Déli Hírlap, 1969. október (1. évfolyam, 27-53. szám)

1969-10-20 / 43. szám

Vállalati telefon — magánügyben Mindennapi esel: munka­helyünkről magánügyekben telefonálunk. Tudjuk, hogy ezzel növeljük a vállalati költségeket, de nem nagyon törődünk vele. Nehéz fel­mérni egy-egy hivatalnál: hány forinttal lesz nagyobb a telefonszámla a magánbeszél­getések miatt? Az I. kerületi tanács pénz­ügyi állandó bizottsága vál­lalkozott ilyen felmérésre. A bizottságnak van egy adóügyi és egy költségvetési-takaré­kossági albizottsága is, amely­nek nyolc-tíz aktívája ellen­őrizte: hol és mikor emel­kedtek a telefonköltségek. A ..leggyanúsabb” helyeken be­szélgettek a dolgozókkal és megpróbálták kérlelni őket: ha lehet, csak egy picikét ke­vesebb magánbeszélgetést. Nagy létszámú munkahelyen ez nem is olyan kicsi megta­karítást jelent! Vegyszerekkel a férgek ellen A Köztisztasági Vállalat 17 Modem lakások, régies bútorok Üj termék — sok hibával (Folytatás az 1. oldalról.) A BŰTORÉRT legnagyobb partnere a Szék- és Kárpitos­ipari Vállalat. Termékeiből Miskolcon mégis csak 35—10 százalékos az ellátás. Sokszor a meglevő, olcsó, szép formá­jú és jól variálható bútorokat is tönkre teszik egy-egy rossz minőségű, vadító bútorszö­vettel. Budapesten ugyanezek a termékek sokkal szebb szín- árnyalatban kerülnek forga­lomba! A fővárosi üzletek kisebb tételekben, többnyire napon­ta is szállítanak a vállalattól. A vidékre kerülő áruk változatosságát elsősor­ban a raktárhiány aka­dályozza. A gyár túlságosan sokat vál­lal, s meghatározott időkö­zökben minden különösebb válogatás nélkül csak egy- egy szövetfajtát tud felhasz­nálni. A nagytételes vidéki szállítmányok ezért egyhan­gúak. Ráadásul az igény ezek­nél a termékeknél is sokkal nagyobb, mint a gyár kapa­citása. Miskolc így is kiemel­tebb ellátásban része­sül. mazkodó Markiin* rendszerű bútorból, a Kompozitból még csak 50 darab készült el. A Tisza Bútorgyárban kis­sé elszabták az elemeket. A 96 darabból álló korszerű lakberendezési tárgyakat ma még nem lehet házilag ösz- szeállítani, s a gyártástech­nológia bizonyos változtatá­sokat kíván. Egy rosszul si­került első szériával kár lenne lejáratni ezt az ötletes és minden eddigi típusnál jobban variálható szobabú­tort. Teljesen újfajta, rend­kívül praktikus berendezés. A hozzá tartozó fémállvá­nyokra mindenki saját tet­szése szerint szerelheti fel a polcokat, a szekrényeket és kárpitozott bútorelemeket. Ezeket külön-külön, egyen­ként is lehet majd kapni. A gyárban lázasan dolgoznak a hibák kijavításán, március- ban-áprilisban már kapható lesz a várva várt Kompoz! t. Az ipar addig is folyama­tosan tervezi a kisebb mé­retű variálható bútorokat. A kereskedelem a legtöbb im­portszállítmányt is már a házgyári igényeknek megfe­lelően rendelte meg. Az iparral kötött szer­ződésekben jobban ér­vényesül az ösztönző árpolitika. országszerte több helyen, több üzemben gyártanak bú­torokat, és jövőre újabb 300 millió forinttal emelkedik a bútoríorgalom. A napokban megrendezett budapesti szakmai árubemu­tató is jól érzékelteti a fej­lődést. A vásári pavilonban kiállított bútoripari termé­kek között több mint húsz teljesen új, belföldi lakószo­ba-garnitúra és 20—25 egye­di bútordarab sorakozik. A tetszetős importbútorok ha­sonló arányt képviselnek. Ezek az áruk jövőre egytől egyig kaphatók lesznek a vi­déki üzletekben. A kérdés csupán az, hogy mennyi jut belőlük az or­szág második városába? IAHUCSKY PÉTER + A hét elején nyílt meg Miskolc reprezentatív „dohány­szalonja”. A mintatrafik vezetőjének ígérete szerint, ha sehol másvAi nem is, de itt mindig kapható lesz a közkedvelt Fecske. (Ágotha felv.) Jubileumra készül a Vas- és Fémipari Ktsz A világ minden tájára exportálnak fős féregirtó csoportjának bő­ven adnak munkát a város­ban előforduló poloskák, csó­tányok, svábbogarak. A cso­port vegyszerekkel irtja a patkányokat, egereket is, a különböző vállalatok és ma­gánszemélyek megrendelésé­re. Szúirtást is vállalnak, ezt elsősorban a hivatalos szer­vek vagy az antikbútor-tulaj- donosok rendelik meg. Gyak­ran dolgoznak a Műemlék­védő Bizottság felkérésére; Ismét divat a hintaszék. A bútorforgalom 8—12 száza­lékkal, s ezen belül az el­adott hintaszékek száma 15— 18 százalékkal nő évente Mis­kolcon. Sajnálatos, hogy a Négyszer annyi kárpitozott árut kap, mint a nagyobb vi­déki városok. De az is két­ségtelen, hogy a monopölhely. zetben levő ipar keveset tö­rődik a minőségi és esztéti­kai igényekkel. A kereskede­lem ezen egyedileg megren­delt bútorszövetekkel és az import növelésével igyekszik segíteni. A jövő év végéig Miskol­con felépülő több mint 3 ezer házgyári lakás berende­zésén ez egyelőre nagyon ke­veset segít. A tipikusan házgyári adottságokhoz alkal­nagy népszerűség ellenére a magyar tervezők még nem találták meg a hintaszék kor­szerű formáját. Egyelőre ju­goszláv gyártmányúak kapha­tók, sajnos, magas áron. Hosszú idő telt el 1949 no­vembere óta, amikor az Arany János utcában 15 mis­kolci kisiparos megalakította a Vas* és Fémipari Ktsz-t. Az alapító tagok közül mar csak négyen — Erdős Mihály, Szaszák András, Kosztolányi László és Hercz István — dol­goznak a jelenlegi ktsz-nél. Régen volt az is, amikor a ktsz mostani telephelyére, a Partizán utcába költözött. Ju­bileumi évforduló emlékezteti a ktsz 460 dolgozóját a múlt­ra ezekben a napokban. Közszükségleti cikkek a kereskedelemnek — Nemcsak költözött, bő­vült is a ktsz — mondja Kö­röst István elnök. — Hét éve az Építőipari Ktsz lakatos részlege, 1963-ban a Harsányi Vegyesipari Ktsz, egy év múl­va a Miskolci Játék Ktsz csatlakozott hozzánk. 1967- ben Mártabányán létesítet­tünk új telepet. Az üzem s a tagok létszá­mának gyarapodásával pár­huzamosan nőtt azoknak a szolgáltatásoknak a száma, amelyek évről évre nagyobb hírnevet szereztek a ktsz-nek. Ma már ott tartanak, hogy évente 12—13 millió forint ér­tékű közszükségleti cikket ad­nak át a kereskedelemnek. Termékeik nemcsak ha­zánkban, hanem a világ sok­sok országában is ismertté váltak. Venezuelától Singapurig Exporttevékenységükről be­szélve, meglepő adatokat sorolnak a ktsz vezetői. Mil­liós tételben szállítanak pél­dául patkányfogókat, egérfo­gókat tőkés országokba. Kü­lönböző típusú szerszámdobo­zaik, baromfifeldolgozó gép­soraik, indukciós kemencéik Venezuelától Singapurig, Skó­ciától Afrikáig számtalan or­szágba eljutnak. Csak Afri­kába 15—20 országnak szál­lítanak. Vietnamnak például darukat gyártanak. Közvetlen exportjuk eléri az évi 6—7 millió forintot, s ugyanennyire vagy még több­re tehető a közvetett export Jelen! eg oéldául dolgoznak a Magyar Hajó- és Darugyár­nak is, s hogy nem rosszul, azt bizonyítja: a budapesti gyár megduplázta a megren­delést. Szép jubileumuk lesz Az új gazdaságirányítási rendszer kedvező lehetőséget biztosított a ktsz fejlődéséhez. Jövőre Özdon létesítenek kor­szerű szervizállomást, 11 mil­lió forint költséggel. Már Az idei Budapesti Nemzet­közi Vásár találmányi pavi­lonjában bel- és külföldi szakemberek ezrei csodálták meg a miskolci Gellért Ká­roly konstrukcióját. A Nép- szabadság május 20-i számá­nak Tudomány és technika rovata is ismertette a talál­mányt. Hamarosan a televí­zió Delta adásában is láthat­juk. Jelenleg Nyugat-Német- országban van a gép, a stutt­garti bemutató után Kréfeld- be utazik. Termékeit pedig bemutatják a november 8-tól 16-ig tartandó nürnbergi ta­lálmányi világkiállításon. Forradalmasíthatja az ipart — Mit tud a gép? A kérdésre a Miskolci Me­zőgazdasági Gépjavító Válla­lat egyik kis műhelyében ka­punk választ a feltalálótól. Gellért Károly műszaki ta­nácsadótól: — A hagyományos^ észter- gálási műveleteket természe­tesen mind tudja, de ezen­' kivül még 18 féle idomot ké­szíthetünk vele. Mégpedig ' bármelyiket külső és belső most le van kötve szinte egész jövő évi kapacitásuk. S ha még azt is hozzávesszük, hogy a tagok ez évi munká­juk után is legalább annyi nyereségreszesedést kapnak, mint tavaly (nem kevesebb, mint 35—40 nap lesz ez, mondják a ktsz vezetői), ak­kor nyugodtan elmondhat­juk: szép jubileuma lesz a miskolci Vas- és Fémipari Ktsz-nek. furattal, csigavonalban, ho­morú, egyenes és domború oldallal egyaránt. Az új gép a hagyományos­hoz viszonyítva egytizedrész idő alatt esztergályozza ki az idomokat, gépalkatrészeket, s tízszer nagyobb erőátviteli le­hetőséget biztosít a szerke­zetnek. A hozzáértőknek nem kell különösebben magyarázni, hogy a szerszámgépgyártás­ban, az autóiparban és min­denütt, ahol forgómozgás át­vitele van (sőt a műanyag és üvegszerszámok előállításánál is) szinte felmérhetetlenül nagy területen teheti jobbá, gazdaságosabbá a munkát ez a találmány. Siker Stultgartban — Világsiker! — ezzel az örömhírrel jött haza a minap Gombó László technikus, aki a Licencia (Országos Talál­mányokat Értékesítő Hivatal) szabadalmi ügyvivőjével együtt bemutatta a gépet Stuttgartban. A nyugatnémet Fortuna cég meghívására tör. tént ez. E cégnek ugyanis a világon egyedülálló szerszám­köszörű-gépgyára van, de gépeivel csupán három, és Kihasználatlan szolgáltatás Az utóbbi négy-öt évben gyakran láthattuk az élelmi­szerüzletekben a plakátokat, amelyek az élelmiszerek in­gyenes hazaszállítását népsze­rűsítik. Az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat tapaszta­latai szerint azonban a la­kosság ritkán veszi igénybe ezt a szolgáltatást. Az érdek, telenség magyarázható azzal hogy a legtöbb család csak reggelijét és vacsoráját fo­gyasztja otthon, s így keve­sebb házi élelmiszerre van szükség. A legtöbb lakásban nincs megfelelő tárolóhely sem, de a közömbösség leg­döntőbb oka, hogy az embe­rek közvetlenül vacsora előtt szeretik eldönteni, hogy mii egyenek. négyszögletű idomok készít­hetők, s csak köszörüléssel és külső megmunkálással. Nagy konkurrenciát látnak tehát Gellért Károly találmányá­ban. — A mintadarabjainkat speciális műszerekkel bemér­ték és tökéletesnek találták. A gyártásjogot szeretnék megvenni... Hasonló ajánlatot tett már az angol Churchill-cég is! „Hazánkban szerelném...” Én azonban elsősorban ha­zánkban szeretném hasznosí­tani a gépet — mondja a fel­találó. — A miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem pro­fesszorainak is az a vélemé­nyük, hogy hatalmas értéke­ket adhatna a népgazdaság­nak ez a konstrukció. Műkö­dési elvét mielőbb szeretnék tanítani az egyetemen. Gellért Károly két éve ke­res találmányához kivitele­zőt, gyártó céget. Vállalatá­nak nem tartozik ugyan pro. fiijába az esztergagépgyártás, de pártfogásába vette a ta­lálmányt. Ez azonban még csak remény ahhoz, hogy itt­hon sem sikkad el az új gép. RUTTKAY ANNA Sertőtienitik a szobrokat. s(r Hódít a szanzavéra: a forró égövből származó növényből i már egy egész üvegházra valót tart a Miskolci Kertészeti Vál- j lalat. A negyvenezer levél sárga szanzavérából a vállalat tizen- | hat miskolci boltján kívül az ország számos virágüzletébe is jut. Ügy tervezik, hogy 1971-től, miután kielégítették a hazai igényeket, nyugatra is exportálják a divatos szobanövényt. Divat a hintaszék NYIKES IMRE Miskolci találmány a világkiállításon Mit túli a sohszogesxierga?

Next

/
Oldalképek
Tartalom