Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)

1969-09-13 / 12. szám

Nagy jelentőségű piiianat Tíz éve, 1959. szeptember 13-án este 10 óra két perc 34 másodperckor nagy jelentő­ségű pillanat következett be az emberiség történelmében. Földi eredetű, emberkészí­tette eszköz, a szovjet Lima— II. űrlaboratórium elérte a Holdat. A csaknem 400 ezer kilo­méternyi utat megtett és vé­gül másik égitestre ért mű­bolygót a világ tudósai a vi­lágűr meghódításához vezető addigi legnagyobb lépésként üdvözölték, kezdetét annak a korszaknak, amikor az ember megveti lábát más égiteste­ken. A tíz esztendővel ezelőtti pillanattal, amikor a Holdon, az idegen égitesten, az első emberi kéz alkotta mű be­csapódott, egyúttal a távoli világok felfedezésének sok hősiességet kívánó, s nagy eredményeket ígérő, azóta egyre jobban kibontakozó korszaka is kezdetét vette. Rejtélyes képződmények a Holdon A szovjet és amerikai holdszputnyikok mozgásának bizo­nyos rendellenességei alápján két kaliforniai tudós a múlt evben hét tömegkoncentrációt fedezett fel, amelyek a Hold egy-egy nagy medencéje alatt helyezkednek el. E rejtélyes képződményeket masconoknak nevezték el. Ez év áprilisában egy harmadik tudós további masconokat fedezett fel. A masconok pontos helyének és gravitációs terének isme­rtbe elengedhetetlenül szükséges a Hold-expedíciók terve­zésénél, mert a masconok kissé felgyorsítják a holdfelszín fölött elhaladó űrhajókat. Az Apolló—10 esetében egy mascon mintegy 8 kilométerrel térítette el az űrhajót attól a ponttól, amely felett az eredeti terv szerint el kellett volna haladnia. Házikolbász, májas barka, füstölt húsok A tsz új húsüzeme Miskolcnak termel A kőművesek és szerelők már dolgoznak. Egy épületet ala­kítanak át. Ez lesz a felsőzsoleai Szabadságharcos Termelőszö­vetkezet sertésvágóhídja és húsfeldolgozó üzeme. A leendő áruk rövid névsora: házikolbász, kötözött sonka, májas és rizses hurka, csemege szalonna, császárhús, tepertő és füstölt húsok. S mindezt Miskolcon, a MÉH boltjaiban és a termelő- szövetkezet saját standjain — elsősorban a Béke téri vásár- csarnokban — találják meg majd a fogyasztók. — Vajon mikor? — 197Ö. első negyedében kezdjük a vágást és a húsfel­dolgozást — válaszol Farn- czuz István elnök. — Milyen árakra számít­hatnak a fogyasztók? — Ez már a megyei MÉK ügye. De semmiképpen nem lehetnek magasabbak a hús­ipar termékeinek áránál. A tsz szeretne jobb minő­séget adni, mint a húsipar — hallottuk az elnöktől. Ezt Űj városközpont épül Veszprémben, a cserháti részen. A szálloda és az áruház már elkészült, jelenleg a lakóházakat építik. Most kezdték meg a Dunántúl egyik legnagyobb lakóépületének, az úgynevezett hosszú háznak az alapozását. Képünk azokról a házakról készült, amelyekbe már beköltöztek a boldog lakók. (MTI-foto, Kovács Sándor felv.) SZEPTEMBER 15-TÖL MEKALOR fűtőolaját HÁZHOZ SZÁLLÍTJUK Megrendelés: telefonon: 33-542 személyesen: Zsolcai-kapu 18. sz. vagy postai levelezőlapon Délelőtt 10 óráig beérkező megrendelés esetén a szállítást délután teljesítjük. Házhoz szállítás díja: Miskolc város területén 1 db 20 1 kanna 6 Ft 3. &KÖV MISKOLC Turbó vonatok a Szovjetunióban Szovjet mérnökök gyors­vasút megépítését tervezik Moszkva és a Kaukázus kö­zött. A turbóvonatok, ame­lyek ezen a vonalon közle­kednek tnajd, hat óra alatt fogják megtenni az utat a kaukázusi végállomásig. Kalap — omlettből Mrs. Joan Miller, amerikai asszony száz dollárba foga­dott barátnőivel: — Készítek magamnak egy feltűnő kalapot tojásomlettböl (20 tojás kell hozzá), felteszem a fejemre és egy óra hosszat így fogok sétálgatni a város utcáin. Ha a kalapomat meg­bámulják, akkor a fogadást elvesztettem. Ha azonban nem kelt semmiféle figyel­met, akkor megnyertem. Így is történt. Mrs. Miller ..megsütötte” a tojásomlett­ből készült nem mindennapi kalapot, feltette a fejére, és egy óra hosszat sétálgatott a város legforgalmasabb utcá­in, anélkül, hogy bárki fel­figyelt volna rá. elsősorban a készítmények házi jellegével, a jobb ízek­kel kívánják biztosítani. Az áruk tetszetős, kívánatos kül­sejéről szintén gondoskodnak a szövetkezeti hentesek. A Szabadságharcos Tsz egyébként segíti a város zöld­ségellátását is. Hét MÉK-bol- tot és három saját standot lát el áruval. Naponta kétszer szállítják a friss zöldséget a földről, közvetlenül a boltok­ba. Bőséges készlettel rendel­keznek, november közepéig tudnak szállítani. A következő évben, az új üvegházak üzembe helyezésé­vel, még több és még koraibb — márciusi — primőrt ígér­nek a városnak. Sz. J. ★ A Szovjetunióban holnap ünnepük meg a páncélosok nap­ját. Mint a cikkírók megállapítják: a szovjet páncélos alaku­latok is messze maguk mögött hagyták a világháborús szín­vonalat. A mai szovjet tankok lényegesen jobbak a legendás T—34-eseknél, mozgékonyabbak és jobban ellenállnak az el­hárítás tüzének. Jelentősen javult a páncélos egységek szerve­zettsége is. Nagy tűzerejűk, megbízható páncéljuk és a nuk­leáris robbanások elleni fokozott állóképességük eredménye­képpen a páncélosok alkalmazkodnak a legjobban a rakéta- nukleáris háború feltételeihez. Képünkön: sivatagi területen törnek előre a tankok a hadgyakorlat során. Árpád-kori jobbágytelepülés maradványaira bukkantak Régészeti kuriózum az egri várban (Egri tudósítónktól.) Több mint száz esztendeje — 1862-ben — kezdték elő­ször az egri vár vérrel öntö­zött földjének megvallatását. A művészettörténész Henszl- mann Imre, s a magyar nép­hit anyagának első gyűjtője és feldolgozója, Ipolyi Arnold püspök nevéhez fűződik ez a legkorábbi ásatás. E munkát csak 1925-ben folytatták. Két lelkes egri tanár — Pataky Vidor és Pálos Ervin — veze­tésével 13 évig tartott az a régészeti feltáró és műemlék­védő munka, amely a vár föld alatti építményrendsze­rének kitisztítását és a többi közt az Árpád-kori székes- egyház romjainak feltárását eredményezte. Ásatás, konzerválás Az ásatás 1938-tól 1957-ig ismét szünetelt; ekkor indí­totta meg az Országos Mű­emléki Felügyelőség a vár tervszerű régészeti feltárását, műemléki helyreállítását. Konzerválták a déli falat, a Varkoch várkaputorony fal­csonkját, a Földbástya és a Tömlöc-bástya után pedig eredeti pompájában helyre­állították a gótikus püspöki palotát. Régészásók forgatták meg a Baldigara-bástya (itt van Gárdonyi sírja) földréte­geit, s a templomromok mű­emléki helyreállításával és konzerválásával egy időben, most végzik a Rákóczi épít­tette Szép-bástya régészeti feltárását. Nehéz, ugyanakkor roppant érdekes, rendkívül izgalmas munka színhelye az egri vár. mert még mindig rejteget tit­kokat. Szárnvas fúró, J 7 vandál cserép A legfrissebb titok: a vár egyetlen török kori építmé­nye, a Török-kertnek neve­zett kapuvédő erőd mellett, a Baldigara-bástya tövében, ősrégi település maradvá­nyaira bukkanta^. Négy „épületet” ástak ki: tufába vájt lakógödröket, érdekes és értékes leletekkel. Külön­böző cserépdarabok, égetett agyagkorsók kerültek elő, ke­reszt alakú fenékiellel; sőt egy egészen jó állapotban levő szárnyas fúrót is talál­tak. Régészek szerint a leletek Árpád-kori jobbág letelepülés­re utalnak, feltehetően az 1100-as évekből. A tufába vájt lakógödrök téli szállás­helyek lehettek. A leletek a régészeti kuriozitások közé tartoznak, mert a XII. szá­zadból származó épületek nyomait a várfalak között ko­rábban még nem sikerült fel­tárni. Az egri várat a XIII. században kezdték építeni, s a most feltárt „építmények” jóval előbb készültek. Pél­dául vandál cserepet is talál­tak, amely népvándorlás kori eredetű. Pataky Dezső Horgász balsors Szenvedélyes horgász. A megszállottak szektájához tartozik. Az újságok közül csak a horgászok lapját, az irodalmi müvek­ből csak Hemingway „öreg halász és a tenger”-ét olvassa. Társalgás közben is csak akkor figyel, ha a mondat elején szerepel a hal. Hal-lotta? ... Hal-lgatla? ... Ráadásul elké­pesztően peches ember, ami — horgászról lévén szó — való­ságos istencsapás. A minap is zöldre váltan panaszolta: — Napokat töltök a tóparton, áztatom a zsineget — hiába! A feleségem örökké zsermitál, hogy így, meg úgy, haszontalan ez az időtöltés. Meguntam a gúnyolódását. Tegnap, mielőtt kimentem a tóra, vettem egy helyes kis tükörpontyot a szak- üzletben, hogy — ami biztos, biztos — ne menjek haza üres kézzel. Persze, nem valami kapitális nagyságút választottam, nehogy valószerűtlenné váljon, hogy én zsákmányoltam. Végre, az életben először, nyugodtan és boldogan ültem a peca mellett. A vízbe rakott szákban magához tért és vígan ficán­kolt az én vásárolt halam. Már erősen szürkült, amikor fel­kerekedtem, hogy hazaindulok. Fogásom persze most sem volt. Dehát sebaj, becsúsztattam a sporlszatyorba a pontyot, s indulni akartam, amikor hozzám ért a horgászok ellenőre. — Kérem megmutatni a zsákmányt — szólított fel. — Nem fogtam — mondom, de szerencsétlenségemre ekkor nagyot csapott szatyromon a hal. — Lesz szíves kinyitni a táskát? Mit volt mit tenni, kinyitottam, elővettem a feleségem csen- desitésére szánt jószágot. Az ellenőr méricskélt rajta, majd hatalmas lendülettel bedobta a vízbe. — Méreten aluli. Mint egyesületi tagnak, tudnia kell, hogy az ilyeneket vissza kell dobni... Fél órán át okított, s én majd sírva fakadtam. Most hallgat- hatorn megint a feleségemtől, hogy csak azért járok a tóra, hogy úszni tanítsam a kukacokat... RADVANYI ÉVA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom