRE t

Next

/
Oldalképek
Tartalom