Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)
1969-10-02 / 28. szám
N 34c Miskolcon mától vetítik a Juan kalandjai című, szélesvásznú kubai kalandfilmet. A tengerentúli ország fiatal játékfilmgyártásának olyan művéről van szó, amely műfaji változatosságról tanúskodik. Egy sekrestyés izgalmakban bővelkedő kalandjait meséli el az új kubai film. SZÉGYEN Ingmar Bergman pokoljárató filmjéről, a Szégyenről már sokat írtak a nagyvilágban. Mi csak annyit ismételünk meg: a svédek nagynevű rendezője híréhez méltó filmet alkotott. Talán azért is voltunk kiváncsiak a közönség élményére, mert a mély, a megrázó film — bár telítve van jelképekkel — az átlagnéző figyelem- és érzelemskálájába jól befogható. Azt hisz- szük, az átlagnézővel nem is volt baj, annál inkább a fiatalokkal. A kedd esti előadáson feltehetően kollégisták vagy szállólakók foglaltak helyet. A pisszenésre is érzékeny, rossz akusztikájú Kossuth- moziban minden idétlenkedés, közbekiabálás felnagyítódik. A filmmel kapcsolatos értetlenséget és éretlenséget már-már alig lehetett elviselni. A műélvezetre vágyókban forrt a düh és pokolra kívánták a legszebb jelenetek megrontóit. A harag csilla- podtával már az ész is munkához látott, s a gondolatok ekképpen formálódtak: miért nem készítik fel a fiatalokat egy-egy magvasabb film befogadására, vagy „elviselésére”? Az utóbbin azt értjük, hogy a művészetpártolók beérik azzal is, ha a -jelenlevők passzívan unatkoznak. Ehhez mindenkinek joga van. De az elmélyülni szándékozók élményét megzavarni a társas együttélés szabályait sértő cselekedet. Az ostoba meg. jegyzések forrásalanyait sem tanár, sem ügyeletes rendőr, sem pedig nézőtéri szolgálatos nem csitította, le sem intette. E sorok (rója némi nosztalgiával gondol azokra az időkre, amidőn kollégiumának nevelő tanárai mindig ismertették a kollektív megtekintésre szánt filmet; a viselkedés szabályaira is felhívták a figyelmet. A hadat nem látottak nemzedéke éretlenül vigyorog, amidőn a rendező rendkívüli eszközökkel azt magyarázza, hogy a háború lealjasít, el- embertelenít, megszégyenít. A háború maga a szégyen. Az elhivatott filmköltő szavaira nem figyelni, és ostoba megjegyzéseket tenni, szintén szégyen... (párkány) Miskolc a grafika Mekkája Kétszáz alkotás az ötödik grafikai biennálén A beérkezett 650 alkotást a műfaj legrangosabb képviselői fémjelzik. Egyre inkább valósággá válik B. Supka Magdolna művészettörténész néhány évvel ezelőtt tett kijelentése: „Miskolc a grafika Mekkája.” Az ötödik biennáléra érkezett gazdag anyag értékelése két napot vett igénybe. A Stettner Béla vezette zsűri legnagyobb sajnálatára, a kö- közönség (az oly sokszor említett megfelelő kiállítási csarnok hiányában) mégis csupán 200 képet láthat majd. A biennálé-rendszer — mint Vízi Ottó, a Műcsarnok művészeti osztályának vezetője elmondta — néhány év alatt az egész országban rendkívül népszerűvé vált. A hazai és a külföldi szakkörökben egyaránt ismert lett Pécs a kerámiák, Eger az ak- varellek, Szombathely a textíliák kiállításáról és Miskolc egyre inkább méltó otthonává válik a grafikáknak. A különböző műfajokat természetesen nem ötletszerűen helyezték az ország egyik vagy másik nagyvárosába. A Miskolcon és Borsodban élő képzőművészeknek kétségtelenül a grafikai vénája a legerősebb, így kaphatott városunkban otthont ez a manapság világszerte rendkívül sok értékes, izgalmas alkotást produkáló művészeti ág. A biennálék rendszerének különös előnye, hogy tematikai vagy egyéb megkötöttséget nem támaszt a művészekkel szemben. Többek között ennek is köszönhető az az érdeklődés, amely a mostani kiállítás iránt megnyilvánul. Évről évre színesebb, változatosabb anyag érkezik a biennáléra, amely jó alkalom arra is, hogy a közönség megismerje a reneszánszát élő grafika egész keresztmetszetét és nyomon kövesse egy-egy alkotó fejlődését is. A rendezőknek, szakembereknek elsődleges törekvése, hogy az ismert művészeken kívül egy-egy új tehetséget is — minél több képpel — bemutassanak. így sikerült korábban Pethő Jánost népszerűvé tenni, és ezzel a céllal állítják ki az idén a tehetséges Kovács Imre alkotásait. A biennálén, természetesen, bemutatkoznak a műfaj legA katowicei napok művészeti programjában szerényen foglalt helyet A föld fényei című zenés irodalmi összeállítás. Pedig a Miskolci Galériában a lengyel grafikusok alkotásai méltó hangulati előkészítést teremtettek hozzá. A mai lengyel költők — városunkban még nem eléggé ismert — legfrissebb termékeiből: versekből és versciklusokból úgy válogatott össze Zimonyi Zoltán egy kis ízelítőt, hogy rövid egy óra alatt betekintést nyerhettünk, milyen kérdések foglalkoztatják lengyel barátainkat. A „Szavakat ácsolok, koromat cipelem” tekinthető Tadeusz Ro- zevicz ars poéticájának is, akinek a műitat megjelenítő palettáján a lengyel történelem legdrámaibb cselekményei is megelevenednek. Feledhetetlen élmény volt Dobos Ildikó előadásában A jobb hazai képviselői is, akik közül első helyen Hincz Gyula nevét említhetjük. A miskolci közönség és a szakemberek azonban szívesen vennék, ha legközelebb a mostani kiállításról távol maradt Varga Sándort, Tarjáni S. Jenőt és Barcsay Jenőt is itt üdvözölhetnénk. (gyarmati) megszállás emlékművei című verse. Balogh Zsuzsa, Harkányi János és Markaly Gábor a versek szépségeit gazdagon kibontakoztató tolmácsolásában megismerhettük még Wiktor Woroszylski, Wis- lawa Szymborska, Miron Bia- loszevszki költeményeit. A rendezők kifinomult ízlésére vall, hogy az irodalmi anyagot a mai modern zene egyik legkiválóbb reprezentánsa, Szymanovski hegedű- versenyének több részletével tették még hangulatosabbá. Gál Károly, a Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatának tanára — akinek állandó repertoárjához tartozik az előadott hegedűverseny — ezúttal Rőczey Ferenc zongora- művész avatott kíséretével szólaltatta meg a zeneművet, igen szépen, meleg tónusokkal. V. B. Múzeumi hónap A tiszava sírok rejtélye A föld fényei Bensőséges irodalmi est a Galériában Elektronikus számítógéppel Megfejtették Gárdonyi titkos kézírását (Egri tudósítónktól.) Lapunk szeptember 24-i számában cikk jelent meg a Gárdonyi-hagyaték sorsáról. Az irodalomtörténeti értékű anyag feldolgozásával kapcsolatban megírtuk, hogy legutoljára végzik el a titkosírásból és titkos jelekből álló feljegyzések megfejtésének technikai lebonyolítását. A Déli Hírlap most újabb szenzációs eseményről számolhat be: megfejtették Gárdonyi Géza titkos kézírását! Az író nem szerette, ha valaki elolvasta készülő jegyzeteit, vagy belelapozott papírra vetett gondolataiba. Ezért titkos jelekből sajátos írásmódot alakított ki. mindennapi használatra: így óvta meg a kíváncsi tekintetektől legbelső világát. írói műhelyének szokásait. Sokáig ei- oszlathatatlannak látszott az a homály, melyet Gárdonyi önmaga köré teremtett. Megfejtők serege Huszőnegyen vállalkoztak a rejtély megfejtésére- miket tartalmazhatnak a titkosírások? Az írásfejtők közöti akadt tanító, beruházási előadó. gimnazista és obszerva- tó”' m-vezetö. műszerész. M * ÉV-tisztviselő. elektri- kys, tervező, tudományos kutató. Sőt, olyan „bizalmas” munkakörben dolgozó személy is jelentkezett a meg- • lejtésre, aki nem árulhatta el valódi foglalkozását. A megfejtés végül is két embernek sikerült: Gyiirk Ottó budapesti és Gilicze Gábor pécsi kutatónak, akik egymástól külön, függetlenül dolgozva jutottak azonos eredményre. — A titkosírások megfejtése teljesen sikerült — mondotta dr. Korompai János, az Egri Vármúzeum tudományos kutatója, a Gárdonyi- hagyaték gondozója és feldolgozója. aki maga jelentette be a szenzációs hírt a „Szombat délután Egerben” című rádióadásban. — Gyürk Ottó elektronikus számítógéppel, a lyukkártvás rendszer felhasználásával fejtette meg Gárdonyi titkát. Más módszerrel jutott a megfejtéshez Gilicze Gábor, aki úgy olvassa Gárdonyi titkos jeleit, mint a folyóírást. Ismertetik a feljegyzések tartalmát — Mit tartalmaznak a titkosírások? — Annyit mondhatok, a részletek „elárulása” nélkül, hogy az egészséges Gárdonyi Géza áll elénk. Az egészséges testi és lelki, az egészséges belső világú Gárdonyit ismerhetjük meg. Azt a Gárdonyit, aki élete utolsó pillanatáig gyűjtötte az anyagot későbbi, megírásra szánt műveihez. — Mikor tudhatunk meg további részleteket? — Október 13-án. a múzeumi hónap programjában, a két kutató előadást tart majd Egerben, s itt felolvasnak a titkosírásos füzetek, naplók, zsebkönyvek tartalmából is. A nevezetes egri előadáson elhangzottakról beszámolunk majd a Déli Hírlap olvasóinak. Pataky Dezső Tudományos emléküléssel kezdődött tegnap a múzeumi hónap borsodi-miskolci eseménysorozata. A több értékes előadásból — melyeket múzeum-ügyünk ismert fővárosi és miskolci szakemberei tartottak — különösen felkeltette a közönség érdeklődését dr. Pátay Pál előadása, aki a Nemzeti Múzeum és a Herman Ottó Múzeum gyümölcsöző tudományos kapcsolatának dokumentumaként a Borsodban végzett régészeti kutatásairól beszélt. Mint megtudtuk, az archeológusoknak a század első évtizedei óta, mikor is a nevezetes Szeleta-barlangot feltárták, kedvenc kutatási területe Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye. A régészeti kutatómunka eredményeit a legutóbbi években végzett tiszavalki ásatás is gazdagítja. T.i- szavalkon 54 rézkori sírt sikerült feltárni ami országos viszonylatban is naey jelentőségű. néhány itt talált egyedi lelet azonban különösen foltos. Mint ismeretes, ezek a 7, Hőszámításunk előtt 2300— 2100-ra tehető temetke77«: h°lvek hozzávetőlegesen 80x 120 centiméter na"v.ságúak. bennük az eltvinvt mindig kel^t felé né7. A borsodi leletek is erről a temetkezési módról tesznek tanúságot. Dr. Pa táv Pál ásatása közben azonban egv. az előzőektől elt"rő ..gazdag” sírt talált, mellnek leletanyeea kiilönö. sen figyelemre méltó. A 12<K ’’■tO centiméteres nagrsázi] árokban vatós-ur-őlee az akkor! közösség valamelv ve7e- tőle kanhatott helyet, aki mellett * szokásos réz- és vaskésen kívül még különleges edények, rézfokos (mely valószínűleg főnöki jelvény lehetett), s vaddisznó megmunkált agyara található. Az említett tárgyak sok mindenre ’ engednek következtetni. ami az akkori ember életével, szokásaival, hitvilágával kapcsolatos. Az előadó megjegyezte, hogy a modern régészet számára soha sem pusztán a tárgygyűjtés a fontos, hanem a leletek „megszólaltatása”. Az 54 tiszavalki sír leletei természetesen a Herman Ottó Múzeum tulajdonát képezik, s remélhetőleg (ehhez persze Miskolcon megfelelő, kiállítási termet is kellene biztosítani) rövidesen a borsodi közönség rendelkezésére állnak. GYFekete angyalok Az. ismert bolgár forgatókönyvíró és rendező, Velő Radev, Fekete angyalom címmel lélektani filmdrámát készített, amelynek története a második világháború idejében játszódik. Hősei fiatal kommunisták, akikre a föld alatti szervezet azt a feladatot rója. hogy végezzenek ki a náciknak behódolt jobboldaliakat és árulókat. A film meditáció a rossznak és az erőszaknak az ember életében betöltött szerepéről. MEGFOJTOTTA FELESÉGÉT Jáger Zoltán 36 éves budapesti asztalossegéd lakásán féltékenységből eredő szóváltás nyomán megfojtotta 28 éves feleségét. A gyilkost a rendőrség letartóztatta. ÖNGYILKOSSÁG —, ÉBRESZTŐÓRÁRA Abban a pillanatban, hogy megszólalt az ébresztőóra, meghalt David Walker, a londoni műszaki egyetem hallgatója. Egyelőre nem tudni, hogy öngyilkos lett-e, vagy pedig az ébresztés eredeti módját választotta. A fiatalember elalvás előtt karjaihoz, a hálózati áramhoz csatlakozó két elektródát erősített és az áramkört az ébresztőóra pontosan 7 óra 15 perckor zárta be. TŰZVÉSZ MILLIÓS KÁROKKAL Harminc év legsúlyosabb tűzvésze puszított Sydney üzleti negyedében. Kilenc épület teljesen leégett, kettő megrongálódott. A károkat hárommillió ausztráliai dollárra becsülik. TERJED A KÁBÍTÓSZER- FOGYASZTÁS A francia fiatalok körében egyre jobban terjed a kábítószer-fogyasztás. A Strasbourg: bíróság a felfüggesztett börtönbüntetésre ítélteket arra is kötelezi, hogy öt éven át szigorú időszakos orvosi ellenőrzéseknek vessék alá magukat. 34 SEBESÜLÉS Teherautóval ütközött össze egy utasokkal zsúfolt autóbusz szerdán Nyugat-Japan- ban, Nara közelében. Harmincnégyen megsebesültek. ÍTÉLET HULIGÁNOK ÜGYÉBEN Lugosi Károly 3 év. Kerekes Mihály 2 év és nyolc hónap, Kovács Tamás két év és két hónap. Gy. I. fiatalkorú egy évi -börtönt kapott, Müller Jenő pedig három hónapi szabadságvesztést próbaidőre felfüggesztve. Nevezettek Debrecenben betörést, motorlopást, garázdálkodást, erőszakoskodást sorozatban követtek el. MEGSZÜLTE Anne-Mira görög királyné, II. Konstantin felesége egy római klinikán fiúgyermeknek adott életet. Ez harmadik gyermeke. ELPUSZTULTAK A tuniszi rádió közölte, hogy az áradások következtében 352 ember meghalt, 891 057 hajléktalanná vált, 33 969 lakóház pedig elpusztult. ELŰZTÉK A HIPPIKET Ismét elfoglaltak egy üres épületet London központjában a város hippiiéi. A rendőrségnek azonban az éjjel, ezúttal verekedés nélkül sikerült elűzni őket. Fogták szalmazsákjaikat és nagy morogva odébbálltak. Most új szálláshelyet keresnek. 8 GYILKOS KATONA Nyolc gyilkos amerikai katona (zöldsapkások) közül hét visszaérkezett az USA-ba, miután megszüntették ellenük az eljárást. Közülük egy százados személyesen gyilkolta meg az állítólag kettős kémkedést folytató dél-vietnami ügynököt. Valamennyi katona magas rangú tiszt
