Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)
1969-10-06 / 31. szám
\ Tanfolyam - az öregkori betegségekről Geriátriai lanluiyátnot tartanak az orvostovábbképzés keretében a Szentpéteri kapui kórházban. A tanfolyamon — az ország minden részéből — az öregkori betegségekkel foglalkozó orvosok vesznek részt. A legújabb kutatásokról és a tapasztalatokról dr. Földvári Gyula főorvos tart előadást. Százhetven éve. 1799 október 5-én született Vinzenz Priessnitz, osztrák laikus gyógyító. a hidegvízkúra kezdeményezője. Egyszerű földműves volt. s mint ilyen, megfigyelte a hideg víz gyógyító hatását. A legkülönbözőbb betegségekre alkalmazta azt. és hírnévre tett szert, ö kezdeményezte a hideg-, illetve az állottvizes borogatás alkalmazását lázas* és gyulladásos megbetegedések esetén a láz csökkentésére és a gyulladásos tünetek enyhítésére. Végül egész rendszert alkotott, és megalapította a grá- fenbergi vízgyógyintézetet. Születésének 100. évfordulóján szülővárosában, Grafen- bergben, szobrot emeltek emlékének. 3fc A makett jobb oldalán látható diósgyőri vár csaknem ezeréves már mégis harmonikusan illeszkedik a jövendő diósgyőri központ látképébe Fekete Miklós. Plesz Antal és Deák Frigyes tervezők ízlését dicsérik az íve* rendszerben elhelyezkedő házsorok. Az új lakótelepet tízezer ember befogadására méretezik. A diósgyőri központ területét már közművesitik. s néhány éven belül „élő valóság” lesz a látvány, amely egyelőre még csal: a Ferenci István készítette maketten érzékelhető. (Ágotha Tibor felvétele) Csillagászati hét Országos csillagászati hét kezdődik október 12-én. Ennek keretében a miskolci csillagászok kiállítják azokat az érdekes fényképfelvételeket, amelyek a Kilián-toronyház- beli csillagvizsgáló munkájáról készültek, és azokat a bé»lyeggyűjteményeket. amelyeknek az űrkutatás a témájuk. Ezenkívül a hét minden napján tartanak ismeretterjesztő előadásokat: ezeket távcsöves bemutatóval vagy filmvetítéssel illusztrálják. a miskolciaké a szó Rogyadozó kukák A Déli Hírlap több esetben is foglalkozott Miskolc köz- tisztaságával, illetve „közpiszkosságával”. Sok szó esett a kukák rossz állapotáról is. Azzal viszont nem foglalkozott még senki, hogy ezek a kukák mitől roggyantak meg, mentek aránylag rövid idő alatt tönkre. Fel kellene figyelni arra, hogy kezelői hogyan bánnak az edényekkel ürítés előtt és után. Rossz hasonlattal: oly- féleképpen, mintha az összetört. vagy megrongált edényekért külön prémiumot kapnának. Helytelen az Is, hogy a kukásedények a MIK és nem a Köztisztasági Vállalat tulajdonában vannak. Ilyenformán alkalmazottai is lelkifurdalás nélkül dobálják, rongálják. (A kibicnek semmi sem drága.) De ha már így alakult a tulajdonosi viszony, akkor a Köztisztasági Vállalat gyakrabban ellenőrizhetné és felelősségre is vonhatná dolgozóit a rongálások miatt. Bártfay Dénes Figaróék pongyolában "Miskolc második kerületében mi nők egy kissé hátrányos helyzetben vagyunk. Ugyanis egyetlen női fodrászüzlet van, az is elég pongyola állapotban. De még ez sem volna baj, maradna bár így is, csak megmaradna. Viszont úgy hallottuk, hogy az épületet lebontják — az új lakótelep miatt —, és megszüntetik még ezt az elavult kis fodrászüzletet is. Bennünket érzékenyen érint a változás — hiszen mi is szeretnénk szépek, ápoltak lenni —, de a belvárosi fodMinek menetrend? Harsányból járunk be Miskolcra dolgozni. Egyáltalán nem harsányan — szerényen. Busszal! Tele „busszúsággal ', mert szinte naponta késve érkezünk munkahelyünkre — írja Bernáth László olvasónk. — Az órás késések és járatkimaradások miatt nemegyszer szóltunk már, de többszöri kérelmünk sem talált megértésre. Minek a menetrend, ha nem tartják be? Csak hogy legyen, mert előírják? Nekünk viszont a pontos munkakezdést írja elő a munkatörvénykönyv. De hogyan teljesítsük, ha késik a járat? rászüzlefekbe /aló beutazás plusz 4 forintot jelent, amit nemegyszer meggondol az embfer. A 32. sz Fodrászüzlet vendégei. A Fodrász KTSZ elnöknőjének válasza: „Amíg megfe-. lelő helyiséget — viz-, gáz-, szennyvízelvezetési lehetőséggel — nem ad a tanács (tehát a jelenlegi rossz, de mégis működé' helyett egy másikat), addig ne bontsák le az épületet.” Kérése nagyon indokolt és teljesítése talán nem is a II. kerületi tanácson múlik. LÁEV-sztorik Monográfia az erdei vasutakról (Egri tudósítónktól.) Az Országos Erdészeti Egyesület erdei vasutak szakosztálya már alakuló ülésén, 1960 decemberében elhatározta: feldolgozzák az erdei vasutak történetét. Azóta a monográfia elkészült és a kézirat hamarosan nyomdába kerül. A monográfiában jelentős helyet foglalnak el Borsod erdei vasutai. Érthetően. hiszen az országban elsőnek itt épült erdei vasút: Felkészülés — kis hibával Közeledik a népszámlálás rajtja A januári népszámláláskor, 367 településen, körülbelül nyolcszázezer embert kérdeznek ki a számlálóbiztosok a megyében. Borsodban 3500-an, Miskolcon 750-en, javarészt pedagógusok végzik a felmérést. A két hétig tartó népszámlálás idején egy biztos, háromszáz személy válaszai alapján, 375 kérdőívet tölt ki. A kérdések életkorra, családi állapotra, iskolai végzettségre vonatkoznak, s lesz egy másik, a lakáskörülményeket vizsgáló kérdéscsoport is. A népszámlálás befejeztével egymillió kérdőív gyűlik össze a Statisztikai Hivatal kirendeltségében. A több ezer embert foglalkoztató felmérés előkészítése közel egy éve folyik, ezért érthetetlen, miért nem biztosítottak az irányító statisztikusoknak megfelelő helyiséget. Pillanatnyilag ugyanis a volt Baross laktanya kapusszobájában (!) kaptak helyet, ahol elképzelhetetlen egymillió irat több hétig tartó tárolása, és a több ezer biztos irányítása. A másik furcsa dolog, hogy a ház- kezelőség épp most fogott hozzá a Statisztikai Hivatal belső tatarozásához, ami legalább decemberig eltart. A betegek jogos panasza A Vörösmarty és Munkácsy utca sarkán levő gyógyszertárat már hónapok óta zárva tartják. A kifüggesztett tábla azt adja tudtul, hogy betegség miatt. A Vörösmarty utcai körzeti orvosi rendelőben nap mini nap hangzanak el panaszok emiatt. Főleg az öregek panaszolják, hogy sokat kell gyalogolniuk a legközelebbi gyógyszertárig. Tudomásomra jutott, hogy a gyógyszertár zárva tartása miatt sok kenőcs, gyógyszer megromlott. Többen felvetették, hogy még egyetlen egy italboltot sem zártak be azért, mert a vezetője megbetegedett. Periig a gyógyszertár inkább szolgálja a lakosság érdekeit, mint például a Vörösmarty utcában levő „Italbolt és Falatozó”, Bakó János MÁV Igazgatóság A felbolygatott vállalat Miért hazudnának? Egy szó sem igaz az egészből! Én makulátlanul tisztességes, becsületes ember vagyok. Hazudik a takarítónő, hazudik a szakszervezeti aktíva és minden tanú, aki ellenem szólt. Tömören így összegezhető a főkönyvelő véleménye. Mintegy másfél-, kétórás beszélgetésünk során sok minden szóba került. — Gondolkozzunk logikusan. Az a takarítónő olyan tényeket állít, amelyek saját magára mim asszonyra is kompromi ttálóac. Ügy tudom, hogy még a férjének sem merte elmondani. Miért találna ki egy asszony ilyesmit? Még ha nem takarítónő volna, hanem például az ön helyettese, tikkor föltételezhetnénk, hogy a főkönyvelői állásra pályázik .. . — De haragszik rám, mert rendet követelek. — És a szakszervezeti aktíva? Miért találna ki egy ember olyan hazugságot, amely saját maga ellen is szól: „Leittasodtam. megütöttem a főkönyvelőt és az szb-titkárt.” — Kérem, én persona non grata vagyok a vállalatnál. (Magyarul: nem kívánatos személy.) Miért nem figyeltek fel eddig erre a vezérigazgatóságon ? Talán szakmailag — mint főkönyvelő — olyan jó munkaerő, hogy elnézhetik magatartásbeli hibáit? Ezt már személyesen a vezér- igazgatótól kérdeztem meg Budapesten. A válasz: — Szakmai szempontból a 12 vidéki gyárunk négy legjobb főkönyvelője között van. Ezt igazolják az eredményei. Ugyanakkor a miskolci gyár igazgatójának véleménye szerint ezek az eredmények egyáltalán nem a főkönyvelő személyes érdemei, hanem a hozzá beosztott régi gárdáé. Olyan szorgalmas dolgozóké, akik a főkönyvelő nélkül is „viszik a munkát”, és akik közül most mégis többen fel akarnak mondani, ha a főkönyvelő marad. No és marad-e? A kérdésre a vezérigazgató kérdéssel válaszolt, illetve fordult a miskolci gyárigazgatóhoz: — Tud-e a főkönyvelő helyére olyar^másik, jó szakembert állítani, aki erkölcsileg és politikailag is feddhetetlen? — Igen. — Mert akkor a főkönyvelőt november elsejétől áthelyezem egy másik gyárba ... Milyen lakása" van Miskolcon? És itt az újságírónak ismét közbe kellett kérdeznie: — Az egyszerű emberek úgy gondolják, hogyha egv vezető „jól fekszik”, elkövethet bármilyen erkölcstelenséget. nem lefelé, hanem „felfele bukik”. Ä főkönyvelő esetében mit jelent ez az áthelyezés ? (Folytatjuk.) RUTTKAY ANNA 1872-ben, gróf Károlyi István fűzérradványi uradalmán, 6,8 km hosszúságban. Az erdei vasutak történetét tárgyaló könyv „főszereplője" a sokatmondó négy betű: LÁEV; azaz a Vörös-templomtól (Szt. Anna) Garadnáig, a Mélyvölgy impozáns viaduktján, a páratlan szépségű Hámori-tó partján, erdős sziklák között kanyargó, hegyek alatt is átbúvó lillafüredi kisvasút. A monográfiából megtudhatjuk: a vasút építését 1919-ben a Tanács- r köztársaság Népgazdasági Főtanácsa határozta el, s a munkálatokra mindjárt 6 millió korona hitelösszeget is engedélyezett. Az építést 1920. no. vember 4-én fejezték be, a síneket az újmassai régi vasolvasztóból kikerült kohósalak-ágyazatba rakták, s Felsőábrány, Borsodszemere, Ároktő kubikusainak nehéz munkája árán, 1920. november 14-én már befuthatott Ga- radnáról az első, fával rakott kisvasúti szerelvény a miskolci fáskertbe. A 17,7 km hosz- szűságú lillafüredi kisvasutat később szárnyvonal-kiágazá- sokkal bővítették Ládi, Mahó- cza, Taksalápa, Farkasgödör. Parasznya stb. felé. 1923-ban a kisvasutat korlátolt közforgalmúvá minősítették — engedélyezték a személy- és poggyászforgalmat — s az üzem azóta is mintaszerűen szolgálja a hazai turizmus ügyét. A LÁEV-tanulmány számos okmányt, dokumentumot közöl, de olvashatjuk benne a Bethlen-kormány „kalandos” utazásának történetét is, kü- lönszerelvényük ortástetői kisiklását, tudósítást tragikus balesetekről, Bodnarik Antal mozdonyvezető haláláról stb. A monográfia készítői között több miskolci ismerőst találunk: Fülöp Zoltán oki. erdőmérnököt, aki hosszú időn át. 1929—40-ig vezetője volt a LÁEV-nek. később az ország összes erdei vasutai- nak felügyeleti vezetője, ma pedig a monográfia elkészítését is szorgalmazó OEE er. dei vasutak szakosztályának irányítója. A monográfiát készítő munkabizottság vezetőjét, a ma már egri nyugalmazott erdész Tóth Gyulát — ő írta meg a LÁEV történetét is — ugyancsak sok személyes kapcsolat köti Mis- kolchoz: 11 éven át Miskolcon szolgált, s tíz évig a LÁEV és egész Észak-Ma- gyarország erdei vasutasak 'zakfelügyeletét is ei1A‘ta. Nyugodtan állíthatjuk hát. hogv az erdei vasutak monográfiája teljességgel miskolci gyökerű. Pataky Dezső A priznic „feltalálója'’
