Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)

1969-10-04 / 30. szám

UVA, VENDIMIA Már egy boccacciói ötlet felhasználása is szerezhet hírt s rangot a szerzőnek, Somogyi Pál azonban többet is kölcsönöz az „emberi komédiák” mesterétől ma esti tévéjátékához. S ha még azt is hozzávesszük, hogy mindezt egy kifogástalan házas­ság illusztrálására használja fel, akkor kellemes szombat esti szórakozást remélhetünk. — Hogy a házasság csak elméletileg kifogástalan? Annál érdekesebb . . . (Képünkön a játék fősze­replője: Pap Éva.) Sok doboz történplem A „papírfaló leolvasógép Az élet rövid, a könyvek száma sok — ismételgetjük századunk bölcsességét, főleg, ha időzavarba kerülünk. S közben állhatatosan küzdünk azért, hogy a technika mentő­övébe kapaszkodva el ne süllyedjünk a fejünk fölé tor­nyosuló ismeretanyagban. Hogy milyen fáradozástól menthet meg egy-egy okos gép. istenigazából csak azok tudják, akiket gyakran sar­kall az idő. Leolvasógép érkezik hama­rosan a megyei levéltárhoz. Román János igazgató örven­dezve arról beszél, hogy mik- ro-filmező négyzetcentiméte­rekre sűrít történelmet, pár kockára tömörít százoldalas könyveket, iratokat. A helyi­ségszegény világban valósá­gos kincset ér a leolvasógép, hiszen akták csomózásától, bontásától és felforgatásától mentesíti a kutatót a film. S egyáltalán: serkenti az aktív, a hozzáférhetetlenségtől félő kutatást. A leolvasó hosszú távon is jól szolgálja a levéltári mun­kát. mert a helyi anyagok filmre rögzítésén kívül ke­vésbé hozzáférhető, s mások birtokában levő értékeket is a filmszalagra lehet menteni. A levéltár igazgatója elmon­dotta, hogy az írásos doku­mentumokban gazdag Abaúi. megye (melynek levéltári anyaga a békeszerződés értel­mében nem hazánkban van) mintegy százezer anyaga ta­lálható mec filmen. Egy-egy dobozban harminc méter film van. Az egész abpóíi levéltár, amely koráb­ban löbb termet foglalt el, most — mintegy ezer doboz­kában —- elfér egy közepes nagyságú polcon. Ha munkába áll a leolvasó­gép, a Borsod megyei levél­tár minden jelentős anyagát szalagra rögzíti. A kutatónak már nem lesz több dolga, minthogy befűzi a vetítőbe s tetszőleges nagyításban maga elé varázsolja a körváltó írá­sokat. (párkány) A hétszázak próbája Tolcsván Hogy nevezik spanyolul a szőlőt? A kérdés sohasem jutott volna eszembe, ha a hegyaljai Tolcsván nem találkozom a Herman Ottó Gimnázium egyik spanyol tagozatos osztályával. A lányok az iskolai hierar­chia legalsó lépcsőjén állnak: elsősök. Nem csoda hát, ha a tanárnő segítségét is igénybe kell venni. Megtudjuk, hogy a szőlő a spanyoloknál ugyan­úgy uva, mint latinul, a ven- dimia pedig szőlőskertet je­lent, ami persze nemigen fedi a mi szüret fogalmunkat... Hogyan is lehetne a mi Tokaj vidéki szüreteink hangulatát más nyelven kifejezni! Költők írnak arról évszázadok óta, pápák, császárok tartják szá­mon az időpontját, s féltet­tebb kincs a tokaji bor szerte a világon, mint a drágakő... Különvonat A miskolci középiskolások azonban tudják, mi a szüret. Édes, leves szőlő, melegítő őszi napsugár és mindenek- fölött munka, kemény munka. Igaz: reggel, este különvonat várja a tizenkilenc osztályt és otthon meg a kollégiumban gondoskodnak róla, hogy ki­adós ebéd kerüljön a táskába, de azért a mázsányi szőlő le­szedése — fejenként alig hat óra alatt — nem kis dolog. A puttonyozás pedig különö­sen nem az. Timári Miklós meg Borsodi Gyurka több mint harminc kilogrammot cipelnek egy-egy fordulóban, s bizony nemcsak a szőlőlé, hanem az izzadtság is átüt az ingükön. A hétszázhúsz főnyi „brigádban” senkinek sem könnyű tekintélyt szerezni, kivívni a többiek elismerését. Mindenki dolgozik, mert így fogadták meg egymásnak, tudják, hogy a szüret fontos munka, és mert minden má­zsa szőlő után 28 forintot kap a szedő, a puttonyos pedig hét forintért szállítja a ter­més mázsáját. a IV|4 vezet A napi harmincnégy má­zsás teljesítménnyel most a IV 4. osztály vezet, de még nem ért véget a munka. A gyerekek — ezt a gazdaság szakembere mondja — kitű­nően állják a próbát. Persze a munkaadó sem akarja, hogy bárkinek is rossz legyen a véleménye a nagyüzemi szervezésről. Vödrök, putto­nyok fölös számban vannak a helyszínen, s a szállító jár­művek meg a présház úgy dolgozik, hogy pillanatra se kelljen szünetelni a munka nak. Ahogy a spanyol tagozatos gyerekek leállnak néhány percre, azonnal ott az osz­tályfőnök, Beszeda Gáspár tanár úr s máris kijelöli az új sorokat. Mert a munkacsa­pat-vezetők természetesen az iskola tanárai. És ez sok ha. szonnal jár. Megismerhetik, megfigyelhetik munka köz­ben a gyerekeket — különö­sen az elsősöket —, akik na­gyon sok mindent elárulnak magukról. Néhány óra alatt kiderül, ki szokta meg a fi­zikai munkát, s ki nem. Ki milyen ügyes, milyen szer- jj vező, mennyire hat az osz­tályközösség egy-egy tanulóra és így tovább ... Egyik tartálykocsi a másik után telik meg a finom hárs­levelűvel, melynek különösen magas a cukorfoka az idén, s közben mindenki számol. Az agronómus: holdanként lesz negyven mázsa ezen a hat- esztendős táblán. A diák: há­rom nap alatt meg kell, hogy keressem a százast, meg is ettem néhány kilót, szóval nem rossz... A tanár: nem vallunk szégyent a gyerekek­kel, s a pénzből még a Her­man Ottó emléktáblára is futja... (gyarmati) KÖNYVESPOLC Két mű az emberi tartásról A Modern Könyvtár szerkesztői szinte kínálják a lehetősé­get: együtt szólni két legújabb kiadványukról, a Nem félünk a farkastól szerzőjének, az amerikai Albee-nek Kényes egyen­súly című drámájáról és a francia írónő, Marguerite Duras regényéről, az Oroszlánszájról. Természetesen eszmei közös­ségük, témájuk és végkicsengésük rokonsága miatt. Kényes egyensúly „...Éldegélünk a hináros tengerfenékbe süppedt igaz­ságaink fölött, és kielemez­zük minden lehetőség minden magyarázatát, mintha semmi más dolgunk nem volna eb­ben az életben ...” — mondja az Albee-dráma egyik sze­replője, Claire, s ebben az egy mondatban benne van az egész darab lényegi mondani­valója, filozófiája. Benne a szereplők életvitele, a makacs naponkénti vigyázás, hogy ki ne billenjenek megszokott, kényes egyensúlyukból. Ami csak látszatra kényes szá­mukra, valójában egyiküknek sincs esze ágában sem kimoz­dulni a kényelmes, anyagiak­ban, pénzben és italban biz­tosított állapotból. A semmit­tevés, a teljes szellemi pan­gás és a Claire, valamint Julis képviselte látszatcselekvések, vágyott megmozdulások, apró harcok között feszülő híd oly­annyira az előbbi pillér felé Alexandria és a kalóz Alexandria volt a legszebb nő Siófokon Olyan szép, mintha egy képes tnagazinból vágták volna ki. Különben tényleg onnan vágták ki: maneken volt ugyanis, a magas­sága 175, mellbösége 110, csípője 50 cm, a haja derékig ért és fekete, a bőre arany barna, a szeme égszínkék. A férje gyáros Attól a pillanattól kezdve, hogy megérkeztek Siófok Alexandria körül forgott. Az étterem ben minden szem és száj feléje fordult, gyer­mekeikkel labdázó atyák, kezéből feléje száll tak a pirospöttyös gömbök, s a víz is hozzí sodorta a gyengébb úszókat, akik között fel tűnőén sok volt a férfi. Egy filmet forgatta! éppen ott, s a film férfi főszereplői it Alexandria körül kezdtek forogni. A férj odaadása nem ismert határt. A szi nészcsoporlot minden este vendégül látta < bárban, mert Alexandria szeretett táncolni Délelőttre harminc személyes vitorláshajó bérelt, délutánra motorcsónakot és vízisít estére egy könnyűbúvárt, akinek az volt < feladata, hogy Alexandria horgára felfűzd el.i a közeli halászati szövetkezettől vásárol óriás pontyokat. .4 férfi igazán bőkezű volt, gavallérosan fizetett mindenkinek, forinttal, szivarral, va­csorameghívással, pezsgővel. Egy napon Alexandria egyedül, gázolt bele i vízbe. A férj a partról nyugodt fölénnyel íézte szép alakját. Hirtelen azonban kis vi- orláshajó bukkant föl a fürdőtök között és ■ecsesen Alexandriához siklott. Három óra múlva tűntek fel ismét. A férj astag pénztárcáját megmarkolva eléjük letett. —. Darling! — kiáltotta a nő férjének. — Ez volt a legkellemesebb napom ezen a nyá- on. Ha tudnánd, micsoda különbség van e kis kalózhajó és azok között a. nagy, behemót, >armivc személyes vitorlások között! Kö- zönd meg te is ennek a fiúnak! — Thank you! — mondta a gyáros és vé­gignézett a félmeztelen, nyurga, farmernad­ágos fickón. Aztán tárcájába nyúlt, elővett íz darab százforintost és legyezöszerűen zéltárva a fiú felé nyújtotta. Rábízván a ’öntést, mennyit akar? A fickó elpirult, foltos és festéken farmerje sebébe nyúlt, előhúzott néhány tízest, szét- •yitotta, mint a kártyalapokat cs megkínálta elük a. férjet. — Thank you — mondta még egyszer a 'erfi és eltette a százasokat. Töprengve ment vissza a partra. Sehogyan sem tudta megérteni a fiút. Sialoy Károly lejt, hogy a felfelé kapaszko­dók nagyobb szájhősöknek tűnnek, mint a lent maradók: Tobias és felesége. Akik már ábrándozni sem képesek, akik a vágy szintjéig sem érnek el, csak tengetik életüket, nyu­godt, zaj nélküli vegetálással. Mindenkit befogadnának, ma­gukhoz rántanának, aki hoz­zájuk menekül: tudják, üres ágálás minden, ami a lét szebbé, értelmesebbé tételét célozza. \ Orosz Ián száj A kisregény férjhőse, Pierre, nem a kis örömökért, hanem a látszatért, önmaga és környezete olcsó becsapásá­ért, léggömb-boldogságáért szoktatja magát a sorshoz, lihegi ki elégedettségét ide­gen ágyakban. Morális érték­rend híján, magánossága szi­getébe zárkózva Pierre eljut a végső közömbösségig. Észre sem veszi betegesen érzékeny felesége őrületbe, gyilkosság­ba sodródását. A feleség sza­vai: „Tudja, hogy a gyilkos­ság nem hirtelen jön? Nem bizony. Lassan közeledik, mint a tank. És aztán meg­áll. Tessék.” Duras-nak a bűntény csu­pán ürügy arra. hogy meg­sejtesse az indítékokat, meg­világítson egy „mély lélekta­ni” folyamatot, amely megelő­zi hasonló abnormális tettek elkövetését. Lélekelemző re­gény már most az Oroszlán- ,‘j? Vagy szabályos detektív história? — Az írónő kétség­telenül sok mindent elsajátí­tott a ténvregények techni­kájából is, bár a formai új­szerűségnek sincs akkora va­rázsereje, hogy elvonja fi­gyelmünket a regény hibái­ról. Az egész mű valahogy bizonytalan újításnak, szán­déknak egy meg nem valósí­tott szintézise. Mintha Duras nem merte volna a krimis alapötletet következetesen ki­bontakoztatni: a pszichológiai mélységek, egzaltált. félresik- lott életek festéséről pedig lemondott volna, Engedve egy kicsit a divat hullámzásainak, a felkapott témáknak. Persze, ha nem is emelkedik a Mode­rato cantabile, a Naphosszat a fákon magaslataira Duras újabb regénye, bizonyosan sok hívet toboroz majd szer­zőjének. Márkus Béla éjféltől reggelig AZ AUTÓBUSZBA ROHANT Limától 253 kilométerrel északkeletre, a pánamerikai autósztrádán egy utánfutós kamion belerohant egy autó­buszba. Huszonhármán meg­haltak, tizenöten súlyosan megsérültek. MEGJUTALMAZTAK Szekszárdon történt a kö­zelmúltban, hogy egy autó­busz vezetője a volán mellett hirtelen meghalt. A buszban Vrenke Gyula volt csak egye­dül. ö kinyitotta az ajtót és segítségért kiáltozott. Kovács Béla helybeli lakos ugrott fel a kocsira és az utolsó pilla­natban állította meg a mély­ségbe forduló buszt. A közle­kedési vállalat pénzjutalmat adott nekik. HÓESÉS ÉS MÍNUSZ 10 FOK Lengyelország nagy részén váratlanul téliesre fordult az idő. Az ország északnyugati vidékein és a Kárpátokban több helyen havazott. Lehul­lott az első hó Zakopanéban. A Kasprow-hegyen mínusz 10 fokot mértek az éjjel és 4 centiméter volt a hótakaró vastagsága. LÁZADÁS Brazil ejtőernyős tisztek lá­zadást kíséreltek meg a főpa­rancsnokság ellen. Lefoglal­tak egy rádiót és kormány- ellenes nyilatkozatot olvastak be. A lázadást leverték. ÁRULÓ Jiri Pelikan, a csehszlovák televízió volt Igazgatójának haza kellett volna térni kül­földről. Olaszországban kul­turális attaséként működött. Pelikan tollát a burzsoá sajtó rendelkezésére bocsátotta és hátat fordított hazájának. TOSTAO ÉS GARINCHA Az új brazil labdarúgó csil­lag, Tostao New Yorkba uta­zott, hogy ott szemsérülését kezeltesse. A sérülés már za­varta a játékban. A legújabb hírek szerint Garincha, a haj­dani kiváló jobbszélső el­hagyja Brazíliát és Európá­ban folytatja pályafutását. NYUGALOM UTÁN ,BOMBAROBBANÄS Egyévi nyugalom után az éjszaka két bomba robbant az észak-olaszországi Bolzano- ban. A merényletet az úgy­nevezett dél-tiroli felszabadí- tási bizottság terroristáinak tulajdonítják. A dél-tiroli né­met ajkú lakosság évek óta autonómiát követel. ÖT ÁRVA A Győr megyei Építőipari Vállalat kubikosa, Mészáros János hirtelen elhunyt. Már három éve özvegy volt. üt árvát és egy 80 éves nagy­mamát hagyott maga után. A vállalat gondoskodott fölük. Munkát adott a nagyobbak­nak, a kisebbeket kollégium­ban helyezték el. A félig ösz- szedűlt vályogházat újjáépí­tették. KIGYULLADT Robbanás következtében kigyulladt a spanyolországi Escomreras olajfinomító üze­me. Négyen meghaltak, a kár százmillió márka. ŐRIZETBE VETTÉK Az izraeli katonai hatósá­gok őrizetbe vették a meg­szállt Ramallah városának arab polgármesterét. A vád, hogy szembeszegült a meg» szálló hatóságokkal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom