Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)

1969-10-04 / 30. szám

Japán vendég Miskolcon Eszperantista békeharcos Stockholm, London, Párizs, Zürich után Prágából érkezett városunkba Eizo Itoo, a japán Eszperantó Intézet igazgatója. Az SZMT-székházban a miskolci eszperantistáknak tartott diavetítéses előadást hazája múltjáról és jelenéről. Az arany­kupolás pagodák, a teaszertartás, a kétszázkilométeres sebes­séggel száguldó tokiói magasvasút képei után felvillant a hi- rosimai vasbeton emlékmű, amely levegőt markoló gyermek­kezeivel 260 ezer ember haláláért vádol, v Kéthónapos békekörútja során 17 országot keres fel Itoo úr, hogy a nemzetközi nyelv erejével a háború ellen mozgósítson. Elmondta, hogy a japán békemozgalmak ösztönzője a hirosimai és nagaszaki ka­tasztrófa, az első atomcsapás emléke. A vallási mozgal­maktól a diáktüntetésekig mihden akciót áthat a japán emberek szörnyű élménye az első, s reméljük, soha meg nem ismétlődő nukleáris tá­madásról, amely még 23 év ulán is gyermekek, felnőttek életét oltja ki. Eizo Itoo beszélt arról is, hogy a különböző rendszerű államok békeszerető polgárai között nagy megértéssel és támogatással találkozott. — Nem a fegyvereknek, hanem a békés megegyezéseknek kell dönteniük a politikai kérdésekben — mondta. Az eszperantó és a béke­mozgalom összefüggéséről úgy nyilatkozott, hogy ez a nyelv igen fontos kapocs a népek között. Segítségével ugyanazokat a gondolatokat lehet tolmácsolni Miskolcon és Hanoiban is. Japánban igen népszerű az eszperantó, ma már minden egyetemen oktatják. A szocialista párt nevelési programjában pedig már az szerepel, hogy az al­sófokú iskolákban is tanítsák a nemzetközi nyelvei. Itoo úr néhány órát töltött városunkban, majd tovább­repült békemissziója követ­kező állomására, Zágrábba. (pusztai) Minden idők egyik legnagyobb művésze Háromszáz éve, 1669. októ­ber 4-én halt meg Rembrandt Harmensz van Rijn holland festő, minden idők egyik leg­nagyobb művésze. Atyja, a jómódú molnár, tudományos pályára szánta, de ő hajla­mait követve a festő hivatást választotta. Már fiatalon híres, keresett és nagy jövedelmű festő lett. Élete derekán azonban mű­gyűjtői szenvedélye, valamint amiatt, hogy nem volt haj­landó nyárspolgári megren­delői sekélyes ízlésének szol­gai módon engedményeket tenni, nehéz anyagi helyzet­be került. Utolsó éveit gon­dokkal küzdve, szinte nyo­morban tengődve élte. Rembrandt utolérhetetlen rajzkészséggel és technikai tudással készült alkotásaival a festőiség, a jellem- és lé- lekábrázolás, a bensőséges természetszemlélet csúcsaira jutott. Jellegzetes egyéni fényhatásaival a térszerűség és a mély költői gondolatok kifejezésének' utánozhatatla- nul egyedülálló művészi be­nyomását tudta kelteni. Legtöbb képmását önmagá­ról és családtagjairól festette. Ezenkívül nagyszámú eredeti felfogású csoportképe, bibliai kompozíciója, tájképe, csend­élete maradt az utókorra. F MAGYAR FOSTA ^ A Magyar Posta egyik legújabb bélyegének illuszt­rációja: Rembrandt „Asztala mellett ülő tudós" című rajza. Bétyeggyűjtés A MABÉOSZ küldöttközgyűlési határozatainak egyik fontos el­vű volt az, hogy élénk, eleven, folyamatos és tartalmas legyen a köri élet. Az országos veze­tőség és a Filatéliai Szemle ki­küldöttei úgy látják, hogy Bor­sod megyében a körök száma és a tagok létszáma növekszik, de a filatelista élet aktivitásán sok helyen javítani kell.. Ahol ered­ményes munka folyik a körben, ott nem sok a kilépő, folyama­tos a fejlődés; ahol viszont a köri vezetők minden ténykedé­se csak abban merül ki, hogy a bélyegújdonságot kiosztják, a tagdíjat beszedik, ott érthető, hogy az ilyen formális kör < lőbb-utóbb bomlásnak indul, hiszen nincé. ami vonzza a tag­ságot az összejövetelekre. Nem az a fő feladat tehát, hogy új tagokat szerezzünk, hanem az a fontos, hogy a meglevő körök­ben sikerüljön folyamatos, tar­talmas köri életet teremteni. A „Budapest 71” kiállítás iránt az érdeklődés mind hazánkban, mind külföldön jelentősen nö­vekszik, a hazai és külföldi gyűjtök máris nagy számban je­lentették be részvételi szándé­kukat. A jelentkezési határidő 1971. január 31-én jár le. A ké- s'üJö keretek mérete 100x100 cm, tehát egy kiállítási keretben 12 szabvány méretű albumlap he­lyezhető el. Csak olyan gyűjte- mények mutathatók be, amelyek valamilyen korábbi nemzetközi kiállításon legalább ezüstérmet nyertek. V. Gy. Zenéről prózában - fiataloknak Szerkeszti: Varsányi Zsuzsa FRAKK. A Bartók terem­ben ma este fél nyolckor kez­dődik a Miskolci Szimfoni­kus Zenekar lengyel szerzők műveiből összeállított kon­certje. Az est lengyel vendég- karmestere: Napoleon Siess. „SZARV ASLÖVÖ” SAP­KA, BIZSUK. Sárga, piros, zöld, kék, fehér... Csak a képen látható öltözet színeit sorolom felülről lefelé, mely­ben a Bergendi-együttes ve­zetője lépett közönsége elé MINI. Megjelent a magyar hanglemezpiacon egy olasz kislemez. Gigliola Cinquetti előadásában található rajta a „Zápor” és a „Zero in amo- re”. NAGYESTÉLYI ÉS SZMO­KING. Abi és Esther Ofarim sikereinek titka nem csupán elegáns megjelenésükben rej­lik. Az énekes házaspár 1961 óta járja a világot, s azóta a sok értékes díj közül a legna­gyobb: 1966-ban Esthert „Az év énekesnőjévé” kiáltották ki a német kritikusok. Előadás­módjuk olykor kissé szemte­len, de mindenkor dallamos. Amikor a beat körül évekig nagy zaj uralkodott, ők a melódiát választották. Gyak­ran adnak elő protest-dalo- kat is, de öklüket sosem ráz­zák hozzá — kioktatni sen­kit sem akarnak. Üj nagy­lemezük: Ofarim Concert (Live 1969). Ez évi európai hangversenykörútjuk legsike­resebb dalait tartalmazza. Eltemették Szirmai Istvánt Budapesten a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel bú­csúztatták el tegnap délután Szirmai Istvánt, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagját, országgyűlési képviselőt. A ham- vasztást megelőzően, a gyászszertartáson a hozzátartozókon kívül részt vett és a ravatalnál díszőrséget állt többek között Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. A munkásgyászinduló után Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára méltatta Szirmai István ér­demeit, majd a MUOSZ képviseletében Barcs Sándor elnök, a barátok és harcostársak nevében pedig Orbán T ászló, a párt központi bizottságának tagja, a művelődési miniszter első he­lyettese búcsúzott Szirmai Istvántól. Gépészhimnusz-pályázat Kiosztották a díiakat A miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem az ország leg­fiatalabb egyetemei közé tar­tozik. Három kara közül ket­tő (a bányász és a kohász) hozta régi hagyományait Sop­ronból, Selmecbányáról, a német egyetemekről. A fia­tal gépészkar érezte legin­kább a hagyományok hiányát. Az évek során azután kiala­kították gyűrűavató szakesté­lyeik és egyéb rendezvényeik sajátos légkörét. Mégis hiány­zott valami: a gépészhim­nusz. Közös rendezvényeken elénekelték a bányászhim­nuszt, a köhásznótát, amikor rájuk került a sor, legfeljebb tréfából rázendítettek, hogy „Megy a gőzös, megy a gő­zös ...” De lassan már ez is idejét múlja, hisz mind ke­vesebb gőzös megy. A tavalyi szakestélyen dr. Gácsi Miklós, a DIGÉP ve­zérigazgatójának ötlete alap­ján pályázatot hirdettek gé­pészhimnuszra. A pályázatra 14 mű érkezett. A díjkiosz­tásra tegnap délután 3 óra­kor került sor a 7-es kollé­gium klubszobájában. Dr. Terplán Zénó egyetemi tanár hirdette ki a szakemberekből és a gépész valéta bizottság elnökségéből álló zsűri dön­tését. Az első díjat nem ad­ták ki, a tartalmi szempont­ból legjobbnak ítélt Bárczy János miskolci lakos által írt műnek a második díjat. De­rne Dezső nyelvtanár konk­rét egyetemi hangulatot fel­dolgozó szövegének pedig a harmadik díjat Ítélték. Dr. Czibere Tibor dékán javasol­ta, hogy mindkét szöveget zenésítsék meg: így lenne egy induló jellegű, általános jellegű iészhimnusz, és egy dudujkai hangulatú egye­temi dal. Erre annál is in­kább mód nyílik, mert a pá­lyázat díjait utólag a megyei tanács fedezte, igy az eddig felajánlott összeg egésze megmarad a megzenésítés költségeire. A díjakat Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese nevében Merényi József osztályvezető­helyettes adta át. K. 18 f orró ví z-forr ás van Borsodban A Magyar Hidrológiai Tár­saság miskolci csoportja ka­tasztert készített a borsodi melegvíz-forrásokról. Megál­lapították, hogy Miskolcon és Borsod megyében összesen tizennyolc melegvíz-forró.- található, s ebből nyolc ad 40 fokon felüli forró vizet. Hat forrást egyáltalán nem hasznosítanak, a mezőgazda­ság is csak egyetlen kút, a körömi 98 fokos forró vizét: a kútra hajtatóházat telepi­tetteik. Fürdők és strandok táplálására 11 forrós szolgál. A felmérés megállapítja, hogy a melegforrások vizét nem használják ki megfele­lően. A bogácsi és egyes miskolci kutak vizét fűtésre is fel lehetne használni. A túlterhelt miskolc-tapolcaí strand mentesítésére a diós­győri vár mellett levő forrás mélyítésével meleg vizet le­hetne szerezni a diósgyőri strand részére. Most vásárolhat különleges szőnyegeket, mert nagy a választék a 108. sz. vasgyári boltunkban — Lenin tér 1. sz. Import bükié és velúr összekötő-, ebédlő- és futószőnyegek különböző méretekben és színekben. Érdemes boltunkat felkeresni, szönyegkészletét megtekinteni. Közületeket is kiszolgálunk! BORSODI RUHÁZATI KISKERESKEDELMI VÁLLALAT az avasi beat-hangversenyen. Táncdaliesztivál-slágerük cí­mét — Te vagy a lexebb — nehéz lenne alkalmazni meg­jelenésére. De az együttes já­tékát — minden helyesírási baklövés ellenére is — szí­vesen hallgattuk. És — gon­dolom — szívesen fogják hallgatni őket még sokau azon a hétfői rendezvényen, melynek színhelye a Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ. Az öttagú együtte­sen kívül fellép még Kés- márky Marika, Fenyvesi Ga­bi, Payer András, Karda Beá­ta és Angyal János. GARBO ÉS - FARMER. Még csak ilyen „lezser” öl­tözetben jelenik meg a pró­bákon az a négy fiatal zene­tanár, akik elhatározták, hogy új hangszinnel jelentkeznek városunk zenei életében. Pre­klasszikus táncokat, madri­gálokat, kórusátiratokat ját­szanak. A fúvóskvartettet két trombita (Simon Attila és Kelemen Gyula), egy kürt (Varsányi Miklós) és egy har­sona (Uray Márton) alkotja. A felbolygatott vállalat Lejáratják a tekintélyt? Az egyik takarítónő, aki fiával együtt tanúsította a fő­könyvelő botrányos viselke­dését (a fiú szezonmunkás volt itt a nyári szünetben), most így panaszkodik: — Azt mondta a főköny­velő, hogy lesz még ránk gondja, majd elbánik velünk. A köszönésemet egyáltalán nem fogadja, és azóta nem is szól hozzám. Nekem ő .fölöt­tesem és én mindig köszönök neki. Én csak az igazat mondtam, semmit hozzá nem tettem és a jegyzőkönyvi val­lomásomat továbbra is fenn­tartom ... Most pedig szeptember 9-í keltezéssel megérkezett a ve­zérigazgató fegyelmi határo­zata, amely szerint a főköny­velő fizetését 350 forinttal, nyereségrészesedését pedig 25 százalékkal csökkentik. Az indoklás hivatkozik a dolgo­zók tanúvallomásaira, ame­lyek bebizonyították, hogy a főkönyvelő a takarítónővel . meg nem engedhető módon viselkedett: énekeltette, fog- dosta, ruháját ráncigálía stb. ... Részben munkaidő alatt, de azt követően is a hivatali helyiségben idegen szemé­lyekkel italozott, egyes nő­dolgozókat — meg nem en­gedhető befolyással — ugyan­erre a munkájuktól elvonva rábírt.” További idézet: „Sú­lyosbító körülményként mér­legelve vezető beosztását, a kiszabott büntetést találtam alkalmazhatónak annak re­ményében, hogy jövőbeni ha­sonló magatartását illetően jelen fegyelmi határozatnak visszatartó hatása lesz...” Utal a vezérigazgató két olyan tanúra is, akiknek ki­hallgatását nem tartotta szük­ségesnek. mert azok a január 27-i szakszervezeti aktíva­ülést követő botrányról tehet­tek volna vallomást, „ez azonban a fegyelmi eljárás tárgyát nem képezi”. — Pedig azzal a botrány­nyal a részvevők a szakszer­vezet tekintélyét járatták le — vélekednek a dolgozók és bizonyítékképpen átnyújtanak egy Írásbeli nyilatkozatot, amelyet két tanú előtt tett az aláírója. Arról szól, hogy mi történt azt követően, amikor megjutalmazták és megven­dégelték a jól dolgozó aktí­vákat. „A megvendégelés alkalmá­val többet fogyasztottam a kelleténél . .. Nyolc órakor vége lett a bankettnek — a dolgozók számára — és a ve­zetők félrevonultak a szak- szervezeti irodába. Én is be akartam menni, s amikor be­nyitottam, a főkönyvelő kar­társ közvetlen az ajtó mellett, a fotelben ült és a térdén ült egy asszony ... a másik sa­rokban az szb-titkár ült egy másik asszonnyal... Amikor benyitottam, a főkönyvelő azt mondta, hogy takarodjak ki. Az egyik asszony pedig fel­állt, pofonvágott és a hajam­ba ragaszkodott. Erre be­gurultam, a főkönyvelő szak­társ jött felém és megütöt­tem, erre az szb-titkár is ne­kem akart jönni, őt is meg­ütöttem. Majd nagy dulako­dás közben a hajamba is be­lecsimpaszkodva lehúztak a lépcsölejáratba. Majd elvitet­tek ...” (Folytatjuk.) RUTTKAY ANNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom