Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-02 / 2. szám

Jó napot Miskolc! „Mikkolc földrajzilag a Föld X szélességi, Y hosszúsági fokán fekszik. Észak kapujának mond­ja a nép. Magyarország máso­dik legnagyobb, a világ sokez­redik nagyságú városa. Kisvá­ros. De mint minden emberi lakóhely, minden emberi láb­nyom, egyetlen ösvény, ház is, elő, szaporodó sejtje az egész emberiségben egyritmusra lük­tető időnek. Vásárváros. A kö- korszak óta a hegyi s az alföl­di ember áruját a völgyszoros­ban cserélte. Nem különösen szép város. Elmerült, élő, jö­vendő emberek, sok millió em­ber szülővárosa. Nagyon szép város . . Egy lírai, Miskolcról ké­szült film bevezető sorai ezek. Szeszélyesek, zaklatot­tan, tömörek. A város ritmu­sához igazodók. S mert Miskolc mindig a gyors léptű idő sodrában állt, lakói, tisztelői, barátai csak futó pillantást vethettek rá. A két kézzel végzett minden­kori serénykedés csak az em­beri tevékenység tárgyaként jelent meg a krónikák lap­jain, s vált szállóigévé nem­zedékek ajkán. „Az Avas-alji ősember mint a kőeszközök ,exportőre’.” „A Duna-me- dence kereskedelmi központ­ja." „A 999 csizmadia vá­rosa.” Majd később: „Az ipar fellegvára, a magyar Ruhr- vidék ...” Ezen a saiátoS történelmi kerékcsapáson haladt a vá­ros szekere; a fennmaradt nyom sokban különbözik más, nagyobb településekétől. Ennek a különbségnek a ki­derítése, feltárása. tudós elemzése alig történt meg. Helyi gondolkodóink már ré­sen állnak; írnak, figyelnek, gyűjtenek, analizálnak s szó­ban is hirdetik, ismertetik e város szellemi erőfeszítésé­nek múltját, jelenét, jövőjét. Lokálpatriótáink serege még mindig „létszámhiány­nyal” küzd. Országos fóru­mainkon meg seregünk sin­csen, legfeljebb néhány jó emberünk. „Miskolc csúnya, füstös vá­ros. A Szinvája büdös, nin­csenek parkjai, igazi műem­lék-épületei. A városról alig van mit mondani. Szellemi élete rest." A harmincas évek vége felé születő fogalmazás sokak fejében még ma is tartja ma­gát. Pedig mennyit próbált ez a város. Kultúrájának jelenva­lóságát jelentős önfelhivó igyekezet bizonyítani. 1934- ben például amfiteátrumot szerettek volna létrehozni; Márkus Lászlót, az Operaház igazgatóját kérték fel a Buda halála dramatizálására. Ez lett volna a szabadtéri szín­pad nyitódarabja. Móricz Zsigmondot, a város barátját is megkörnyékezték, hogy ír­jon drámát a tízezer éves avasi emberről. Valami nagy dolog, amo­lyan „kulturális show” kel­leti volna, hogy közben fi­gyeljenek a város képzőmű­vészeti életére, fejlett és ha­ladó szinikultúrájára, kórus- mozgalmára. A szellemi tö­rekvések látványos, majdnem hogy sokkoló módozatai mind gyakoribbakká váltak; a Mis­kolci Hetek rendezvénysoro­zatai egy darabig még a fel- szabadulás utáni esztendők­ben is életképesek voltak. Ennek a városnak meg­megújuló energiával s mind változatosabb fegyverekkel kellett csalároznia a művelő­dési-művészeti eredményei­nek elismertetéséért. Más vi­déki nagyvárosokban elégsé­ges volt a tradíció vonzása; Miskolc fogódzók nélkül állt, jóllehet volt mivel büszkél­kednie. Sajtótradíciói sohasem vol­tak híresek; Kassa, Debrecen, Nagyvárad aratta a babéro­kat. A kölcsönhatás reményé­ben voltak azért szép, nemes kezdeményezések. Lelkes, vá­rosszerető zsurnaliszták mo­dern álmokkal gyürköztek; fővárosi színvonalú lapokat szerettek volna szerkeszteni, de csekélyke volt a pártfo­gás. A lélekszámban egyre gyarapodó munkásság mo­dern, városi napilapot soha­sem kapott kézhez. Több évtizedes vágy immár egy olyan városi orgámtm életre hívása, amely segít ab­ban a sziszifuszi munkában, amelyet a város lokálpat­riótái Miskolc emelkedése, megnyugtató fejlődése érde­kében kifejtettek és végeznek most is. Talán most sikerül az ön- felhivás, a gondok, az ered­mények szaporább, haszno­sabb közhírré tétele. Lapunk művelődéspolitikai rovata, fáradságot nem ismerve, ezen munkálkodik. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Visszavonhatatlanul megkezdődött. Huszonöt év legnagyobb alkotásai Közeleg felszabadulásunk 25. évfordulója. Negyedszá­zad alatt készült filmjeink jól tükrözik a nagy gazdasági és társadalmi átalakulással együtt járó egyéni és közös­ségi küzdelmeket. Közismert, hogy Miskolc vá­ros december 4-én szabadult fel, a többi település novem­ber vége és december vége között vált szabaddá. A jeles évfordulókat a jövő év tava­szán ünnpi filmestek és ju­bileumi filmhetek kíséreté­ben teszi emlékezetessé a filmszakma. Városainkban és mintegy 50 nagyobb község­ben 3—7 filmből álló soro­zatok alkotják a műsort. A filmek között az eltelt 25 év legjobb magyar, szovjet és baráti államokbeli alkotások szerepelnek. A rendezvények sorából ki­emelkedik a filmszakma ki­váló dolgozóinak baráti talál­kozója és a mozipark fejlő­dését bemutató kiállítás. A 25. életévüket betöltő fiatafok részére Miskolcon, Sátoraiia- újhelyen. Sárospatakon, Me­zőkövesden díszelőadásokat, vetélkedőket rendezünk. Siebeni Győző, a Moziüzemi Vállalat igazgatója Ismerjük és szeressük meg városunkat Mozgó akadémia, sétáló hallgatók A miskolci, aki ebben a varosban született, s itt vég­zi mindennapi munkáját, nemigen ér, rá felfe­dezni a várost. Helye­sebben Miskolc sok értékét, természeti szépségeit, műemlékeit és hazánkban szinte egyedülálló ipari ob­jektumait. Míg a turisták ezrei özön- lik el, szinte minden év­szakban, az Avas völgyét, gyönyörködnek Lillafüred­ben és élvezik Tapolca meg­Namaste Miskolc! Egy hosszú hajú lány Indiából Nyúlánk, magas lány Rad- zsini Kuniár. Derékig érő copfja fekete, arcbőre kreol. Százszázalékos indiai. Amint lépked az Avas-szálló lépcső­in, teljesen elüt a hallba igyekvő vendégektől. Tekin­tete kissé riadt, amikor kö­szöntjük egymást, mert ez a mostani — élete első inter­júja. Radzsini Kumár mind­össze tizennégy esztendős. Egyedül tette meg hazája fő­városától Budapestig az utat. De mig repülőgépre ülhetett, történt egy s más. Erről beszélgetünk a hall­ban. — Tudja, én Magyaror­szágról alig tudtam valamit. Amikor kezembe került a magyar UNESCO-bizottság és az indiai nagykövetség közös pályázata, nem gondoltam ar­ra. hogy dolgozatot írok az önök országáról. De a kíván­csiság oly erős volt bennem, hogy az iskolai könyvtárból megszereztem Magyarország angol nyelvű történetét. Bele­merültem az olvasmánynak is kitűnő história tanulmá­nyozásába. Különösen a ma­gyar nemzeti hősök kötötték le figyelmemet. (Nézem a kislányt. Szürke szövetszoknyát, fehér blúzt és zöld kardigánt visel. Nyak­láncán Gandhi arcképe. A tolmács mesélte, hogy eredeti indiai köntösben érkezett a kislány, de a vendéglátók tiszteletére európai viseletét öltött. (Nagy kár!) — A pályázati felhívás több témát ajánlott. Ekkor gondoltam rá: a nemzeti hő­sök című tételt kidolgozom. Apám Delhiben a nemzetközi könyvtár vezetője. Segítségé­vel újabb forrásanyagokra bukkantam. (Radzsini Kumár o-tanuló, vagyis jeles. Náluk ugyanis betűkkel mérik a tudást. Az o jelest, az é jót, a b köze­pest, a c elégségest és a d elégtelent ér.) — A magyar történelem négy nagy személyiségével: István királlyal, Hunyadi Já­nossal, Kossuth Lajossal és Kun Bélával foglalkoztam. Mintegy tíz oldalt kitevő dol­gozatom megtetszett a bíráló bizottságnak s elnyertem az első díjat: kéthetes magyar- országi tartózkodást. (A kislány nagyon szabato­san és rokonszenves megvilá­gításban beszélt Kun Béláról, a legújabb kori történelem nagy alakjáról.) — Budapest után Miskolc az első magyar város, ame­lyikkel megismerkedtem. Ta­lálkoztam a Zrínyi Ilona Gimnázium igazgatónőjével, Bíró Tibornéval, Hevesy Gyuláné tanárnővel és több angolul tudó diákkal. Jártam Lillafüreden, Tapolcán és voltam az Aggteleki Csepp­kőbarlangban. A vendég­könyvekbe hindi nyelven rrtindenütt beírtam: Namaste Miskolc! Viszontlátásra, Mis­kolc! (P-D Repülj páva A Rónai Sándor Megyei Művelődési Központban — bár tulajdonképpen nem is volt nyári szünet — szeptem­berrel megkezdődött a sze­zon. Ezt már az első héten is két rangos kiállítás doku­mentálja. A Párizs felszaba­dul c. kiállítást 3-áig, a Bul­gária felszabadulásának 25. évfordulójára rendezett ki­állítást pedig 7-étől 9-éig lát­hatja a közönség. Ezen a héten kerül sor, a ..Repülj páva” népdalverseny első selejtezőjére is. annyi felüdülési lehetőségét: s míg az idegen hosszan szemléli a diósgyőri várét, a híres minorita templomot vagy a messze földön neve­zetes avasi pincéket, addig, a tősgyökeres miskolci sok­szor csak azt veszi észre, hogy drága a város piaca, javítani lehetne a közleke­désen, és hogy néhány új lakótelepre még nem vezet gyalogjáró... Ideje, hogy az eddigieknél jobban megismerjük, felfe­dezzük a várost. Egyre több miskolci hangoztatja ezt mostanában. Az ismeretterjesztő társu­lat városi szervezete egy na­gyon hasznosnak ígérkező előadássorozattal siet elébe az igényeknek. A tervek azt engedik sejtetni, hogy a tíz előadásból álló szabadegye­temi sorozat nemcsak tar­talmas, hanem igen kellemes időtöltést is jelent majd a résztvevőknek. Tulajdonkép­pen „mozgó akadémiának” is nevezhetnénk, mert a hallgatók egy több hónapos séta kereté­ben ismerik meg lakó­helyüket. A belváros alapos megis­merése után kitűnő szakem­berek elevenítik fel a hely­színen a diósgyőri vaskohá­szat történetét, a diósgyőri vár múltját, alkalom nyilik a Lenin Kohászati Művek kétszáz esztendős történeté­nek az áttekintésére is, ven­dégül látja az akadémia hallgatóit a Pamutfonó Vál­lalat, sőt egy alkalommal a város kulturális vezetői is ellátogatnak a Kazinczy klubba, ahol elbeszélgetnek az érdeklődőkkel a város kulturális és szociális hely­zetéről. A TIT vezetői csak a prog­ram elkészülte után vették észre, hogy milyen kevés is a 10 előadás. Az idén nem jut idő a művésztelepre, a szín­házra és sorolhatnánk to­vább. De hiszen egy újabb sorozatnak sincs akadálya! Ezt azonban már a miskolci­ak döntik el... GY­A müvpszhlub kapunyitása Mindennap találkozunk A Miskolci Galéria épüle­tébe gondos és jó ízlésű bel­sőépítészek művészklubot va­rázsoltak. Ezzel régi óhaj teljesült; otthona lesz váro­sunk művészeinek. Mólnál Lajosné, a Művészklub ve­zetője szeptember 4-én, csü­törtökön délután 4 órakor ismerteti a klub működési programját. Azt már előre elárulhatjuk, hogy Miskolc zeneművészei, színészei, kép­ző- és építőművészei. írói. filmesztétái gyakran rendez­nek majd vitát a klubban. Feltehető, hogy e polémiák más fórumokon is ujjáte- remtődnek, s alakítói lesz­nek a lakosság látásmódjá­nak. A klub művészeti tevé­kenységét klubtitkárság irá­nyítja, amely ugyancsak a fenti időpontban tartja ala­kuló ülését. A klub vezetője elmondot­ta, hogy az első és legfonto­sabb cél a „mindennap ta­lálkozunk” jelszó megvalósí­tása. A többit a város mű­vészei önmaguktól kínálják fel. A MENHELY LEÉGETT Göteborgban leégett egy menhely. A szerencsétlenség pillanatában a házban tíz ember tartózkodott. Hatnak sikerült megmenekülnie. Egy kiugrott az ablakon, de szőr. nyethalt, ÁRVÍZ HÜSZ HALOTTAL Kelet-Pakisztánban a fo­lyók áradása következteben több mint 64 000 négyzetkilo­méter terület került víz alá. Az árvíz húsz halálos áldoza­tot követelt és több ezer há­zat pusztított el. FÖLDRENGÉS ÉS PANIK Jugoszlávia középső részen fekvő Slavonski Brod város közelében közepes erősségű földrengés volt, károk nem keletkeztek. A vidék falvai­ban azonban pánik támadt, a lakosság elmenekült a házak­ból. 1964-ben itt erős föld­rengés volt, több halottal. MESTERSÉGES BERAK A biharugrai halgazdaság­ban kísérletképpen mestersé­gesen ívatták a békákat és bebizonyosodott, hogy mes­terségesen igen jó eredmény­nyel tenyészthetők. HIPPI-FESZTIVÁL Anglia déli partjának kö­zelében fekvő Wight szigeten hippi-fesztivált tartottak a világ minden részéből ide ér­kező hosszú hajú, szakállas és enyhén szólva „hanyag eleganciájú'\lótogatók. Több mint kettőszázezren gyűltek össze, hogy meghallgassák a pop-zene „főpapjának”, Bob Dylannak előadását. Az angol rendőrség az ünnepségen „megfigyelőként” vett részt. SZOMORÚ ADATOK Az augusztusi csehszlová­kiai zavargásokban megsérült 318 rendőr, köztük 17 súlyo­san. 68 munkásőr, 27 katona és 11 tűzoltó. A rendzavarók soraiban 37 sebesülés és 6 haláleset fordult elő. Az oko­zott anyagi kár 4,8 millió ko­rona. Megsérült a fegyveres erők 45 különböző járműve. HOSSZABB LESZ A SZÜNET Még csak ma kezdődött el az iskolákban a tanítás, de máris egy „diákörömhírt" kö­zölhetünk. A népszámlálás miatt a téli szünidő a szoká­sosnál hosszabb lesz: 1969. december 22-től 1970. január 14-ig tart. A LEGADÖSABB ORSZÁG Az egy főre jutó külföldi adósságot tekintve Ghana az első helyen áll a világon. A legnagyobb összeggel Angliá­nak tartozik. ELPUSZTULTAK A második világháborúban 54 millió halott volt, 28 mil­lióan váltak rokkanttá. A fa­sizmus éveiben több mint 26 millió embert elhurcoltak. 11 milliót megsemmisítettek. A magyar nép sohasem felejti el, hogy több mint félmillió magyar felnőtt, a lakosság 8 százaléka elpusztult. LEZUHANT Az Egyesült Államok Iowa államának Newton városa mellett lezuhant egy repülő­gép. Fedélzetén hárman tar­tózkodtak, valamennyien meghaltak. Köztük volt Rocky Marciano, volt nehéz­súlyú ökölvívó világbajnok. Az egymotoros gép fának üt­között. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom