Déli Hírlap, 1969. szeptember (1. évfolyam, 1-26. szám)
1969-09-08 / 7. szám
Törvényen kívüíi forintok Mennyi jut kultúrára? A forradalmár, aki verseket is írt Nem figyelünk a pénzünkre Jelenlegi közfelfogásunk szerint a kultúra közeli és távoli gondjai úgyszólván a művelődési intézmények hatáskörébe tartoznak. Kitartóan küzdünk azért, hogy a tudatgyarapodás műhelyeit közösen tartsuk fenn, gyümölcseit mindannyian e vezzük, munkálkodását, vagy restségét együttesen ellenőrizzük. A törekvés az óhaj szintjénél alig jutott tovább, t'edig elvi útmutatásokkal, korszerű párldokninentumokkal rendelkezünk ... A városi pártbizottság igen figy elemre méltó felmérést végzett. Mintegy száz középüzem. intézmény és vállalat pártalapszervezetét kérdezte meg: szerepelt-e vezetőségi üléseken önálló napirendi pontként a kultúra ügye, a szakszervezet vizsgálta-e a kulturális élet lehetőségeit, a KISZ-alapszer vezetek tárgyalták-e a kulturális munkát. mire költi a vállalat, az intézmény a kulturális alap összegét? Kiderült, hogy a megkérdezett alapszervezeti vezetőségek közül mindössze csak húsz foglalkozott a kultúra gondjaival, s csak hat hozott határozatot. Nyolcvan alapszervezetben nem kerültek szóba a művelődés sok figyelmet, törődést igénylő dolgai. A helyi szakszervezetek vezető testületéi között 59-en, a KISZ-alapszervezetek vezetőinek táborában 61 -en tárOh, Sagan! (Olykor a hegedűk is...) A Sagan-i mű alatt ott a megjegyzés: 16 éven felülieknek. Nos, az ifjúságnak — bár közülük is sok százan megnézték — tényleg nem való ez a tévéjáték. Isten látja lelkem, nem vagyok álszent, de én még a felnőtteket is megóvtam volna az élvezetétől. “Némi vajúdás után mertem ezt leírni, s annak a veszélyével, hogy szép számmal lesznek, akik túlságosan parlaginak tartanak. Mert szó ami szó. Sagan nagyon tehetséges írónő, és a művéből készült. tévéjáték ellen sem hozhatunk fel szakmai kifogásokat. Az előadás ellen meg éppen nem. Csupán egészséges ösztöneink tiltakoznak. (így talán elhihetőbb. mintha azt írom, hogy fejlett társadalmi tudatunk.) Mert ez a dráma — bármilyen kitűnően is fognak érvelni egyesek az egzisztencializmussal, vagy akár Freuddal — természetellenes. Egy beteg társadalom fülledt légkörében fogant, de még ott • is extrém történet, egyedi figurákkal. Megengedjük — mondják majd a védelmezői — de ez szimbólum, kérem! Rendben van. Az elidegenedést, néhány egyed elkorgyaltak a kultúra mindennapos feladatairól. A szóban forgó száz üzem. vállalat, intézmény mintegy 21 ezer dolgozót foglalkoztat. A kultúrára fordítható összeg: egymillió 7-jß ezer forint. Nézzünk meg közelebbről egy kis létszámú vállalatot! A pártalapszervozet titkárának jelentése szerint a vállalat szakszervezeti bizottsága 10 600 forintot fordít évenként „kulturális” célokra, íme a részletezés' Nőnapra: 1100 Ft Ünnepségekre: 2600 Ft Kirándulásokra: 5000 Ft Egyéb kulturális célokra: 1450 Ft Brosúrákra: 450 Ft Helyszűke miatt nem köl- csünzünk példát a vállalati kulturális alap labirintusaiból. Az olvasó így is gyaníthatja: a kultúrára szánt forintok korántsem rendeltetésszerűen „fogynak" el. A pártalapszehvezeteknél történt felmérés pedig azt bizonyítja. hogy a más vonatkozásban körültekintő gazda a művelődés forrásvidékein nem eléggé otthonos. E cikkünknek az a célja, hogy az említett hiányosságokra fel-' hívja a párt- és a KlSZ-alap- szervezetek vezetőinek, a szakszervezetek irányítóinak a figyelmét. Máskülönben a kultúrára szánt forintok, anélkül, hogy tisztüket teljesítették volna — elúsznak törvénytelen csatornákon. PÁRKÁNY LÁSZLÓ Ho Si Minh, akinek nevét világszerte ismerik, s akit még ezekben a napokban is gyászol népe, éles elméjű, tántoríthatatlan forradalmár volt. Cselekedetei már életében a történelemkönyvek lapjaira kerültek, politikai bölcsessége mértékadó volt szinte az egész világon. Mint a nagy forradalmár elődök, Ha Sí Minh is szerette az irodalmat és a művészetet. Népe körében gazdag buzogású költői vénáját is ismerték. Európában, sajnos, kevés verse forgott közkézen. Két miniatűréjával a költő Ho Si Minh-re emlékezünk. A szó, amelyet a nyelvújítás idején alkothatott valamely lelkes purista, halványukban van, sőt tán végnapjait éli, mint jó néhány testvére, melyet a csárda mintájára szaporítottak. A tanodát, lovardát nincs miért sajnáljuk, az uszoda polgárjogot nyert, de mi lesz a böngészdével? A kérdésnek csupán azért van vagy lehet jelentősége, mert ez a szó a könyvet, a könyvek boltját idézi fel; egy olyan helyet, ahol tetszés szerint válogathat, kutathat, böngészhet valaki. Elsősorban a régi könyvek között... Az első böngészdéket öreg tanárok, vagy az özvegyeik nyitották, esetleg kiérdemesült lapszerkesztők, egyszóval olyanok, akik számára nemcsak portéka, áru volt a könyv, hanem sokkal több annál. A vásárlók pedig kispénzű, de betúéhes diákok, sápadt poéták, szakállas piktorok és kopott színészek voltak. Mindez persze még akkor volt, amikor Móricz Zsig- mond olcsó könyvekről álmodott, kevés sikerrel lelkesítve a kiadóKat, hogy újságpapíron jelentessék meg a klasszikusokat. Ügy tűnik, hogy a nagy író vágyai megvalósultak, mert van már szép múltú olcsó könyvtárunk, minden könyvesboltban (hála a szabad- polcos rendszernek) tetszés szerint böngészhetünk, és egyre több az antikvárium is. Ám még sincs minden rendjén. Vásárlóerőnk ugyan összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint évtizedekkel ez- °lőtt, a vásárlási kedv azonban mintha csökkent volna .. A kereskedelem, mely az antikvár könyveket 33 száHO SI MINH KÉT VERSE: Kettéosztjuk vizünket Kettéosztjuk a vizet: teofözés, arcmosás. Nincs, kinek csak tea kell, vagy csupán mosakodás. Megedződöm Ha nem éreznék fagyot, Mit érne tavaszi nap? Csapások megedzenek és szellemem gazdagabb zalékos haszonkulccsal hozza forgalomba, talán elégedett lehet. De vajon megé 'thető-e csupán forintértékben egy antikvárium haszna? Bizonyára nem. Ami tehát az erkölcsi hasznot illeti, bizony, passzív a miskolci antikvárium mérlege is, mert ezt a boltot — ha furcsán is hangzik — még nem fedezték fel. Természetesen nem a szűk körű, főleg értelmiségiekből álló eladó- és vásárlóközönségre gondolunk, hanem arra a kétszázezernyi emberre, akik itt élnek-járnak Miskolcon, s akiket elsősorban szolgálhatna ez a bolt. „Az emberek meghalnak, de a könyvek nem halnak meg soha” — mondja századunk egyik gondolkodója. Így van. A polcokon azonban némák a könyvek, szinte tetszhalottak. A miskolci antikváriumban százezer kötet, nyugszik, s mennyi porosodik szerte a városban olva- satlanul... Pedig jó néhányat keresnek közülük. Jó lenne növelni egyes művek forgási sebességét... Ez a nagy ipari város korlátlanul várja a máshol fölös műszaki könyveket, amelyek itt nehezen nélkülözhetők. Számosán igénylik Szendrei: Miskolc város története című művét, amely sehol sem olyan érték, mint éppen itt; szinte valamennyi lexikonunk iránt nagy a kereslet. S micsoda kincsre bukkanhat az antikváriumban egy középiskolás! Igaz: a jó bornak is kell a cégér. Talán nem árt ezt elmondani most, amikor Budapesten, a vidéki antikváriumok segítségével nagy könyvaukcióra készülnek. A vásárlóknak pedig idézzük Gárdonyit: „A*könyvre kiadott pénz, látszólag eldobott pénz. Mint a vetőmag.” Gyarmati Béla Drámák, * Mindig jut idő egy kis tereferére, ha két barátnő találkozik. (Ágotha Tibor felvétele.) Milyen legyen a művészek otthona? Tetszhalott könyvek Százezer kötet a böngészdében csosódását valóban jelképezheti, de az érdekemberek társadalmi méretű leleplezéséről ebben a játékban aligha beszélhetünk. Hogy mindvégig fogva tartotta a nézőt? így van. De ne felejtsük el: egy valamirevaló bűvész is megbabonáz bennünket. Bizony elkelne nálunk is egy Saganhoz fogható szerző. Persze, más társadalmi töltéssel. Vajon meddig kell fá várni? GYA művészklub programjának és „profiljának” kialakítása élénken foglalkoztatja városunk művész- társadalmát. Mivel új otthonról van szó, a hajlék működését, funkcionálását tekintve még nem szelídültek egymásba a vélemények. Szeretnénk fórumot adni városunk művészeinek, hogy a klubról mondott véleményeikkel megközelítsük az optifnalis mű- vészklub-modellt. „Ha a művészklubot meg akarjuk csinálni, akkor jó, hogy lesznek rendezvények, hasznos előadások, de a legfontosabb mégis az: ha beszélgetni akarok valamelyik művész barátommal, akkor ne egy presszóban, hanem itt találjam meg. Ha Budapesten vagyok, kedden azért megyek el a Fészekbe, mert tudom, hogy Barcsay Jenő azon a napon mindig ott vacsorázik.” — Azt hisszük, Feledy Gyula, városunk országos, sőt lassan már világhírnévre szert tett festőművésze fejezte ki a legpregnánsabban mindazoknak a hozzászólásoknak lényegét, amelyek a miskolci művészklub létrehozását szolgáló megbeszélésen elhangzottak. Az építészek, festők. írók, színészek, zenészek és (ne szégyelljük magunkat) újságríók felszólalásaiból egyöntetűen csengett ki az a mindenképpen helyeselhető álláspont, hogy egy művészklub leglényegesebb alkotóeleme az olyan légkör megteremtése, az olyan lakályos állapot kialakítása, amelyben a különböző művészeti ágak képviselői jól érzik magukat, szívesen elidőznek az elegáns faburkolatú helyiségben és termékeny vitákban cserélik ki nézeteiket, ismerik meg egymás problémáit. Há a viták már tisztáztak sok mindent, és közelebb hozták a nézeteket, akkor jó és szükséges a nívós előadások, rendezvények tartása is. A kiindulópont azonban a légkör megteremtése, a klub klubszerűségének biztosítása. (máté) pályadíjak Színvonalas műsorokat ígér a most kezdődő színházi idény. A Madách Színház Karinthy Ferenc Budapesti álom c. drámájával készül a felszabadulás 25. évfordulójára. A Thália Színház most készülő dokumentumdrámája, Magyar kérdés címen, az 1956-os ellenforradalom időszakát eleveníti fel. A fővárosi tanács a nagy évfordulóra készült legjobb drámát harmincezer, az idény legjobb magyar művét pedig 25 ezer forinttal jutalmazza, NÉGY CSUPASZ FIATAL Délelőtt 11 órakor a Wall Street járókelői különös látványra figj eltek fel. Georges Washington emlékművére dobpergés közepette négy teljesen meztelen fiatal — két leány és két fiú kapaszkodott fel. Testüket csupán az a világoskék festékréteg fedte, amelyet Kuszama japán festőművésznő permetezett rájuk. Mint kiderült, ez kiállítás volt, amely a következő címet viselte: Kuszama asz- szony „lemeztelenített festészeti tárlata”. LETARTÓZTATTÁK ŐKET Két Kaliforniából érkezett férfit vettek őrizetbe New Yorkban. A letartóztatottaknál fegyvereket és 45 kilogramm marihuánát találtak. A rendőrség vizsgálja, nincs- e valamilyen közük a Po- lansky-házban történt ötös gyilkossághoz. JÓÍZŰEN ELALUDT Barry Goldwater. az 1964es elnökválasztás során hírhedtté vált arizonai szenátor az amerikai szenátusban rendkívül hosszú beszédet mondott. A hallgatóság soraiban ült a szenátor fia, ifjú Barry Goldwater is, aki viszont nem tudta a szónoklatot végighallgatni, mert közben jóízűen elaludt. Érdekfeszítő előadás lehetett! HARMINCNYOLC HALOTT Harmincnyolc ember vesztette életét a mexikói Vera Cruz szövetségi államban a hatalmas esőzések okozta áradások következtében. A földcsuszamlások vasútvonalakat tettek használhatatlanná és szétszaggatták a telefonkábeleket. Mexikóban ez volt az évszázad legnagyobb esőzése: három héten keresztül megszakítás nélkül zuhogott. NEM TUDJA, HOGY LEVÁLTOTTÁK Salazar, a hírhedt portugál diktátor éppen egy évvel ezelőtt kapott agyvérzést, és azóta Marcello Caetano váltotta fel miniszterelnöki székében. A volt diktátor továbbra is a miniszterelnöki palotában lakik, rendszeresen fogadja kihallgatásokon a minisztereket. Salazar állítólag mit sem tud arról, hogy már nem miniszterelnök. ÍTÉLET Németh Péter az Almásfüzitői Timföldgyárban az egyik épület tetejéről egy két méter hosszú gömbfát dobott le. A 17 méter magasból lezuhanó fa Szebelényi István segédmunkást halálra zúzta. A bíróság egy évi és két hónapi szabadságvesztésre ítélte Németh Pétert, mert figyelmen kívül hagyta azt az előírást, hogy faanyagot csak csúszdán lehet leszállítani. ERŐSZAKOSKODNI PRÓBÁLT A szczeczini kikötői rendőrparancsnokság letartóztatta egy nyugatnémet motoroshajó kapitányát, aki megtagadta útlevelének bemutatását, erőszakoskodni próbált a kikötői őrrel és szidalmazta a lengyel népet. KIGYULLADT A Rómától mintegy 30 kilométerre fekvő tengerparti városka, Fiumicino kőolajfinomítójában tűz keletkezett: kigyulladt egy négymillió gallonos gázolaj-óriástartály. A gyorsan terjedő lángokat csak óriási erőfeszítéssel sikerült megfékezni.
